1 / 46

A Csodálatos Budapest

A Csodálatos Budapest. A Csodálatos Budapest. Andrássy út.

dandre
Download Presentation

A Csodálatos Budapest

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A Csodálatos Budapest

  2. A Csodálatos Budapest

  3. Andrássy út Korábbi nevei: 1768-tól Ellbogengasse (Könyök utca) a Bajcsy-Zsilinszky út és a Dalszínház utca között, az 1830-as évektől egy része Schiffmannsplatz (Hajós tér), később Herminenplatz (Hermina tér), az 1840-es években a Hajós utca és a Liszt Ferenc tér között Maurergasse (Kőmíves utca). A teljes lefutás hosszában 1883-tól Sugár út (Radialstrasse), 1886-tól Andrássy út, 1950-től Sztálin út, 1956. októberétől Magyar Ifjúság útja, 1957-től Népköztársaság útja, 1990-től Andrássy út.

  4. Andrássy út

  5. 1896 2001 Omnibusz Földalatti

  6. A 0 -KM- kő A „0” kilométerkő szobor a Budapestről induló főutak kilométer számozásának kezdőpontját szimbolizálja. A Clark Ádám téren 1975-ben avatták fel Borsos Miklós alkotását, a 80 cm-es talapzaton álló, három méter magas mészkőszobrot. A szobor szabályos tipográfiai 0 karaktert formáz meg, és mindössze két betű van rajta: „KM”. Innen számítják a magyarországi egy számjegyű főútvonalak kilométereit (a Székesfehérvárról induló 8-as főút kivételével), de a 10-es és a 11-es főutak kilométereit is innen számolják.

  7. A nulla kilométer kő és a Sikló

  8. Keleti pályaudvar Rochlitz Gyula tervezte, a csarnokot Feketeházy János. Budapest legforgalmasabb személypályaudvara. Nevét nem a földrajzi fekvéséről kapta, hanem a keleten fekvő Erdéllyel fenntartott kapcsolatot hirdette. A pályaudvar négy fő vasútvonal: (Budapest–Győr–Bécs (1-es), Budapest–Hatvan–Miskolc (80-as), Budapest–Szolnok-Békéscsaba–Arad (120-as), valamint a Budapest–Kelebia–Belgrád (150-es) vonalak kiindulópontja. A legtöbb belföldi InterCity járat végállomása, illetve a legjelentősebb nemzetközi vasúti csomópont Magyarországon.

  9. 1912

  10. A Greshem Palota Gresham palota A Gresham Palota Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek tervei alapján épült 1907-ben, a londoni The Gresham biztosítótársaság budapesti székházaként. Földszintjén egykor a híres Gresham Kávéház működött, e kávéházban tartotta összejöveteleit a Gresham-körnek nevezett művészeti társaság. A Gresham palota

  11. A Gresham palotában jelenleg a Four Seasons Gresham Palace Hotel nevű luxusszálloda működik

  12. Halászbástya Halászbástya Fontwork A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban, Budapest I. kerületében található. A neoromán kilátóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik. A Halászbástya Dunával párhuzamos főhomlokzata mintegy 140 méter hosszúságú, amelyből a déli folyosószárny hossza mintegy 40 m, az északié 65 m, míg a díszes középső mellvédfal 35 m hosszú. Csúcsos süvegű kőtornyai a hét magyar honfoglaló vezért szimbolizálják. A régi budai várfalak helyén a Mátyás-templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 között, neoromán stílusban. A neve arra utal, hogy a középkorban a várfalnak ezt a részét a halászok céhe védte. 1947–48-ban Schulek Frigyes fia, Schulek János vezette a második világháborúban megrongálódott épületegyüttes helyreállítását.

  13. A Magyar Állami Operaház (Andrássy út 22.) Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza. Az épület Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke. Neoreneszánsz stílusban épült Ybl Miklós tervei alapján. A gazdagon díszített belső terek kialakításában neves magyar művészek működtek közre, többek között Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan.

  14. A Palota a pesti Duna-part déli, korábban elhanyagolt részén, a Lágymányosi híd mellett épült, a Nemzeti Színház szomszédságában. A 10 000 m2-t meghaladó alapterületű ház három év alatt készült el, 2005. március 14-én nyitották meg a közönség számára. Teljes területe 64 000 m2. Az épület külső megjelenését az egyszerű vonalvezetés, a díszítőelemek szinte teljes hiánya és a hatalmas, egybefüggő üvegfelületek jellemzik. Belső terei tágasak, jól áttekinthetők; a funkciónak megfelelő igényes tervezéssel, természetes anyagok felhasználásával készültek. A tervezés a Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda munkája, felelős tervező: Zoboki Gábor vezető tervező.

  15. Művészetek Palotája belülről

  16. New York palota A New York-palota Budapest VII. kerületében, az Erzsébet körút 9–11. szám alatt álló volt biztosítótársasági székház, ma New York Palace Hotel néven luxusszálloda.

  17. A mai épület közelében eredetileg álló első pályaudvart Pesti indóháznak nevezték. 1846-tól innen indult a Pest és Vác közötti vasút, Magyarország első vasútvonala. A Magyar Középponti Vasút az akkori város szélén vásárolta meg ehhez a telket. Az idők során az indóház a növekvő vasúthálózat évről évre élénkülő áru- és személyforgalmát egyre kevésbé volt képes kiszolgálni. Időközben elkészültek a Nagykörút rendezési tervei, melynek útjában állt a pályaudvar. A tulajdonos Osztrák Államvasút Társaság (későbbi neve Osztrák-Magyar Államvasút Társaság) elhatározta az indóház lebontását és egy új felépítését. A pesti indóházi csarnok köré felhúzták a mai pályaudvar vonatfogadó csarnokát, majd elbontották a régi csarnokot. Mindezt Klösz György fényképfelvételei is megörökítették. Az új csarnok kissé északabbra került a régitől, melyet keresztülvágott a Nagykörút. A régi csarnok déli végéhez hozzáépített irodaépület még sokáig, az 1970-es évekig megmaradt, átkerülve a körút túloldalára, szemben az új csarnokkal. A pályaudvar 1891-ben kapta a Nyugati nevet - összefüggésben az Osztrák-Magyar Államvaspálya Társaság államosításával. Hasonlóképpen ettől kezdve nevezzük a Keleti pályaudvart Keletinek. A Kandó mozdonyok próbái a Nyugati pu. és Dunakeszi-Alag viszonylatban végezték. Ezt a szakaszt és a pályaudvar vágányait 1923-ban villamosították.

  18. 1978-1988 között zajlott utoljára jelentősebb rekonstrukció a pályaudvaron. 1980-ban, a 3-as metróvonal épülésekor a Nyugati tér (akkoriban Marx tér) alatt aluljáró rendszert építettek és felüljárót emeltek a Bajcsy-Zsilinszky út és a Váci út között. Emiatt lebontották a pályaudvar melletti épületet, az egykor kétes hírű szállodát, amelyet a népnyelv a pályaudvarról „Westend”-nek nevezett. Az elnevezés azóta a szomszédos WestEnd City Center bevásárlóközpont neveként él tovább.

  19. Szent István bazilika

  20. Az épület magán viseli a 20. század történelmét. Az épület volt a Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom bejegyzett székhelye, majd az 1950-es években az ÁVH székháza, amelyhez pincebörtön kapcsolódott. A 2002. február 24-i megnyitó ünnepségre Zbigniew Brzezinski a következő üzenetet küldte: „A Terror Háza Múzeum megnyitása történelmi mérföldkő. Azért jött létre, hogy örökre emlékeztessen az emberiség által azelőtt nem tapasztalt mértékű intézményesített gonoszságra.

  21. Budai vasút alagút 1927 augusztus 8

  22. Vajdahunyad vára

  23. Magyarország zászlaja Az Árpád-házi királyok családi zászlaja Erdély Címere Erdély zászlaja Készítette: Kacsó Károly

More Related