Vállalati pénzügyek I. - PowerPoint PPT Presentation

Vállalati pénzügyek I.

Részvények értékelése

2010. 10. 27.

Hivatkozás:

Részvények fejezetből: A részvények értékelése, A tőkésítési ráta egyszerű becslése, A részvényárfolyam és egy részvényre jutó nyereség kapcsolata+ előadás

• Általában a részvényekről
• Részvény értékelés
• Az árfolyam (P) és a részvényenkénti nyereség (EPS) kapcsolata
• P/E mutató értékelése

visszaforgatás:

visszaforgatott eredmény

mérleg szerinti eredmény

Külső finanszírozás

idegen tőke:

pl. kötvény kibocsátás, hitelfelvétel

saját tőke:

részvény kibocsátás

Általában a részvényekről

• A részvény a részvényesnek az alap-tőke meghatározott hányadát kitevő vagyoni betétjét testesíti meg.
• 178. § A részvény – ha törvény eltérően nem rendelkezik – szabadon átruházható.
• A részvény átruházhatóságának korlátozása harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha törvény erre lehetőséget ad.

a) a törzsrészvény,

b) az elsőbbségi részvény,

c) a dolgozói részvény,

d) a kamatozó részvény,

e) a visszaváltható részvény.

• (2) Az elsőbbségi részvényfajtán belül a részvények különböző részvényosztályokba tartozhatnak, egy részvényosztályon belül eltérő tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvények kerülhetnek kibocsátásra.
• (3) Egy részvényfajtán, illetve részvényosztályon belül több részvénysorozat bocsátható ki.
• Az azonos tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvények egy részvénysorozatnak minősülnek. Az egy sorozatba tartozó részvények névértéke és előállítási módja nem térhet el egymástól.

• Magyarországon alapvetően kétféle részvénytársaság működési forma létezik:
• a zártkörűen-
• és a nyilvánosan működő részvénytársaság.

• Nyilvános eljárással történő alapítás esetében: alapítási tervezet, részvényjegyzés.
• A Részvénytársaságnak (Rt.) felelőssége a társaság kötelezettségeiért korlátlan.
• A részvényes felelőssége az általa szolgáltatott vagyoni hozzájárulás erejéig terjed.
• A részvénytársasági tagsági viszony megszerzésének és fenntartásának feltétele, hogy a személy rendelkezzen a társaság által kibocsátott részvénnyel.

• A részvényes a részvénye által megtestesített vagyoni joga alapján osztalékra jogosult, továbbá likvidációs hányadra tarthat igényt.

A részvény megjelenése:

• fizikai (okirat)
• dematerializált (elektronikus forma)

• A részvény szó jelentése:
• Alaptőke meghatározott hányadát jelölő
• tagi hozzájárulás mértéke.
• Megjeleníti a részvényes jogait és kötelességeit.
• 3. Forgalomra szánt értékpapír.

• Nincs lejárati ideje
• Tulajdonjogot testesít meg

(tulajdoni részarány: papír névértéke /alaptőke %-ban)

• Korlátozott felelősség

(tulajdonos korlátozott felelőssége: a részvényes csak a részvény értékének megfelelő összeggel felel az Rt. kötelezettségeiért)

• Hozama változó

(nincsenek előre meghatározott pénzáramlások, hozam forrásai: osztalék, árfolyamnyereség)

• Részvételi jog a társaság közgyűlésén

(indítvány, jelentések, szavazati jog)

• Kisebbségi jogok igénybevételének lehetősége

(szavazatok 5 %-a: pl. közgyűlést kezdeményezhet)

• Osztalékra jogosult
• Likvidációs hányadra jogosult

(a részvényes a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén az egyéb jogosultságok kielégítését követően a megmaradt, felosztható vagyon arányos részére tarthat igényt)

• Névérték
• Névértéken a részvényen feltüntetett (név-leges) összeget értjük.
• Részvényt névérték alatt kibocsátani nem lehet.
• Likvidációs hányad
• A likvidációs hányad az a vagyonrész, amely a részvényest a részvénytársaság megszűnése esetén egy-egy részvénye után megilleti a hitelezők követeléseinek kielégítése után megmaradó vagyonból.
• Osztalék

Az osztalék, a részvénytársaság adózott eredményéből a részvényest egy részvénye után megillető hozam.

• Törzsrészvény (közönséges részvény)
• Elsőbbségi részvény
• Dolgozói részvény
• Kamatozó részvény
• Visszaváltható részvény

Törzsrészvények

- tulajdonviszonyt megtestesítő, forgalomképes értékpapír

- ált. eredménytől függő osztalékfizetést ígér (vagy névérték %-a)

- a tulajdonosok a részvények értékéig felelősek

- szavazásra jogosít

- a részvénytulajdonos osztalékra jogosult

- befektetők (osztalék, árfolyamnyereség)

- elsődleges piac, másodlagos piac

- Részvénytársasági forma esetén kötelező

Elsőbbségi részvények

• tulajdonviszony
• köztes értékpapír:
• csökkenti a befektetői kockázatot
• korlátozza a juttatásokat, előnyöket
• osztalék-, szavazat-, likvidációs hányadhoz kapcsolódó
• pl. osztalékelsőbbségi:
• előre meghatározott, fix osztalék vagy osztalékráta, korlátozott szavazati jog (vagy nincsen szavazati jog),osztalékfizetés elhalasztása lehetséges
• követelés kielégítési rangsor

Dolgozói részvény

• korlátozottan forgalomképes értékpapír
• a társaság csak munkavállalók számára bocsáthatja ki
• ingyenesen vagy kedvezményes áron
• az alaptőkét a kibocsátási érték összegével meg kell
• emelni

Kamatozó részvény

• Az alapszabály rendelkezései szerint előre meghatározott mértékű kamatra jogosító részvény is forgalomba hozható.
• A tulajdonosnak a részvény névértéke után, az osztalékon felül, a részvényen feltüntetett módon számított kamat jár.

Visszaváltható részvény

• Vagy a részvénytársaságnak van vételi joga,
• vagy a részvényesnek van eladási joga a részvényre,
• az alapszabályban meghatározott feltételek szerint.

Részvény értékelés

• Fundamentalista elemzők
• a vállalat jelenlegi és várható jövedelmezősége alapján
• Technikai elemzők
• idősor elemzés segítségével (múltbeli)
• árfolyam táblázatok, ábrák alkalmazása

• Összehasonlító értékelés
• Jövedelmezőségi, hatékonysági, eladósodottsági és piaci mutatók összehasonlítása azonos tevékenységű és szerkezetű cégeknél
• Iparági mutatók
• Kevéssé alkalmazott módszer
• Főleg szakmai befektetők stratégiai befektetési döntésénél játszik szerepet

• A technikai elemzés a tőzsde múltbeli alakulását figyeli, ebből próbál következtetéseket levonni a várható jövőbeli eseményekről.
• Árfolyamábrák és forgalmi táblázatok elemzéséből következtet az árak jövőbeli alakulására.
• A piac 10%-ban logika és racionalitás, 90%-ban pszichológia.
• Általában rövid távú döntések támogatására szolgál
• Alapelvek:- Az árakban minden információ benne van

- Az árfolyamok többnyire trendek szerint mozognak, megfigyelhető szabályszerűség

- A történelem ismétli önmagát

• Minden befektetési eszköznek, így a részvényeknek is van egy un. belső értéke, melyet viszonylag pontosan meg lehet határozni.
• A részvények belső értéke - A részvény tartása során a részvényből származó bevételek összességének jelenértéke.

Feladat:

• Jövőbeli bevételek, azaz osztalékok meghatározása
• Elvárt hozam meghatározása

Részvények értékelése(DCF módszer)

Diszkontálni kell a részvények várható pénzáramlását azzal a hozammal, amit a befektetők a tőkepiacon a hasonló kockázatú befektetésektől elvárhatnak.

PV(részvény)=PV(várható jövőbeli osztalékok)

• a pénzáramlások nem ismertek és nem garantáltak
• nincs kötelezettség az osztalékfizetésre
• nincs lejárati idő
• az elvárt hozamráta változhat

Az értékelés általános szabálya

A várható jövőbeli pénzáramlások:

• osztalékok
• árfolyamnyereség / veszteség

Részvény értékelés

• A modell

OSZTALÉK-ÉRTÉKELÉSI MODELL:

Osztalék értékelési modell:ALAPESETEK

1. Nincs növekedés az osztalékban

2. Konstans rátájú növekedés az osztalékban (g):

a várható osztalékok állandó átlagos ütemben emelkednek (növekvő járadéktagú örökjáradék)

3. Szupernormál eset

ESZKÖZEI:

-EPS: részvényenkénti eredmény:

adózott eredmény / részvények száma

- d: osztalékfizetési ráta

- 1-d: újrabefektetési v. visszaforgatási ráta

- ROE: saját tőke hozama, részvénytőke hozama

adózott eredmény / saját tőke;

EPS / 1 részvény könyv szerinti értéke;

g= (1-d)xROE

• ha d állandó és ROE állandó

Az osztalékok növekedési üteme egyenlő

az egy részvényre jutó nyereség növekedési ütemével.

Az egy részvényre jutó nyereségből visszaforgatott tőke pedig a saját tőke könyv szerinti értékét növeli, g ütemben.

SZUPERNORMÁL ESET

• Változó növekedés az osztalékban
• egy meghatározott ideig szupernormál (átlag fölötti növekedési ráta)
• utána egy normális, g ráta szerinti növekedési ütem várható

Az árfolyam (P) és a részvényenkénti nyereség (EPS) kapcsolata

Speciális eset:

Osztalékorientált részvény

Minden nyereséget kifizetnek osztalék formájában.

• A befektetés várható hozama így megegyezik a tőke alternatívaköltségével.
• Megjegyzés:
• A nyereség/árfolyam arány csak akkor egyezik meg a piaci tőkésítési rátával (r), ha az új beruházás nettó jelenértéke nulla.
• Ebből következik, hogy általánosságban a részvény árfolyamát úgy tekintjük:
• Növekedésmentes politika melletti átlagos nyereség sorozat jelenértéke + a növekedési lehetőségek jelenértéke

• Árfolyam / nyereség ráta (P/E mutató) =

részvényárfolyam (Po) / egy részvényre jutó nyereség (EPS)

Egy részvényre jutó nyereség = adózott eredmény / részvények száma

Ha az osztalék várhatóan állandó ütemben nő, akkor a részvény árfolyam (Po):

Po= D1/r-g

P/E = Po / EPS = D1 / r-g

Tehát,

P/E (D, r, g) függ

• A P/E (Árfolyam/nyereség ráta)értékei:
• Ha magas, akkor a befektetők magas osztaléknövekedést (g) várnak;
• Ha alacsony a részvény kockázata, ezért alacsonyabb hozammal (r) beérik;A vállalkozás átlagos növekedésre számíthat, de nyereségének nagy részét kifizeti osztalékként (Di/EPSi).
• Ha alacsony, akkor az ellenkező eset áll fent.

Köszönöm a figyelmet!