A természetvédelem mint nemzetközileg koordinált tevékenység

1. A természetvédelem mint nemzetközileg koordinált tevékenység 1. óra

2. Mi teszi szükségessé? • környezeti problémák jelentős része nem lokális - nem ismer határokat (cianid szennyezés 2000-ben); • biológiai élőhelyek egy része sem ismer területi korlátokat • folyók több országot kötnek össze (Bősi vízierőmű); • tavak is több országhoz tartozhatnak (pl. Fertő tó); • erdők, füves területek élőlényei állampolgárság nélküliek (pl. barnamedve, hiúz); • határmenti védendő értékekben egyetértés szükséges (pl. tornai vértő megőrzése);

3. Mi teszi szükségessé? • gazdasági egyenlőtlenségek segíteni kell a gyengét, hogy a területen levő értékeket védhesse (Afrika emlőseinek védelme); • vándorló fajok csak így védhetők (olasz vadászturizmus); • kereskedelem - csak nemzetközileg ellenőrizhető formában (prémkereskedelem, hobby állatok, elefántcsont); • bizonyos egységes irányelvek szükségesek az értékeléshez;

4. Milyen formában történik a nemzetközi természetvédelem? • nemzetközi konferenciák • szakemberek direkt találkozása / eszmecsere; • irányelvek kidolgozása, megvitatása; • fórum a kutatási eredmények bemutatására; • nemzetközi szervezetek • programok megszervezése, lebonyolítása; • nemzetközi, regionális és helyi szervezetek munkáinak összehangolása; • környezet- és természetvédelmi szempontok érvényesülését ellenőrzik; • anyagi források koncentrálása;

5. Milyen formában történik a nemzetközi természetvédelem? • nemzetközi akciók • aktivitás és erőforrás koncentráció; • óriási tudatformáló szerepük van; • képesek tömegeket mozgósítani (pl. Zengő hegy) • nemzetközi értékrend: döntően már kialakult a többség által elfogadható, és ez érvényesül a nemzetközi keretek között folyó munkában is;

6. Milyen formában történik a nemzetközi természetvédelem? • nemzetközi összehangolt kutatás • összevethető eredmények érdekében többé-kevésbé összehangolt módszerek (MAB); • specialista szakemberek nemzetközi kutatócsoportokba szervezése; • semleges érdekeltségű szakemberek biztosítása (romániai aranybányák); • konferenciák - egymás értékeinek, eredményeinek, problémáinak megismerése;

7. Milyen formában történik a nemzetközi természetvédelem? • nemzetközi természetvédelmi információ áramlás • nemzetközi adattár létrehozása, működtetése (EURONET); • egységes adatkezelést, adatcserét és naprakész informálódást tesz lehetővé; • nemzetközi egyezmények (konvenciók) • irányadóak a szabályok érvényesítésére; • segíti a jogi viták megoldását; • kormányzati v. parlamenti ratifikálást igényelnek; • nem kötelező csatlakozni hozzájuk;

8. Nemzetközi természetvédelemEURÓPAI ÁLLATKERTEK ORRSZARVÚVÉDELMI KAMPÁNYA • 2005. december 14-én a Fővárosi Állat- és Növénykertben is megkezdődött az Európai Állatkertek Szövetsége szervezésében jövő szeptemberig zajló orrszarvúvédelmi kampány. • A természetben élő orrszarvúak élőhelye egyre zsugorodik, és még mindig nagyon sok állatot pusztítanak el az orvvadászok.

9. Nemzetközi természetvédelemEURÓPAI ÁLLATKERTEK ORRSZARVÚVÉDELMI KAMPÁNYA • Földünkön élő öt orrszarvúfajból négy kritikusan veszélyeztetett, egy pedig sebezhetőnek számít; • az 1970-es évek elején még mindig 70.000 egyedet számláló orrszarvú állományhoz képest, napjainkban már kevesebb, mint 18.000 egyed él a vadonban; • az egyedszám drasztikus csökkenése az ember kíméletlen vadászszenvedélyének és élőhelypusztító tevékenységeinek köszönhető;

10. Nemzetközi természetvédelemEURÓPAI ÁLLATKERTEK ORRSZARVÚVÉDELMI KAMPÁNYA • az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) 2005/6-os természetvédelmi kampánya - amelyet a "Save the Rhino International" nemzetközi orrszarvúvédelmi szervezettel közösen hirdetett meg, • - az orrszarvúak védelmét, megőrzését igyekszik elősegíteni, és arra törekszik, hogy e ritka állatok megmentésébe bevonja az európai állatkerteket évente felkereső 125 millió látogatót;

11. Nemzetközi természetvédelemEURÓPAI ÁLLATKERTEK ORRSZARVÚVÉDELMI KAMPÁNYA • a kampányban résztvevő állatkertek azt szeretnék elérni, hogy mind több látogató ismerje meg az orrszarvúak fennmaradását fenyegető veszélyeket és a védelmüket elősegítő természetvédelmi lehetőségeket; • a kampány részeként az állatkertek adományokat gyűjtenek az orrszarvúak "in situ", vagyis vadonbeli védelmének támogatására; • az összegyűjtött pénzt tizenhárom, az állatok élőhelyén folyó orrszarvúvédelmi program közvetlen támogatására használja fel a szövetség;

12. Nemzetközi természetvédelemorrszarvúk ritkulásának okai • orvvadászat is mint régen, elsősorban a tülökért folyik: Kínában tradicionális gyógyszer alapanyag, • Jemenben kézműves tárgyak (tőrmarkolat) készülnek belőle, • élőhelyek pusztítása, • trópusi fák kivágása, • földfoglalások,

13. Nemzetközi természetvédelemorrszarvúk ritkulásának okai • népesség robbanásszerű növekedése, • mezőgazdasági területek növelése, • fegyveres politikai konfliktusok az élőhelyeken; • természetvédelmi szempontból fokozottan védettek, és még az állatokból készült termékek nemzetközi kereskedelme is szigorúan tilos!!

14. Nemzetközi természetvédelemMi szükséges a sikeres vadonbeli védelmi munkához? • vadőrök támogatása, • terepi kutatások, • esetleges áttelepítésekhez eszközök szükségesek, • környezeti nevelési programok, • jelentős anyagi források;

15. Nemzetközi természetvédelemVan-e, lehet-e eredménye egy orrszarvúvédelmi összefogásnak? • szélesszájú orrszarvúak megmentésének sikertörténete; • 19. század végére az esztelen irtás következményeként majdnem sikerült eltörölni a Föld színéről ezt a fajt, • ám szerencsére egy eldugott völgyben ráleltek 50-100 megmaradt egyedre; • természettudósok és helyiek fogtak össze, hogy a pár tucat állatot megóvják és módszeresen tenyésszék, aminek az eredménye az lett, hogy ma 11.100 egyeddel ez a legnépesebb faj a családon belül;

16. Az óriás panda megmentése • az óriáspanda hagyományos dél-kínai, burmai és vietnami életterét az emberi tevékenység felszámolta; Kína 56 pandarezervátumot hozott létre, 183 példányt tart fogságban; • állatvilág legspeciálisabb étrendű állata, hiszen bambuszrügyeket és gyökereket fogyaszt; • hegyvidéki bambuszerdők; két évente szeptember-októberben egy utóda születik; • 1980. december 23-án Délnyugat-Kínában kezdődött el az első széleskörű tudományos kutatás a pandamedvék élőhelyéről és viselkedéséről

17. Az óriás panda megmentése • kínai kutatók és a WWF munkatársai részvételével zajló program elsődleges célja a faj élőhelyéül szolgáló erdők megőrzése; • gazdag élővilágot rejtő szubtrópusi erdők a pandák menedékei; • pandák számára a legnagyobb veszélyt az élőhelyük felszabdalása jelenti, amely elsősorban az útépítésnek és a fakitermelésnek tulajdonítható; • míg 1980-ban a vadon élő pandák számát 1100 körülire becsülték, mára az állomány létszáma eléri az 1600 egyedet;

18. Az óriás panda megmentése • pandaállomány felének a mintegy 60 foltból álló rezervátumi hálózat biztosítja az életfeltételét; • WWF együttműködik a kínai kormánnyal a pandákat fenyegető veszély csökkentésében, ami elsősorban az erdők revitalizációját, valamint a szétszabdalt területek között zöld folyosók létesítését jelenti; • WWF támogatja a helyi lakosokat trágyatüzelésű fűtőberendezések létesítésében, háztartásonként két sertés tartása mellett annyi trágya keletkezik, • ami elegendő akár 10 hónapi fűtésigény kielégítésére is anélkül, hogy fát kellene kivágni;

19. Nemzetközi természetvédelem Kínában • a WWF számos sikert könyvelhetett el az ázsiai országban: • többek között lefektették az alapjait egy panda megőrzési tudományos programnak, • a Ramsari Egyezmény keretében védelem alá helyeztek több millió hektárnyi vizes élőhelyet; • helyi gazdálkodókat segítettek, hogy a Donting-tó környékén művelés alá vont vizes élőhelyeket eredeti állapotba állítsák vissza, • és széles körben alkalmazzák az ökológiai mezőgazdálkodást;

20. Nemzetközi természetvédelmi kategóriák, szervezetek és akciók 2. óra

21. Nemzetközi természetvédelmi kategóriák • a világ országaiban elfogadva a természetvédelem alapelveit, rendkívül sokféle természetvédelmi kategóriát különítenek el; • Ausztráliában pl. 45, az USA - ban pedig 18 kategóriába sorolják a védett területeket; • az IUCN kidolgozott egy kategóriarendszert védett területek egységes besorolása és a kategóriák jelentésének magyarázata; • alkalmazás nem kötelező;

22. Nemzetközi természetvédelmi kategóriák • cél megkönnyíteni a szakemberek közötti kommunikációt, • segítség nyújtása az új védett területek megtervezésénél, • és a meglévők felülvizsgálatánál; • az országok által használt nevezéktan igen sokféle, más-más a koncepció is (pl. a szigetországban a nemzeti park az egyik legalacsonyabb védettségi kategória); • IUCN 1978-ban tette először közzé a természetvédelmi területek kategóriáira, kritériumaira és tárgyaira vonatkozó közleményét;

23. Nemzetközi természetvédelmi kategóriák • 1980-ban elkészült az ENSZ nemzeti park és természetvédelmi területek listája, • ennek ma is érvényes kategóriái: (következő dián!)

24. Nemzetközi természetvédelmi kategóriák • I. csoport (Nemzeti Parkok és Védett Területek Bizottsága által használt kategóriák): • Tudományos rezervátumok (Scientific Reserves), • Nemzeti Parkok (National Parks), • Természeti Emlékek (Natural Monuments), • Természetvédelmi Rezervátumok (Nature Conservation Reserves), • Tájvédelmi Körzetek (Protected Landscapes);

25. Nemzetközi természetvédelmi kategóriák • 2. csoport (Az IUCN általános kategóriái): • Készlet (erőforrás) rezervátumok (Reseource Reserves), • Antropológiai rezervátumok (Anthropological Reserves), • Többoldalúan használt, kezelt területek (Multiple Use Management Areas);

26. Nemzetközi természetvédelmi kategóriák • 3. csoport (Nemzetközi Programok által használt kategóriák): • Bioszféra rezervátumok (Biosphere Reserves), • Világörökség helyek (World Heritage Sites);

27. Bioszféra rezervátum területek a bolygón

28. Nemzetközi természetvédelmi kategóriák • 1990-ben, Perthben módosított és elfogadott kritériumok szerint: • I. Tudományos rezervátumok és ősi állapotú (vadon) területek, • II. Nemzeti parkok és velük egyenértékű területek, • III. Természeti emlékek, • IV. Természetes állapotú területek, • V. Tájvédelmi területek;

29. Nemzetközi természetvédelmi kategóriák • továbbá: • Világörökség helyek, • Ramsari helyek (vizes területek), • Bioszféra rezervátumok;

30. Nemzetközi természetvédelmi kategóriák • 1992, IV. Nemzeti Parkok és Védett Területek Bizottság - Világkongresszus, Caracas: A védett terület: „A szárazföld és/vagy tenger egy része, mely kiemelten a biológiai sokféleség, valamint a természeti és a kapcsolódó kulturális erőforrások védelmét és fenntartását szolgálja, melyet jogi vagy egyéb hatékony módon kezelnek.”

31. Nemzetközi természetvédelmi kategóriák • elsőrendű kezelési célkitűzés szerint a védett területi kategóriák az alábbiak érdekében kezelt területek: • I. Fokozott védelem, • II. Ökoszisztéma védelem + turizmus, • III. Természeti jellemzők védelme, • IV. Aktív kezelésen keresztül védelem, • V. Szárazföldi / tengeri táj védelme és üdülés, • VI. Természeti erőforrások fenntartható védelme;

32. Természetvédelmi akciók • akciók kapcsolódnak konkrét eseményhez: atomkísérlet, súlyos környezet-szennyezés, • vagy nevezetes naphoz: Föld napja, Környezetvédelmi Világnap; • nagy tömegek mozgósítása, • tudatformálás, • aktivitás fokozása, • és erőforrások koncentrálása;

33. EECONET - Európai Ökológiai Hálózat • élőhely védelem élőhelyek rendszerének tudatos fenntartásával; • élőlények jelentős csoportjai egyedi életük során különböző, elkülönülő élőhelyeket használnak; • Maastrichtban 1993-ban 42 európai ország elfogadta a holland kezdeményezést EECONET létrejötte; • évtizedekre megszabja a gyakorlati természetvédelem irányát; célja az értékes és nagy érzékenységű európai jelentőségű élőhelyek és életközösségek olyan hálózatának kialakítása, amely lehetővé teszi az élőlények természetes mozgását;

34. EECONET - Európai Ökológiai Hálózat • nemzeti parkok és védett tájak között minél szélesebb ökológiai folyosókat alakítanak ki; új védett területeket is kialakíthatnak „ökológiai ugródeszka” • ökológiai folyosó szerepet töltenek be: folyók, útvonalak menti erdősávok; • program koordinálása érdekében az IUCN 1995-ben indította Európában a Parks for Life c. akcióprogramját;

35. Nemzetközi szervezetek - IUCN • legtöbb környezetvédelemhez kapcsolódóan végez természetvédelmi tevékenységet; több száz létezik; • hivatali államközi megegyezéssel, vagy önszerveződéssel jöttek létre; utóbbiak a nem kormányzati szervezetek (NGO); Környezetvédelmi Lexikon (1993) számos szervezetet ismertet; • IUCN - Világ Természetvédelmi Szövetség: egyetlen hivatalos természetvédelmi szervezet, melynek tagjai kormány- és nem kormányzati szervek egyaránt;

36. Nemzetközi szervezetek • svájci székhely (Gland); természeti erőforrásokkal történő gazdálkodás és a fenntartható fejlődés érdekében nyújt szolgáltatásokat; • 1948-ban alakult, tagjai: 126 ország több mint 100 kormányintézménye v. minisztériuma és 650 társadalmi szervezet; • 3000 szakértő, hivatásos és önkéntes; • hat bizottság;

37. Nemzetközi szervezetek - IUCN • bizottságai: • Ökológiai, • Nevelési és kommunikációs, • Környezetvédelmi Jogi, • Környezeti Stratégia és Tervezési, • Nemzeti Parkok és Védett területek (CNPPA), • Túlélő Fajok (SSC); • regionális, országos és programirodákat kapcsol hálózatba; közel 200 projectből legtöbb Afrikában;

38. Nemzetközi szervezetek - IUCN • hazánk 1975-től tag; az országoknak tagdíjat kell évente befizetniük; • 1969 Új-Delhi: Szövetség ajánlása a kormányokhoz, nemzeti parkok fogalmának egységesítése; 1993 - 97-ig működött hazánkban IUCN iroda; • azóta a krakkói kivételével vmennyit felszámolták; • jelenleg nálunk csak az IUCN Magyar Nemzeti Nevelési Bizottság működik;

39. Nemzetközi szervezetek - IUCN / WWF • 1994-ben nálunk 4 project indult: • Mezőgazdasági és természetvédelem (Kiskunsági NP), • Folyó-menti ökológiai folyosók („River Corridors”), • Halastó-védelmi program, • Felhagyott katonai területek rehabilitációja; • WWF= Világ Természetvédelmi Alap / Világalap; székhely Svájc (Gland), 1961-ben alakult; elnök Fülöp herceg; • 4 millió támogató, 28 országban fiók világ leghatékonyabb és legnagyobb természetvédelmi magánszervezete;

40. Nemzetközi szervezetek - WWF • fő célja a természet védelme: • genetikai, faji és élőhelyi diverzitás megőrzésével, • megújítható természeti erőforrások használatának fenntarthatóságával, • szennyeződések megelőzésével, energia pazarlás csökkentésével; • alapítása óta 300 millió dollárt fektetett be 5000 projectbe; • együttműködés számos féllel és szereplővel; keleti blokk országai közül 91-től elsőként nálunk kezdett képviseletet működtetni;

41. Nemzetközi szervezetek - WWF • veszélyeztetett állatfajok megmentése (elefánt, tigris stb.); • Hazánk: 85-től biztosította az MME által kidolgozott ragadozómadár-védelmi program feltételeit (kerecsensólyom megmentése); • manapság az élőhely védelem a hangsúlyos: ártéri erdők, füves puszták védelme; • programjai elsősorban a nem védett területekre irányulnak; • folyamatban van az önálló WWF Nemzeti Szervezet létrehozása;

42. FNNPE - Európai Nemzeti Parkok és Parkerdők Szövetsége • 1973, nem kormányzati, székhely Németország (Grafenauban, Bajor erdő NP mellett); • fő feladata: NP-k és parkerdők megalapításával, fenntartásával, kezelésével kapcsolatos feladatok segítése és koordinálása; • kiadványa a Bulletin évente 3-4 alkalommal; közgyűléseit évente vmely tagállam nemzeti parkjában tartják; • kiemelt témái: • idegenforgalom és természetvédelem kapcsolata; • természetvédelmi oktatás helyzete és fejlesztése; • európai nemzeti parkok helyzete;

43. ICBP - Nemzetközi Madárvédelmi Tanács • mai neve Birdlife International, 1922 (legrégebbi), több mint 100 országban; székhely: Cambridge; • madarak és élőhelyeik védelme; meghatározott természetvédelmi prioritásoknak megfelelően valósítja meg globális védelmi stratégiáját és regionális programjait; • témái: élőhelyek, fontos madárélőhelyek és a veszélyeztetett fajok védelme; legfontosabb programja az IBA; madárvédő szervezetek hálózatának továbbfejlesztése; terepi munka, kutatások;

44. EUROSITE • 1987, Rocherfort (Franciao.), EK támogatásával a Környezetvédelem Európai Éve alkalmával; • cél: szakmai együttműködések megteremtése, természetvédelem szakmai előmozdítása; • két munkaforma= 1. Eurosite Ikerprogram: 2-3 országban levő, hasonló természeti adottságú terület egymással való összekapcsolása; 15 ország vett részt eddig; 2 magyar tagja: KNP és Somogy Természetvédelmi Egyesület; • 2. Eurosite Munkacsoportok: problémakör elemzésére és megoldási javaslatok kidolgozására nemzetközi munkacsoportok alakulnak; gyakorlati természetvédelmi tevékenység eredményességének fokozása;

45. EUROSITE • Eurosite Munkacsoportok az alábbi feladatokat elemzik: • nádasok természetvédelmi kezelése, • természetvédelmi kezelés és a terület állapotjavítása legeltetéssel, • természetvédelmi kezelési tervek készítése: módszerek és technológiák, • lehetőség a látogatók számára és bemutatás;

46. A Világ Természetvédelmi Stratégiája. Az EU 6. környezetvédelmi akcióprogramja 3. óra

47. Világ Természetvédelmi Stratégiája • a Világ Természetvédelmi Szövetsége (IUCN), az Egyesült Nemzetek Szervezete Környezetvédelmi Programja (UNEP) és a Világ Természetvédelmi Alapja (WWF) közösen indították 1980. március 5-én; • széles körben elfogadták; emberiségnek nincs jövője, ha nem őrzi meg a természetet és a természeti erőforrásokat; • ökológiailag megfelelő fejlesztési gyakorlatot kell a nemzeteknek megvalósítani; először használja a „fenntartható fejlődés” fogalmát;

48. Világ Természetvédelmi Stratégiája • a Világ természetvédelmi stratégia, és utódja, a Gondoskodás a Földről, az élő erőforrások megőrzését, és a fenntartható fejlődés előmozdítását kívánják segíteni; • széles elfogadtatásra talált a nemzetközi szervezetek, a kormányzati és nem-kormányzati szervezetek körében egyaránt;

49. Világ Természetvédelmi Stratégiája • címzettek: kormányzati, iparpolitikai tényezők; természetvédők; nemzetközi fejlesztési ügynökségek; bankok; erőforrások irányítói; • bolygó vitalitásának és termelékenységének megőrzése érdekében: • meg kell óvni az ökológiai folyamatokat, életet fenntartó rendszereket, • meg kell őrizni a genetikai sokszínűséget, • megfelelően kell felhasználni a fajokat és az ökoszisztémákat;

50. Világ Természetvédelmi Stratégiája • a 72 oldalas, angol, francia és spanyol nyelven kiadott dokumentumot a világ majd minden nyelvére lefordították; • több mint 50 ország a Stratégia alapján elkészítette nemzeti és kisebb régiókra terjedő természetvédelmi stratégiáját; • 1991-ben a Riói konferencia előtt átdolgozták és „Földünkért… Az élet fenntartásának stratégiája” címmel újra kiadták; • összehangolt akció: sok fővárosban nemzetközi sajtótájékoztató 1991 okt. 21-én, kormányfők népszerűsítették;