1 / 30

Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel. Blaskó Zsuzsa Népességtudományi Kutatóintézet, KSH Corvinus Egyetem, 2011 október 27. Miről lesz szó?. Kisgyermekes nők munkavállalása: dolgozzanak? Ne dolgozzanak? - A kisgyermekes nők munkavállalása pro és kontra – Miért érdekes?

danno
Download Presentation

Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel Blaskó Zsuzsa Népességtudományi Kutatóintézet, KSH Corvinus Egyetem, 2011 október 27.

  2. Miről lesz szó? • Kisgyermekes nők munkavállalása: dolgozzanak? Ne dolgozzanak? - A kisgyermekes nők munkavállalása pro és kontra – Miért érdekes? • A társadalompolitikai beavatkozás eszközei: • Pénzbeli transzferek • Nem pénzbeli transzferek – gyermekintézmények! • Munkapiaci környezet Lehetőségek és korlátok – magyar helyzetkép • Kitekintés – saját kutatási eredmények • A gyermekfejlődés szempontjai • Társadalmi értékek, attitűdök

  3. Női munkavállalás – régen és most • Hagyományos társadalmak: munkahely és lakóhely összekapcsolódása, többgenerációs együttélés Iparosodással, munkahely és otthon szétválása, nők munkába állása • Európában a 20. század közepére két alapmodell: • Nyugat-Európa: „Male-breadwinner” – nő nem, vagy csak a gyerek megszületéséig dolgozik • Kelet-Európa: „nemek egyenjogúsága”, kétkeresős családmodell • Mára konvergencia – kétkeresős családmodell terjedése

  4. Kisgyermeket nevelő nők munkavállalása – OECD 2008

  5. Miért dolgozzanak? (Miért érdemes a munkába állásukat támogatni?) … … … Miért ne dolgozzanak? (Miért érdemes a munkától való távolmaradásukat támogatni?) … … … Érvek és ellenérvek a kisgyermeket nevelő nők munkavállalása mellett és ellene

  6. Társadalompolitikai eszközök Intézményfejlesztés vagy otthonmaradás támogatása? Pénzbeli transzferek • Munkavállaláshoz kötött (szülői / anyasági szabadságok) • Nem munkavállaláshoz kötött • Adórendszeren keresztül Nem pénzbeli transzferek • Gyermekintézmények • egyéb Munkapiaci környezet alakítása (korlátozottan) • Család-munka egyensúly: családbarát munkahelyek, részmunkaidő, rugalmas munkavállalás…

  7. Munkaviszonyhoz kötött pénzbeli transzferek – szülői szabadságok • Biztosítási logika, társadalombiztosítási ellátás • Jövedelem-fenntartás a foglalkoztatási státushoz kapcsolódva. • Függ a munkaviszony lététől, hosszától. • Munkajövedelmet helyettesít. Járulékokból fedezik. • Változatok: • korábbi fizetés százalékában / felső plafonnal vagy anélkül / fix összeg… ezek kombinációi • Rugalmasság: ki veheti fel? / mikor veheti fel? • Anyai / apai / szülői szabadság • Hatások… • a munkavállalásra • A termékenységre Példa a magyar rendszerből:…………

  8. Nem munkaviszonyhoz kötött pénzbeli transzferek • A megnövekvő jövedelmi igényt kezeli • Egyszeri / folyamatos • Alanyi jogú (demogrant) / jövedelmi kritériumhoz kötött • Minél jobb módú a család, annál kevésbé játszik szerepet a költségvetésében Példa a magyar rendszerben: …………………

  9. Adórendszer alakítása • Adóalap-kedvezmények / Adóból levonható kedvezmény • Családi adózás/ Egyéni adózás • Munkapiaci hatások? • Komplex hatás más területekre is

  10. Magyarország: a gyermektámogatások rendszere BIZTOSÍTOTT SZÜLŐKNEK JÁR: Terhességi Gyermekágyi Segély (TGYÁS) Gyermekgondozási Díj (GYED) Családi adókedvezmény ALANYI JOGON JÁR: • Anyasági támogatás • Családi pótlék • Gyermekgondozási segély (GYES) • Gyermekgondozási támogatás (GYET)

  11. Szülői szabadságok rendszere • TGYÁS • Előzetes munkaviszonyhoz kötött • Elődje már a 2.vh. előtt (6+6 hét) • Ma 168 nap, fizetés 70%-a • GYES 1966-tól • ekkor még munkaviszonyhoz kötött, szabadság a gyermek 2,5 éves koráig. • 1969: kiterjesztés 3 éves korig. • 1999-ig biztosítási alapú. • GYED 1984-től • a szülési szabadság meghosszabbítása. • 1981-től csökken a népesség – gyes pozitív hatásai csak mérsékeltek és nem hosszú távúak. • bevezetésekor európai viszonylatban egyedülálló • tb. viszonyhoz kötött, keresetarányos. Anya munkaviszonya fennmarad. • GYET 1993- • legkisebb gyerek 8 éves koráig, 3+ gyereknél

  12. Változások 2010 - 2011 Változások 2010 májustól – Bajnai kormány: • GYES 2 évre rövidül (GYET 2 éves kortól) • Szigorodó GYED feltételek • Intézményi férőhelyek bővítése (?) • Részmunka a közszférába visszatérőknek • 2011, Orbán kormány: • GYES újra 3 év • Munkavégzési szabályok: • Szigorodtak (GYES) • Enyhültek (GYET) • Családi pótlék -- ) nevelési ellátás és iskoláztatási támogatás • Családi adókedvezmény

  13. Spending on maternity and parental leave payments per child born, 2007Spending per birth as a % of GDP per capita

  14. Nem pénzbeli transzferek - gyermekintézmények • 0-3, 3-6 éves korosztály • Állami vs. magán finanszírozású • Színvonal! • Elérhetőség, megfizethetőség, rugalmasság • Egyértelmű pozitív hatás a munkavállalásra • Gyermekvállalásra pozitív hatás

  15. Gyermekintézmények 3-6 év Óvodák: • számuk visszaesett a rendszerváltás után (vállalatik megszűntek, önkormányzati csökkent) de több egyházi és magán • 1990-ben 385 ezer férőhely; 2000: 371 ezer • Kis mértékű túlzsúfoltság • de így is jó a 3-7 évesek intézménybe járási mutatója: 90% körül - OECD: kb. 65% • probléma • a rugalmassággal • térbeli megoszlással

  16. Radikális intézményszám és férőhely-csökkenés a rendszerváltás után (főleg kistelepüléseken) 8-10% körüli ellátottság arány (EU-s célkitűzés!) 2006 után bővülés: 160 új bölcsőde (2010: 668, 32516 gyerek) Férőhelyszám-növekedés admin. okok miatt is többség 2-3 éves, sok 3 feletti! (33%) intézmények zsúfoltak (128 gyerek / 100 férőhely) várólisták egyenlőtlen területi megoszlás magas költségek – önkormányzatok nem tudják fenntartani (1,1M – 0,55M) Bölcsődei ellátás

  17. Alternatív ellátási formák Családi napközi • Költségtérítéses • szigorú szabályozás – enyhítések • magas költségek • Főként a kistelepülésen remélnek tőle megoldást • Növekedés 2008 után: • 2008 – 223 int. 2621 gyerek • 2010 – 694 int, 7200 gyerek Családi gyermekfelügyelet Egységes óvoda-bölcsőde (497 gyerek)

  18. Gyermekintézményben ellátott gyermekek aránya az Európai Unió országaiban. 2006.

  19. Munkapiaci környezet: családbarát munkahelyek? • Családbarátság fogalma • Rugalmas helyszín, rugalmas időbeosztás, beleszólási lehetőség… • Állami eszközök: • Szabályozások • Ösztönzők • Állami szektor „példamutatása”

  20. Munkapiaci környezet - részmunkaidő • Teljes állás és részmunka határa elmosódik, átmeneti formák • Elsősorban a munkapiaci kereslet-kínálat alakulásának függvénye Kereslet:szolgáltatások súlya nő / hosszabb nyitvatartások és üzemidő / ezek egyre változatosabbak Kínálat:nők tömeges munkába állása / tanuló fiatalok megjelenése / átalakuló munkavállalói szándékok • Állami beavatkozási lehetőségek (mérsékelt hatással) : • jogosultságok (kisgyerekesek, nyugdíj előtt…) • teljes állásúak átléphetnek 50-80%-osba • munkaadói TB járulék csökkentése • GDP és részmunkaidős foglalkoztatás szintje korrelál • Pozitív hatása a gyerekvállalásra és a munkavállalásra is

  21. Részmunkaidős munkavállalás, nők. Forrás: Eurostat

  22. Munkaidő kialakítása (2005, EU Survey on working conditions)

  23. Gyermektámogatás és munkavállalás Negatív hatás a női foglalkoztatásra? - Rendszerváltásig magas női foglalkoztatás, utána jelentős visszaesés – a szülői szab. rendszer (is) szerepet játszik? • Távolmaradást ösztönző rendszer: • Pénzbeli juttatások gyermekintézmények helyett • GYES mint biztonság • Munkapiacra visszatérés / belépés nehézségei • Támogatások széles körű kihasználása: átlagos távolmaradás 4.7 év (Köllő-Bálint) • Humántőke csökkenés • Visszatérési nehézségek • Megszűnő munkahelyek / munkakörök • Névleges védelem • Előítéletek? • Korábbi munkapiaci kötődésűek aránya csökken - különösen az alacsonyan iskolázottak körében • Bizonyos hosszúság felett általánosan negatív hatás

  24. Egy fontos következmény: demográfiai hatás • A szülői szabadság rendszere és az abból következő optimális otthonmaradási / ”gyerekidőzítési” gyakorlat • Juttatások összefüggése a gyerekszámmal; • Szabadság hossza; • Juttatás kiszámítás módja többedik gyereknél…

  25. Demográfiai hatás – általánosabban Gyermekvállalás és munkapiaci részvétel összefüggései 1980 és 2006 – OECD

  26. Anyai munkavállalás hatása a gyermekfejlődésre Nemzetközi szakirodalom áttekintése

  27. Anyai munkavállalás hatása a gyermekfejlődésre (Blaskó, Esély 2010/3) • Anyai munkavállalás időzítésének hatásai • Nemzetközi kutatási tapasztalatok: • Nincs megfelelő magyar vizsgálat • Összehasonlítás korlátai! • Nem a 3 év kérdését nézik • Longitudinális felvételek • Hatások 3 területe: fizikai egészség; pszicho-szociális fejlődés; kognitív fejlődés 1. Fizikai fejlődés, egészségi állapot Szoptatás: egészségi hatásai, WHO; Korai munkavállalás hatása a szoptatásra Hatás a gyermekhalandóságra: Ruhm 2000; Tanaka 2005: fizetett szabadság! Fertőző betegségek: Bp-i longitudinális (Bass) Gordon et.al. (légúti, fül) Kramer et.al. (allergiakockázat csökken) Túlsúly

  28. Hatások a gyermekfejlődésre 2. Pszicho-szociális fejlődés • Kötődéselmélet (Bowlby 1969) • Önmagában nem negatív – a körülmények fontosak! – időpont, munkavállalás körülményei, intézményminőség… • Első életévben: • negatív hatások, különösen ha korán (Vandell, Han és mások, Youngblade…) • problémás viselkedés, agresszió, csökkenő frusztráció tűrés… • Iskolás kor! • Utána: vegyes kép – nincs negatív hatás vagy kevés • nehezen szétválasztható időpont szerint • Negatív hatást fokozza: Anyai stressz, szerepzavar, elégedetlenség a munkával, nem komplex munka… Rossz minőségű intézmény Hosszú idő az intézményben

  29. Hatások a gyermekfejlődésre 3. Kognitív fejlődés Jobb az intézmény? – szakképzett gondozók Első év: enyhe negatív hatások – különösen magas óraszám mellett (Alwin és Thornton; Mott; Han és mások; Waldfogel és mások) – pl. későbbi szókincs, matematika Első év után: pozitív hatások, szókincs, szövegértés, matematika – késleltetve! Alacsony jövedelmű családok? Általános vizsgálatok szerint náluk többet árt a nem-anyai ellátás: de milyen az az ellátás??!! – célzott beavatkozások (Head Start, Sure Start…) Intézményminőség!!!

  30. Hatások a gyermekfejlődésre Következtetések • Anyai gondoskodás egy éves korig: • Fizikai: + • Pszichés: ++! • Kognitív: (+) • 2 és 3 éves kor között • Fizikai: - (megfelelő higiéne) • Pszichés: megfelelő körülmények mellett csökkenő kockázat • Kognitív: megfelelő körülmények mellett növekvő haszon Nincs mindenkire érvényes, egységes recept Tehát: Választási szabadság, egyre inkább munkába állást ösztönző megoldás!

More Related