fejl d stan biogenetika n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Fejlődéstan (biogenetika) PowerPoint Presentation
Download Presentation
Fejlődéstan (biogenetika)

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 51

Fejlődéstan (biogenetika) - PowerPoint PPT Presentation


  • 63 Views
  • Uploaded on

Fejlődéstan (biogenetika). Bevezetés. • Fejlődés: mennyiségi és minőségi változások folytonos sorozata. • A biológiai fejlődés két nagy vetülete: – egyedfejlődés (ontogenezis) – törzsfejlődés (filogenezis). • Egyedfejlődéstan (ontogenetika):

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Fejlődéstan (biogenetika)' - dustin


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
bevezet s
Bevezetés

• Fejlődés: mennyiségi és minőségi változások folytonos

sorozata.

• A biológiai fejlődés két nagy vetülete:

– egyedfejlődés (ontogenezis)

– törzsfejlődés (filogenezis).

• Egyedfejlődéstan (ontogenetika):

a szervezetben a szervrendszerek, szervek eredetével,

kialakulásával foglalkozó tudományág.

• Az egyedfejlődés két legfontosabb vetülete:

– növekedés: mennyiségi gyarapodás a sejtek méretének

növekedése, és/vagy a sejtek számának növekedése által

– differenciálódás: a sejtek, és így a belőlük felépülő szervek egyre

specializáltabb állapotú szerkezeti és funkcionális változása

gametogenezis
Gametogenezis

Korai fázis – ősivarsejtek kialakulása és bevándorlása az

ivarszervek telepébe:

– Az ivarsejtek a csíralemezektől függetlenül, azoktól az

embriogenezis egészen korai fázisában elkülönülő ún.

ősivarsejtekből (archeocyták vagy elsődleges csíravonal sejtek)

alakulnak ki.

– Később, de még mindig az embrionális fejlődés korai fázisában, a

kialakult ősivarsejtek bevándorolnak a gonádokmezodermális

eredetű szervtelepeibe.

Az ott megtelepedett ivarsejteket törzssejteknek nevezzük.

• Ezek a folyamatok a fejlődő embrió – kromoszómális -

nemétől függetlenül morfológiailag azonosak, vagyis mind

a petesejtek, mind a hímivarsejtek kialakulása folyamán

egyforma módon zajlanak le.

spermiogenezis a h mivarsejtek fejl d se
Spermiogenezis – A hímivarsejtek fejlődése

Helyszíne: a herecsatornácskák

– Szaporodási szakasz:

törzssejtek mitotikus osztódásokkal történő

proliferációja → spermatogoniumok

– Növekedési szakasz:

spermatogoniumok méretbeli növekedése → primer

spermatociták

– Érési szakasz:

primer spermatocitákmeiotikus osztódása:

• meiózis I: primer spermatocitákból → szekunder

spermatociták (2n)

• meiózisII: szekunder spermatocitákból → spermatidák (n)

– Spermiohisztogenezis (spermiomorfogenezis):

a kezdetben izodiametrikusspermatidákból →

megtermékenyítésre alkalmas, ostorral rendelkező

spermiumok

ovogenezis a petesejtek fejl d se
Ovogenezis – A petesejtek fejlődése

Helyszín: ovárium (petefészek)

– Szaporodási szakasz:

törzssejtek mitotikus osztódásokkal történő

proliferációja → oogoniumok

– Növekedési szakasz:

oogoniumok méretbeli növekedése (szikfelhalmozás:

szikfehérjék, lipidek, rRNS és mRNS felvétele a

tüszőhámsejtektől) → primer oociták

[leendő petesejt + tüszőhámsejtek = tüsző v. folluculus]

– Érési szakasz:

primer oocitákmeiotikus osztódása:

• meiózis I: primer oocitákból → szekunder oociták (2n) +

polocyták (sarki sejtek)

A meiózis I. profázisában a folyamat megáll az ivarérésig.

• meiózisII: szekunder oocitákból → ovumok (n) + polocyták

fertiliz ci megterm keny t s
Fertilizáció (Megtermékenyítés)

A petesejt (ovum és hímivarsejt (spermium)

egyesülése.

• Beindítja az embrionális fejlődést.

• Biológiai funkciója:

– a szomatikus sejtekre jellemző diploid

kromoszómaszerelvény visszaállítása → új, egyedi

génkombinációval rendelkező zigóta kialakítása.

• Alaptípusai:

– Külső megtermékenyítés: az ivarsejtek fúziója a

szülői szervezeten kívül történik (legtöbb vízi állat)

– Belső megtermékenyítés: az ivarsejtek fúziója a

szülői szervezeten belül történik (pl. ember).

a fertiliz ci szakaszai
A fertilizáció szakaszai:

– Ivarsejtek találkozása, spermiumok megkötődése a

peteburkon:

A megkötődés a spermium membránján és a peteburkon levő

kötőfehérjék antigén-antitest jellegű kapcsolódásával jön létre, és

biztosítja a fajspecificitást.

– Acrosomális reakció:

A spermium acrosomális membránjának distális lemeze és a

plazmamembránja fúzionál → proteolitikus enzimek emészteni

kezdik a peteburkot (zonapellucidát).

– A spermium és a petesejt membránjának fúziója (itt is:

fajspecifikus kötőfehérjék vannak a membránokon), létrejön a

fertilizációs kúp → a pete aktiválódik:

• cortikális reakció: spermium membránja (+), petesejt membránja

nyugalomba (-) töltésű; a fúzió után a pete membránja

depolarizálódik: 5-15 s-ig (+) lesz → a többi spermiumot

elektrosztatikusan eltaszítja

• megtermékenyítési hártya kialakulása: a peteburok (ZP) eltávolodik

a pete membránjától → perivitellináris tér

E két mechanizmus megakadályozza a polispermiát.

– Kariogámia: a spermium és a petesejt sejtmagjainak

(pronucleusok) fúziója.

szegment ci bar zd l d s
Szegmentáció (Barázdálódás)
  • Barázdálódás: a zigóta mitotikus osztódások
  • sorozatával egyre kisebb sejtekre
  • (blastomérákra) tagolódik.
  • • A petesejt, és az újonnan keletkezett egyetlen
  • setjből álló zigóta mérete nagy. A barázdálódás
  • során a sejtciklusokban rövid a G1 növekedési
  • fázis → sejtek mérete csökken, addig, amíg a
  • normál sejtméretet el nem érik.
  • • A barázdálódás során az osztódó sejtek tömör
  • sejtcsoportja alkotja a szedercsírát (morula).
  • • Később a morula belsejében üreg keletkezik, így
  • kialakul a bélcsíra (blastula). A bélcsíra ürege, a
  • blastocoel.
slide19

Alapvetően kétféle barázdálódási módot ismerünk, az ún. radiális barázdálódást ("A" jelű ábra), illetve a spirális barázdálódást ("B" jelű ábra):

  • A radiális barázdálódásnál az utódsejtek sugarasan (mint a délkörívek a Földön) helyezkednek el. Ez a barázdálódási mód jellemző a szivacsokra, a csalánozókra, a tapogatókoszorúsokra és az újszájúakra.
  • A spirális barázdálódásnál az utódsejtek nem pontosan egymás felett, hanem némileg eltolódva (és kb. 45°-al elfordulva) helyezkednek el, emiatt úgy tűnik, mintha egy spirálvonal mentén rendeződnének el. Ez a barázdálódási mód jellemző a korábban ősszájúként meghatározott állatcsoportokra.
slide20

A BARÁZDÁLÓDÁS TÍPUSAI

KEVÉS SZIK!

első osztódások morula állapot blasztula metszetben

pl. tengeri sün

TELJES (EGYETEMES)

pl. emlősök

slide21

animális

vegetatív

A BARÁZDÁLÓDÁS TÍPUSAI 2.

SOK SZIK!

első osztódások morula állapot blasztula metszetben

pl. kétéltűek

EGYENLŐTLEN

IGEN SOK SZIK!

pl. madarak

KORONGOS

HEFOP 3.3.1.

slide22

A barázdálódásnak több altípusa van. Az altípusokat elkülönítő főbb

  • szempontok:
  • – Mekkora a petesejtben levő szik mennyisége
  • • Alecithalis pete: a szik mennyiség elenyésző.
  • • Oligolecithális pete: kevés szikanyag.
  • • Mesolecithalis pete: közepes mennyiségű szikanyag.
  • • Polylecithális pete: szikben gazdag.
  • – Hogyan oszlik el a szik a petén belül:
  • • Isolecithalis pete: a szik egyenletesen oszlik el.
  • • Anisolecithalis pete: a szik a pete egy bizonyos részében van felhalmozva.
  • – Mekkora része barázdálódik a zigótának
  • • Holoblasticus: totális barázdálódás, a zigóta teljes egésze blastomérákra
  • tagolódik. Az oligolecithális és az isolecithalis petékre jellemző.
  • • Meroblasticus: parciális barázdálódás, a zigótának csak egy része tagolódik
  • blastomérákra. A mesolecithalis vagy polylecithalis petékre; és az
  • anisolecithalis peték közül a szikanyagot a pete egyik pólusán (vegetatív
  • pólus) felhalmozó, ún. telolecithalis petékre jellemző.
  • – Azonos méretűek-e a létrejövő blastomérák
  • • Aequalis: azonos méretű blastomérák keletkeznek.
  • • Inaequalis: különböző méretű (kisebb: micromera, nagyobb: macromera)
  • blasotmérák keletkeznek.
  • – Milyen az osztódási síkok egymással bezárt szöge
  • • Hegyesszög: spirális barázdálódás.
  • • Derékszög: radiális barázdálódás.
slide42

serosa

embrió

exocoel

amnion

szikzacskó

amnionüreg (magzatvíz)

allantois

serosa

embrió

amnion

köldökzsinór

exocoel maradványa

amnionüreg

serosa bolyhok

allantois

PLACENTA

AZ EMLŐSÖK EMBRIÓBURKAI

HEFOP 3.3.1.

organogenezis
Organogenezis

Organogenesis: a gastrulatio végén kialakult

csíralemezekből, a fejlődés további szakaszában szövetek és

szervek differenciálódnak.

• Ekkor történnek a legnagyobb mérvű változások a

fejlődő embrió testében. A csíralemezek kezdetben

hasonló felépítésű sejtjei egyre specializáltabbá válnak,

funkcionálisan és alakilag is egyre differenciáltabb

szöveteket, szervtelepeket, szerveket képeznek.

• Embrionális szervek: olyan képződmények, amik csak az

embrionális fejlődés ideje alatt funkcionálnak, és vannak

jelen. Pl. gerinceseknél: szikzacskó és magzatburkok.

• Biogenetikai vagy filembriogenetikai törvény (Haeckel):

az élőlények ontogenezisük során megismétlik (rekapitulálják)

őseik filogenetikai fejlődésének legjellegzetesebb vonásait.

Pl. gerinces osztályok embrióinak a fejlődés korai állapotában

megjelennek a kopoltyúívei.

slide50

Az életút szakaszai biológiai szempontok alapján:

    • a prenatális lét
    • újszülöttkor (110. nap),
    • csecsemőkor (10. nap1. év),
    • korai gyermekkor (13. év),
    • első gyermekkor (47. év),
    • második gyermekkor (leányoknál: 811. év, fiúknál 812. év),
    • serdülőkor (1215. év, illetve 1316. év),
    • ifjúkor (1620. év, illetve 1721. év),
    • az érettkor első szakasza (2135. év, illetve 2235. év),
    • az érettkor második szakasza (3655. év, illetve 3660. év),
    • időskor (5674. év, illetve 6174. év),
    • aggkor (7590. év) és
    • hosszú életkor (a 90. évtől).
slide51

A SZÜLETÉS

  • A normális születési súly 3,0–4,5 kg, testhossz: 52–56 cm
  • Koraszülött (éretlen):
  • a 37. hét (259 nap) előtti születés,
  • az időre, de kis súllyal (2500 g alatt) születés (WHO 1961).

Az újszülött testsúly kb. 12–14%-a zsír és 20%-a izom.  Felnőttkorra, férfiaknál: 15–17% a zsír- és 40% izomtömeg, a nőknél 24–25% zsír- és 3537% az izomtömeg.

Születéskor a fejkerület 70%-a a testhossznak,  felnőttkorban 30%-a.

A 2 hónapos embrió, az 5 hónapos magzat és az újszülött testarányai (a Stratz 1909)

A testarányok posztnatális változása (a Stratz 1909)