3.MEGMUNKÁLÁSOK A SZERELÉSBEN

1. 3.MEGMUNKÁLÁSOK A SZERELÉSBEN

2. 3.1.Megmunkáló eljárások MEGMUNKÁLÁS : a munkatárgy állapotát megváltoztató, tudatosan alkalmazott hatás, a gyártás része célja: • testek alakjának és/vagy anyagtulajdonságainak megváltoztatása, • kapcsolatok létesítése, megtartása, megváltoztatása /A munkatárgy elemeinek kapcsolata: (megm. eljárások rendszerezése szempontjából) • mind az alaktalan anyag, vagy a geometriailag határozott szilárd részecskéinek kapcsolatát, mind • az összetett testek alkotórészeinek kapcsolatát jelenti / Megmunkáló eljárás: • valamely meghatározott célú megmunkálást megvalósító, műszaki jellemzőkkel jól meghatározható módszer. Megmunkáló művelet: megmunkálást tartalmazó technológiai művelet Technológiai művelet: a technológiai folyamat egy munkahelyen megvalósuló befejezett része.

3. Megmunkáló eljárások felosztása

4. 3.2. A megmunkáló eljárások felosztása ELVE: (rendszerezési szempont) • a megmunkálással a munkatárgy elemeinek kapcsolatában létrehozott változás: • kapcsolat létrehozása • kapcsolat megtartása • kapcsolat változtatása: csökkentése, növelése • a megmunkálással a munkatárgyban létrehozott változás: • alak változtatás • anyagtulajdonság változtatás A megmunkálással a munkatárgy elemeinek kapcsolatában létrehozott változás alapján a megmunkáló eljárások fő csoportjai

5. Megmunkáló eljárások osztályozása Megmunkáló eljárások FŐCSOPORTOK 1 Alaklétre-hozás 2 Képlékeny alakítás 3 Szét-választás 4 Egyesítés 5 Bevonás 6 Anyagtulajdon-ságváltoztatás 1 Alaklétrehozás CSOPORTOK 1.1 Alaklétrehozás folyékonyállapotból 1.2 Alaklétrehozás képlékenyállapotból 1.3 Alaklétrehozás kásás vagy pépes állapotból 1.4 Alaklétrehozás szemcsés vagy porszerű állapotból 1.5 Alaklétrehozás forgácsszerűállapotból 1.6 Alaklétrehozás szálas állapotból 1.7 Alaklétrehozás gáz vagy gőzállapotból 1.8 Alaklétrehozás ionizált állapotból elektrolitikus leválasztással

6. 2 Képlékeny alakítás CSOPORTOK 2.4 Hajlító alakítás 2.1 Nyomóalakítás 2.2 Húzó-nyomó alakítás 2.3 Húzó alakítás 2.5 Csúsztatóalakítás 3Szétválasztás CSOPORTOK 3.1 Forgács nélküli mechanikus szétválasztás 3.2 Forgácsolás határozott élű szerszámmal 3.3 Forgácsolás határozatlan élű szerszámmal 3.4 Leválasztás 3.5 Bontás 3.6 Felület-tisztítás

7. 4Egyesítés CSOPORTOK 4.1 Összerakás 4.4 Egyesítés alaklétrehozással 4.6 Egyesítés hegesztéssel 4.9 Textilanyagok egyesítése 4.2 Töltés 4.3 Egyesítés szorítással 4.5 Egyesítés képlékeny alakítással 4.7 Egyesítés forrasztással 4.8 Egyesítés tapadó anyaggal CSOPORTOK 5 Bevonás 5.1 Bevonás gáz vagy gőz állapotból 5.2 Bevonás folyékony, kásás vagy pépes állapotból 5.3 Bevonás ionizált álla-potból elektrolitikus vagy kémiaileválasztással 5.4 Bevonás szilárd (szemcsés vagy porszerű) állapotból 5.5 Bevonás rányomtatással és írással 5.6 Bevonás hegesztéssel 5.7 Bevonás forrasztással

8. 6 Anyagtulajdonság változtatás CSOPORTOK 6.1 Anyagtulajdonság változ-tatás anyagrészecskékátrendezésével 6.2 Anyagtulajdonság változ- tatás anyagrészecskékkülönválasztásával 6.3 Anyagtulajdonság változ-tatás anyagrészecskékbevitelével 4.1. Összerakás 4.1.1 Ráhelyezés 4.1.2 Behelyezés 4.1.3 Össze-csúsztatás 4.1.4 Beakasztás 4.1.5 Befordítás 4.1.6 Bepattintás

9. 4.5. Egyesítés képlékenyalakítással 4.5.1 Egyesítés huzalszerű testek képlékeny alakításával 4.5.2 Egyesítés lemez, cső és pro- filos elemek képl.alakításával 4.5.3 Egyesítés szegecselő eljárásokkal 4.5.1.1 Huzal fonatolás 4.5.2.1 Egyesítés pontozással vagy bemetszéssel 4.5.3.1 Szegecselés tömör szegeccsel 4.5.1.2 Egymásra sodrás 4.5.2.2 Együttes folyatás 4.5.3.2 Szegecselés csőszegeccsel 4.5.2.3 Együttes húzás 4.5.1.3 Kötélsodrás 4.5.3.3 Egyesítés csapvég elszegecseléssel 4.5.2.4 Egyesít bővítéssel 4.5.1.4 Kötélvégek összefonása 4.5.2.5Egyesítés szűkítéssel 4.5.3.4 Egyesítés üreges csapvég elszegecselésével 4.5.2.6Egy. peremezéssel 4.5.1.5 Csomózás 4.5.3.5 Egyesítés közbenső vállas csap elszegecselésével 4.5.2.7 Korcolás 4.5.1.6 Tekercselés 4.5.2.8 Szalagrátekerés 4.5.1.7 Huzalszövés 4.5.2.9 Egyesítés lemezfüllel 4.5.1.8 Összefűzés 4.5.2.10 Képlékeny befeszítés 4.5.2.11 Egyesítés bevágással-zömítéssel 4.5.2.12 Egyesítés hüvely-rásajtolással 4.5.2.13 Végdarab rásajtolás

10. Példák Egyesítés alak- létrehozással Egyesítés szorítással Csavarbiztosítás

11. Forgácsoló megmunkálások a szerelésben A szerelés közbeni megmunkálásnál szinte minden megmunkáló művelet megtalálható ezért az itt előforduló megmunkálásoknak módja és fajtája nagyon széles. (lásd előbb !) Az itt alkalmazott technológiák, eljárások egy része ( marás, fúrás, hántolás, köszörülés stb. ) az alkatrészgyártásban is megtalálhatóak, azzal a különbséggel, hogy ezeket a műveleteket csak a szerelésnél lehet vagy kell elvégezni. A szerelés közbeni megmunkálásra azért van szükség mert az összeszerelendő részegységeket vagy csak így lehet megmunkálni ( Pl.: két egység, alkatrész valamely oldalának egy síkbaalakításánál 1.ábra) vagy pedig az összeszerelést csak így lehet elvégezni ( Pl.: illesztő csapszegek elhelyezése, illesztő furatok elhelyezése 2.ábra, 3.ábra).

12. Példák Illesztő csapszegek elhelyezése Illesztő furatok elhelyezése Egy síkba munkálás

13. Szerelés közbeni forgácsoló megmunkálások 1. Reszelés: A felületekről, hornyokról, kiálló részekről kismértékű és általában szabálytalan alakú anyagráhagyások, sorják eltávolítása. Szerszámai különféle alakú, nagyságú és élgeometriájú kézi reszelők. Durva reszelést 0,2 mm-nél nagyobb anyagréteg eltávolításánál alkalmazunk,simító reszeléskor a leválasztott anyagréteg 0,1-0,2 mm. A reszelést a szerelés helyétől elkülönítve kell végezni (a forgács veszélyes lehet a szerelt egységre). Az elérhető pontosság 0,1-0,02 mm, a felületminőség Ra=6,5-50 µm. 2. Simítás: A felületek egyenletessé tétele, simítása és helyi meghibásodások, egyenetlenségek, benyomódások, sorják, karcolások stb. megszünte-tésére alkalmazzák. A kézi simítás történhet simító reszelőkkel (esetleg krétával dörzsölve), abrazív szemcsés hasábokkal és fenőkövekkel. Gépi simítás sarokköszörűvel, flexibilis tengelyű köszörűgépekkel, kézi szalagcsiszológépekkel. A megmunkálás végezhető szárazon vagy nedvesítő szerek alkalmazásával. A megmunkálás a szerelés helyétől elkülönítve végzendő. Az elérhető pontosság 0,1-0,005 mm, a felületminőség Ra=1,6-6,3 µm.

14. Szerelés közbeni forgácsoló megmunkálások 3. Csiszolás: A sík felületek, külső és belső forgásfelületek valamint egyéb térbeli felületek igen pontos illesztéséhez. Végezhetjük kézi vagy gépi csiszolószerszám segítségével, csiszoló paszta vagy emulzió alkalmazásával. Az együttműködő elempárokat együtt is becsiszolhatjuk (szerszám nélkül).Vigyázni kell, hogy a csiszoló szerszámok (vagy alkatrészek) munkamozgásai megfelelőek legyenek, nehogy alaktorzulás lépjen fel. Az elérhető méretpontosság 0,1 µm, a felületminőség Ra=0,2-0,8 µm. 4. Tükrösítés: Kis érdességű (fényes felület) elérésére, általában a felület teherbíróképességének és élettartamának növelése céljából. Tükrösíthetünk sík- és forgásfelületeket, gömbfelületeket ill. egyéb bonyolult felületeket. Végezhetjük kézzel ill. kisgépek alkalmazásával (köszörűgépek, tükrösítőgépek, nagyfordulatszámú fúrógépek). Szerszámai filctárcsák, műanyagok, irha és más rugalmas anyagok finomszemcséjű csiszolóporok alkalmazásával. A tükrösítési művelet a szerelés helyétől elkülönítve végzendő. A ráhagyás igen kicsi (0,005-0,007 mm), a tükrösítés a méretpontosságot egy fokozattal javítja, az elérhető felületminőség Ra=0,2-0,025 µm

15. Szerelés közbeni forgácsoló megmunkálások 5. Hántolás: A felületek igen pontos illesztése a hántolófestéknyomokkal jelzett domborúságok eltávolításával. Hántolhatunk sík felületeket (pl síkvezetékek) és hengeres felületeket (pl. csapágypersely) is, egyes estekben más alakú felületeket is hántolhatunk (pl. fogazat). A hántolás történhet kézzel (különféle hántolókésekkel) és gépi hántoló kisgépekkel. Az öntöttvasat szárazon hántoljuk, a többi anyagnál szappan emulziót vagy petróleumot használunk. Hántolási ráhagyás sík felület esetén 0,1-0,5 mm, alakos felületek esetén 0,02-0,03 mm. Az egyszerre leválasztott anyag vastagsága kb. 0,005 mm. A hántolás pontosságát "festékfolt" vagy "csillogás" alapján állapíthatjuk meg. Az elérhető pontosság 0,002 mm 1000 mm hosszúságon és 30 festékfolt 25x25 mm-es felületen. 6. Fúrás, menetfúrás: A szerelés közbeni fúrás célja álatalában az egytengelyűség biztosítása az együttműködő elemek egyszerre történő fúrásával. A fúrás mellett általában menetfúrásra is szükség van. A furatok helyének meghatározása történhet előrajzolással, fúrósablonok vagy fúrókészülékek segítségével. Végrehajtásához hordozható villamos vagy pneumatikus fúrógépeket alkalmazunk, nehezen hozzáférhető helyeknél speciális főorsókkal (pl. sarokfúrógéppel). A fúráshoz célszerű hűtő-kenő folyadékot használni. A furatokat elkészítésük után gondosan meg kell tisztítani. A fúrás pontossága az MKGS rendszerpontosságától függ, az elérhető méretpontosság IT9-IT10, a felületminőség Ra=25-50 µm.

16. Szerelés közbeni forgácsoló megmunkálások 7. Dörzsárazás: A szerelési furatok pontos egytengelyűségét biztosító művelet. A ráhagyás nagyságától függően egy vagy több fokozatban dörzsárazhatunk (állandó méretű vagy állítható dörzsárak segítségével). Hűtő-kenő folyadékot minden esetben alkalmazni kell. A ráhagyás 0,05-0,3 mm a furatátmérőtől függően. A dörzsölés javítja a méretpontosságot, alakhűséget és a felületi minőséget, de általában nem javítja a helyzethibát. Az elérhető méretpontosság IT6-IT7, felületminőség Ra=0,4-3,2 µm. 8. Süllyesztés: A megmunkálás célja az érintkező felületek tisztítása és a szükséges pozícióba hozása (pl. merőlegesség). Általában a megmunkált felületre a furat tengelyének merőlegességét kell biztosítani. Szerszámai a csapos süllyesztők, homloksüllyesztők (felületezők) és kúpos süllyesztők. A műveletet villamos vagy pneumatikus kézi fúrógépekkel végezzük.