UralisztikA - PowerPoint PPT Presentation

uralisztika n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
UralisztikA PowerPoint Presentation
Download Presentation
UralisztikA

play fullscreen
1 / 21
UralisztikA
131 Views
Download Presentation
diep
Download Presentation

UralisztikA

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. UralisztikA AZ ESETRAGOK TÖRTÉNETE

  2. A grammatikai esetek • S. intranz. • A. tranz. P • S ≠ A ≠ P triadikus nyelvek • (ritka, pl. ausztráliai nyelvek) • S =A ≠ P nominatív nyelvek • (ieu-i, uráli, altáji stb. ny-ek) • S = P ≠ A ergatív nyelvek • (baszk, kaukázusi stb. nyelvek)

  3. A grammatikai esetek Kosztj. ergatív! (LOC = ERG) mänə kēnkət tutemət ’ én LOC könyvek NOM hozom ’hozom a könyveket paγalinə eηkil waγəketətə fiúcska LOC anyjaNOM hívni kezdte ’Az anyját kezdte hívni a fiúcska’

  4. A grammatikai esetek Minden nyelv megkülönbözteti valamilyen módon a cselekvés alanyát és tárgyát!

  5. A grammatikai esetek • A és P jelölése: • - szórend • - esetrag • - élő / élettelen • (lány - könyv – olvas) • (medve – vadász – öl)

  6. A grammatikai esetek • orosz: Ja videla mal’čika / begemota / stol én láttam fiúACC vízilóACC asztalNOM Tan’a NOM ubila Mašu ACC. ‘Tánya megölte Mását.’ Mašu ACC ubilo pul’ej INSTR. ‘Mását megölte a golyó.’

  7. A grammatikai esetek • angol ? A bus has just run John over. John has just been run over by a bus.

  8. Élő- élettelen hierarchia • én > te > ő > tul.név > rokonságnév > férfi > nő, gyerek > állat > növény > természeti erők > élettelen

  9. A grammatikai esetek gr-i esetek az PL-ben • NOM.: - • ACC.: *m • GEN.: *n

  10. Nominativus • NOMINATIVUS: • -jelöletlen alapeset • funkciója: • Subj. • Obj. (vö. Évog. χum χap wari ’A férfi csónakot csinál’ • férfi csónak (NOM) csinál • maN „megy zab aratni….’) • Poss. – ugor ny-ek vö. férfi ház-a – vog. χum kol(-e) • Adv. – minden nap, fi. joka päivä stb.

  11. Accusativus • *m fi. talo-n (n < m, vö. avain : avaime-) lpD guole-m ’halat’ cser. joγə-m ’folyót’ vogD päηkä-m ’fejét’ nyeny. χaĺe-m ’halat’ • m: -t eredete? - Loc.-t > Acc. (megüli a lovat) - fgr., vö. fi. minu-t, kene-t, osztj. män-t ’engem’, md. kudoń-ť ’a házat’) • Jelölt és jelöletlen tárgy egyaránt feltételezhető.

  12. Genitivus • *n fi. talo-n lp. D guole-n (guolle ’hal’) md. kudo-ń (kudo ’ház’) cser. ola-n (ola ’város’) magyar: Px (apa háza) Dat + Px (apának a háza) • PL : Jelölt és jelöletlen birtokos egyaránt feltételezhető!

  13. Genitivus • A birtoklás tipológiája: 1. Gen.: fi. isä-n talo 2. Px: ugor apa háza ~ vog. aś kwole 3. Jelöletlen: OU vog. aś kwol ’apa háza’

  14. A helyjelölő esetek • - irányhármasság • - a további differenciálódáskésőbbi • Latívusz: *-k, *-j, *-ń (~*-n), -s, • Lokatívusz: *-nV, *-t • Ablatívusz: *-tV, *-l (PUg)

  15. Lativus Illat. (házba) Allat. (fához) Sublat. (földre) Term. (falig) Translat. (világgá) Dat. (apának)

  16. Lativus • *-k • finn tänne’(< *tännek) ’ide’, sinne’ (< *sinnek) ’oda’, vö. inkeri ala-k ’alá’ • opettaja-ksi ’tanárrá’, lähemmä-ksi ’közelebb <ide>’ • számi dei-ke ’ide’ • mari ül-kö ’alá’, pel-ke ’felé’ • komi ki-e ’kézbe’ • manysi χuli-γ’hallá, supi-γ’ketté, félbe’ • hanti to-γi ’oda’ • magyar (nyelvjárási) felő’felé’, mellő’mellé’

  17. Lativus • *-j • magyar alá, felé, oda, haza • házba, asztalra, világgá • finn halki’szét’, läpi’át’ • mari wes were’más helyre’ • hanti joγ-i ’haza’

  18. Locativus • *-nV • finn koto-na ’otthon, taka-na ’mögött’ • vede-ssä (< *vede-s+nä) ’vízben’ • számi alla (< *al-na)’alatt’ • mordvin ťeĺ-ńa’télen’, kudo-so ~ kudo-s-no ’házban’ • mari ül-nö ’lenn’, ož-no’régen’ • komi ver-Ïn’erdőben’ • udmurt ot-Ïn’ott’ • manysi jol-n’lenn’ • hanti num-ən’fent’ • magyar kinn, fenn, házban • nyenyec χu-na ’hol’, to-χona ’tóban’

  19. Locativus • *-t • manysi kol-t ’házban’ to-t ’ott’, hanti χo-t ’hol’, magyar itt, ott, oldal-t, Pécse-tt • finn ny-t’most’, mordvin veĺ-ť’nagyon’

  20. Ablativus • *-tA : finn-permi és a szamojéd nyelvekben finn ulko-a (< *ulko-ta)’kintről’ számi vuol-de’alulról’ nganaszan koli-gətə’haltól’

  21. Ablativus • *-l : ugor nyelvek • manysi jol-əl ’alulról’ • kol-nəl’házból’ • hanti ko-ĺ’honnan’, tə-ĺ ’innen’ • magyar alól, felől, mögül • házból, földről, fától