1 / 69

Intézményi minőségbiztosítás , és a második körös intézményi akkreditáció

Intézményi minőségbiztosítás , és a második körös intézményi akkreditáció. 2007. január 17. Páczelt István. A MAB akkreditációs rendszere. A vizsgálat tárgya (intézmény, kar, szak, doktori iskola) minőségi szempontból hiteles, azaz akkreditált , ha a MAB

devona
Download Presentation

Intézményi minőségbiztosítás , és a második körös intézményi akkreditáció

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Intézményi minőségbiztosítás,és a második körös intézményi akkreditáció 2007. január 17. Páczelt István

  2. A MAB akkreditációs rendszere • A vizsgálat tárgya(intézmény, kar, szak, doktori iskola) minőségi szempontból hiteles, azaz akkreditált, ha a MAB a minőséghitelesítési eljárása eredményeként határozatban kimondja az akkreditációs követelményrendszerben lefektetett minőségi küszöbszint (akkreditációs minimum) elérését.

  3. A második akkreditációs körre való felkészülés (kari és intézményi önértékelés) Korábbi Éves minőségügyi jelentés (alapvetően szak orientációs és az oktatás szervezés kérdéseire vonatkozik) A harmadik akkreditációs körre való felkészülés (kari és intézményi önértékelés) 0 1 2 3 4 5 6 7 8 1 évek Két éventi Kari és intézményi önértékelések

  4. a felsőoktatási minőségügy a felsőoktatási intézmények tevékenységeinek (elsősorban a képzés) minőségének egyrészt a kormányzatiszintű szabályozásával, másrészt a felsőoktatási intézményi szintű szabályozásával foglalkozik. • A minőségbiztosítási/minőségmenedzsment rendszerek feladata – a jogszabályok és a belső szabályzatok figyelembevételével – minőségügyi tevékenységek által a vállalati/intézményi minőségpolitika megvalósítása, ehhez megfelelő minőségügyi vezető, szervezet és eljárásrend, továbbá erőforrások kellenek.

  5. Intézményi akkreditáció során • Az intézményi-, és ha vannak karok, akkor a kari szintű értékelés a minimumkövetelmények teljesítésén túl azt is vizsgálja, hogy az adott szervezeti keretek, feltételek mentén az intézményi (kari) menedzsment irányítása biztosítja-e, hogy az intézmény képzési és kutatási tevékenysége (azaz az intézmény alaptevékenységei) a kitűzött célokat megvalósító eredményhez vezetnek-e.

  6. Az intézményi akkreditációt olyan formában kell végigvinni, hogy az értékelje az eltelt 8 év tevékenységét, de egyben teremtse meg a kétciklusú képzésre való képesség vizsgálatának lehetőségét is. • előtérbe kerül a második akkreditációs értékelés során a tudományágankénti képzésre való képesség megítélése

  7. Az akkreditáció során az intézmények és a karok működésének rendszerszintű vizsgálata előtérbe kerül, hiszen ez mutatja meg, hogy mennyire lesznek képesek alkalmazkodni a változó körülményekhez, átalakítani képzéseiket a megfelelő minőségbiztosítás mellett. • Az integrációban érintett intézmények esetében az értékelés kiterjed az integrációs folyamat következményeinek elemzésére.

  8. Látogató bizottság • MAB az intézménytől független, minőségértékelésben jártas, felkészült szakértőkből álló látogató bizottságot (LB-t) kér fel a minőséghitelesítésre és minőségértékelésre • A LB minden tagja minőségértékelésre felkészítő képzésben vesz részt

  9. Szakok párhuzamos akkreditációja • Egyidőben az ország összes felsőfokú Intézményében sor kerül az illető szak (képzési ág) felülvizsgálatára • Kíváló lehetőség a képzési helyek összehasonlítására • Szak akkreditálható, ha - teljesülnek az akkreditációs minimumkövetelmények, - az oktatási folyamat szervezettsége, a végzett hallgatók tudás és készség szintje eléri a szakmában kialakult minimális elvárásokat.

  10. Az akkreditációs értékelés eredménye (az akkreditációs jelentésben megfogalmazott összegzés): • Akkreditációs minősítés (akkreditálható – nem akkreditálható): az egyetem/főiskola egészére, annak összes karára, valamint az összes képzése tekintetében. • Minőségértékelés: az értékelő bizottság megállapításai az akkreditációs küszöbszint felett nyújtott minőségről. • Ajánlások: az értékelő bizottság minőség fejlesztésére szolgáló javaslatai, ajánlásai. • Akkreditációs terv: következő akkreditációs értékelésig javasolt idő- és elvárási terv.

  11. A második intézményi akkreditációs értékelés kiemelt feladatai • Az intézmény által művelt tudományágak mindegyike esetén a tudományághoz rendelt • oktatók, kutatók tudományos teljesítménye, innovatív készsége, • tudományos műhelyek hazai, nemzetközi elismertsége, színvonala, • pályázatokon való szereplések, • gazdasági élet megbízásai, • laborok, gyakorló helyek felszereltsége, kiépítettsége, • tudományos információkhoz való hozzájutás szervezettsége, színterei, • oktatási megújulási készség alapján felmérni az adott tudományágban az FSz, A, M, ill. PhD képzésekre való képességet.

  12. Az intézményi minőségbiztosítási rendszert felhasználva a működés színterein (intézmény, kar), a működés oktatási, kutatási, szolgáltatási, gazdasági, ellátási, diák-szociális területein kialakult állapotokat figyelembe véve, eldönteni az intézmény és/vagy kar akkreditálhatóságát .

  13. Minőségbiztosítási rendszer • Kar, intézmény minőségbiztosítási rendszer megléte és annak működtetése nélkül nem akkreditálható. (Nincs előírva milyen elv alapján épüljön fel, legyen és működtessék). • ISO 9004:2000 szabvány modellje • Teljeskörű minőségmenedzsment (Total Quality Management, TQM) • EU kívánalmakat kielégítse

  14. Az Intézmény minőségirányítási rendszer kiépítésének célja: • az egyetem/főiskola "vevői" (hallgatói, leendő alkalmazók, társadalom, stb.) igényeinek mind teljesebb kielégítése, az elégedettség fokozása, • oktatási színvonal növelése, • alap és alkalmazott kutatások eredményes végzése, • hatékony működés fokozása.

  15. Mikor beszélhetünk minőségbiztosítási rendszerről egy intézményen belül Akkor harendszer működése során megtaláljuk: a.) a működési feladatok meghatározásánál: • - az intézményszintű küldetés és stratégiai célokat és ezeket meghatározó eljárást, mely magában foglalja a felülvizsgálatot, valamint a szükséges változtatási lehetőséget, • - a célok eléréséhez szükséges stratégiai terveket a megvalósításához szükséges feltételek meghatározásával. Az intézmény gazdálkodásában megjelenik a szükségletek biztosításának forrásai is, • - a stratégiai tervek megvalósításához tartozó cselekvési programokat, valamint • - megjelenik a fentiek teljesülésének ellenőrzése, időbeni követése. Megtörténik-e a teljesülés értékelése, és a szükség szerinti beavatkozások, változtatások.

  16. b.) a „napi” működésre vonatkozó szabályozás területén: • - a működés meghatározó területeire vonatkozó szabályozást, • - a működés elégséges szintű dokumentáltságát, • - a működés rendszeres értékelését, valamint, • - az értékelés eredményétől függő beavatkozásokat.

  17. c.) a „minőségi működést felügyelő” minőségbiztosítási szervezetet, amelyek a felsőfokú intézmények struktúrájához igazodó: • Tanácsadó testület: • - az intézményi tanács alá rendelt „intézményi minőségbiztosítási és értékelési” bizottság, • - a kari/intézeti szervezetségben a kari tanács alá rendelt „kari minőségbiztosítási és értékelési” bizottság, • Operatív és adminisztratív feladatokat ellátó: • - Minőségbiztosítási Iroda/osztály/Igazgatóság, • - kari/intézeti szinten minőségügyi felelős.

  18. d.) a működés eredményt megtestesítő, vagy a változását mutatóparamétereket: • - intézményi mutatók (régióban, tudományos életben betöltött szerep; nemzetközi megítélés és kapcsolat); • - kari szintű mutatók (tudományos terület; kutatás, alkalmazott kutatás; régióban, tudományos életben betöltött szerep; nemzetközi kapcsolat; stb.), • - szak szintű mutatók (diploma piaci értéke; „vevők” elégedettsége; tudományos eredmények; kibocsátott diploma és minősítése; jelentkezők száma; lemorzsolódás; stb.).

  19. Önértékelés • Az önértékelés célja az oktatás, kutatás színvonalának, az intézmény működésének a megítélése, problémainak feltárása. A MAB által javasolt értékelési szempontok, és a hozzájuk kapcsolt adattáblázatok az önértékelés segítését célozzák.

  20. Önértékelés • Az önértékelésen alapuló intézményi jelentésnek az intézmény vonatkozásában még két lényeges kérdéskört is célszerű megjeleníteni: -az intézmény rendelkezik-e az ott folyó oktatáshoz, kutatáshoz szükséges potenciálokkal, illetve a több lépcsős oktatási rendszer melyik szintjét éri el, - a meglévő potenciálokat hogyan működteti, használja fel a céljai eléréséhez, megvalósításához.

  21. Önértékelés • Az intézmény önértékelési (akkreditációs) jelentésének tartalmaznia kell • azon adatokat, • adatfeldolgozásokat, valamint • elemzési eredményeket, amelyek alapján a Látogató Bizottság is el tudja végezni a maga értékelését

  22. Önértékelés A MAB által ajánlott szempontrendszer alapján készített önértékelés az azt készítő intézményeket abban segíti, hogy: • a minősítési szempontonként megadott minősítési tényezők (a vizsgálandók) a felkínált értékskála mentén értékelhetők; • a javasolt adattáblázatok tartalmazzák azokat az adatokat, amelyeket a MAB a külső értékelés szempontjából fontosnak ítél.

  23. EU sztenderek vizsgálati értékelési területei • - Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások, • - Programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése • - A hallgatók értékelése • - Az oktatók minőségének biztosítása • - Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások • - Belső információs rendszer • - Nyilvánosság

  24. A felsőoktatás minőségbiztosításának európai sztenderdjei http://www.mab.hu/a_hatarozatok.html Az akkreditációs útmutató és mellékletei - 1. melléklet: Önértékelésen alapuló intézményiakkreditációs jelentés szempontjai - 2. melléklet: AJÁNLÁS A MINŐSÉGÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERHEZ IGAZODÓ AKKREDITÁCIÓS HÁTTÉRANYAG ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ - 3. melléklet: A) Intézmény, kar akkreditációjának feltételei, B) Az intézményi-akkreditáció eljárási menete (2006/2007) - 4. melléklet: Intézményi akkreditációs eljárás LB jelentése http://www.mab.hu/a_szabalyok.html

  25. Önértékelés : MINŐSÍTÉSI SZEMPONTOK I. Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások Vizsgálandó (intézményi/kari szinten): • az intézmény minőségbiztosítási rendszere, • a minőségbiztosítási rendszer működését segítő szervezeti struktúra

  26. Mit oktatunk? II. Programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése • Képzési tudományági/szakonkénti (új képzés alap, mester szakokra vonatkozó) vizsgálatok • A felhasználói partnerek véleménye a szervezetről és teljesítményéről (intézményi/kari szinten): • Rendszeres visszacsatolás kérése amunkáltatóktól, munkaerőpiaci és más szervezetektől. • Partnerkapcsolatok menedzselése.

  27. Kinek oktatjuk? III. A hallgatók értékelése (intézmény/kari szinten) és a hallgatói elégedettség mérése

  28. Állami intézmények • Egyetem: 18 • Főiskola: 13 • Egyházi, alapítványi intézmények • Egyetem: 7 • Főiskola: 34 25 egyetem, 47 főiskola

  29. Főiskolai, egyetemi, BSc, MSc szintek

  30. Kívánalom: • A mesterszak és az annak alapját képező alapképzési szak együttesen el kell, hogy érje a jelenlegi egyetemi képzés színvonalát.

  31. Összehasonlítás • Egyetemi BSc+MSc • Term.t.(átl.) 25% (max.) 24% • Gazd.hum.t. 10% 12% • Szakmai t. 30% 35% • Diff. szakm. 35% 29% • A BSc-ben induló képzés jellegéből adódóan alacsonyabb tudományos megalapozottságú és szemléletű, mint az a régi egyetemi oktatásban volt. Tehát nagyobb munkaráfordítással lehet csak a régi, megkívánt szintet elérni.

  32. Ez két úton érhető el: • A BSc-ben lehetőség van Akadémiai szakirány felvételére. • Az MSc több kreditet biztosít és követel meg a természettudományi ismeretek elsajátítására.

  33. Ki oktat? IV. Az oktatók minőségének biztosítása A vonatkozó irányelvek közül: • az oktatók rendelkezzenek a megfelelő szakmai és pedagógiai felkészültséggel és tapasztalattal, • legyenek képesek a teljesítményükre vonatkozó visszacsatolások kezelésére, teljesítményük ezek alapján való javítására, • az intézmény biztosítsa továbbképzésük lehetőségét, • s rendelkezzék eszközökkel a bizonyíthatóan nem megfelelő oktatók eltávolítására.

  34. Szakvezető, szakirányvezető, tantárgyfelelős, további oktató : Publikációs tevékenysége Pályázatokon való részvétele Hazai, nemzetközi kapcsolatai K+F munkákban való részvétel Konferenciák szervezése Pedagógiai tevékenysége

  35. Egy kar valamilyen Tudományág adatbázisába mindazon személyek kerülnek, akik munkásságukat az elmúlt min. 5 évben a szóban forgó tudományág profiljában végezték, publikációjuk, pályázataik stb. ide tartoznak. • Ha valaki tudományos minősítettségét más tudományágban szerezte meg, fel kell tüntetni azt is, mióta foglakozik az új tudományággal.

  36. Az elvárt teljesítmény tudományágaktól függ. Pl. műszaki esetben:A személyek tudományos publikációi • Szakfelelős, szakirányfelelős. • Évi két publikáció (mesterképzéshez idegennyelvűek) + egy előadás • Vezetőoktatók • Minimum évi egy publikáció (mesterképzéshez idegennyelvű) + egy előadás • Oktatók • Évi egy publikáció / előadás.

  37. Pályázatok, gazdasági megbízatások • Szakfelelős, szakirányfelelős: • Elmúlt 10 év alatt min. két pályázat és egy gazdasági megbízatás vezetése • Vezető oktatók: • Elmúlt 10 év alatt min. két pályázatban / gazdasági megbízatásban való részvétel • Oktatók: • Elmúlt 10 év alatt min. egy pályázatban / gazdasági megbízatásban való részvétel

  38. Tudományágankénti tudományos rendezvények • Két évente min. egy tudományos: hazai (alapszintű képzésnél) , nemzetközi (mester szintű képzésnél) megszervezése.

  39. Pedagógiai tevékenység • Tantárgyak anyagának modernizálása • Új tantárgyak, szakok létrehozásában való részvétel • Jegyzetek, tankönyvek írása • Új oktatási módszerek bevezetése • Tehetséges hallgatókkal való foglalkozás (TDK, PhD képzés) • Hallgatói vélemények (pozitív, negatív) • Stb.

  40. Az intézmény (karok, szervezeti egységek) emberi erőforrásainak tervezése, irányítása és továbbfejlesztése (nem csak az oktatók-kutatók vonatkozásában kell elvégezni a vizsgálatot, hanem az oktatást kutatást segítő személyzet vonatkozásában is)

  41. Képzési ágak- tudományágak Tudomány- Szakok ágak ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Gépészm. Villamosm. Mechatronika M. M. Prog.t. Menedzser inform inform Gépészeti t. * * * § Villamosm. t. o * * § Informatikai t. o o * o * * Matematika- o o o o * * és számítás t. Fizika, kémia t. o o o o o o Gazdálkodási- o o o * o o és szervezést. * - szakmai minőség fő meghatározója o - alapozó ismeretekhez való elengedhetetlen hozzájárulás § - szakirányok vitele

  42. Leterheltség „szabályozása” • Tantárgy: Egy-egy félévhez kapcsolódó, indexbe bejegyzett, kredithez hozzárendelt, egy oktató által gondozott, ismeretek közlésére, begyakorlására alkalmas oktatási egység. A hallgatók a tantárgyhoz kötődő tananyagot előadások, gyakorlatok, szemináriumok stb. látogatásával, aktív részvételükkel ismerik meg. A tananyag elsajátítása a hallgatótól további otthoni, önálló munkát is megkövetel. A tantárgyhoz kacsolódó követelmények teljesítése kredittel kifejezett munkamennyiséggel jellemzett. • Jóval kevesebb tantárggyal kellene az oktatást megszervezni!

  43. Alap + mesterképzésben egy oktató összességében maximum 25 kredit értékű tantárgyak halmazát gondozhatja, • azaz 5 kredites tantárgyak esetén 5 tantárgy, • 4 kredites tantárgyak esetén 6 tantárgy, • 3 kredites tantárgyak esetén 8 tantárgy, • 2 kredites tantárgyak esetén 12 tantárgy felelőse lehet.

More Related