Kommunikáció és konfliktuskezelés a tanári munkában

1. Kommunikáció és konfliktuskezelés a tanári munkában

2. Áttekintés • A pedagógiai kommunikációról általában • Fiúk és lányok kommunikációs stílusa az osztályteremben • A tanár-szülő kommunikációs helyzetről.

3. A pedagógiai kommunikáció sajátosságai • Kommunikáció = maga az oktatás-nevelés eszköze • Pedagógiai kommunikáció:- pedagógiai céloknak alárendelt- intézményesült- többé-kevésbé tervezett • Végbemehet: T és D között; D-D között és médiumok segítségével (T szervezi!) • Idetartozik a szülő-tanár kommunikáció (mint a nevelőmunka eredményességének egyik meghatározója)

4. Az iskola, mint kommunikációs színtér • A csoport mérete és térbeli elhelyezkedése befolyásolja kik és mennyi interakcióban vesznek részt.(hatásai: tanulás eredményessége, szociális és kommunikációs képességek, óra légköre, kapcsolatok) • Minél nagyobb a csoport, annál jellemzőbb a kommunikáció centralizációja • Szereplők és visszahúzódók

5. Teljes tanulócsoport szemben a tanárral Kommunikációs forma: • T a középpontban, diákok arra figyelnek, amit ő mond vagy tesz. Oktatási forma: • Tanári előadás, bemutatás, magyarázat

6. Teljes tanulócsoport körben Kommunikációs forma: • Kezdeményezések megoszlanak T és D között • Hol T, hol D áll a figyelem középpontjában Oktatási forma: • Tanári és tanulói kérdések • Megbeszélés, vita

7. Kiscsoportok Kommunikációs forma: • Decentralizált: a T csak kezdeményez és szervez • Párhuzamosan D-D interakciók Oktatási forma: • Csoportmunka • Páros munka

8. Egyének Kommunikációs forma: • Nincs interakció Oktatási forma • Egyéni munka (természettudományos kísérletek, számítógép használat, nyelvi labor)

9. Szabályozottság és személyesség a pedagógiai kommunikációban • A szabályozottság szélsőséges formája – rituálék és funkcióik(köszönés, megszólítás, segítségkérés, hetesek jelentése, „jelentés”)

10. A tanári nyelvhasználat jellegzetességei • A beszédaktusok jellegzetességei (kijelentés, elemzés, kérdezés, meggyőzés stb.) arányai jelzik a pedagógus arculatát, szándékait, alakítják a tanulókhoz való viszonyát. • Ugyanígy: redundancia, példák alkalmazása, megfelelő szókincs használata. • Diszfunkcionális tanári nyelvhasználat két típusa: túlzott konvencionalizmusszubjektív megnyilvánulások túltengése

11. A kommunikáció relációs oldala • Hatalmi viszonyok és társas távolság meghatározzák a szóbeli kommunikáció normáit – bár ezek rendszerint rugalmasak. • Pedagógiai kommunikáció – asszimetrikus • Tanár kommunikációs céljai gyakran ellentétes eszközöket követelnének meg • Tanár: néha olyan lépéseket kell tennie, melyek sérthetik a diák önbecsülését • Homlokzatmunka szerepe (negatív és pozitív)

12. Nonverbális kommunikáció az osztályteremben • Az egyes tanártípusoknak megfeleltethetők bizonyos nonverbális jelek (ld. Handout) • Befolyásolhatósága? • Ezen a szinten is kétirányú kommunikáció! • Nézés: tekintet- és szemkontaktus • „paralingvisztikai” jegyek (hangerő, hangmagasság, sebesség stb.)

13. Fiúk és lányok kommunikációs stílusa az osztályteremben • Szociálpszichológiai háttér: fiú és lánybarátságok ill. szerepelvárások • Kommunikációs stílusban jelentkező különbségek:

14. Osztálytermi interakciók • A fiúk uralják az osztálytermi interakció szinte minden terepét (frontális munka, csoportmunka) - okai • Fiúk uralják a tárgyi környezetet. • A fiúk többször szakítják félbe a lányokat, mint fordítva. • A fiúktól gyakrabban kérnek segítséget társaik, mint a lányoktól (pedig a lányok segítőkészebbek!). • Lányok: kommunikációfenntartás • Fiúk: több feedback

15. Fontos ez? • Tanulmányi teljesítményt láthatóan nem befolyásolja. • Kommunikációs készségeket viszont igen. • Feltehetőleg nem a pedagógusok felelősek a különbségek kialakulásáért: már 4 éves korban jelentkezik néhány

16. Mit tehetünk? • Magyarországon: több csoportmunka, csoportok fokozatos növelése • Egynemű csoportok? • Erősebben strukturált feladatok,csoporton belül konkrét szerepekszerepek betartását felügyelni!

17. Kommunikáció a szülőkkel • Pozitív hozzáállás: minden szülő szereti a gyerekét és minden szülő törődik a gyerekével! • A szülőkkel való kommunikáció a tanár kötelessége, az ő felelőssége a kommunikáció „minősége” • A saját munkánk hatékonysága érdekében fontos sikeres kommunikációra törekedni.

18. A kapcsolat kialakítása • Év elején új csoportoknak: bemutatkozó, tájékoztató jellegű értekezletet tartani. • Röviden és világosan elmagyarázni mit és hogyan tanítunk;milyen elvárásaink vannak a gyerekkel szemben • Hangsúlyozzuk, hogy számítunk a szülők együttműködésére, hogy jó kapcsolatot szeretnénk kialakítani, és kérjük, hogy keressenek, bármi gondjuk van (mi is azt tesszük majd!). • Egyéni konzultáció: amint megismertük a gyereket, próbáljuk kiemelni valamelyik pozitív tulajdonságát.Kérdezzük a szülőt a gyerekről!

19. Év közben • Ellenőrizzük, hogy a szülő követi-e a gyerek osztályzatait (ellenőrző köny) • Alternatíva: „progress report” havonta, kéthavonta • Azt is jelezzük a szülő felé, ha a gyerek vmi jót csinál!!! • Ha problémát érzékelünk a gyermek körül, amilyen gyorsan csak lehet, értesítsük a szülőt!

20. Fogadóórán • Ha lehet, hívjuk meg mindkét szülőt! • Kezdjük a gyerek pozitív tulajdonságaival(okos, értelmes, szorgalmas stb.) • Utaljunk arra, mennyit fejlődött a korábbi időszakban. (Mutassuk a gyerek munkáit a szülőnek!) • Hangsúlyozzuk saját felelősségünket a gyerek további előrehaladásával kapcsolatban (elvárások!) • Csak ezután említsük a problémákat (ha vannak)! • Kérjük ki a szülő véleményét! • Éljünk konkrét javaslatokkal! Mutassunk rá, mi a szülő szerepe, kérjük a szülő együttműködését! • Zárjuk pozitívan a megbeszélést!

21. Néhány kommunikációs alapelv • Hangsúlyozzuk a gyerek erényeit ésa problémák megoldhatóságát • Legyünk világosak és őszinték, de tapintatosak! (Ne tegyünk homályos utalásokat!) • Legyünk konkrétak! • Ne használjunk szakzsargont! • Ne ítélkezzünk! • Kérdezzük a szülőt, és figyeljünk is oda rá! • Ha a szülő „üt”: tartsuk a másik arcunkat…