A Nap - PowerPoint PPT Presentation

a nap n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A Nap PowerPoint Presentation
play fullscreen
1 / 8
A Nap
151 Views
Download Presentation
duncan
Download Presentation

A Nap

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. A Nap Keszitette: Boda Eniko es Molnar Eniko

  2. A Nap csak egy csillag a sok közül, amely pusztán azért látszik olyan fényesnek, mert rendkívül közel van hozzánk. Ha ugyanolyan távol volna (4,3 fényévre), mint a hozzá hasonló egyik legközelebbi csillag, az Alfa Centauri, semmivel sem volna különb, mint a többi fényes csillag. Eltekintve a bolygórendszerünkben elfoglalt középponti helyétõl, nincs semmi olyan különös ismertetõjele, amely megkülönböztetné a Tejútrendszer sok milliárdnyi hasonló csillagától. A földlakók szempontjából természetesen rendkívül fontos szerepet játszik a Nap, mivel az élethez elengedhetetlenül fontos meleg és fény forrása. A Nap szerepe nélkülözhetetlen az emberiség életében.

  3. A Nap legfontosabb adatai: • Kor 4,6·109 év • Tömeg 1,989·1030 kg • 332830 · Föld-tömeg • Átmérõ 1390000 km 109 · Föld-átmérõ • Térfogat 1300000 · Föld-térfogat • Egyenlítõi sugár 695000 km 109 · Föld egyenlítõi sugár • Felszíni sûrûség 2,07·10-7 g/cm3 • Közepes sûrûség 1,41 g/cm3 • Tengelyforgási idõ a sarkok közelében 35 nap • Tengelyforgási idõ az egyenlítõnél 25 nap • Egyenlítõi nehézségi gyorsulás 274 m/s2 • Szökési sebesség 618 km/s • Felszíni hõmérséklet 5785 K • Centrális hõmérséklet 14-16 millió K • Sugárzási teljesítmény 3,86·1026 W • Tömegveszteség 109 kg/s • Közepes Nap-Föld távolság (Csillagászati Egység) 150·106 km • Összetétel ( Kémiai elem) Felszíni Központi • Hidrogén 70 % 35 % • Hélium 28 % 63 % • Egyéb (Szén, Nitrogén, Oxigén, ... ) 2 % 2 %

  4. A Nap belsõ szerkezete: • Centrális mag, röntgensugárzási zóna, konvektív zóna. A Nap hõmérséklete, a fúziós folyamat bemutatása. • A Nap belseje három fõ részre tagolható, a Nap középpontjától kifelé haladva: • centrális mag : • A centrális mag körülbelül a Nap sugarának negyedéig tart, ebben a régióban zajlik a Nap energiáját szolgáltató fúzió. • röntgensugárzási zóna : • A Nap centrumától kifelé haladva a belsõ magot elhagyva érjük el a röntgensugárzási zónát.Ebben a részben fõleg a sugárzás valósul meg. • •konvektív zóna : • A Nap felszínéhez legközelebb esõ régió a konvektív zóna,amely a benne zajló konvekcióról kapta a nevét.

  5. A Nap energiatermelése - a hidrogén termonukleáris fúziója: • Hatalmas mennyiségû energiát termel és sugároz ki a környezetébe. Egészen a XX. századig úgy gondolták, hogy a kisugárzott energia a Nap anyagának összehúzódásából származik, de a pontosabb adatok alapján a Nap túl idõs ahhoz, hogy ilyen hosszú idõn keresztül nyerhesse az energiát a gravitációs összehúzódásból. Az 1930-as évek végén a magreakciók tanulmányozása után a fizikusok arra a következtetésre jutottak, hogy a Nap energiája fúziós reakcióból, könnyû atommagok egyesülésekor felszabaduló gamma- és röntgensugárzásból ered. A Nap által kisugárzott hatalmas mennyiségû energia a hidrogén termonukleáris fúziójából származik. A centrális magban uralkodó 15 millió K-es hõmérséklet és a 2*1015 Pa nyomás lehetõvé teszi a fúzió lezajlását. A csillagokban kétféleképpen mehet végbe a hidrogén-hélium fúzió, proton-proton ciklussal illetve szén-nitrogén-oxigén ciklussal.

  6. A korona • Ez a régió helyenként nagyon forró, így igen erõs röntgensugárzása van. A korona szerkezete egyenetlen. A röntgen felvételeken sötét foltokat is meg lehet figyelni, melyek hidegebb, alacsonyabb sûrûségû és nyitott mágneses mezejû jelenségek. Ezek a koronalyukak, belõlük indul ki a napszél. Napszélnek nevezzük, mikor a korona anyaga kifelé irányuló áramlást végez. Ekkor a részecskék hõmozgásának sebessége már meghaladja a szökési sebességet. Az áramlási sebesség kb. 400-800 km/s.

  7. Napfogyatkozás • A napfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold a megfigyelõ számára részben vagy egészen eltakarja a Napot. • Napfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Hold pontosan a Föld és a Nap közé kerül, azaz újholdkor. De nem minden újholdkor, hanem csak akkor, ha a Föld körüli pálya leszálló, vagy felszálló csomópontjában van éppen újholdkor a Hold.