1 / 39

Dr. Hoffmann Orsolya 2010. október 13.

Zöldfelületekkel kapcsolatos jogi szabályozás / 346/2008. Kr. végrehajtása / kiemelten téli síkosság-mentesítésre. Dr. Hoffmann Orsolya 2010. október 13. Településszolgáltatási Egyesület szakmai konferenciája.

darius
Download Presentation

Dr. Hoffmann Orsolya 2010. október 13.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Zöldfelületekkel kapcsolatos jogi szabályozás / 346/2008. Kr. végrehajtása / kiemelten téli síkosság-mentesítésre Dr. Hoffmann Orsolya 2010. október 13. Településszolgáltatási Egyesület szakmai konferenciája

  2. „a zöldfelületekkel kapcsolatos jogi szabályozás igen nagyvonalú”Jószainé Párkányi Ildikó: Zöldfelület-gazdálkodás, parkfenntartás • Ld. pl. a minisztériumi hatáskörök megosztottsága (minisztériumok felsorolásáról szóló 2010.évi XLII. törvény) - BM: építésügy, településrendezés, településüzemeltetés (pl. biológiai aktivitásérték szabályozás stb.) - NFM: fejlesztés - VM: környezet-, természetvédelmi vonatkozások (pl. fás szárú növények védelmének szabályozása) egységes zöldfelületi törvény hiánya (kritika ÁSZ jelentés!)

  3. Zöldfelületi törvény hiánya Szakmai igény: - a zöldfelületek területi védelme, és emellett a zöldfelületek növényzetének egyed, és növénycsoport szintű egységes védelme – különös tekintettel az idős fákra, a természetvédelmi és a településkép-védelmi értéket képviselő állományokra (ehhez mindenekelőtt pontos nyilvántartásra van szükség); - a tervszerű zöldfelület-fejlesztés bevezetése (pl. barnamezős területek újrahasznosítása zöldterületként, beépítésre szánt területek fejlesztéséhez kapcsolódó zöldfelület-fejlesztési kötelezés); - a fenti feladatokat megfelelően koordinálni képes szakmai képviselet a polgármesteri hivataloknál; - gazdasági háttér megteremtése a fentieknek megfelelő zöldfelület-gazdálkodási koncepcióhoz

  4. Pozitív, de széttagolt szabályozási elemek Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló1997. évi LXXVIII. törvény 1. § (1) A törvény hatálya kiterjed az épített környezet alakítása és védelme körébe tartozóan: h) a települések zöldfelületeivel kapcsolatos munkákra, • Az épített környezet fenntartása és használata • 54. § (1) Az épített környezet elemeit: az építési telkeket és területeket, építményeket, építményrészeket, építmény együtteseket, burkolt és zöldfelületeket - a jó műszaki állapot folyamatos fenntartása mellett - csak a rendeltetésüknek, a rájuk vonatkozó hatósági előírásoknak és engedélyeknek megfelelő célra és módon szabad használni. Közterület használatára vonatkozóan jogszabály ettől eltérően rendelkezhet.

  5. Pozitív, de széttagolt szabályozási elemek 8. § (2) Az (1) bekezdésben (településrendezés) foglaltak érvényesülése - különösen a természet- és a környezetvédelem, az erdők és a természetes (felszíni és felszín alatti) vizek védelme, az ár- és belvízvédelem, valamint a termőfölddel és a területekkel való takarékos bánás - érdekében az alábbi követelményeknek kell érvényt szerezni: b) újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet, c) a települések beépítésre szánt területe csak olyan terület felhasználás céljára növelhető, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt és igénybe vett területén belül nincs megfelelő terület,

  6. Pozitív, de széttagolt szabályozási elemek Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 1. § E törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. 13. § (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti.

  7. Pozitív, de széttagolt szabályozási elemek Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni.

  8. Pozitív, de széttagolt szabályozási elemek Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet A település zöldfelületi rendszere 9. § A helyi építési szabályzatban, a szabályozási tervben - a főváros esetében a szabályozási kerettervben is - gondoskodni kell a település igazgatási területén a klimatikus viszonyok megőrzése, javítása érdekében a telkek növényzettel fedett részéből, a zöldterületekből és az erdőkből álló egységes zöldfelületi rendszer kialakításáról, valamint az épített környezet alaktani és helyi éghajlati jellegét meghatározó elemeinek a megőrzéséről.

  9. Pozitív, de széttagolt szabályozási elemek Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK - Zöldterület - Erdőterület - Mezőgazdasági terület - Vízgazdálkodási terület - Természetközeli terület

  10. Pozitív, de széttagolt szabályozási elemek Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK - Zöldterület 27. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark). (2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. (3) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie. (4) A zöldterületen elhelyezhető: a) a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), b) vendéglátó épület, c) a terület fenntartásához szükséges épület. (5) A zöldterületen épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.

  11. Pozitív, de széttagolt szabályozási elemek Természetközeli terület 30/A. § (1) A természetközeli területek: a) mocsár, b) nádas, c) karsztbokorerdő, d) sziklás terület, (2) A természetközeli területeken épületet elhelyezni nem lehet.

  12. Pozitív, de széttagolt szabályozási elemek Különleges beépítésre nem szánt terület 30/B. § (1) A különleges beépítésre nem szánt területek: a) egészségügyi területek (szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülő stb.), b) nagykiterjedésű sportolási célú területek (golfpálya, lovaspálya stb.), c) a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területek, d) állat- és növénykertek területei, e) temetők területei, f) nyersanyaglelőhelyek, g) honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági területek, h) egyéb, a 26-30/A. §-ban foglaltak egyikébe sem sorolható, helyi sajátosságot hordozó területek.

  13. Pozitív, de széttagolt szabályozási elemek Különleges beépítésre nem szánt terület (2) Az (1) bekezdésben felsorolt különleges beépítésre nem szánt területeken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el. (3) A különleges beépítésre nem szánt területeken épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.

  14. Pozitív, de széttagolt szabályozási elemek • „Aglo” tv. zöldövezetre vonatkozó szabályok / új beépítésre szánt területek kijelölését korlátozó speciális előírások Pl. település közigazgatási határához 200 m-nél közelebb nem jelölhető ki, kiv. területi hatásvizsgálat!!! • Balatontv. / vízpartrehabilitációs tanulmánytervek / kötelezően magtartandó közterület (zöldterület / beépítetlenül megőrzendő parti területi sáv) ↓ a zöldterületekre vonatkozó szabályozás tervezés szintjén előremutató / DE a használatra, fenntartásra és fejlesztésre vonatkozó előírások hiányosak!!!

  15. Zöldterület-fenntartásszabályozása A tanácsi szervek kezelésében levő közhasználatú zöldterületek fenntartásáról és használatáról szóló 2/1976. (I. 16.) ÉVM rendelet / HK! 2008. dec.31. „A közhasználatú zöldterületek fenntartásáról a települési önkormányzat gondoskodik” (ÉVM. rendelet egyértelműen közfeladatnak minősíti / az Ötv. 8. § (1) bekezdéséből csak közvetetten vezethető le  a kötelező közfeladat / közszolgáltatási funkció) Példaértékű: a fővárosi zöldfelületi rendszerbe tartozó zöldterületek és zöldfelületek védelméről, használatáról, fenntartásáról és fejlesztéséről szóló 10/2005. (III. 8.) Főv. Kgy. rendelet (Legutóbbi módosítás: 64/2009. (X. 28.) Főv. Kgy. rendelet)

  16. 64/2009. Főv. Kgy.rendelet • Közszolgáltató: Fővárosi Kertészeti Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság • éves zöldfelületi közszolgáltatási szerződés • speciális előírások a zöldterületi szolgáltatásokra / zöldfelületek megóvására / használatára • önálló szabálysértési tényállás (30 000 Ft-)

  17. „Védelmi szabályozás” A központi jogalkotás nehézségei a fás szárú Kr. példáján keresztül !!! • 2009. január 1-jén hatályba lépett a 346/2008. (XII.30.) Kormány rendelet a fás szárú növények védelméről • Szabályozási „kényszerhelyzet” / dereguláció • Tárcák közötti hatásköri vita – KvVM első helyi felelős! • Szabályozásra felhatalmazás beépítése a Kvt-be • 1995. évi tv. 110. § (7) 25. pont – környezetvédelmi eljárás

  18. Átfogó zöldfelületi törvény megalkotására nem volt lehetőség • Tárgyi hatály: fás szárú növényre változik! (fa és cserje / félcserje nem!!!) • „Amőbaszerű” szabályozás – részben az ágazati jogszabályokra tekintettel • „Erdőtörvény” hatálya alá tartozó „fa” [2009. évi XXXII. Tv. 4.§ (1) b)12.§ (2), 70.§ (2), 76. § (2)] • Külterületen található fásításból(erdei fafajból v. fafajokból álló egyes fa, fasor, fás legelő) történő fakitermelés előzetes bejelentéshez kötött az erdészeti hatóságnál. • Vízgazdálkodási rendeltetésű erdőben (nagyvízi mederben, parti sávban, töltés menti védősávban) az erdészeti hatóság engedélyezi a KÖTEVIFE-k bevonásával.

  19. Természet védelméről szóló törvény Védett természeti terület 1996. évi LIII. tv. 38. § (1) e) Egyedi tájérték (településrendezési terv) Tvt. 6. § (5) Natura 2000 275/2004. Kr. 9.§ (1) c) Országos Védett érték Tvt. 42.§ (5) • Helyi jelentőségű • természetvédelmi terület • természeti emlék

  20. Eltérő szabályt megállapító külön jogszabályok • Közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 42/A § - közút kezelőjének hozzájárulása szükséges külterületen, a közút területének határától számított 10 m távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához. Országos közút területén közútkezelési hatóság engedélyezi • Kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi XIV. törvény 63. § (1) g) – műemlékhez tartozó ingatlanterületen lévő fa kivágása • A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 61. § (1) – külterületen lévő gyümölcsültetvényből kivágás • Energetikai ültetvény, szennyvíziszappal borított terület

  21. Szabályozási cél: • védelmi jellegű, pozitív szabályozás • zöldfelületi védelem helyi közügy szerepének erősítése Helyi közügy - felhatalmazás önkormányzati rendelet megalkotására: • Kt. 48. § (1)-(2) (fakataszterezés/ magáningatlan) • Kr. 8. § (4) (kompenzációs intézkedés)

  22. Kt. 48. § (1): A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetőleg a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi közgyűlés önkormányzati rendeletben - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben - illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg.

  23. Kt. 48. § (2): A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetőleg a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi közgyűlés önkormányzati rendeletben más törvény hatálya alá nem tartozó egyes fás szárú növények védelme érdekében tulajdonjogot korlátozó előírásokat határozhat meg.

  24. Kr. 8. § (4): Amennyiben a fás szárú növény pótlása a földrészlet adottsága miatt nem vagy csak részben teljesíthető, a pótlást a jegyző által kijelölt más ingatlanon történő telepítéssel kell teljesíteni. Amennyiben ilyen ingatlan a település beépítettsége miatt nem jelölhető ki, a jegyző a használóta települési önkormányzat által rendeletben meghatározott kompenzációs intézkedésmegtételére kötelezi.

  25. Jogszabály szerkezete • I. Telepítés, fenntartás, kezelés: • általános tulajdonosi kötelezettség (belterületi és külterületi elhelyezkedéstől, tulajdonosi viszonyoktól függetlenül) • teljesítésre kötelező határozat / jegyző mérlegelési jogkör! • Telepítés: • szakszerű telepítés (2. § (1)) • inváziós fajú fás szárú növény telepítésénél a továbbterjedés megakadályozására vonatkozó kötelezettség • fasor fahiányainak telepítésére vonatkozó speciális előírások

  26. Jogszabály szerkezete • Fenntartás, kezelés: • szakszerű fenntartási és kezelési előírások (víz- és tápanyag utánpót-lás, metszés, növény-egészségügyi beavatkozás, származékok összegyűjtése stb.) • közmű elhelyezésre / síkosság-mentesítésre / burkolat építés- és felújításra vonatkozó előírások hatálya! (közterület / belterületi közterület!)

  27. Közmű elhelyezés: közterület/fás szárú növény veszélyeztetése és károsítása nélkül/nem lehetséges, a kivitelező pótlásra kötelezése

  28. Síkosság-mentesítés Kr. 5. § (2) bekezdése - 2010. szeptember 1-jétől hatályos - rendelkezése értelmében: belterületi közterületen - a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével - a síkosság-mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti.

  29. Síkosság-mentesítés - későbbi hatályba lépési idő / felkészülési idő - a jogszabályi rendelkezés nem tiltja a só forgalomba hozatalát / nem jelenti a só használat abszolút tilalmát (szélsőséges időjárási körülmény!) - a § a fás szárú növények védelme érdekében kötelez az alternatív környezetbarát csúszásmentesítő anyag használatára / nem általában mondja ki, hogy csúszásmentesítésre só nem használható / szabálysértési tényállásra utalás - területi hatály: szűk (belterületi közterület / de az úttest kivétel!!! / Pl. járda, közparkban sétány, játszótér stb.)

  30. Síkosság-mentesítés - a Kr. nem vezet be új hatáskört, illetve eljárásrendet az új csúszásmenetesítő anyagok környezetvédelmi szempontú forgalomba hozatalára, minősítésére / jsz. nem ad választ arra, hogy melyik anyag a környezetbarát (szakmai feltételek/ példák!) - új környezetbarát termék minősítési feltételrendszer meghatározás / Környezetbarát Termék Nonprofit Kft. - az alternatív környezetbarát csúszásmentesítő anyagok drágábbak / alkalmazásukat pályázati rendszerrel lehetne támogatni / „Fehér Utak Kampány”

  31. Burkolat építése és felújítása: közterület/a fás szárú növény töve körül legalább 2,25 m2 víz- és légáteresztő felület X

  32. II. kivágás és pótlás: • területi hatály: közterület • előzetes / preventív engedélyezési rendszer bevezetése • kérelem kötelező tartalmi elemeinek és az elutasítás indokainak jogszabályi rögzítése • ügyintézési határidő a Ket. 33. § (1) / 22 munkanap! / hallgatás-beleegyezés • speciális szabály a szakmai, tudományos, település- és kultúrtörténeti értéket képviselő fás szárú növény kivágására (önkormányzati rendelet töltheti ki tartalommal / fakataszterben külön leválogatni!) eljárás megindításáról szóló értesítés hirdetményi úton / + honlap / tágabb ügyféli jogállás ld. Kvt. 98. § (1) / 45 munkanap

  33. II. kivágás és pótlás: • azonnali intézkedés utólagos bejelentése / pótlás • kivágásra kötelezés • általános pótlási kötelezettség / használót terhelő jogszabályi kötelezettség/ engedélyezési eljárás kötelező tartalmi eleme a pótlásra vonatkozó nyilatkozat / utólagos bejelentésnek is tartalmaznia kell a pótlási nyilatkozatot / szakszerű pótlás teljesítését jegyző ellenőrzi • fás szárú növény pótlása nem történhet a mellékletben meghatározott inváziós fajú fás szárú növények egyedeivel ( kivéve közutak melletti fasorban) / 2010. július 1-jétől

  34. II. kivágás és pótlás: • pótlás mennyisége: biológiailag aktív zöldfelület csökkenésének megakadályozása (számítási módszer előírása önkormányzati rendeletben) • természetbeni pótlás / nem a pénzbeli megváltás az elsődleges / más helyen pótlás lehetősége / kompenzációs intézkedés (külön felhatalmazás!) • A villamos vezetékek biztonsági övezetének megtartásával gallyazás / fakivágás (122/2004. GKM rendelet 7. § (1)) Cél: az építésügyi hatósági eljárások szabályai kiegészüljenek • az építési tevékenységgel érintett fás szárú növényekről, azok védelméről szóló rendelkezésekkel

  35. Új szabálysértési tényállás • 218/1999.(XII. 28.) Korm. rendelet 19.§ • Közterület és nyilvános hely rendje elleni szabálysértések között • telepítési, kezelési, fenntartási szabályok megsértése 50 000 Ft-ig terjedő pénzbírság • jogellenes kivágás 100 000 Ft-ig terjedő pénzbírság

  36. Építéssel összefüggésben szabályozási javaslat!!! • Javaslat az építésügyi szabályozás fás szárú növényekkel kapcsolatos rendelkezésekkel való kiegészítésére • Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet kiegészül a következő rendelkezésekkel: • Az építési és bontási tevékenység a fás szárú növényt, annak egészségi állapotát nem károsíthatja. • Az építési engedélyezési eljárás során az építésügyi hatóságnak a védelmi előírásokat saját eljárásában érvényesítenie kell, rendelkezve a beépítésre szánt területen az építési tevékenységgel érintett fás szárú növényekről • a) az építési tevékenység során szükséges, a fás szárú növények eredeti állapotban való fennmaradását, • b) az építési tevékenység által veszélyeztetett, illetve károsított fás szárú növények egészségi állapotának helyreállítását,

  37. Építéssel összefüggésben szabályozási javaslat!!! • c) a fás szárú növények csonkításának, kivágásának tilalmát, • d) a csonkítás feltételeit, valamint • e) a fás szárú növények pótlását • érintő intézkedések tekintetében. • Az építési engedélyezési műszaki tervdokumentációnak tartalmaznia kell az ingatlanon, illetve az építés által érintett közterületen található fás szárú növények térképes megjelenítésével és a faj, a becsült kor, a jellemző kiterjedési adatok és egészségi állapot megadásával. • A beépítésre szánt területen az építési tevékenységgel érintett fás szárú növény kivágása nem engedélyezhető, amennyiben választható olyan műszaki megoldás, amellyel jelentős költségnövekedés nélkül a növény természetes közegében való fennmaradása biztosítható.

  38. Polgári jogi vonatkozások • Ptk. 95. §  alkotórész! / ld. BH1982.151. • Ptk. 104. §  szomszédjogi szabályok / föld határvonalán álló fa • PK 3. sz. állásfoglalás növényzet eltávolítása iránt indított perben a döntésnél irányadó szempontok • XXVI. PED „kültelki közút szélére ültetett fák tulajdonjogáról, kezeléséről, fenntartásáról és pótlásáról • BH1985.58 • BH1982.418

  39. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

More Related