1 / 39

Merre tart a hazai fogyasztóvédelem?

Merre tart a hazai fogyasztóvédelem?. Dr. Baranovszky György ügyvezető elnök Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége. 2010. Május 31. Beszéljünk a fogyasztóvédelem jövőjéről (Simon Gábor) írásbeli kérdés.

ekram
Download Presentation

Merre tart a hazai fogyasztóvédelem?

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Merre tart a hazai fogyasztóvédelem? Dr. Baranovszky György ügyvezető elnök Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége

  2. 2010. Május 31. Beszéljünk a fogyasztóvédelem jövőjéről (Simon Gábor) írásbeli kérdés • A Házszabály 91 . §. alapján bejelentem, hogy írásbeli választ igénylő kérdést kívánok benyújtani Matolcsy György a fogyasztóvédelemért felelős Nemzetgazdasági Miniszter Úrhoz: „Beszéljünk a fogyasztóvédelem jövőjéről” címmel. • Tisztelt Miniszter Úr ! • 1986. június 23-án az Európai Tanács határozata alapján a fogyasztóvédelmet integrálták az Alapokmányba. Ehhez kapcsolódóan két könyv született meg, a Fehér Könyv (1995) a csatlakozni kívánó országoknak foglalja össze a csatlakozás jogharmonizációs követelményeit és ennek a 23. fejezete tárgyalja az általános termékbiztonság és a gazdasági érdekek védelme témákat. A Zöld Könyv a fogyasztói jogérvényesítésre vonatkozó utasításokat tartalmazza úgy, mint a polgári peres eljárások egyszerűsítése, bíróságon kívüli eljárások működtetése (kamara melletti békéltető testületek) és a jogi szaktanácsadás intézménye.

  3. Ehhez kapcsolódóan rögzítették a kodifikáció alapkövetelményeit: a fogyasztói jogok szabályozását, a szükséges intézményrendszer kialakítását, konzultatív testületek működését, tájékoztatást és oktatást szolgáló programok fejlesztését, jogérvényesítés különböző lehetőségeinek megteremtését, valamint kiemelkedő fontossággal a civil szervezetek részvételének a támogatását. • Mai világunkban mindenképpen szükséges, hogy az emberek jól tájékozottak legyenek, mivel ez az alapja annak, hogy tudatos fogyasztóvá váljanak. • Az elmúlt időszakban számos intézkedést hozott a Kormány annak érdekében, hogy a fogyasztóvédelem területe ténylegesen a fogyasztók érdekeit szolgálják . • Kérdezem Tisztelt Miniszter Úr! • • A korábbi ciklus által hozott intézkedések közül mely területek tervez további fejlesztéseket?

  4. Válasz, Dr. Matolcsy György miniszter • Tisztelt Képviselő Úr! • A fogyasztóvédelem mindannyiunk közös ügye. A fogyasztók alapjogai, az Európai Unió fogyasztóvédelmi célkitűzései minden időben és minden körülmények között meg kell, hogy jelenjenek a közpolitikai gondolkodásban, a kormányzati intézkedésekben. • Ennek értelmében a kormányzat az elkövetkező időszakban is tekintettel lesz a közösségi fogyasztóvédelmi szabályozásra, az Unió 2007-2013 közötti általános politikájára. • Mindazon intézkedéseket folytatni kívánjuk, melyek az uniós szintű fogyasztóvédelmi politikában foglalt célok megvalósítását szolgálják és a nemzeti ügyek politikájával is összhangban állnak.

  5. Ehhez szükséges megvizsgálni, hogy az eddig útnak indított kezdeményezések közül melyek azok, amelyek szakszerű felülvizsgálat és az indokolt módosítások megtételét követően fenntarthatóak, illetve melyek azok, amelyek helyébe az új kormányzat hatékonyabb, eredményesebb, szakszerűbb intézkedéseket léptethet. • A fogyasztók védelme, a korrekt hatósági munka garantálása, a civil jelenlét biztosítása az aktuális politikai irányoktól független, állandó prioritások. Az ezek megvalósítását szolgáló eszközöket azonban a Kormány felülvizsgálja, és megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a fogyasztók, a hazai termelők effektív védelme megvalósuljon. • Az előző kormányzati ciklus célkitűzései közül folytatni és támogatni kívánjuk például a civil szervezetek tevékenységének erősítését, a békéltető testületi rendszer fejlesztését, az önszabályozás, és más jogon kívüli eszközök megjelenését, a fogyasztók oktatását .

  6. Az új fogyasztóvédelmi stratégia megalkotása a következő időszak első feladata lesz, vagyis el kell készítenünk a soron következő cselekvési programot. • Ezt megelőzően egy hatástanulmányt állítunk össze, amely egy belső minisztériumi elemzés a jelenlegi helyzetről, a III . középtávú fogyasztóvédelmi politika kiértékeléséről. • Ezt követően készülhet el az új politikára vonatkozó javaslat, amelyet a Kormány megtárgyal, és ebből eredően készül egy kormányhatározat az új politikában megfogalmazottak végrehajtására. • Ennek során számos jogszabály-módosítás várható, amelyek egy része törvényeket is érinteni majd, vagyis a fogyasztóvédelmi politika egyes elemei parlamenti szakaszba is eljutnak.

  7. Most, néhány héttel az új kormány megalakulását követően nem lehet részletekbe menő fejlesztési kérdésekről beszélni, mert „először mérni kell, és csak ezután szabni”. Be kell tartani a lépéseket. Összességében annyit lehet mondani, hogy a meglévő védelem szintjét semmi esetre sem akarja csökkenteni az új kormányzat. • A civil szervezetek, a békéltető testületek, az új struktúrába áthelyezendő Európai Fogyasztói Központtal való együttműködést, az oktatás fejlesztését, a tudatos fogyasztói magatartás társadalmi szintű megerősítését természetesen fenntartjuk, de ezekhez szükséges egy erős és jól működő hatósági ellenőrző rendszer továbbfejlesztése is. • Az egyes részterületeken megkezdett programok állásáról, az azoktól várható társadalmi előnyökről, gazdasági hatásokról, illetve a kormányzati célokkal való összeegyeztethetőségéről a Kormánynak szintén tájékozódni a szükséges, és csak ezt követően lehet kijelenteni, hogy egyes intézkedések, megkezdett programok érdemesek a folytatásra.

  8. 2010. 05. 31. Békéltető testületekről (Simon Gábor) írásbeli kérdés • Tisztelt Miniszter Úr! • A békéltető testületek a fogyasztóvédelmi viták egyezségen alapuló rendezését kísérlik meg, bírósági eljáráson kívül. A fogyasztók között egyre nagyobb népszerűségnek örvendő alternatív vitarendezési fórum gyors, hatékony, egyszerű és olcsó. Területi gazdasági kamarák mellett működő 10-30 főből álló független testület, ahol egyenlő arányban vesznek részt a kamarák és a fogyasztói érdekképviseletet ellátó társadalmi szervezetek képviselői. • A fogyasztó maga döntheti el, hogy panaszát békéltető testület előtt próbálja rendezni, avagy bírósághoz fordul. A békéltető testületek díjazásának emelését az évről évre növekvő ügyszám, valamint a békéltető testületek nagyobb presztízsének megteremtése tette szükségessé . Ezt az előző ciklusban a Kormány megtette. • Kérdezem Tisztelt Miniszter Úr ! • Hogyan kívánja a Kormány a Békéltető testületek tevékenységének fejlesztését ösztönözni ?

  9. Válasz: Dr. Matolcsy György, miniszter, NGM • Tisztelt Képviselő Úr! • A békéltető testületek mint alternatív vitarendezési fórumok már több mint tíz éve működnek hazánkban, így bizton állítható, hogy egy komoly, és hasznos tevékenységet végző intézményt sikerült létrehozni, melyet bizonyít a testületek évről évre növekvő ügyszáma. • Valós és ésszerű alternatívát nyújtanak a fogyasztók számára a költséges, lassú és bonyolult bírósági perekkel szemben, és bár jogkörüket tekintve a testületek nem rendelkeznek olyan kiterjedt hatáskörrel és eszközrendszerrel, mint a bíróságok, mégis számtalan fogyasztói jogvita megnyugtató rendezésében játszottak már eddig is fontos szerepet. • Ennek megfelelően a kormányzat fontosnak tartja, hogy a testületek Magyarországon szakszerűen, a törvényben rögzített függetlenség követelményét szem előtt tartva működjenek, még hatékonyabbá és eredményesebbé váljanak.

  10. Miként azt a fogyasztóvédelmi törvény is rögzíti, a testületek támogatás a költségvetési forrásból történik, így a kormányzatnak kötelessége biztosítani megfelelő időben a testületek megalapozott, magas szakmai színvonalú munkavégzéséhez szükséges forrásokat. • A testületek tagjai egyre bonyolultabb, sokszor igen összetett ügyekkel szembesülnek, a határon átnyúló pénzügyi alternatív vitarendezési hálózathoz, a FIN-NET-hez történt csatlakozásunk óta pedig már komplikált pénzügyi tárgyú fogyasztói jogvitákban is eljár a kijelölt testület. Bár a testületek függetlenek, és munkájuk során egyéni fogyasztói jogvitákat tárgyalnak, sokszor szembesülnek jellegzetes jogsértésekkel, tipikus esetekkel. • Ezek továbbítása a fogyasztóvédelmi hatóság felé, a tapasztalatok megvitatása kétségtelenül hasznos volna. Ezért a kormányzat támogatja a testületek és a hatóságok közti potenciális együttműködés lehetőségét, értelemszerűen nem sértve a testületek függetlenségének elvét.

  11. Lényeges kérdés továbbá, hogy a testületeknek legyen tekintélye, ehhez pedig indokolt a jogi szabályozás felülvizsgálata, hogy milyen módon lehet a testületek jogosítványait erősíteni. Megfontolandó például a nem közreműködő vállalkozásokkal szembeni hatékony szankciók megjelenítése. • Azt is meg kell vizsgálni, hogy a testületekkel együttműködő, a döntésnek magukat alávető vállalkozások pozitív magatartását milyen kedvezményekkel lehet jutalmazni . Lehetséges megoldásként felmerülhet például egy pozitív vállalkozói lista megalkotása is. • Erősíteni kell és megfelelő jogi alappal kell ellátni a békéltető testületek tanácsadó funkcióját. Végezetül fontosnak tartom megemlíteni a testületek és az önkormányzatok közötti kooperáció elmélyítését. Meglátásom szerint az önkormányzatok hatékonyan segíthetnék a békéltető testületek működését, a jelenleginél komolyabb részt vállalva azok támogatásában, a fogyasztóvédelem ügyének előmozdításában. • Mindezek alapján úgy vélem, hogy a testületek komoly lehetőségeket rejtenek magukban, és átgondolt kormányzati intézkedésekkel tovább javítható működésük minősége, hatékonysága.

  12. 2010. július12. A fogyasztóvédelmi civil szervezetek támogatásának ellenőrzése (Zsigó Róbert) interpelláció • Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján szerveződő társadalmi szervezetek közül kiemelkedő jelentőségűek a fogyasztóvédelmi vagy másképpen a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek. • Annál inkább így van ez, mert csupán állami eszközökkel aligha valósulhatna meg hatékony fogyasztóvédelem. A fogyasztók egyéni és közösségi jogérvényesítése terén a fogyasztóvédelmi civil szervezetek kiegészítik az állami, önkormányzati fogyasztóvédelmet, sőt sok esetben helyettesítik is azt. • Tényként elmondható, hogy a civil fogyasztóvédők által elkezdett és az állam által is felismert kommunikáció eredményeként a magyar emberek egyre többször lépnek fel tudatos fogyasztóként. Éppen ezért nagyon fontos kérdés, hogy ezen társadalmi szervezetek működéséhez milyen szabályok szerint és milyen formában járul hozzá az állam. • A fogyasztóvédelemről szóló törvény 45. § (3) bekezdése szerint: "Az állam a mindenkori éves költségvetéséről szóló törvényben gondoskodik a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek támogatásáról." Azaz a jogalkotó éves szinten határozza meg az ezen szervezetek részére nyújtott támogatási összegeket.

  13. A fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek anyagi működése elsősorban a fent említett és egyéb állami támogatások, pályázatok által finanszírozott. A nemzeti együttműködés kormányának egyértelmű szándéka a közpénzek hatékony, ellenőrzött formában történő felhasználása, amelynek a fogyasztóvédelemben is érvényesülnie kell. • Korábban nem feltétlenül valósult meg mindez, és előfordulhattak a támogatási összegeknek nem megfelelő szétosztási és felhasználási módjai. Értelemszerűen felvetődik a kérdés, hogy sor kerül-e annak vizsgálatára, miként volt lehetséges, hogy ugyanazon feladatra, például tanácsadásra, újságok megjelentetésére pályázati pénzek többirányú elosztása, illetve elosztogatása történt. • Ez azt eredményezte, hogy sem a hatékony működés, sem a hatékony összegfelhasználás, sem az átláthatóság nem valósulhatott meg.

  14. Szintén kérdés, hogy megvizsgálja-e azt a kormány, mennyiben történt szubjektív alapon a pályázati pénzek elosztása. • Kérem államtitkár urat, hogy adjon tájékoztatást arról: a minisztérium tervezi-e, és ha igen, milyen formában annak ellenőrzését, hogy ezen támogatási összegek szétosztása milyen elvek alapján zajlott, illetve azok hatékonyan, a fogyasztói érdekek védelmében költődtek-e el? • Szintén kérem, hogy tájékoztasson minket a jövőben követendő támogatási elvekről. • Várom megtisztelő válaszát.

  15. Válasz: Dr. Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár • Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt szeretném előrebocsátani, úgy gondolom, hogy a legeslegjobb fogyasztóvédelem a verseny. Minél nagyobb a verseny, annál jobban védett a fogyasztó. Minél nagyobb a szabadságunk, minél több szolgáltató között tudunk választani, annál nagyobb szabadságunk van, és annál kevésbé vagyunk kiszolgáltatva a fogyasztás terén is. • Ezért úgy gondolom, hogy a legeslegfontosabb ebben az esetben is - mint nagyon sok helyen máshol - a verseny erősítése. Ugyanakkor a verseny sem mindenható, ezt is nagyon jól tudjuk, tehát szükség van fogyasztóvédelemre, és a fogyasztóvédelemben nagyon jelentős szerepe van a civil szektornak, a civil szervezeteknek. • Sőt, egyetérthetünk abban is, hogy itt három szereplő partneri viszonyára van szükség: a piaci szereplők, az állam és a civil szervezetek, a civil szektor együttműködésére, partneri viszonyára. Olyan fogyasztóvédelemre van szükség, amiben ez a három szereplő együtt tud működni.

  16. Hadd tegyem hozzá, egyébként is az élet nagyon sok területén szükség lenne erre, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy mind a három szektornak, a piacnak, az államnak és a civil szektornak megvan a maga kudarca. Vannak bizonyos jószágok, szolgáltatások, amiket a piac nem tud előállítani, merthogy ebben az esetben a fogyasztót nem lehet pontosan beazonosítani. A klasszikus közjavak tartoznak ide; nagyobb a haszna a köznek, mint amennyi haszna lehet a piaci szereplőnek. Ez a piac kudarca. • Van az állam, amely ilyenkor belép, közjavakat és közszolgáltatásokat állít elő. De azt is tudjuk, hogy amikor az állam ezt teszi, akkor nagyon sok esetben bürokratikus, nagyon sok esetben lassú, általános értelemben fogalmazom meg ezt, nem tudja eljuttatni bizonyos speciális csoportokhoz ezeket a jószágokat. Ez az állam kudarca. • Hadd tegyem hozzá, hogy az állam kudarcát korrigálja a civil szektor azzal, hogy bizonyos speciális érdekekre fókuszál, legyenek azok fogyasztói érdekek vagy bármilyen más érdekek. Hozzátenném jó hírként, a civil szektornak is megvan a maga kudarca, nevezetesen hiányzik az a professzionalizmus, ami mondjuk, a piacon megvan.

  17. Három szereplő található tehát a játékban: piac, állam, civil szektor. Mind a háromnak megvan a saját kudarca, és egymás kudarcait korrigálják. Én úgy gondolom, hogy ha ezzel tisztában vagyunk, akkor felépíthető egy jó fogyasztóvédelmi politika és jó fogyasztóvédelmi stratégia. • A Nemzetgazdasági Minisztérium kidolgoz egy új fogyasztóvédelmi politikát és egy új fogyasztóvédelmi stratégiát, amelyben mind a három szereplőnek a sajátos játékszabályai szerint meglesz a maga játéktere, és a civil szereplők nagyon erősen bekapcsolódhatnak. • Hasonlóképpen szükséges mindannak, amit említett képviselő úr, nevezetesen a pályázati pénzeknek a felülvizsgálata, a civil szektor ilyen jellegű támogatása. Azért hadd tegyem hozzá, a civil szektornak nem az a dolga, hogy az államtól különböző forrásokat elvegyen, és itt egy nagyon jelentős felülvizsgálatra van szükség.

  18. Végül hadd közöljem saját megrökönyödésemet, olvasván azt a törvényszöveget, ami így szól: a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek támogatásáról. • Engem ez valahogy a nyolcvanas évekre emlékeztetett, hadd ne mondjam, 1984-re. Így, ahogy ez le van írva, ez egy vegytiszta szocializmus, annak minden paternalista jellegével. • Úgyhogy remélem, a fogyasztóvédelem átalakításánál a fogyasztóvédelmi törvény átalakításáig is eljutunk. • Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

  19. 2011. május 16. „Lenullázott fogyasztóvédelem” (Simon Gábor) interpelláció • Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző ciklusban a fogyasztóvédelem átalakításában és hatékony működésének a fenntartásában rengeteg munkánk volt. • Az elmúlt években - az elmúlt egy évet kivéve - több szakember, szakpolitikus érezte magáénak ezt az ügyet, a 10 millió magyar embert érintő nemzeti fogyasztóvédelem megvalósítását. Átadva a stafétabotot arra számítottunk, hogy a rendszert nem szétverni, hanem összefogni és fejleszteni kívánják. • Ezzel szemben önök folyamatosan igyekeznek lenullázni azt. Az elmúlt tizenkét hónap alatt több parlamenti műfajban szólítottam meg önöket a fogyasztóvédelem átszervezésével kapcsolatban, de mire nagy nehezen, többszöri felszólításomra meghoztak szükséges döntéseket, eltelt egy év. • És most megint visszakanyarodtunk az alaphoz, hiszen jelen állapotában a helyettes államtitkár úr felmentését követően közvetlenül nem felügyeli senki a fogyasztóvédelem területét. Szeretnénk, ha ezen változtatnának.

  20. Amikor a parlamenti bizottságot felemeltük állandó bizottsággá, joggal hittük, hogy a fogyasztóvédelem az eddig megszokott ütemtől eltérően nagyobb sebességre kapcsol. • Azt gondoltuk, hogy a jelenlegi kormányzat nemcsak az Európai Unió által elvárt kritériumokat teljesíti, hanem azon túl is fokozza a teljesítményét. Sajnos szembe kellett néznünk azzal, hogy - a terület felügyeletéért korábban felelős vezető szerint - a fogyasztóvédelmet ugyan a civil szektor, az állam és a vállalkozók együttműködésével kívánják megvalósítani, ugyanakkor a civil szektornak nem az a dolga, hogy az állam forrásaira pályázzon. • Az elmúlt időszakban több alkalommal folytattam konzultációt szakmai, társadalmi és civil szervezetekkel, és elkeserítő tapasztalatokra tettem szert: a működésükre szánt források kimerültek, azok a civil szervezetek, amelyek korábban segítették pont az önök munkáját, az idei évben forráshiány miatt kénytelenek lesznek az utcára küldeni embereiket, bezárni az irodáikat, tekintettel arra, hogy az önök által megfelezett források eddig és nem tovább teszik lehetővé ezen szervezetek munkáját.

  21. A korábbi gyakorlat az volt, hogy a fogyasztóvédelmi civil szervezetek a költségvetési támogatásokra május 31-ig pályázhattak, most viszont május 16-án még nem ismeretesek a pályázati feltételek, nem tudni, mekkora erőforrásra tehetnek szert az idei évben, és azt sem tudjuk, hogy az Európai Unió által beállított 1 milliárd forintos támogatási lehetőség is hova tűnt. • Kedves Államtitkár Úr! Szeretném megkérdezni, hogy mikor várható a fogyasztóvédelem nemcsak minisztériumi szintű elhelyezése, hanem szakmai képviseletének az ellátása. Mikor ismerhetjük meg a társadalmi szervezetek rendelkezésére álló pályázati források lehívásának a részleteit? Végül nagy tisztelettel szeretném megkérdezni, hogyan gondolkodik államtitkár úr a civil szervezetek szerepéről: nyűgnek, tehernek, vagy a feladatok ellátásában együttműködő, kiemelten fontos partnernek tekintik őket?

  22. VálaszSzatmáry Kristóf nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár • Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által elmondott interpelláció címével ellentétben a kormány elkötelezett a fogyasztóvédelmi feladatok magas szintű ellátása érdekében, meggyőződésünk ugyanis, hogy a fogyasztóvédelem a gazdaságpolitika egy kiemelt területe, mivel elégedett fogyasztók nélkül elképzelhetetlen egy jól működő gazdaság. • Azzal kapcsolatban meg tudom nyugtatni önt, hogy minisztériumi szintű elhelyezés valósult meg a fogyasztóvédelemben, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztérium új szervezeti és működési szabályzata szerint a kereskedelmi és fogyasztóvédelmi főosztály látja el ezt a feladatot. Azok után, hogy egy helyettes államtitkári felmentés történt, május 1-jétől új osztályvezetője van a fogyasztóvédelmi területnek, egyébként meg a belgazdasági államtitkárság keretében minden olyan képviseletet ellátunk, ami minisztériumi szinten a fogyasztóvédelemhez kapcsolódik.

  23. Ennek jó példája - és az interpellációjától független -, hogy az elmúlt héten a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapjára három nagy koncepció került fel, és ehhez fog csatlakozni napokon belül a fogyasztóvédelem területének a koncepciója, amelyet egy több hónapos társadalmi vitára szeretnénk bocsátani, és reméljük, hogy az ősz folyamán egy megfelelő társadalmi vita után be is érik ez a koncepció. • A korábbi évek gyakorlatának megfelelően egyébként a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek tevékenységének támogatására vonatkozó pályázati felhívás a tárca költségvetési fejezetéhez tartozó kezelésben van, és az elmúlt nyolc évtől eltérően próbálunk a szakmaiság, az objektivitás és a valódi fogyasztóvédelmi munka előtérbe helyezésével pályázatokat kiírni. A civil szervezetek részére szóló pályázati felhívás elkészült, a fogyasztóvédelmi civil szervezetek pályázati támogatására az idei év folyamán közel 134 millió forint áll rendelkezésre.

  24. Ami pedig a pályázati felhívás megjelenését illeti: tájékoztatom képviselő urat, hogy 2007-ben június 11-én, 2008-ban június 26-án, 2009-ben valóban április 25-én jelent meg a felhívás. A 2010. év talán azért nem mérvadó ebből a szempontból, mert önök ebből a kormányváltásig lényegében minden pénzt kiosztottak, ehhez tehát ne mérjék a mostani pályázati kiírást, de a korábbi éveknek megfelelően meg fognak jelenni ezek a pályázatok. • Az utolsó kérdésére válaszolva: a kormány természetesen együttműködő partnernek tekinti a civil szervezeteket, amelyeknek fontos szerepük van a hatékony fogyasztóvédelemben. A kormány elkötelezett a fogyasztóvédelmi civil szervezetek aktív szerepvállalásában és támogatásában. • Végezetül: azért is fontosnak tartjuk ezt, mert - mint említettem - az a célunk, hogy a honlapon nemsokára közzéteendő fogyasztóvédelmi koncepció végeredményeként az év második felében majd a fogyasztóvédelmi törvényt is módosítjuk, és mindazokat az aktuális kérdéseket, amelyeket a fogyasztóvédelemben rendezni kell és a szakma is kíván, az ősz folyamán el kívánjuk érni.

  25. Tisztelettel kérem, hogy fogadja el a válaszomat, mert az ön által sugallt kérdésekkel ellentétben a fogyasztóvédelem jó helyen van, kiemelkedő területnek tekintjük, és elkötelezettek vagyunk ennek továbbvitelében. • Köszönöm szépen a figyelmét.

  26. Magyarország IV. középtávú (2011-2014) Fogyasztóvédelmi Politikája

  27. III. Középtávú Fogyasztóvédelmi Politika értékelése • fogyasztóvédelmi tanácsadó irodák országos hálózata – nem vált be • Fogyasztóvédelmi Tanács – működésképtelen volt • fogyasztóvédelmi jogszabályok felülvizsgálata – nem történt meg • fogyasztóvédelmi hatóság döntéseinek teljes körű nyilvánosságra hozatala – nem teljesen valósult meg • békéltető testületi eljárások szabályainak módosítása – nem teéjesen valósult meg

  28. Magyarország IV. középtávú (2011-2014) Fogyasztóvédelmi Politikája • új kormányhatározat-terv és Stratégia • fogyasztóvédelmi szemléletváltás • fogyasztói jogok mélyebb beépülése a polgári gondolkodásmódba • piacfelügyeleti ellenőrzések erősítése • hatósági jogalkalmazás alternatív és preventív eszközei • fogyasztó a jogi szabályozás középpontjában • fogyasztóvédelmi tájékoztatás erősítése • alternatív vitarendezési fórumok erősítése

  29. Állami fogyasztóvédelem • termékek és szolgáltatások magas színvonalának biztosítása • erőteljes fellépés • információ megadása • hatósági ellenőrzések szükségessége

  30. Alternatív és preventív hatósági eszközök kidolgozása • ajánlások • pozitív lista a negatív lista mellett, de nem helyett • fogyasztóbarát embléma

  31. Békéltető testületek • nélkülözhetetlen szerep • ismertség növelése – kampányok • tanácsadási jogkör jogszabályban történő deklarálása • anyagi források megfelelő időben történő biztosítása • pénzügyi-biztosítási jogviták felülvizsgálata

  32. Békéltető testületek • vállalkozások részvételének ösztönzése • negatív lista ismertebbé tétele • nem együttműködő vállalkozások szankcionálása – hatósági fellépés • mikro-, kis- és középvállalkozás bevonása fogyasztóként az eljárásba • együttműködés helyi önkormányzatokkal, NFH-val

  33. Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek • szakmaiság követelménye • pályázatok átdolgozása • fiatalok oktatása és képzése elsődleges • tudatos fogyasztói magatartás elősegítése • célzott kampányok: fiatalok, idősek, fogyatékkal élők • vállalkozói oldal bevonása – továbbképzés • online fogyasztóvédelmi magazinok • közérdekű eljárások • jogszabály-véleményezés

  34. Köszönöm a figyelmüket!

More Related