A pedagógia és az andragógia alapfogalmainak értelmezése (5. előadás) - PowerPoint PPT Presentation

a pedag gia s az andrag gia alapfogalmainak rtelmez se 5 el ad s n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A pedagógia és az andragógia alapfogalmainak értelmezése (5. előadás) PowerPoint Presentation
Download Presentation
A pedagógia és az andragógia alapfogalmainak értelmezése (5. előadás)

play fullscreen
1 / 41
A pedagógia és az andragógia alapfogalmainak értelmezése (5. előadás)
112 Views
Download Presentation
dante-carrillo
Download Presentation

A pedagógia és az andragógia alapfogalmainak értelmezése (5. előadás)

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. A pedagógia és az andragógia alapfogalmainak értelmezése(5. előadás) Ismeret, tudás, jártasság, képesség, készség, kompetencia

  2. Hallgatói csoportmunkák • Hozzanak létre 6 kiscsoportot, aki teheti használjon számítógépet! • A címben szereplő fogalmak beépítésével írjanak egy-egy kitalált személy nevében önéletrajzot! • Alkalmazzák nyelvhasználati szokásaiknak megfelelően a fenti címben szereplő fogalmakat! • A létrehozott szövegből kiemelve definiálják az egyes fogalmakat!

  3. ISMERETA 2010-es csoport előzetes javaslatai Információval való rendelkezés Pontos-felületes Körülhatárolható tudás Magában foglalja a kompetenciát: benne a jártasság, képesség

  4. Ismeret/ 1 (Hallgatói definíciók 2009) • Az életből szerzett tapasztalat • Elemi tudás • A valóságról alkotott , objektívnek mondott tudás • Minden olyan, amit hall, lát, érez, felfog az ember, majd ezt célzottan meg is tanulja

  5. Ismeret/ 1 (Hallgatói definíciók 2008) A világ megismerése során szerzett információ Sok kis egység, hibás is: bármiről, bárkiről szerzett információ, helyhez és időhöz kötött A világ visszatükröződése

  6. Ismeret/ 2 (Szakirodalom alapján) • A megismerés (kogníció) eredményeként az objektív valóságról, a valóság reális rendszereiről képződő képmások az emberi pszichikumban. • Létrejöttében minden ismeret szubjektív: közvetlenül nem tanulmányozható, más szubjektum számára nem hozzáférhető, át nem vehető. • Hasznosíthatóvá, közössé a kommunikáció révén tehető

  7. Ismeret/ 3 (szakirodalom alapján) • tények, • információk, • fogalmak, összessége • törvények, • műveletrendszerek (algoritmusok. elméletek, hipotézisek) + a megértés tudásszintje

  8. Képesség A 2010-es csoport előzetes javaslatai Lehet velünk született – ez fejleszthető Ki is alakítható (ha van alap) Meg is szerezhető, de fejleszthető is Alap – azt lehet fejleszteni (gyerekekkel foglalkozni, de ha nem szereti a gyereket, nem lehet) Fejleszthető, de csak akkor, ha megvan a magja Írás, beszéd: analfabéta család??? Mindenki képességgel rendelkezik: alapok, háttér … Akarattal összefügg a fejleszthetőség

  9. KépességA2010-es csoport előzetes javaslatai Bennünk rejlő erő: saját! Ismerjük- vagy nem ismerjük vagy tagadjuk saját képességünket. „Nem vagyok képes semmire” Akarattal összefügg az érvényesülése Felismerni , hogy milyen képességem van Képesség-készség: összefügg Kompenzálni tudja egyik képesség hiányát egy másik képesség Látás mint képesség (?)

  10. Képesség 1 (Hallgatói definíciók 2008) Velünk született tudás Egy adott szakterület vagy tudás elsajátításának és alkalmazásának lehetősége Az emberrel született tulajdonság, mely fejleszthető és tanulható.

  11. Képesség/ 2 (szakirodalom alapján) • A személyiség jellemzője, amely a jártasság és készség szintjén történő ismeretelsajátítás és feladatmegoldás arányai, mértéke és automatizáltsága alapján jellemzi a személyiséget. • A képesség az élet, a tevékenység során alakul ki, fejlődik, de szoros kapcsolatban áll a velünk született, öröklött és szerzett adottságokkal és hajlamokkal, valamint a személyiség struktúrájának olyan összetevőivel, mint az emlékezés, az emocionális sajátosságok, a jellemvonások és az intellektuális tulajdonságok.

  12. Képesség/ 3 (szakirodalom alapján) • A cselekvésre, teljesítményre való alkalmasság, amelyek minősége egyrészt született adottságoktól, másrészt a környezeti hatásoktól függenek. • Általános képességek: intelligencia, kreativitás, amelyek a tevékenységek széles körében érvényesülnek • Speciális képességek: egy-egy területen fejtik ki a hatásukat (pl. zenei képesség, kézügyesség).

  13. Képesség/ 4 - tehetség (szakirodalom alapján) • A képességeknek azt a komplexumát, amelynek révén társadalmilag jelentős, új, a maga nemében tökéletes alkotás jön létre: tehetségnek nevezzük. • A képességek és a tehetség létrejöttében fontos szerepet játszanak a velünk született adottságok, de ezek kibontakoztatásában a gyakorlati tevékenység és a környezeti hatások a leglényegesebbek.

  14. JártasságA 2010-es csoport előzetes javaslatai Kell egy alap, egy bemeneti szint: ismeret, tudás A tudott, tapasztalt dolgok használata Lehet elméleti, lehet gyakorlati jártasságunk (autóvezetés) Helyzethez kell igazodnom: „minden utca más és más” Előzőleg megszerzett ismeret gyakorlata + tapasztalat

  15. Jártasság/ 1 (Hallgatói definíciók 2009) Az elméleti tudást/ ismeretet áthelyezzük a gyakorlatba és alkalmazzuk; sok minta alapján, rendszeres, rutinszerű cselekvés során keletkezik. Magdi, Zsuzsi, Petra, Ági

  16. Jártasság/ 2 (Hallgatói definíciók 2008) Olyan tudás, mely nem formális tanulás, hanem tapasztalat útján szerezhető meg. Elméletben megszerzett ismeretek gyakorlatba átültetett (rögzített) megjelenése

  17. Jártasság/ 3 (Szakirodalom alapján) • egy adott tevékenység végzésében való ügyesség (jártasság az ecsethasználatban) • tapasztalati szabályok szerint való feladatellátás (jártasság a számítógép- használatban, a főzésben) • szakavatott eljárás (jártasság a bírósági ügyintézésben) Jártas az a személy, aki ismer egy adott eljárást, sok tapasztalatot szerzett annak kivitelezésében, illetve tud ezeknek megfelelően tud cselekedni.

  18. Jártasság/ 4 (szakirodalom alapján) • magasabb szintű pszichés művelet • új feladatok, problémák megoldása az ismeretek alkotó (kombinatív) felhasználása révén.

  19. KészségA 2010-es csoport előzetes javaslatai Velünk született tulajdonság (?) Képességgel ellentétben nem tanulható, viszont fejleszthető Hasonló a tehetséghez

  20. Készség 2009 • A tevékenység/a tanult folyamat automatikussá válik.

  21. Készség/ 1 (Hallgatói definíciók) A tevékenység „zsigerből” történik, mindenféle interiorizált algoritmus vagy szabály felidézése nélkül

  22. Készség/ 2 (Szakirodalom alapján) • Az ismeret automatikus felhasználásának a szintje • „a tudatos tevékenység automatizált komponense”. • Pl.: intellektuális, manuális/motorikus stb.

  23. Jártasság és készség/1 (együttes értelmezés szakirodalom alapján) Az ismeretek elsajátításának, ill. gyakorlati alkalmazásának két egymásra épülő szintje: • ha a végzett tevékenység bizonyos elemeit tudatosan végezzük, más elemek viszont már automatizálódtak: jártasságról beszélünk; • Ha a begyakorlás során állandósul a tudatos (döntésigényes) és az automatizált lépések rendje, majd - további gyakorlás után - teljesen automatikussá válik: készségről beszélünk. (PI. az íráskészség kialakulását különböző szakaszok előzik meg. A betűképek megismerésétől, azok leírásának tudatos gyakorlásától, a szakadozott ritmusú, darabos írástól - sok gyakorlás után - eljut az ember arra a szintre, amikor írás közben már nem a betűk formálására figyelünk, hanem a szavak, a mondatok leírására, illetve magukra a gondolatokra.)

  24. Jártasság és készség/2 (együttes értelmezés szakirodalom alapján) A jártasság és a készség egymáshoz való viszonya sokféle lehet: • Egyes esetekben a jártasság valóban a készség kialakulásának átmeneti szintje; • sok esetben pedig a tevékenység túlnyomóan tudatos, és csak kis részben jellemzik készség jellegű (automatizált) mozzanatok.

  25. Tudás/ 1 (Hallgatói definíciók 2008) Folyamatosan bővíthető ismeretanyag, mely elméleti szinten előhívható, s a megfelelő képességek birtokában a gyakorlatban is alkalmazható

  26. Tudás/ 2 (Szakirodalom alapján) Komplex és dinamikus fogalom • Adatok, információk, leírható és le nem írható ismeretek és képességek együttese • Adott pillanatban meglévő cselekvési potenciál • Felhalmozott intellektuális erőforrások összessége

  27. KompetenciaA 2010-es csoport előzetes javaslata Készség +képesség

  28. Kompetencia/ 1 (Hallgatói definíciók 2009)

  29. Kompetencia/ 2 (Hallgatói definíciók 2008)

  30. Kompetencia/ 3 • Nyelvi eredete: „competo” (latin) – képes valamire, illetékes valamiben • Meghatározásai: nincs egységesen elfogadott definíció

  31. A kompetencia/ 4 (köznapi használat alapján) • illetékesség, jogosultság, hatáskör • szakértelem, felkészültség, hozzáértés • beavatottság Kompetens az, aki illetékes …stb.

  32. Kompetencia/ 5 (szakirodalom alapján) • A gondolkodásban, a viselkedésben és az önértékelésben is tükröződő hatóerő, hatékonyságélmény • Meghatározó tényezői: az értelmesség, a társas magatartásbeli eredményesség, a helyzetmegoldó (problémamegoldó) képesség, a belsőleg vezérelt viselkedésszabályozás (teljesítmény-motiváltság, sikerorientáltság)

  33. A kompetencia felértékelődése A kompetencia alapú képzés és a felnőttoktatás időszerűsége

  34. A kompetencia munkaerőpiaci jelentése • Teljesítőképes tudás • Az adottságok és készségek alkalmazási képessége és szándéka

  35. Kulcskompetenciák Mertens munkapedagógus, 1989) • Tanulási és gondolkodási képesség • Indoklási és értékelési képesség • Problémamegoldó képesség és kreativitás • Kooperációs és kommunikációs képesség • A felelősségvállalás képessége • Önállóság és teljesítőképesség

  36. Kulcskompetenciák Mertens munkapedagógus, 1989) • a kulcsképességek átfogó jellegűek • széles körben transzferálhatók, folyamatosan adaptálhatók más-más területre, megváltozott körülményekre is. A mertensi gondolatok előrevetítették az oktatásügyben az elmúlt évtizedben kialakult kvalifikáció-kompetencia perspektívaváltást, ami azt jelenti, hogy az iskolai bizonyítvány által igazoltan megszerezett tudás (szakképzettség, kvalifikáció) iránti igény mellett (néha helyett) egyre több ország munkaerőpiacán kompetenciákat várnak el.

  37. Kvalifikáció statikus kívülről (intézményekben) megszerezhető szakképzettség Kompetencia dinamikus egyéni (bennünk kialakuló) cselekvőképesség A kvalifikáció és a kompetencia összehasonlítása

  38. Iskolábanelsajátítható Know-what (Tudd, hogy mit):amit könyvekből meg tudunk tanulni Know-why (Tudd, hogy miért):tudományos alapelvekre, törvényekre irányuló ismeretek halmazát jelenti (pl. tudományos művek, szabadalmi leírások stb.) Gyakorlatban elsajátítható Know.how (Tudd, hogy hogyan):készségek, képességek, amelyek valamilyen feladat, cselekvés végrehajtásának mikéntjére utalnak. Know-who (Tudd, hogy ki):annak ismerete, hogy egy probléma megoldásakor kihez, milyen információs forráshoz forduljunk. OECD tudásfogalma

  39. Szaktudás: az összes, alapvető szakmai készség és információ, amit a szakma gyakorlásához el kell sajátítani Szakmatanulás: nemcsak elvont tudásegységek egyéni feldolgozása, hanem a szakma (társadalmilag elfogadott) identitásának elsajátítása, szakmai közegben történő részvétel során Szakmatanulás - szaktudás

  40. Tanulás a felnőttképzésben Nem szűkíthető le az új ismeretek memóriában való rögzítésére és előhívására A teljesítőképes tudásban benne rejlik az a változás is, ami a tanuló viselkedésében és gondolkodásában a tanulási folyamat hatására végbemegy.

  41. Köszönöm a figyelmet! Monoriné Papp Sarolta monori@mail.datanet.hu