Társadalomtudomány képzési terület – szociális képzési ág rendszere:

1. „Reflektív szociális képzési rendszer a 21. században”című pályázat nyitókonferenciájaPÉCS, 2010. DECEMBER 9.A szociális szakmai képzési rendszerfőbb jellemzői. Gyurok Ernőné dr. Bódi Csilla, szakmai igazgató, Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft.Dr. Csürke József Ph.D., tanszékvezető PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék www.szocialismunka.hu

2. Társadalomtudomány képzési terület –szociális képzési ág rendszere: Szociális alapvizsga Szakvizsga Szakvizsga • Szociális munka BA • Szociálpedagógia BA • Szociális munka MA • Szociálpolitika MA • Egészségügyi szociális munka MA • Ph.D. (Doktori) képzés www.szocialismunka.hu

3. SZOCIÁLIS MUNKA ALAPKÉPZÉSI SZAK • Az alapképzési szak megnevezése: szociális munka • Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: • –   végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)–   szakképzettség: szociális munkás–   a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Worker • Képzési terület: társadalomtudományi • Képzési ág: szociális • A képzési idő félévekben: 7 félév • Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit. • A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit.

4. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A KKK kivonata • A képzés célja olyan szociális munkások képzése, akik felkészültek az emberi viselkedésről és a társadalmi rendszerekről szóló elméletek felhasználásával, az emberi jogokon és a társadalmi igazságosság elvein alapuló, a társadalmi integrációt, a demokratikus viszonyok erősítését szolgáló szakmai szociális munka végzésére. • Képesek az ember és a társadalmi környezete közötti harmónia kialakítására és megőrzésére, a feszültségeket hordozó viszonyok, szociális problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. • Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

5. A törzsanyag és a szakmai gyakorlat: • A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök): • –   alapozó képzés: 30-40 kredit • szociális, társadalomismereti (szociológia, közgazdaságtan), társadalom- és szociálpolitikai, pszichológiai, (nép)egészségügyi, információs technológiai, jogi és igazgatási alapismeretek; • –   szakmai törzsanyag: 105-135 kredit • szociális munka elmélete, gyakorlata, munkaformái, módszerei, területei; társadalomismeret; társadalom- és szociálpolitika; pszichológia; jog és igazgatás a szociális munkában; (nép)egészségügyi és pedagógiai ismeretek a szociális munkában; differenciált – kötelezően választandó – szakmai modulok. • A szakmai gyakorlat részét képezik: a kiscsoportos tantermi gyakorlatok, a terepgyakorlatok és a terepgyakorlatokhoz kapcsolódó kiscsoportos feldolgozó szemináriumok, amelyekért a képző intézmény felel. Az intenzív szakmai gyakorlat legalább egy féléven át végzett folyamatos, hetenként legalább 8 órás, terepen folyó gyakorlatot jelent, amelynek kreditértéke 30 kredit.

6. Továbbképzés és szociális szakvizsga • 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról • Minősített továbbképzések - öt éves ciklusokban; a) továbbképzés céljából szervezett tanfolyam: b) szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás c) szakmai tanácskozás: d) külföldi vagy hazai tanulmányút: e) szakmai műhely: • A továbbképzésre kötelezettnek egy továbbképzési időszak alatt felsőfokú végzettség esetén 80, egyéb szakképesítés esetén 60 pontot kell megszereznie.

7. Szociális szakvizsga témacsoportok • Szociális szakvizsgát a jelölt az általa választott témacsoportból tehet: a) családvédelem, családgondozás; b) gyermekjóléti alapellátás; c) gyermekvédelmi szakellátás; d) idősek szociális ellátása; e) pszichiátriai és szenvedélybetegek szociális ellátása; f) fogyatékosok szociális ellátása, rehabilitációja; g) hajléktalanellátás

8. A PTE BTK mesterszakjai: • Szociális munka MA • Szociálpolitika MA • Egészségügyi szociális munka MA (együttműködésben az ETK-val) www.szocialismunka.hu

9. A szociális mesterképzések szerkezete a KKK. szerint • A képzési idő 4 félév • A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 +120 = 300 kredit • Alapozó ismeretek 15-20 kredit; • Szakmai törzsanyag 40-45 kredit; • Differenciált szakmai anyag 30-40 kredit; • Szabadon választható 6 kredit; • Diplomamunka 20 kredit; A gyakorlati ismeretek aránya legalább 35%. www.szocialismunka.hu

10. A szociális munka mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: • Alapozó ismeretkörök: 15-20 kredit a szociális munka társadalomtudományi vonatkozásai, a szociális munka elméletét meghatározó ismeretek a társtudományok köréből, úgy mint - szociológia, - közgazdaságtan, - állam-és jogtudomány, - politikatudomány, - pszichológia, - kommunikációtudomány. www.szocialismunka.hu

11. A szociális munkamesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó további ismeretkörök: Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 40-50 kredit. • A szociális munka és a szociálpolitika elmélete: - a szociális munka és a szociálpolitika elméleti modelljei, - a szociális munka nemzetközi, illetve európai aspektusai, • elméleti műhelymunka. • A szociális munka módszertana: - a szociális munka korszerű módszerei a főbb szociális problémák mentén, - módszerek a szociális munka szervezeti kontextusához kapcsolódóan, - módszerek a szociális munka kutatása körében. www.szocialismunka.hu

12. A szociális munka mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó további ismeretkörök: Differenciált szakmai ismeretek(a szakmai törzsanyag kötelezően válaszható ismeretkörei, 35-40 k.): • általános szociális munka szakirány: a szociális munka területei (a szegénység és kirekesztés, a szenvedélybetegség, a munka és a foglalkoztatás, addiktológia, counseling); szociális munka projekt (a klienscsoport jellemzői, a klienscsoporttal végzett szociális munka módszertani kérdései); • klinikai szociális munka szakirány: a klinikai szociális munka területei (megelőzés, krízis-kezelés, rehabilitáció, mentálhigiéné, közösségi ellátási formák, az ön- és kölcsönös segítés, az önkéntesség); szociális munka projekt (a klinikai szociális munka kliensei, a klinikai szociális munka módszertani kérdései). www.szocialismunka.hu

13. Alapozó ismeretek és szakmai törzsanyag Alapozó ismeretek • Társadalmi és szociális eszmék a XX. században • A szociális jogok aktuális kérdései • Gazdaság és társadalom • Politikatudományi alapok Szakmai törzsanyag • Társadalmi problémák, szakpolitikai válaszok • A szociálpolitika rendszere és területei • Szociálpolitikai műhely • A szociálpolitikai tevékenység módszerei www.szocialismunka.hu

14. Általános és területi szociálpolitika szakirány • Társadalmi helyzetek, társadalmi problémák • Társadalom- és szociálpolitikai rendszerek komplex elemzése • Szociálpolitikai kutatószeminárium • Szociálpolitikai projekt • Terepgyakorlat • Terület, társadalom, társadalmi probléma • Területi szociálpolitika eszközei • Szociálpolitikai kutatószeminárium • Szociálpolitikai projekt • Terepgyakorlat www.szocialismunka.hu

15. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: • A szakmai gyakorlat a szociális munka területeihez kapcsolódó, külső terepen – feladatterv alapján, tereptanár közvetlen irányítása mellett – végzett folyamatos, hetenként legalább 8 óra, összesen legalább 300 óra intenzív szakmai munkát jelent, amelynek kreditértéke 8-15 kredit. • A terepgyakorlat feladata, hogy a hallgató képessé váljon az elméleti, módszertani ismeretek, valamint a képzés során megszerzett új gyakorlati tapasztalatok integrálására; továbbá hogy a hallgató elsajátítsa a mesterképzési szakon megszerezhető gyakorlati kompetenciákat. www.szocialismunka.hu

16. Kutatási területek és műhelyek • Addiktológia kutatások • Terápiás közösségi kutatások • Személyközi kommunikációs kutatások • Szuicidológiai, krizeológiai kutatások • Dráma- és komplex művészetterápiás kutatások traumakezelésben • Epidemiológiai és közegészségügyi/mentálhigiénés kutatások • Kisebbségi kutatások • Non-profit szektorkutatások • A kistérségi szociális és egészségügyi ellátórendszer hatásvizsgálatai • Nemzetközi migrációs kutatások • Szociálpolitika-történeti kutatások • Gyermekvédelem • Családon belüli erőszak, gyermekbántalmazás • Területfejlesztés • Szociális szolgáltatások • Klinikai szociális munka www.szocialismunka.hu

17. A dilemmák három dimenziója: • 1. Belépési szint? • - a nem szociális alapképzettségű szakembereket képezi át? • - a praxissal rendelkező nem szociális szakembereket legitimálja? • 2. Magasabb szinten képez? • - az alapképzettség során megszerzett ismereteket mélyíti el és szélesíti ki? • - a szakma tényleges mestereit képzi ki? • 3. Specializál? • - a szociális szakterületek specialistáit képzi? • - vezetőket képez?

18. Előnyök Átjárhatóság Tévesen felmért szakmaválasztás korrekciója Jóval több szemináriumi, készség- és személyiségfejlesztő munka Erőforrásigénye alacsonyabb a rövidebb képzési idő miatt Széles kör számára hozzáférhető kompetenciaszerzés Ismeretbővítési és specializálódási lehetőség A korábbi képzési struktúra és tartalmak megújításának lehetősége Szociális kutatások intenszifikálódása az MA-n végzettek által Hátrányok: Kevesebb képzésben töltött idő a csak BA-n végzettek esetében Kevesebb intenzív egyéni gyakorlat (két félév helyett egy összefüggő gyakorlat) Tisztázatlan munkaerőpiaci érték A felhasználók számára nem egyértelmű kompetenciakörök Viszonylag bizonytalan áll. finanszírozás Különböző előképezettségekre és/vagy eltérő képzőhelyek által megalapozott tudásokra épít Vélt és várható előnyök és hátrányok a hallgató, a képzőhely és a munkáltató nézőpontjából a bolognai rendszerű képzésekről:

19. Köszönöm szépen értő figyelmüket! www.szocialismunka.hu