slide1 n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A diasort hatályosította: Kisgergely István(2014.) PowerPoint Presentation
Download Presentation
A diasort hatályosította: Kisgergely István(2014.)

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 60

A diasort hatályosította: Kisgergely István(2014.) - PowerPoint PPT Presentation


  • 104 Views
  • Uploaded on

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választható vizsgatárgy. PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI IGAZGATÁS. A diasort hatályosította: Kisgergely István(2014.). A konzultáció tematikája. A magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig Az állampénzügyek intézményei és gyakorlata

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'A diasort hatályosította: Kisgergely István(2014.)' - dewitt


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
slide1

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

Választható vizsgatárgy

PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI IGAZGATÁS

A diasort hatályosította: Kisgergely István(2014.)

slide2

A konzultáció tematikája

  • A magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig
  • Az állampénzügyek intézményei és gyakorlata
  • A pénzügyi intézményrendszer és a pénz- és tőkepiac
  • Költségvetési és pénzügyi rendszerünk nemzetközi kapcsolódásai
az 1 fejezet c lkit z sei
A hallgató szerezzen ismereteket:

a pénzügyi kultúránk kialakulásáról,

a pénz gazdaságszervező szerepéről,

a pénzügyi és költségvetési igazgatás rendeltetéséről

Az 1. fejezet célkitűzései

a modern p nzgazd lkod s t rt nelmi el zm nyei a p nz funkci i

A modern pénzgazdálkodás történelmi előzményei, a pénz funkciói

Árupénz

Arany +

pénzhelyettesek

Modern pénz =

hitelpénz

Pénzfunkciók:

  • értékmérés,
  • forgalmi eszköz,
  • fizetési eszköz,
  • felhalmozási (megtakarítási, kincsképző) eszköz
p nz gyi kult r nk eredete
Pénzügyi kultúránk előzményei: a piacgazdaság globalizációs törekvései, az Osztrák-Magyar Monarchia hatása, a két világháború utáni pénzügyi modernizációs folyamat

A tervgazdaságtól a modern piacgazdaságig: a pénzkultúra változásának folyamata, átalakulása

A pénzügyi közigazgatás intézményeinek formálódása a rendszerváltozás folyamatában

Pénzügyi és költségvetési igazgatásunk európai uniós összefüggései

Pénzügyi kultúránk eredete

a p nz gyi s k lts gvet si igazgat s fogalma

A pénzügyi és költségvetési igazgatás fogalma

Fogalma: az államháztartás egészére vonatkozó közigazgatási, valamint a pénzügyi magánszektor felügyeletével kapcsolatos államigazgatási feladatok ellátására irányuló állami tevékenység.

Rendeltetése: az állami gazdaságpolitika (elsősorban a fiskális politika, monetáris politika) céljai megvalósításának elősegítése, a jogszabályokban meghatározott eszközrendszer működtetése.

Területei: közpénzügyek és magánpénzügyek

a 2 fejezet c lkit z sei
A hallgató szerezzen ismereteket

az államháztartás rendszeréről,

a központi költségvetésről szóló törvény előkészítéséről, elfogadásáról és végrehajtásáról,

a gazdasági stabilitás és a költségvetési fenntarthatóság követelményeiről,

a nemzeti vagyon kezeléséről

a költségvetési és pénzügyi folyamatok ellenőrzéséről

A 2. fejezet célkitűzései

az llamh ztart s fogalma s rendszere

Az államháztartás fogalma és rendszere

Az állam és a helyi önkormányzatok közfeladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere, az állampénzügyek összessége.

Az államháztartás törvényben meghatározott alapegységei az államháztartás alrendszerei.

a k lts gvet s fogalma k lts gvet si alapelvek
Az államháztartás alrendszereinek költségvetése

jogszabályban meghatározott,

olyan pénzügyi terv (formailag: szerkezeti rend),amely

a költségvetési évre vonatkozóan

a közfeladatok ellátásáhozszükséges teljesítendő bevételeketés a teljesíthető kiadásokat

előirányzatonkéntteljes körűen tartalmazza.

A költségvetés fogalma, költségvetési alapelvek

a k lts gvet s fogalma k lts gvet si alapelvek1
Költségvetési alapelvek:

egységesség,

teljesség,

valódiság,

rendszeresség,

Részletesség.

A költségvetés fogalma, költségvetési alapelvek

a k zponti k lts gvet s bev telei
Közgazdasági természetük szerint (folyó- és tőkebevételek) és jogi jellegük szerint (közhatalmi és magánjogi bevételek):

A központi költségvetés bevételei

a k zponti k lts gvet s bev telei1

A központi költségvetés bevételei

Garanciális szabályok:

  • megállapítani törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet
  • kihirdetés és hatálybalépés között legalább 30 napnak el kell telnie
a k zponti k lts gvet s kiad sai
Adminisztratív besorolás (szerkezeti rend szerint)

Fejezet

Cím

Alcím

Jogcímcsoport

Jogcím

Előirányzat-csoport

Kiemelt előirányzat

A központi költségvetés kiadásai

a k zponti k lts gvet s kiad sai1
Funkcionális osztályozás (COFOG)

állami működési funkciók,

jóléti funkciók,

gazdasági funkciók,

államadósság-kezelés

A központi költségvetés kiadásai

a k zponti k lts gvet s kiad sai2
Közgazdasági osztályozás:

folyó kiadások és támogatások,

tőkejellegű kiadások és támogatások,

kölcsönök

A központi költségvetés kiadásai

a k lts gvet si tervez s
Prognózis

az államháztartásért felelős miniszter terjeszti a Kormány elé

a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait tartalmazza

központi költségvetés bevételei, kiadásai és egyenlege

a költségvetési évet követő 3 évre vonatkozó makrogazdasági prognózis

fő mutatók: GDP, infláció, folyó fizetési mérleg

A költségvetési tervezés

a k lts gvet si tervez s1
Tervezési körirat

az államháztartásért felelős miniszter adja ki

fő makrogazdasági paramétereket tartalmazza

intézményekben tervezhető létszám, és béralakulás, dologi költségek alakulása

A költségvetési tervezés

a k lts gvet si tervez s2
Tervezési módszerek

Finanszírozás tárgya szerint (vagyis mire irányul a finanszírozás): intézmény-finanszírozás, feladatfinanszírozás, költség-finanszírozás

A tervezés technikája szerint:bázisalapú tervezés, nullabázisú tervezés, programtervezés, normatív tervezés

A költségvetési tervezés

a k zponti k lts gvet sr l sz l t rv ny v grehajt sa
Az állampénzügyeket lebonyolító pénzügyi és költségvetési igazgatási szerveket aszerint csoportosítjuk, hogy azok

- az államháztartási-költségvetési rendszer működtetésével (pl. Kormány, fejezetet irányító szerv vezetője, kincstár, ÁKK Zrt.),

- a közbevételek igazgatásával (pl. NAV),

- a közvagyonnal való gazdálkodással (pl. MNV Zrt.), vagy

- az államháztartási-költségvetési gazdálkodás ellenőrzésével (pl. ÁSZ, KEHI)

összefüggő feladatokat és hatásköröket látnak el.

A központi költségvetésről szóló törvény végrehajtása

az llamh ztart si k lts gvet si rendszer m k dtet s vel foglalkoz igazgat si szervek 1

Az államháztartási-költségvetési rendszer működtetésével foglalkozó igazgatási szervek 1.

A Kormány

A fejezetet irányító szerv vezetője

  • számára az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvénnyel jelöli ki a költségvetési gazdálkodás határait,
  • rendelkezik a rendkívül kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékkal,
  • megállapítja a kincstári költségvetés és az elemi költségvetést,
  • rendeletben szabályozza a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását,
  • jogosult előirányzatokat átcsoportosítani,
  • a gazdálkodásról éves beszámolót, az előirányzat-maraványról elszámolást készít.
  • előirányzatokat zárolhat, csökkenthet, törölhet,
  • fejezetek között előirányzatok átcsoportosíthat,
  • elemi csapás esetén az Áht.-tól eltérhet.
slide24

A kincstár

Az ÁKK Zrt.

Az államháztartási-költségvetési rendszer működtetésével foglalkozó igazgatási szervek 2.A kincstári rend

Egyszemélyes, az állam tulajdonában álló részvénytársaság, amelynek részvényei névre szólóak és forgalomképtelenek.

Az alapítói és tulajdonosi jogokat az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter gyakorolja.

Az államháztartásért felelős miniszter irányítása alatt álló központi hivatal.

Területi alapon szerveződik.

Az államháztartásért felelős miniszter által kinevezett elnök vezeti.

Az államháztartás központi alrendszere finanszírozási igényének teljesítése és meghatározott adósságot keletkeztető ügylet kezelése

Fő feladata

az llamh ztart si k lts gvet si rendszer m k dtet s vel foglalkoz igazgat si szervek 3
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szervei

A társadalombiztosítás a társadalom közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere, amely biztosítási és szolidaritási elvek alapján működik.

Főbb bevételek: munkaadók és munkavállalók által fizetett járulékok és hozzájárulások.

Két ága:

Egészségbiztosítási alap

Országos Egészségbiztosítási Pénztár

kiadások: pénzbeli és természetbeli ellátások

Nyugdíjbiztosítási alap

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

kiadások: nyugdíjak döntő többsége

Az államháztartási-költségvetési rendszer működtetésével foglalkozó igazgatási szervek 3.

a k zbev telek igazgat s val foglalkoz igazgat si szerv 1
Adóhatóság

a NAV adóztatási szerve, mint állami adóhatóság,

a NAV vámszerve, mint vámhatóság és

a települési önkormányzat jegyzője, mint önkormányzati adóhatóság.

A közbevételek igazgatásával foglalkozó igazgatási szerv 1.

a k zbev telek igazgat s val foglalkoz igazgat si szerv 2
A NAV

általános hatáskörű állami adó- és vámhatóság,

a miniszterelnök által kijelölt miniszter felügyelete alatt álló, államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal,

élén a miniszter javaslatára a miniszterelnök által határozatlan időtartamra kinevezett elnök áll,

jár el a klasszikus adóhatósági ügyekben, bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatokat végez,

hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni.

A közbevételek igazgatásával foglalkozó igazgatási szerv 2.

az llamh ztart si k lts gvet si gazd lkod s ellen rz s vel foglalkoz igazgat si szervek

ÁllamiSzámvevőszék

Kormányzati Ellenőrzési Hivatal

Az államháztartási-költségvetési gazdálkodás ellenőrzésével foglalkozó igazgatási szervek

az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely független a Kormánytól

a függetlenség biztosítékai a jogállás, a költségvetési gazdálkodás és a vezető tekintetében állnak fenn

a Kormány költségvetési ellenőrzési szerve

rendeltetése

jogállása

a Miniszterelnökségen működő jogi ügyekért felelős államtitkár irányítása alatt működő központi hivatal

az Országgyűlés által 12 évre választott elnök, aki újraválasztható és akit mentelmi jog illet meg, személyére szigorú összeférhetetlenségi szabály vonatkozik

vezetője

az államtitkár javaslatára a miniszterelnök által kinevezett elnök

ellenőrzési hatásköre nem terjed ki a központi költségvetésről szóló törvény alkotmányos fejezeteibe sorolt költségvetési szervek és a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzésére

vizsgálati jogkör

az államháztartás egészét jogosult vizsgálni, ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi

az llamh ztart s egyenlege
Elsődleges egyenleg

(nem tartalmaz sem privatizációs bevételt, sem kamat-egyenleget) illetve teljes egyenleg

Nemzetközi számviteli standardok:

GFS-egyenleg: pénzforgalmi elven (még tartalmazza a privatizációs bevételeket)

GFS-egyenleg privatizációs bevételek nélkül

Az államháztartás ESA 95 szerinti egyenlege

Az államháztartás egyenlege

az llamh ztart si hi ny finansz roz sa
korábban: kedvezményes jegybanki hitelekkel (deficitfinanszírozás) -- inflációs!

piaci módon a belföldi pénzpiacokról: államkötvények, kincstárjegyek kibocsátással, illetve külföldi pénzpiacokról

MNB szerepe a külföldi hitelfelvételben az 1990-es évek derekáig; majd: ÁKK Zrt. létrehozása

Az államháztartási hiányfinanszírozása

a takar kos llami gazd lkod s eszk zei

A takarékos állami gazdálkodás eszközei

Az államadósság-csökkentését szolgáló eszközök

A költségvetési gazdálkodással összefüggő eszközök

Egyéb eszközök

a gazdas gi stabilit s s a k lts gvet si fenntarthat s g garanci i
Az államadósság-csökkentését szolgáló követelmények

az államadósság tervezett mértékét a központi költségvetésről szóló törvényben kell meghatározni úgy, hogy annak a GDP-hez viszonyított aránya csökkenjen

ha ennek elérése a költségvetési év folyamán veszélybe kerül, a központi költségvetésről szóló törvényt módosítani kell

kivétel az adósság-szabály alól: különleges jogrend és a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése

A GAZDASÁGI STABILITÁS ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI FENNTARTHATÓSÁG GARANCIÁI

slide33

A költségvetési gazdálkodással összefüggő garanciákaz államháztartás alrendszereibe tartozó költségvetési szervek kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodást kötelesek folytatnia kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet és a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletének hozzájáruláshoz

slide34

Egyéb eszközökKöltségvetési Tanács költségvetési felügyelő, költségvetési főfelügyelőkincstári biztosönkormányzati biztos

a k lts gvet si tan cs
Az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét a központi költségvetésről szóló törvény megalapozottságának vizsgálatával támogató szerv.

Feladata: a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében és az államadósság mértékére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzésében való részvétel.

A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat zárószavazására csak akkor kerülhet sor, ha a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulását a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat elfogadásához megadta.

Tagjai: a Költségvetési Tanács elnöke, akit a köztársasági elnök hat évre nevez ki, az MNB elnöke és az ÁSZ elnöke.

A Költségvetési Tanács

a k lts gvet si fel gyel a kincst ri biztos

költségvetési felügyelő

önkormányzati biztos

A költségvetési felügyelő, a kincstári biztos

feladatai

a takarékos, hatékony költségvetési gazdálkodás segítése, a költségvetési gazdálkodási folyamatok költségvetési ellenőrzése és a pazarló, megalapozatlan, fedezet hiányában történő kifizetések megakadályozása

  • a Kormány irányítása alá tartozó fejezetnek a fejezetet irányító szervéhez és a fejezethez tartozó költségvetési szervekhez rendelhető ki
  • nincs tartalmi feltétel
  • Az államháztartásért felelős miniszter rendeli ki

kirendelés feltételei

  • az államháztartás helyi alrendszerébe tartozó költségvetési szervhez rendelhető ki
  • két konjunktív tartalmi feltétel (meghatározott időn túli és mértékű tartozásállomány)
  • Az irányító szerv rendeli ki

a már bekövetkezett fizetésképtelenség következményeinek enyhítésére vonatkozó és további mélyülését megakadályozó feladatot lát el

Tevékenységé-nekjellege

reparatív jellegű

jogosítványai

javaslattételi, véleményezési

erős jogosítványok a költségvetési szerv gazdálkodása tekintetében

a nemzeti vagyon fogalma
Az állam és a helyi önkormányzat vagyona nemzeti vagyon.

Állami vagyon

az állami tulajdonban lévő dolog, a dolog módjára hasznosítható természeti erő, valamint az e körbe nem tartozó mindazon vagyon, amely vonatkozásában törvény az állam kizárólagos tulajdonjogát nevesíti,

az állami tulajdonban lévő, tagsági viszonyt megtestesítő értékpapír és az államot megillető egyéb társasági részesedés,

az államot megillető olyan immateriális, vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít,

az állam tulajdonában lévő pénzügyi eszközök.

A nemzeti vagyon fogalma

a nemzeti vagyon elidegen t se
Nemzeti vagyont elidegeníteni versenyeztetés útján, a vagyontárgy jellegétől függően közvetlenül vagy közvetetten lehet.

Az állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházására törvényben meghatározott esetekben (pl. nemzetközi kötelezettség teljesítése, katasztrófa megelőzése, elhárítása vagy enyhítése, helyi önkormányzat vagy más szervezet javára közfeladat ellátásának elősegítése céljából) van lehetőség.

Ingyenes átruházásról a Kormány dönt, 15 évig elidegenítési és terhelési tilalom.

A nemzeti vagyon elidegenítése

a vagyongazd lkod s szab lyai 1
A vagyonkezelő felelős a rábízott vagyonért, de a tulajdonosi jogok gyakorlásában korlátozott,

a vagyonkezelő a rábízott vagyont vagy maga kezeli vagy másnak használatra átengedi,

meghatározott értékhatárt elérő nemzeti vagyon egyéb módon történő hasznosítása vagy tulajdonjogának átruházása csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő természetes személy vagy átlátható szervezet részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával kerülhet sor,

A vagyongazdálkodás szabályai 1.

slide40

a nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására csak törvényben meghatározott esetben és módon van lehetőség, az ingyenesen átruházott nemzeti vagyonon a tulajdonjog megszerzésétől számított 15 évig elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn,az állami vagyont az MNV Zrt. tartja nyilván,az államháztartási vagyonnal való gazdálkodást az Országgyűlés az Állami Számvevőszék útján ellenőrzi.

a 3 fejezet c lkit z sei
A hallgató szerezzen ismereteket

a pénzügyi rendszerek alaprendeltetéseiről és típusairól,

a magyar pénzügyi piac intézményeiről,

a magánpénzügyek pénzügyi felügyeletét ellátó szervezetről és az ügyfélvédelmet szolgáló pénzalapokról

a monetáris politikáról és annak eszközeiről

A 3. fejezet célkitűzései

a p nz gyi int zm nyrendszer alapfogalmai
Alapfogalmak:

pénzügyi rendszer

pénzügyi piac (pénzpiac, tőkepiac, értékpapírpiac)

közvetlen és közvetett (monetáris és nem monetáris közvetítők útján történő) finanszírozás

univerzális és szakosított hitelintézet

tőzsde

Új intézmények: a nem pénzügyi intézmények pénzügyi piaci aktivitása

A pénzügyi intézményrendszer alapfogalmai

slide44

A közvetlen tőkeáramlás

Pénz

Pénz

Megtakarítók

Értékpapírpiac

Tőzsde

Megtakarítások

végső

felhasználói

Elsődleges

papír

Elsődleges

papír

A közvetett tőkeáramlás

Pénz

Kereskedelmi

bankok

Pénz

Befektetési bankok

Közvetett

papír

Elsődleges

papír

Lízingtársaságok

Befektetési alapok

Biztosítótársaságok

Nyugdíjalapok

a p nz gyi int zm nyek

A Hpt. alapján pénzügyi intézmény a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás.

A pénzügyi intézmények

hitelintézet

pénzügyi vállalkozás

  • betétet gyűjt vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól
  • hitelt és pénzkölcsönt nyújt
  • egy vagy több pénzügyi szolgáltatást nyújt, illetve fizetési rendszer működtetését végzi a következők kivételével:
    • betét vagy más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása
    • pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása
    • Elektronikus pénz kibocsátása
    • pénzváltás
  • hitelt és pénzkölcsönt nyújt
a t zsde
A tőzsde nyilvános, koncentrált és szervezett piac, amely a tőzsdén forgalmazott pénzügyi eszköz, deviza és áru szervezett, szabványosított kereskedését üzletszerűen bonyolítja le.

A tőzsde jogi személy, alapításához az PSZÁF engedélye szükséges.

A tőzsdei és a tőzsdén kívüli (OTC-piaci) elszámolásokat a Tpt. és a Hpt. alapján elszámolóházként működő KELER végzi.

A tőzsde

a p nz gyi piacok fel gyelete

A pénzügyi piacok felügyelete

Információs aszimmetria

közvetett (megelőző jellegű) védelem:

közvetlen (reparatív jellegű) védelem

kártérítést teljesítő pénzalapok

jogi szabályozás + Felügyelet

az gyf lv delmet szolg l p nzalapok

OBA

Az ügyfélvédelmet szolgáló pénzalapok

  • jogállása: jogi személy
  • kötelező csatlakozás
  • bevételei, gazdálkodása
  • feladatai: legfontosabb a betétek befagyását követően aktuálissá váló betétes-kártalanítás
  • kártalanítás szabályai:
    • befagyott betét tőke- és kamatösszege
    • személyenként és hitelintézetenként összevontan
    • legfeljebb százezer euró összeghatárig
  • kizáró okok
  • jogi szabályozás: Hpt.
slide50

Az ügyfélvédelmet szolgáló pénzalapok

BEVA

  • jogállása: jogi személy
  • kötelező tagság
  • bevételei, gazdálkodása
  • feladatai: legfontosabb a befektetőkkel szembeni kártalanítás
  • kártalanítás szabályai:
    • személyenként és BEVA-tagonként összevontan
    • legfeljebb húszezer euró összeghatárig
    • akkor, ha a bíróság a BEVA valamely tagjának a felszámolását rendelte el
  • kizáró okok
  • jogi szabályozás: Tpt.
az mnb jog ll sa s feladatai
Jogállása:részvénytársasági formában működő jogi személy

Magyarország központi bankja

Szervei:

Monetáris Tanács,

Pénzügyi Stabilitási Tanács

igazgatóság,

felügyelő bizottság

Elsődleges célja: az árstabilitás elérése és fenntartása, a forint értékvédelme, a pénzpiacok felügyelete

További feladatai:

törvényes fizetőeszköz kibocsátása

deviza-és aranytartalékok kezelése

pénzügyi rendszer stabilitásának támogatása

fizetési és elszámolási rendszer kialakítása

Az MNB jogállása és feladatai

a monet ris politika fogalma s eszk zei
Az a pénzpolitika, amely a hazai fizetőeszköz értékvédelme és az árstabilitása elérése és fenntartása céljából befolyásolja a pénz- és a tőkepiacon a pénz-és hitel iránti kereslet és kínálat egyensúlyának megteremtését.

A monetáris politikát – törvény keretei között – az MNB önállóan alakítja ki és valósítja meg.

A monetáris politika eszközei:

jegybanki irányadó kamat (jegybank alapkamat) meghatározása

kötelező jegybanki tartalék

árfolyam-politika

további eszközök: nyíltpiaci műveletek, devizapiaci swap-ok, értékpapír-kibocsátás

A monetáris politika fogalma és eszközei

a 4 fejezet c lkit z sei
A hallgató szerezzen ismereteket:

a nemzetközi pénz- és tőkepiacok magyar gazdaságra gyakorolt hatásáról

a pénzügyi és költségvetési igazgatáshoz kapcsolódó legfontosabb nemzetközi szervezetekről,

a pénzügyi és költségvetési igazgatás európai uniós összefüggéseiről

A 4. fejezet célkitűzései

a nemzetk zi p nz s t kepiacok fejl d si folyamatai s a magyar gazdas g
Rendszerválás előtt:

a pénz szerepe passzív, részleges reformok szilárd törvényi alap nélkül

Rendszerváltás után:

a tőkemozgások korlátainak felszámolása (kardinális törvények megalkotása)

„feltörekvő piacokhoz” való tartozás (közvetlen befektetés és portfólió befektetés beáramlása),

a pénzügyi nyitottság következményei: fúziók és felvásárlások

A pénzügyi globalizációs jelenségei:

a pénzpiacok nemzeti szabályozása (OECD, BIS, IMF)

A nemzetközi pénz- és tőkepiacok fejlődési folyamatai és a magyar gazdaság

nemzetk zi p nz gyi szervezetek
a legfontosabb multilaterális pénzügyi szervezetek: Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank-csoport (WB)

nemzetközi fejlesztési bankok: az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD), Európai Beruházási Bank (EIB)

a nemzetközi pénzügyi szervezetek jelentősége: hitelfelvételi forrás és makrogazda-sági konzultáció, szakmai kapcsolat

Nemzetközi pénzügyi szervezetek

a p nz gyi s k lts gvet si igazgat s eur pai uni s sszef gg sei 1
Az európai uniós tagság előfeltétele a GMU tagsághoz

A konvergencia-kritériumok teljesítése esetén a tagjelölt ország köteles belépni a GMU-ba

A számszerű kritériumok:

mérsékelt infláció és kamatszint

maximált éves államháztartási hiány (a GDP 3%-a)

maximált bruttó államadósság (a GDP 60%-a)

két éven keresztül kellő árfolyam-stabilitás

a GMU tagság a monetáris önállóság megszüntetésével jár (előnyök-hátrányok)

A pénzügyi és költségvetési igazgatás európai uniós összefüggései 1.

a p nz gyi s k lts gvet si igazgat s eur pai uni s sszef gg sei 2
1993 Koppenhága: csatlakozási kritériumok

előzmények: PHARE (Lengyelország, Magyarország): diszkriminatív mennyiségi korlátozások eltörlése, hitelkeret, pénzügyi segély

1999 Agenda 2000: előcsatlakozási alapok (ISPA, PHARE, SAPARD)

2004-től: Kohéziós Alap, Strukturális Alapok

A pénzügyi és költségvetési igazgatás európai uniós összefüggései 2.

a tag llami s a k z s k lts gvet s

Tagállam

Európai Unió

A tagállami és a közös költségvetés

Forma:

  • az Európai Unió költségvetése 7 évre szóló költségvetési keret, amelyről az Európai Tanács dönt
  • a hétéves adatok alapján éves költségvetés készül, amelyről a Bizottság, a Tanács és a Parlament évente dönt

Bevételek:

  • közös bevételekre épül,
  • az Európai Unió GDP-jének alig több, mint 1 %-át osztja újra.

Kiadások:

  • funkcionális kiadásokat finanszíroz (elenyésző mértékben finanszíroz közjavakat és közszolgáltatásokat)

Az Európai Unió a következő funkciókat gyakorolhatja:

  • tényleges szabályozó és újraelosztó tevékenység

Forma:

  • az Európai Unió tagállamai naptári évre készítenek költségvetést de országonként eltérő, hogy hány évre készülnek számítások

Bevételek:

  • jellemzően adóbevételekre épül,
  • a nemzeti GDP-k mintegy 30-50%-a felett rendelkezik

Kiadások:

  • közjavakat és közszolgáltatásokat nyújt a társadalom számára.

Az állam a következő funkciókat gyakorolhatja:

  • gazdaságirányítási és szabályozási funkció
  • gazdaságfejlesztő és szerkezet-átalakító célok