1 / 12

Watt Vivian 2009

V. V. V. É. É. É. N. Watt Vivian 2009. N. N. U. U. U. S. S. S. Z. Z. Z. A Vénusz a Naptól számítva a Naprendszer második bolygója. Pár órával a Nap után nyugszik, vagy pár órával előtte kel. Ezért hívják Esthajnalcsillag-nak.

desiderio-hierro
Download Presentation

Watt Vivian 2009

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. V V V É É É N Watt Vivian 2009 N N U U U S S S Z Z Z

  2. A Vénusz a Naptól számítva a Naprendszer második bolygója. Pár órával a Nap után nyugszik, vagy pár órával előtte kel. Ezért hívják Esthajnalcsillag-nak. A Hold után a legfényesebb objektum az éjszakai égbolton. A Földdel való közelségek esetén mindig ugyanazt az oldalát mutatja felénk. A bolygók közül a Vénusz pályájának alakja közelíti meg legjobban a kört.

  3. nevét Vénuszról (görög megfelelője Afrodité), a szerelem és a szépség római istennőjéről kapta. • A Vénusz a Naprendszer egyetlen olyan bolygója, mely női alakról kapta a nevét.

  4. A Vénusz belső felépítése • A Vénusz belső felépítése - a feltételezések szerint - igen hasonló a Föld belsejéhez: • a bolygó központi részében egy kb. 3000 km sugarú vasmag van, melyet egy olvadt, sziklás köpeny ölel körül. • A Vénusz - valószínűleg a lassú tengelykörüli forgás következtében - nem rendelkezik mágneses térrel.

  5. A Vénusz a múltban jelentős vízkészlettel rendelkezett, ez azonban már elpárolgott, így a bolygó jelenleg vízben szegény. • A Vénusz felszínén nagy síkságok vannak. • A bolygón két nagy felföldi terület van: a közel Ausztrália nagyságú Ishtar Terra és a Dél-Amerika kiterjedésű Aphrodite Terra. • Vénusz egyik legmagasabb hegye a Maxwell Montes Felszín Az Ishtar Terra 3 dimenziós radarképe.

  6. Vulkanizmus Hatalmas - a Hawaii-hoz hasonló - pajzsvulkánok is találhatók rajta. (ilyen például a Sif Mons). A Vénusz jelenleg is aktív vulkáni tevékenységet mutat, A Magellan űrszonda radar-képei szerint a Vénusz felszíne láva-folyásokkal borított. A Sif Mons

  7. KIS METEOROIDOK, NAGY METEOROIDOK, A Vénusz légkörébe érkező kisebb meteoroidok elégnek mielött elérik a bolygó felszínét, így kisebb kráterek nincsenek VS. Palacsinta-vulkánok VÉNUSZ A felszínt elérő nagy meteroidok a légkörben több darabra esnek szét,így az ütközési kráterek kötegekben helyezkednek el. A Magellan űrszonda képei egyedi felszíni struktúrákat is mutatnak: például az úgynevezett ,,palacsinta''-vulkánokat, melyek az igen sűrű láva kitöréseinek tűnnek. Az idősebb területeket az akkor igen aktív vulkanizmus eltüntette.

  8. TESTVÉR-BOLYGÓK • A két bolygónak hasonló a mérete, a gravitációs ereje és a tömege. • Mindkét bolygón kevés (ütközési) kráter található, ami azt mutatja hogy a felszín mindkét esetben fiatal. • Sűrűségük és kémiai összetételük is hasonló A Vénusz (balra) és a Föld (jobbra) méretarányos összehasonlítása (NASA nyomán)

  9. Légkör • A Vénusz felszínén a nyomás a földi légköri nyomásnak 90-szerese. • A több rétegből álló légkör nagyrészt széndioxidból áll. • A felszíntől számított 48 és 70 km magasságban kénsavból álló vastag felhők úsznak. • Ezek a felhők teljesen átlátszatlanná teszik a légkört, így a bolygó felszíne optikai úton nem is tanulmányozható. • Az igen sűrű légkör egy megszaladt üvegházhatást eredményez: a hőmérséklet eléri a 470 C fokot. • A Vénusz légkörének felső részében heves, 350 km/h nagyságú szél tombol, ez a felszín közelében néhány km/h-ra csitul.

  10. A Vénusznak nincsenek holdjai. Hogy miért? • Nagyjából tízmillió évvel az első becsapódás után a Vénusz egy újabb ütközést élt át. • A becsapódás az előzővel ellentétes irányú volt és megfordította a bolygó forgástengelyét. • az eddig távolodó hold befelé kezdett el spirálozni, majd végülegybeolvadt a Vénusszal. • Magyarázza: • a rendkívül lassú forgási sebességet  (1 nap a Vénuszon 243 földi napig tart!) • a Vénusz holdjának hiányát • a keringéssel ellentétes (retrográd) forgási irányt is.

  11. A Vénusz átvonulása a Nap előtt 2004. június 8-án A Vénusz fázisai • A Vénusz Nap körüli keringésén minden 584. napon utoléri a Földet • A Nap körüli keringés miatt a Vénusz hasonló fázisokat mutat, mint a Hold. • Pályája a Föld pályájához képest néhány fokkal eltér, ezért általában nem haladnak át együtt a Nap korongja előtt. • Mégis sor kerül 120 évenként egy páros Vénusz-átvonulásra – a párban lévő két átvonulás között csak 8 évvel. • A legutóbbi átvonulás 2004. Június 8-án volt, a következő 2012-ben lesz.

  12. Köszönöm a figyelmet! Források: http://astro.elte.hu/icsip/planetologia/venusz/index_in.html http://hirek.csillagaszat.hu/venusz.html http://images.google.hu/imghp?hl=hu&tab=wi

More Related