Gazdaságfejlesztési lehetőségek és stratégiák

1. Gazdaságfejlesztési lehetőségek és stratégiák Dr. Lenner Áron MárkBelgazdaságért Felelős Helyettes Államtitkár INFOTÉR Konferencia Balatonfüred, 2012. november 8.

2. Nemzeti Együttműködés Program célja a munka, az otthon, a család, az egészség és a rend megteremtésére Magyarországon Itt az idő, hogy talpra állítsuk a magyar gazdaságot! Kormányprogram - A Nemzeti Együttműködés Programja • Széll Kálmán Terv - Összefogás az adósság ellen • 1. Az államadósság csökkentése 82%‐ról 50% alá. • A lehető legnagyobb gazdasági növekedést elérése, amit többek között az Új Széchenyi Terv segít elő a hazai vállalkozások támogatásával. • 3. Az államadósság újratermelődésének megakadályozása. • 2. Magyar Növekedési Terv-A magyar gazdaság beindítása • A magyar gazdaság hosszú távú egyensúlyi helyzete csak a foglalkoztatottság és a növekedés együttes fokozásával biztosítható - a hazai gazdaság motorjainak beindítása. • 3. Széchenyi Terv–Gazdaságélénkítés és munkahely teremtés • 2011-2013
között közel 2000 milliárd forint uniós forrás • Kitörési pontok, amelyek biztosítják a foglalkoztatás bővítését, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését, és hazánk versenyképességének javítását. • 4. Egyszerű Állam Program -Azadminisztrációs terhek csökkentése • 114 intézkedés, ami csökkenti a vállalkozások adminisztrációs és költségterheit, ezáltal növekszik a versenyképességük, bővíti a tisztességes érvényesülés lehetőségeit, olcsóbb és cselekvőképesebb államműködés kialakítását eredményezi.

3. Az elektronikai szakágazat Az elektronikai iparág – globálisan 1000 milliárd dollár értéket állító elő évi 7% feletti átlagos növekedés kibocsátás ¾-e a számítógép, kommunikációs eszközök és szórakoztatóelektronikai eszközök (“három C”) az orvosi, ipari, hadiipari, repülési és közlekedési elektronikai berendezések gyártása a maradék 1/4 Az elektronikai iparág – Magyarországon high volume - low diversity elektronikai gyártás egyik európai fellegvára javuló versenyképesség a szállítási költségek növekedésével gyártás – IT – kapcsolódó szolgáltatások Nagy lehetőségek rejlenek a magyar és az országba telepedett nemzetközi informatika vállalatok itthon tartásában és fejlődésében

4. Elektronikai ipar stratégia a., közoktatás modernizációja Idegen nyelvek és a természettudományok oktatása, szakképzés és a felsőoktatás fejlesztése, felnőttképzés modernizációja, mérnöki és természettudományos területek propagandája b., a duális képzés fejlesztése A szakterülethez szükséges elméleti és gyakorlati tudás megszerzésére fokuszáló képzési forma az ipari termelés és az oktatás összekapcsolódásával. Az ELTE Informatikai Kara és a GE Healthcare széleskörű együttműködést megalapozó keret-megállapodást kötött 2011-ben. Más ágazatban: A Miskolci Egyetem 2009-ben Petrolkémiai Technológia Intézeti Tanszéket alapított a TVK együttműködésével. c., a beszállítói hálózat fejlesztése Államilag minősített beszállítók - ún. "Trusted Supplier" státusz bevezetése (HITA) nemzetközi best practice feltérképezése az állam szerepéről a hazai vállalatok konkrét fejlesztési, projektekhez juttatását illetően (HITA) d., a K+F tevékenységek ösztönzése Az iparági beszállítók csak az összeszerelés - önálló termékfejlesztés értékláncán keresztül fejlődhetnek lépcsőről lépcsőre e., szabályozás, adminisztratív intézkedések A hazai munkaerő rugalmasságának erőteljes növelése, támogatások, segélyek szabályozása. EKD-n alapuló beruházás-támogatás feltételeinek módosítása K+F+I tevékenység hazánkba telepítését ösztönözve

5. Az ipari parkok, mint a gazdaságfejlesztés eszközei • ipari parkokban működik 4028 vállalkozás • együttes árbevételük 2011-ben meghaladta a 9292 milliárd forintot • átlagosan 33% exportarányt értek el • együttesen 3366 milliárd forint beruházást valósítottak meg • több, mint 187 ezer főnek adnak munkát Cél: • „ipari park, mint brand” • „profiltisztítás” – a nem teljesítő ipari parkoktól a cím megvonása • területfejlesztés eszközei • dedikált uniós források • tudományos és technológia parkok • ipari park portál

6. Az „ipari park portál”, mint kommunikációs platform • „Az ipari parkok hálózatosodásának, a vállalkozások együttműködésének, klaszteresedésének elősegítése, az ipari parkok egymás közötti, valamint az ipari parkok és a kormányzat, önkormányzatok közötti kommunikáció javítása céljából a Tanács külső és belső kommunikációs platformjaként országos ipari park portált kell létrehozni.” • Határidő: 2013. január 1. • Az ipari park portál kialakításához szükséges speciális szoftver kidolgozása és megvásárlása kormányzati forrásból valósul meg. A portál két szintből fog állni: • Egy átfogó, általában a magyar ipari parkokról, jogszabályi környezetről, fejlesztéspolitikáról szóló felület. • Az egyes ipari parkok profilja. Minden ipari park rendelkezni fog egységes megjelenéssel és adattartalommal bíró profillal, mely szabadon bővíthető, kereshető, s mely egyúttal elérést biztosít a park saját honlapjához. Cél: külföldi és belföldi befektetés ösztönzése, ipari parkok saját honlapon túli megjelenésével

7. Munkahelyvédelmi Akcióterv • A 25 év alattiaknál a 28,5 %-os közteher százezer forintos jövedelemig 14 %-ra csökken, ez csaknem 200 ezer érintett munkafeltételeit javítja. • Az 55 év felettiek esetében csaknem 500 ezer ember munkahelyének megőrzését segítheti ugyanezen kedvezmény. • A 25 és 54 év közötti, képzettség nélküliek esetében is felére csökken a járulékok terhe. • A tartósan munkanélküliek esetében a kormány stratégiai szempontnak tekinti a visszatérést a munkába, így utánuk (30 ezer fő) az első két évben nem kell járulékot fizetni. • A munka világába visszatérő kismamák esetében is 50 százalékos a csökkentés (30 ezer munkavállaló) • Hatmillió forintos árbevételig átalányadózás, ami a számítások szerint 200-300 ezer önfoglalkoztató kisadózó mindennapi életét könnyíti meg.

8. 1. Teljesítésigazolási Szakértői Szerv felállításaGyors és hatékony vitarendezési eljárás kialakítása, mely ideiglenes vagy biztosítási intézkedést alapoz meg a bírósági eljárásban, ezáltal gyorsítva a kintlévőséghez való hozzájutást.2. Feltételes bankgarancia intézménye A TSZSZ eljáráshat, ha a szerződést biztosító mellékkötelezettség (pl. bankgarancia vagy fizetési garancia) érvényesítését a kötelezett vállalkozás jogosulatlannak véli. Ilyenkor a TSZSZ véleménye a banknak ad felvilágosítást arról, hogy a bankgarancia lehívása vélt vagy valós okok alapján történik, és milyen mértékű a kötelezett nem-teljesítése. Ezt követően kerülhet az csak lehívásra3. A feljelentési kötelezettségét elmulasztó felszámolóra nézve büntetőjogi szankciók bevezetéseBüntetni rendeli azt a felszámolót, aki a felszámolási eljárás során hitelt érdemlő tudomást szerez a csődbűncselekmény, vagy a számvitel rendjének megsértése elkövetéséről, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz jelentést. Építőipari lánctartozások csökkentésére tervezett intézkedések

9. 4. A jogszerűtlenül ki nem fizetett vállalkozói számlák után fizetendő ÁFA rendszerbeli kezelése Pénzforgalmi elszámolás: azt jelenti, hogy a meghatározott árbevételt el nem érő adóalanyok esetében az adófizetési kötelezettség az ellenérték átvételének időpontjához igazodna, tehát abban az időpontban kell megfizetniük az áfát a vállalkozóknak, amikor a vevő kifizette a számlájukat. Az intézkedés a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLVI törvényben került rendezésre 2012. október 15-i kihirdetéssel.

10. A Wekerle Terv

11. Integráció, Együttműködés, Nyitás

12. Kárpát Régió Üzleti Hálózat 6 szomszédos országban 11 üzletfejlesztési iroda Kolozsvár, Nagyvárad, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Dunaszerdahely, Kassa, Ungvár, Szabadka, Újvidék, Eszék, Lendva Külgazdasági szakdiplomaták: Zágráb, Belgrád, Szarajevó, Bukarest, Kijev, Pozsony, Bécs

13. HITA – Nemzeti Külgazdasági Hivatal A Magyar Kormány által létrehozott, a nemzetgazdasági miniszter irányítása alatt működő központi hivatal, mely működésének célja: a hazai kis- és középvállalkozások külgazdasági tevékenységének támogatása; a külföldi cégek magyarországi befektetéseinek ösztönzése; a nagyvállalatok és a hazai cégek közötti beszállítói kapcsolatok elősegítése; beszállítói képzések szervezése nagyvállalatok bevonásával és a szövetségekkel való kapcsolattartás, különös tekintettel a jármű- és az elektronikai iparágakra;.  Cél: a hazai kkv-k minél nagyobb szerepet kapjanak a Magyarországon letelepedett integrátorok beszállítói láncában, és export-piacra jutásuk könnyebb legyen.

14. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!