1 / 34

Az Európai Unió regionális politikája II.

Az Európai Unió regionális politikája II. V. TÉRSZERKEZETI MODELLEK AZ EU-BAN.

darby
Download Presentation

Az Európai Unió regionális politikája II.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az Európai Unió regionális politikája II.

  2. V. TÉRSZERKEZETI MODELLEK AZ EU-BAN „A társadalmi-gazdasági modellek egyik fő funkciója pszichológiai természetű: lehetővé teszik, hogy elképzeljünk és megértsünk olyan jelenségcsoportokat, amelyek esetében ez nagyságrendjük és bonyolultságuk folytán másként nem lenne elérhető.” (Chorley–Haggett 1968)

  3. Rajzos (grafikus) társadalomföldrajzi modellek, földrajzi szimbólumok, metaforák – konkrét terekre (pl. Európa – Kék Banán) Modellkészítés divatossá vált Modellek bevonultak területi politikába, oktatásba, köztudatba Előnyei és hátrányai vannak Európa: modelldömping = KÁOSZ

  4. MAGTERÜLET CENTRUM-PERIFÉRIA Európai Megalopolisz Jean Gottmann Dorsale (DATAR) vagy Kék Banán (arany, forró stb. banán) Túlértékelés; EU politika – periféria fejlesztése ÉK-Ív (Francia Banán), Német Púp (Európai) Napfény-övezet(„Dél északja” Brunet)

  5. Uborka (Kunzmann, 1992), Bumeráng (Gorzelak, 1996) Arany vagy Központi Háromszög

  6. Pentagon(ESDP 1999) Magterület: 20% terület 40% népesség 50% GDP

  7. Európai Szőlő (Kunzmann 1992) Policentrikus fejlődés (nagyvárosok a fejlődés képviselői)

  8. Vörös Polip (L. van der Meer, 1998) [zónák+centrumok] EURÓPA 2046-ban

  9. VI. Regionális politika az EU-ban Térségtípusok az EU „érdeklődési körében”: (karakteres földrajzi tájak) • elmaradott térségek • nagyvárosi régiók • rurális térségek • halászatból élő térségek • ipari térségek • határ menti térségek • szigetek, magashegységi térszínek, északi perifériák

  10. Alakulása: 1957Római szerződés - biztosítani kell az integrációban aharmonikus fejlődést a különböző régiók között fennálló különbségek és az elmaradott régiók hátrányának csökkentésével. 1958 Létrehoztak két pénzügyi alapot, melyek egy része a kohézió erősítésére irányul: Európai Szociális Alap (European Social Fund, ESF) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (European Agricultural Guidance and Guarantee Fund, EAGGF) - regionális politikának kis szerepe volt az 1950-60-as években

  11. 1975 Létrehozták: • Európai Regionális Fejlesztési Alap • (European Regional Development Fund, ERDF) • redisztribúciós céllal • felértékelődött a regionális politika 1970-80-as években (új, „szegény” tagállamok, ipari válság) • 1986Egységes Európai Okmány: lefektették részletekbe menően a regionális politika alapjait, célkitűzéseit • 1988 Regionális politika reformja: emelték az ERDF keretösszegét és öt célkitűzést fogalmaztak meg • 1992 Maastrichti Szerződésben a kohéziót az Unió egyik legfontosabb céljaként jelölték meg. Létrehozták:Kohéziós Alapot(Cohesion Fund) a legelmaradottabb tagállamok számára

  12. 1994–1999 Az első olyan (hatéves) periódus, melyben a közösségi költségvetés egyharmadát fordították regionális politikai célokra. Egy új alap is beszállt a finanszírozásba: Halászati Pénzügyi Alap (Financial Instrument for Fisheries Guidance, FIFG). - az évezred vége felé közeledve egyre több kritika érte a regionális politikát (alacsony hatékonyság, kompromisszumok) 1999Regionális politika kisebb reformjai: pl. a célkitűzéseket összevonták, számukat lecsökkentették; a munkanélküliség kezelése, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása nagyobb hangsúlyt kapott 2000–2006 A jelenleg futó hétéves periódus.

  13. PÉNZÜGYI ALAPOK Strukturális Alapok: ERDF, ESF, EAGGF-Guidance, FIFG Kohéziós Alap 2000-2006 periódusra: 213 milliárd Euro (vissza nem térítendő támogatás) évenkénti leosztásban előre meghatározva

  14. Pénzügyi Alapok változása 1988-2006 (millió euro, 1999-es áron)

  15. Célkitűzések (Objectives): 1. célkitűzés (Objective 1)– A legelmaradottabb régiók támogatása és fejlesztése(területi alapon) NUTS 2 szintű régiók – ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 75%-át nem érte el (2000. év előtt) + az előző periódusban a 6. célkitűzésben szereplő (ritkán lakott észak-európai) és a kontinenstől távol eső, alacsony egy főre jutó GDP-jű régiók 1999-ben a Közösség véglegesítette a régiólistát. Két speciális program finanszírozása is: Észak-Írországban és Írország határmenti térségeiben az ún. Béke program, valamint Svédország északi, tengerparti térségeinek fejlesztése. Az Unió lakosságának 22%-a él ezekben a térségekben. Finanszírozza: ERDF, ESF, EAGGF-Guidance, FIFG.

  16. 2. célkitűzés (Objective 2) – A strukturális nehézségekkel küzdő, gazdasági, társadalmi átalakulás sújtotta térségek támogatása (területi alapon) Többféle térségtípus (NUTS 3 vagy annak egy része; kívül van az objective 1-en): válságba jutott ipari térségek, válságba jutott halászati térségek, elmaradott rurális területek, problémákkal küzdő városi térségek. Különböző kritériumok alapján: pl. az ipari területek kijelölésénél: a munkanélküliségi ráta és az iparban dolgozók aránya a közösségi átlag felett legyen, valamint az ipari foglalkoztatásban csökkenést regisztráltak (küszöbszámok). A közösség lakosságának 18%-ánal többen nem élhetnek a kijelölt területeken összesen (országonkénti népességkvóta). 1999-ben a Közösség véglegesítette a régiólistát, de később bevehetnek olyan térségeket, ahol komoly krízishelyzet alakul ki Finanszírozza: ERDF, ESF

  17. 3. célkitűzés (Objective 3) – Az oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek és politikák modernizációjának támogatása (ágazati alapon) Programokat támogatnak - Objective 1 kategórián kívül eső térségekből érkeznek, és Cél: a munkanélküliség csökkentésére irányuló aktív munkaerő-piaci politika támogatása; fejleszteni a munkaerő-piaci kapcsolatokat; növelni az elhelyezkedési lehetőségeket különböző oktatási programok révén; támogatni a munkanélküliség megelőzését célzó intézkedéseket; biztosítani az egyenlő lehetőségeket a férfi és a női munkaerő számára. Minden tagállam százalékos formában részesedik az e célra szánt összegből. Finanszírozza: ESF

  18. A Strukturális Alapok megoszlása országonként és célkitűzésenként (millió Euro, 1999-es áron), Forrás: EC 2001 1. célkitűzés Átmeneti támogatás – 1. célkitűzés 2. célkitűzés Átmeneti támogatás – 2. célkitűzés 3. célkitűzés Összesen Egy főre jutó (Euro) 1999 Belgium 0 625 368 65 737 1 795 176 Hollandia 0 123 676 119 1 686 2 604 165 Luxemburg 0 0 34 6 38 78 180 Franciaország 3 254 551 5 437 613 4 540 14 395 246 Németország 19 229 729 2 984 526 4 581 28 049 342 Olaszország 21 935 187 2 145 377 3 744 28 388 492 Dánia 0 0 156 27 365 548 103 Egyesült Királyság 5 085 1 166 3 989 706 4 568 15 514 261 Írország 1 315 1 773 0 0 0 3 088 825 Görögország 20 961 0 0 0 0 20 961 1 989 Portugália 16 124 2 905 0 0 0 19 029 1 874 Spanyolország 37 744 352 2 553 98 2 140 42 887 1 082 Ausztria 261 0 578 102 528 1 469 182 Finnország 913 0 459 30 403 1 805 349 Svédország 722 0 354 52 720 1 848 209 ÖSSZESEN 127 543 8 411 19 733 2 721 24 050 182 458 486

  19. Támogatott térségek 2000-2006 Objective 1 Objective 2 Phasing out: térségek - átmeneti támogatásban (Transitional assistance) részesülnek

  20. TÁMOGATÁS ÖSSZEG (milliárd Euro) Strukturális Alapok 195,00 ebből Célkitűzésekre (Objectives) 182,45 ebből 1. célkitűzés 135,90 2. célkitűzés 22,50 3. célkitűzés 24,05 Közösségi kezdeményezésű programok 10,44 Halászat támogatása 1,11 Innovációs tevékenységek 1,00 Kohéziós Alap 18,00 Összesen 213,00

  21. Négy célkitűzés (területi): 1. célkitűzés – az elmaradott régiók felzárkóztatása (NUTS 2 régiók, 75%-os GDP/fő küszöbbel) 2. célkitűzés – az ipari hanyatlás sújtotta térségek támogatása 5(b). célkitűzés – a rurális térségek felzárkóztatása 6. célkitűzés – a rendkívül alacsony (<8 fő/km2) népsűrűségű térségek fejlesztése (ez utóbbi Finnország és Svédország 1995-ös csatlakozása után került be a célkitűzések közé) A további három célkitűzésben a strukturális problémák kezelésére irányuló programokat támogatták: 3. célkitűzés – a tartós munkanélküliség csökkentésére és a munkaerőpiacról kiszoruló személyek beilleszkedésére irányuló támogatás 4. célkitűzés – a munkavállalóknak a munkaerőpiaci változásokhoz való alkalmazkodását elősegítő programok támogatása 5(a). célkitűzés – a mezőgazdaság és a halászat szerkezetátalakítására irányuló programok támogatása. A 1994–1999 közötti periódusban több célkitűzés volt, nagyjából azonos tartalommal és kritériumokkal.

  22. Kohéziós Alap • tagállamok kapják: egy főre jutó GNP a közösségi átlag 90%-a alatt van • Projektek finanszírozhatóak: • - a környezeti állapot megóvásához, javításához • a transz-európai közlekedési hálózatokhoz való kapcsolódáshoz köthetőek • 2000-2006-os periódusban: Görögország, Portugália, Spanyolország és Írország • Közösségi Kezdeményezésű Programok • Interreg III: támogatja a határon átnyúló kooperációkat (ERDF finanszírozásában) • Leader+: vidékfejlesztés a helyi kezdeményezésekre építve (EAGGF) • Urban II: leromló városrészek revitalizációjának támogatása (ERDF) • Equal: a munkaerőpiacon jelenlévő egyenlőtlenségek és diszkrimináció csökkentésére irányuló programok támogatása.

  23. Fisheries (halászat speciális támogatása): cél: a fenntartható egyensúly megteremtése a tengeri „készletek” és felhasználóik között, a cégek versenyképességének fokozása, a kínálat növelése és a térségek revitalizációja. 1,11 milliárd Euro,FIFG Objective 1-en kívül eső térségekben születő programok Innovative actions cél: a regionális fejlesztések új útjainak a kipróbálása három területet jelöltek ki: a tudáson és technológiai innovációkon alapuló regionális gazdaság, az információs társadalom a regionális fejlesztés szolgálatában (eEuropeRegio), valamint regionális identitás és fenntartható fejlődés. 1 milliárd Euro, ERDF

  24. A regionális politika alapelvei • koncentráció - a támogatásokat kevés célra, kevés csatornán át, azaz koncentrálva eljutatni a leginkább rászorulóknak. • programozás - a fejlesztési stratégiákban rögzíteni kella programokat, és csak az azok keretein belül születő projekteket finanszírozhatóak • szubszidiaritás - a fejlesztési célú döntéseket és a végrehajtást arra a területi szintre kell helyezni, ahol a probléma jelentkezett • decentralizáció - a területfejlesztési döntések minél szélesebb körének az alacsonyabb területi szintek testületeinek a kezébe adása • partnerség - a különféle, a regionális fejlődésben, fejlesztésben érintett szereplők együttműködése a hatékony fejlesztések érdekében • addicionalitás - a fejlesztési projektek finanszírozását csak részben (különböző, előre meghatározott %-ban) állja az EU a különböző alapokból, a fennmaradó összeget, az ún. önrészt a térségnek (esetleg állami segítségből) kell hozzátennie

  25. Az elmélettől a gyakorlatig - a regionális politika menete A Tanács az Európai Bizottság által kidolgozott, az Európai Parlament által megtárgyalt előterjesztés alapján dönt a strukturális alapok költségvetéséről és azok felhasználásának szabályairól. Az alapok országokra és Objective-kre oszlanak meg. A támogatásokra szoruló térségeket a Bizottság – az országok történt egyeztetések után – meghatározza. A Bizottság előterjeszti a közösségi irányelveket. Minden tagállam ill. régió megfogalmazza a fejlesztési elképzeléseit, előterjesztéseit, és összefoglalja a támogatásra jogosult térségek fejlesztési terveiben a Közösségi irányelvek figyelembevételével. Ebbe a feladatba – a közigazgatáson túl – társadalmi és gazdasági szereplők is be vannak vonva. Az elkészült terveket benyújtják a Bizottság számára.

  26.  A tagállamok képviselői és a Bizottság megvitatják a benyújtott dokumentumok tartalmát, és összehangolják a nemzeti és a közösségi támogatásokat.  Amikor mindkét fél egyetért a döntésekkel a Bizottság elfogadja a fejlesztési terveket és programokat. A pénz átutalása után a tagállamok nekikezdenek a programok megvalósításához. A programok részleteit (összetevőit) a nemzet és regionális hatóságok eldöntik. A Bizottság nem vesz részt ebben, de informálódik róla. A jóváhagyás után a dokumentumok lehetővé teszik a hatóságok számára, hogy elindítsák a projekteket, így a program operatív programmá válik, és pályázati kiírások készülnek a térség szereplői számára.  Az érintett hatóságok (a térségben) kiválogatják azokat a projekteket (benyújtott pályázatokat), melyek leginkább összhangban vannak a programban foglalt célokkal (elfogadnak pályázatokat), és informálják a pályázókat az eredményről.

  27. A nyertes pályázók elindítják a projekteket, melynek finanszírozása kiegészül az induláskor egy meghatározott összegű közösségi támogatással a határidő függvénye szerinti lebontásban. Az illetékes hatóságok meghatározott szabályok alapján ellenőrzik (monitoring) a program előrehaladását, informálják a Bizottságot, és bizonyítékokkal alátámasztják, hogy a pénz a lehető legjobb módon lett elköltve. A Bizottság ellenőrzi a pénzügyi műveleteket és kiutalja a megítélt támogatás újabb részét. Különböző indikátorok (mutatók) segítségével elemzi a fejlődést és értékelő tanulmányokat készít(tet) a változásokról. A programokért felelős személyeket értesítik, ha új Közösségi prioritásokat fogadnak el, melyek hatással lehetnek a regionális fejlődésre.

  28. Támogatások (2000-06): (CECC10) PHARE (10 920 mó €) 1989 óta Összetett – intézményi átállás, nagyobb társ.-i, gazd.-i beruházások SAPARD (3 640 mó €) 2000 óta Mezőgazdasági támogatás (átállás) ISPA (7 280 mó €) 2000 óta Kohéziós Alap mintájára

  29. A JÖVŐ? RENDELETTERVEZET:

  30. Magyarország: jogosulttá vált a regionális politikai alapok fogadására. Feltétel: az EU által meghatározott tervezési időszakra (2004-2006, 2007-2013) vonatkozó stratégiai tervezési dokumentum, az ún. Közösségi Támogatási Keret összeállítása, melynek alapjául minden országban a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) szolgál. Az NFT képezi az alapját a Bizottsággal folytatott tárgyalásoknak, aminek nyomán elkészül a Közösségi Támogatási Keretterv. Ezt a dokumentumot az Európai Bizottság készíti el, illetve hagyja jóvá válaszként a tagállam NFT-jében körvonalazott fejlesztési célkitűzésekre, megvalósítására pedig szektorális és regionális operatív programokon keresztül kerül sor

  31. A Magyar Köztársaság Kormánya 2002. december 18-án elfogadta és az EU számára (Brüsszelbe) megküldte a Nemzeti Fejlesztési Tervet átdolgozott változatát (2004-2006 közötti időszakra), melynek végrehajtását öt operatív program szolgálja. A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) leadását követően megszületett a magyar fél tényleges pénzügyi kötelezettségvállalását jelentő Közösségi Támogatási Keretek. A dokumentum elkészítését a Miniszterelnöki Hivatal, Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala koordinálta. A magyar NFT általános célkitűzése az Európai Unió átlagos fejlettségi színvonalához való felzárkózás és az országon belüli regionális egyenlőtlenségek csökkentése, aminek egyúttal az életminőség javításához is hozzá kell járulnia. Jelenleg zajlik az újabb NFT megírása.

  32. Az NFT után elkészültek az egyes Operatív Programok is, köztük a Regionális Operatív Program (ROP). A ROP elsősorban az ágazati programokban rögzített fejlesztéseket egészíti ki, és tartalma döntően a területfejlesztési politika hosszú távú céljait meghatározó Országos Területfejlesztési Koncepción és a régiók által kidolgozott fejlesztési stratégiákon alapul, illeszkedve az NFT stratégiájában megfogalmazott célkitűzésekhez. A program jelen szerkezete nem tartalmaz egy-egy régióra korlátozott intézkedéseket, hanem az ország egészére, az összes régió számára egyformán elérhető célokat, tematikus prioritásokat és intézkedéseket fogalmaz meg. A Regionális Operatív Programra a 2004-2006 közötti időszakban a Strukturális Alapokból előreláthatólag 130-150 milliárd Ft fejlesztési forrás jut. A ROP gazdaságfejlesztéssel és a helyi infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos beruházásai a Strukturális Alapok közül az ERDF-ből, míg a humán szférához kötődő fejlesztések az ESF-ből kerülnek finanszírozásra.

  33. Források: http://europa.eu.int/ http://europa.eu.int/pol/reg/index_en.htm http://www.euroinfo.hu/ Bernek-Kondorosi-Nemerkényi-Szabó: Az Európai Unió. Cartographia, Bp., 2004 (2003) Probáld F. (szerk.): Európa regionális földrajza. Eötvös Kiadó, Bp., 2000. Horváth Gy.: Európai regionális politika. Dialóg-Campus, Pécs, 1998. Forman B.: Regionális politika az Európai Unióban. VÁTI, Bp., 2000. Forman B.: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai. ETK, Bp., 2001. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. (5. Kiadás). Magyar Országgyűlés, 2002.

More Related