a monszun sz lrendszerek a l gszennyez s l.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A monszun szélrendszerek A légszennyezés PowerPoint Presentation
Download Presentation
A monszun szélrendszerek A légszennyezés

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 25

A monszun szélrendszerek A légszennyezés - PowerPoint PPT Presentation


  • 202 Views
  • Uploaded on

A monszun szélrendszerek A légszennyezés . (tk. 117 – 126. oldal). A trópusi monszunszél.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'A monszun szélrendszerek A légszennyezés' - dwight


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
a monszun sz lrendszerek a l gszennyez s

A monszun szélrendszerekA légszennyezés

(tk. 117 – 126. oldal)

FÖLDRAJZ

a tr pusi monszunsz l
A trópusi monszunszél

Hőmérsékleti egyenlítő: A hőmérsékleti egyenlítő a földfelszín legmelegebb pontjait összekötő vonal. Szabálytalan futását annak köszönheti, hogy a kontinensek belsejébe jobban benyomul, mert azok erősebben melegszenek fel.

a tr pusi monszun
A trópusi monszun
  • Az évszakos irányváltást mutató szeleket, ha az eltérő szélirányok között legalább 120 fokos különbség van, monszunnak nevezzük.

Kialakulása:

  • A trópusi monszun kialakulását a termikus egyenlítő helyzetváltoztatása okozza: a passzát szelek a termikus egyenlítőhöz (ITCZ) tartanak.
  • Mivel a termikus egyenlítő nem esik egybe a földrajzi egyenlítővel, az É-i félteke nyarán a D-i félteke passzát szele átlép a földrajzi egyenlítőn. Ekkor a Coriolis-erő eredeti irányához képest kb. 90°-ban téríti el a DK-i passzátot, kialakul a DNy-i trópusi monszun szél.
slide5
Az É-i félteke telén a helyzet fordított: D-i féltekére húzódó termikus egyenlítőt követve az ÉK-i passzát lép át a földrajzi egyenlítőn és ÉNy-i monszunszélként halad tovább. A termikus egyenlítő mindenkori helye és a földrajzi egyenlítő közötti sáv az ún. trópusi nyugatiszél-zóna.
slide6
Következményei:
  • Abban a sávban, ahol az ITCZ mozog a nyári félévben az egyenlítői nyugati szelek, a téli félévben a passzát szél uralkodik.
  • Féléves váltású, télen száraz, nyáron csapadékos időjárás alakul ki. A hőmérséklet maximuma magas napállás idején, tavasz végén, a monszun kezdete előtt van.
  • Három évszak alakul ki: meleg, csapadékos nyár; meleg, száraz tél; forró, száraz tavasz.
  • A Föld legcsapadékosabb területei: a csapadék mennyisége 1000-3000mm körül, de India ÉK-i részén, a Kasi-hg-ben (Cherrapunji) 10.000mm-t meghaladó éves csap mennyiség jellemző. A csapadék éven belüli megoszlása egyenlőtlen, szinte a teljes mennyiség nyáron hullik.
slide7
Előfordulási területei:
  • Hindusztáni-fsz., Hátsó-India, Indonézia, Fülöp-szk., É-Ausztrália, K-Afrika, D-Arábia, D-Amerika ÉNy-i pereme, Ny-Afrika.
a tr puson k v li monszun
A trópuson kívüli monszun
  • A trópuson kívüli monszunok előidézője a kontinensek és óceánok eltérő fölmelegedése, valamint az ezzel együtt járó nyomáskülönbségek kialakulása. A termikus egyenlítő elmozdulása csak másodlagos jelentőségű.
  • Télen a szárazföldek jobban lehűlnek, mint az óceánok, ezért a kontinensek belsejében anticiklonok alakulnak ki.
  • Ezek az anticiklonok télen a felszín közelében a szárazföld felől a tengerek felé tartó áramlást eredményezhetnek. Ez száraz téli időjárást okoz (a Japán –szigetív kivételével).
  • Nyáron a légnyomás eloszlása ellentétes, a jobban fölmelegedő kontinensek belsejében alacsony nyomású s területek (termikus depressziók) alakulnak ki, ami a felszín közelében az óceánokról a kontinensek belseje felé irányuló légáramlást okoz. A tenger felől a szárazföldre érkező páradús légtömegekből a kontinenseken jelentős csapadék hullik.
l gszennyez s
Légszennyezés

Légszennyezés folyamata:

emisszió  kémiai reakció  leülepedés

Légszennyező források:

  • közlekedés
  • hőerőművek
  • ipar
  • háztartások
slide13
Légszennyező anyagok:
  • Kén – dioxid
  • Nitrogén – oxidok
  • Szén – monoxid
  • Ózon
  • Füst, korom
  • Ólom
slide15
kén-dioxid + víz  kénsav

nitrogén-dioxid  salétromsav

savaseső

vizek, talajok

elsavasodása, elsavanyodása

élővilág kipusztulása

b vegh zhat s
b) Üvegházhatás

A légkörbe kerülő nagy mennyiségű szennyező anyag (szén–dioxid, nitrogén–oxidok, por, korom stb.), csapdába ejti a hőhullámokat és visszasugározza a földfelszín felé. E megnövekedett üvegházhatás általános felmelegedést idézhet elő, ami globális problémák egész sorához vezethet:

  • Olvadás tengerszint emelkedés  Ennek számos tengerparti ország és város eshet áldozatul, pl. Hollandia, Velence, vagy Banglades, ahol már napjainkban is gyakoriak a hatalmas árvizek.
  • Elsivatagosodás mezőgazdasági termelés visszaesése,  élelmezési válság
c zonritkul s
c) Ózonritkulás

A kb. 25-30 km-es magasságban lévő ózonréteg az utóbbi évtizedekben erős pusztulásnak indult. Bizonyos vegyi anyagok, amelyek hosszú ideig ártalmatlannak tűntek, nagyfokú stabilitásuk miatt képesek feljutni a sztratoszférába, s ott reakcióba lépnek az ózonréteget felépítő háromatomos oxigénmolekulákkal. Ilyen anyagok például a halogénezett szénhidrogének, más néven klór–fluor–karbonok (CFC-k), amelyeket főként a hűtőgépek hűtőanyagaként vagy sprayk hajtógázaiként alkalmaznak (ráadásul ezek üvegházhatásúak is). A folyamat eredményeképpen az ózonmolekulák szétbomlanak, és nem tudnak újraképződni sem: ózonritkulás következik be. Így aztán az ultraibolya sugárzás nem emésztődik fel a sztratoszférában, hanem egyre nagyobb mennyiségben bombázza a földfelszínt. Az ultraibolya gyilkos sugárzás az élőlények számára. Tönkreteszi a fehérjéket és örökletes elváltozásokat (mutációkat) okoz a génekben.

slide22
1. Mi a szél?

A) A Föld felszínével párhuzamosan mozgó légáramlás.

B) Az alacsonyabb légnyomású helyről a magasabb nyomású felé áramló levegő.

C) A Föld felszínéről magasba emelkedő levegő.

D) A Föld felszínén spirálisan mozgó levegő.

E) A Föld felszíne felé mozgó, leszálló levegő.

slide23
2. Mikor keletkezik harmat?

A) Ha a levegő lehűl.

B) Ha a levegő hőmérséklete eléri a harmatpontját.

C) Ha a lehűlt felszín fölé melegebb, páradús levegő érkezik.

D) Ha a kisugárzással lehűlt felszín lehűti a levegő alsó rétegét, és a kicsapódó vízgőz

apró cseppekben válik ki a felszín tárgyain.

E) Ha a túltelített levegőből kicsapódó vízgőz jégkristályok formájában telepszik rá a

tereptárgyakra.

slide24
3. Mikor keletkezik dér?

A) Ha a levegő hőmérséklete eléri a harmatpontját.

B) Ha a levegő lehűl, és vízgőztartalma kicsapódik.

C) Ha a lehűlt felszín fölé melegebb, páradús levegő érkezik.

D) Ha a kisugárzással lehűlt felszín lehűti a levegő alsó rétegét, és a kicsapódó vízgőz

apró cseppekben válik ki a felszín tárgyain.

E) Ha a túltelített levegőből derült, szélcsendes időben 0ºC alatt kicsapódik a vízgőz a

felszín közelében lévő tárgyakra.

slide25
4. Mi jellemző a ciklonra?

A) A Föld felszínével párhuzamosan mozgó légáramlás.

B) Légörvény, amelynek központjában alacsony légnyomás uralkodik.

C) Légörvény, amelynek központjában a levegő leszáll.

D) Száraz, derült időjárást okoz.

E) Az erősen lehűlt szárazföldek felett alakul ki.