Magyar multik? Kifelé irányuló tőkebefektetések Magyarországról, különös tekintettel a relokációra

1. Magyar multik? Kifelé irányuló tőkebefektetések Magyarországról, különös tekintettel a relokációra Antalóczy Katalin, Pénzügykutató Rt. Sass Magdolna, MTA KTI IX. Ipar- és vállalatgazdasági konferencia, Szeged, 2008.

2. Magyarország – vezető külföldi beruházó a Visegrádi országok között 1 IX. Ipar- és vállalatgazdasági konferencia, Szeged, 2008.

3. Magyarország – vezető külföldi beruházó a Visegrádi országok között 2 IX. Ipar- és vállalatgazdasági konferencia, Szeged, 2008.

4. Magyarország – vezető külföldi beruházó a Visegrádi országok között 3 IX. Ipar- és vállalatgazdasági konferencia, Szeged, 2008.

5. Célországok és ágazatok szerinti megoszlás (%) Graph 3 FDI outward stock by countries, 2005 (%) Graph 4 FDI outward stock by sector (Millions of Euro) Graph 5 FDI outward stock in manufacturing by sector IX. Ipar- és vállalatgazdasági konferencia, Szeged, 2008.

6. A Magyarországról külföldre irányuló közvetlen tőkebefektetések elemzése Miért ilyen magas a magyar OFDI Visegrádi összevetésben és más új tagországokhoz hasonlítva? Magyarázzák-e ezt a különféle elméleti megközelítések? (IDP, Uppsala-modell, OLI-keret) Módszertan: a Magyarországról külföldre irányuló közvetlen befektetések erősen koncentrált szerkezete miatt részletes vállalati esettanulmányok alapján Nagymértékben támaszkodva Aykut és Goldstein (2006) és Goldstein (2008) elemzési keretére, a magyarországi közvetlen külföldi tőkebefektető vállalatok 4 csoportba sorolása IX. Ipar- és vállalatgazdasági konferencia, Szeged, 2008.

7. A 4 vállalati csoport összevetése 1 IX. Ipar- és vállalatgazdasági konferencia, Szeged, 2008.

8. A 4 vállalati csoport összevetése 2 IX. Ipar- és vállalatgazdasági konferencia, Szeged, 2008.

9. A MOL tulajdonosi szerkezete (2008. június 30.) Source: MOL Plc IX. Ipar- és vállalatgazdasági konferencia, Szeged, 2008.

10. Fő következtetések 1 1. És 2. csoport: („közvetett OFDI) • A magyar OFDI legalább 2/3-a köthető a 2. vállalati csoporthoz (MOL, OTP, Richter, Danubius), olyan, előzőleg állami tulajdonban levő, a tőzsdén keresztül privatizált vállalatokhoz, amelyek szórt tulajdonosi szerkezettel rendelkeznek (ezzel együtt magas külföldi részesedéssel), és ahol gyakorlatilag a management a fő döntéshozó • Fontosak az ú.n. vállalatspecifikus előnyök (firm specific advantages) (OA az OLI-keretben) • „push factor”: OFDI: a management számára a pozíció erősítésének eszköze • „pull factor”: az a lehetőség, hogy ezek a vállalatok képesek sikeres nemzetközi terjeszkedésre : IX. Ipar- és vállalatgazdasági konferencia, Szeged, 2008.

11. Fő következtetések 2 • és 2. csoport (folytatás) • A „pull factor” tényezői 1. szervezeti és management előnyök a (volt) állami vállalatok privatizálásában és rendbehozatalában, saját vagy kapcsolódó ágazatokban, amit specifikus tudásuk, régiós ismeretük, kapcsolataik segítenek 2. rendelkeznek a terjeszkedéshez szükséges tőkével, egyes esetekben (ideiglenes) (kvázi) monopolhelyzetüknek köszönhetően (legalábbis egyes piaci szegmensekben) • Nemzetközi irodalom: e.g. Altzinger et al, 2003; Svetlicic and Jaklic, 2006 szerint a magyar (és más új tagország) esetében a közvetett OFDI a domináns, azonban a magyar példa nem támasztja ezt alá, az „’igazi” közvetett OFDI ugyanis (1. vállalatcsoport) a magyar összes külföldi befektetés maximum 15 %-át teszi ki • A 2. vállalatcsoportot esetleg „virtuális közvetett” OFDI-nak nevezhetjük, ahol ugyan a többségi tulajdon külföldi kézben van, azonban az ellenőrző tulajdonos hazai IX. Ipar- és vállalatgazdasági konferencia, Szeged, 2008.

12. Fő következtetések 3 3. és 4. csoport • A magyar OFDI 20-25 %-a • Közepes-nagy és kis-közepes vállalatok megkülönböztetése: földrajzi cél, motiváció, belépési mód különbözik • Relokáció Magyarországról: főleg a 3. csoportnál IX. Ipar- és vállalatgazdasági konferencia, Szeged, 2008.

13. Köszönöm a figyelmet! IX. Ipar- és vállalatgazdasági konferencia, Szeged, 2008.