Natura 2000 területek Magyarországon

1. Natura 2000 területek Magyarországon Haraszthy László Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal Budapest, 2004. december 1. MEH

2. Mi a Natura 2000 hálózat? • Európai jelentőségű védett területek hálózata, mely • az EU Madárvédelmi Irányelve (79/409/EGK) alapján kijelölt Különleges Madárvédelmi területekből és • az Élőhelyvédelmi Irányelv (92/43/EGK) alapján kijelölt Különleges Természetmegőrzési Területekből áll. • A területek kijelölése kötelező valamennyi tagország számára, de nem azonos a hazai jogszabállyal kihirdetett védett természeti területekkel.

3. Natura 2000 hálózat az „EU 15” országokban

4. Pannon Biogeográfiai Régió

5. Élőhelyvédelmi irányelv Magyar javaslat: pannon sziklagyepek, pannon cseres-tölgyesek, pilisi len, tornai vértő, bánáti bazsarózsa, magyar tarsza, magyar futrinka, atracélcincér, lápi póc, rákosi vipera, stb.

6. Madárvédelmi irányelv Magyar javaslat: Kerecsensólyom, Kék vércse, Széki lile

7. Natura 2000 területek kiterjedése • Az európai ökológiai hálózatba bekerült a Magyarországon eddig is külön jogszabállyal védett területek 90%-a, azaz 0,71 millió ha • és további 1,2 millió ha leszNatura 2000 terület • 468 Különleges Természetmegőrzési Terület→ 1,41 millió ha • 55 Különleges Madárvédelmi Terület→ 1,29 millió ha • A két területtípus közötti átfedés 41%; összesen →1,91 millió ha, tehát az ország 20,6 %-a válik Natura 2000 területté

10. Közösségi források Tulajdonosok és területhasználók által igénybe vehető pályázatok, támogatások: • Nemzeti Vidékfejlesztési Terv • LIFE Nature (részben LIFE Environment is) (max. 75%-ban EU-támogatás), • EU strukturális alapokból folyó támogatások (75% közösségi finanszírozás), • egyes Natura 2000 területek megőrzésére közvetlen EU-támogatás.

11. A Natura 2000 hálózat hozadéka • hozzájárul a vidék fenntartható fejlődéséhez; • elősegíti a foglalkoztatottság megtartását, illetve javítását a hátrányos helyzetű régiókban; • növeli hazánk nemzetközi ökoturisztikai vonzerejét; • alternatív jövedelemszerzési lehetőségeket kínál, és piaci előnyt jelenthet például a biotermékek előállítása, vagy a falusi turizmus területén. • Megfelelő területhasználattal a gazdálkodók segítik hazánk természeti örökségének megőrzését;