a polg ri k zigazgat s ki p l se n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A polgári közigazgatás kiépülése PowerPoint Presentation
Download Presentation
A polgári közigazgatás kiépülése

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 17
dale-chapman

A polgári közigazgatás kiépülése - PowerPoint PPT Presentation

79 Views
Download Presentation
A polgári közigazgatás kiépülése
An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. A polgári közigazgatás kiépülése Az abszolutizmusoktól a polgári közigazgatási rendszerig --- Magyar helyi közigazgatás 1867 után - Az előadás egyszerűsített változata a jogtortenet.sze.hu oldalra -

  2. A közjó szolgálatábanII. József – jozefinizmus Tervek a magyar közigazgatás átalakítására • Megyerendszer teljes átalakítása • Új „felettes” egységek: Kerületek (Bezirk) - Kerületi főispánok/biztosok (Bezirkskomissare) • Helytartótanács/Gubernium→közvetlen feladatok • Megyei gyűlések funkciójának lecsökkentése

  3. A „Hivatali utasítás” bevezetéseAmtsunterricht • Cél: az egységes közigazgatás megteremtése, nemcsak alapelveiben, hanem részleteiben is • Ügyviteli szabályzat -Sachbearbeitungsordnung der Behörden, „Amtsunterricht“. • Hivatalnokok felsorolása, munka- és pihenőideje • A hivatal vezetője a megyében: alispán – „vicispán” - Vizegespann

  4. A neoabszolutizmus kora • A magyarországi változások 1848-49. • 1849-1854. május 1-ig ostromállapot Magyarországon. • 1849 – 1950. a katonai kormányzat időszaka: minden alárendelve a katonai rendszernek, a nemzetiségek egyenjogúsítása, hivatalnokok kiküldése. • Öt kerületet (tartományt) szerveztek: Magyar királyság fennmaradó területeiből Öt katonai körzet Sopron, Pozsony, Nagyvárad, Kassa, Pest-Buda. • Bach rendszer 1849. június - 1860 júniusa

  5. Az osztrák monarchikus diktatúra Az első évtized neoabszolutista rendszerének legfőbb (közjogi) jellemzői: • 1. nincs népképviselet, illetve az ilyen jellegű testületek valójában rendi intézmények, • 2. kevés az alapjog (különösen az emberi jogok biztosítása hiányos), • 3. a hatalommegosztás szünetel, a császárt illeti meg, • 4. nincs garantált bírói függetlenség, • 5. a tartományok csak közigazgatási egységek, • 6. kísérletek történtek az autonómia megteremtésére (községi és tartományi), de végül is nem kerültek bevezetésre.

  6. A polgári államszervezet kiépülése Magyarországon Ajogállam és a polgári alkotmányosságCél: az ”állam mint a törvényesség őre” konstrukció megteremtése. A hatalom klasszikus három ágának elkülönítése: • a törvényhozás és a végrehajtás viszonyát az adócenzusos választójogon nyugvó képviselet, • a törvények primátusa, • illetve a parlamentnek felelős kormányzati rendszer jellemezte.

  7. A polgári igazgatás Az igazgatás a törvények adta keretek közötti, csak kivételes felhatalmazáson nyugvó végrehajtó tevékenység. Az igazgatás sokrétűbbé válásával az általános (belügyi) igazgatásból folyamatosan kivált a szakigazgatás. A közigazgatás és az igazságszolgáltatás kettéválasztását – a ”harmadik hatalom önállósulását” – az 1869:IV. tc. deklarálta.

  8. A miniszterelnökség feladat- és hatásköre A végrehajtó hatalmat a parlamentnek felelős kormányzat testesítette meg. • Az egyes igazgatási ágak élén álló minisztereket – a miniszterelnök előterjesztésére – az uralkodó nevezte ki. A miniszterelnökség feladata: • a politikai és a gazdasági vezetés, • valamint a minisztériumok koordinatív irányítása volt, • majd a közvetlenül alárendelt szervek felügyeletével feladatköre fokozatosan bővült.

  9. A miniszterelnökség hatásköre A hatáskörébe vont ügyeknek három csoportja különböztethető meg: • a kormány elnökére háruló állandó és járulékos feladatok, • a több tárcát érintő, periódusonként változó ún. kiemelt ügyek, • a hozzárendelt közel ötven hivatal speciális ügyei tartoztak.

  10. A minisztertanács Tevékenysége kétirányú volt: 1. megvitatta a kormány politikai irányvonalát, azokat a kiemelt fontosságú ügyeket, amelyek hatást gyakoroltak az állam működésére, 2. Mint testületi szerv, döntött a hatáskörébe utalt vagy a szakminiszterek által elé vitt egyedi ügyekben (pl. főrendiházi kinevezések; kegyelmezési ügyek; állami tisztviselők kinevezése, nyugdíjazása; egyezmények, szerződések kötése; meghatározott értéket meghaladó építkezések). .

  11. Általános és a szakigazgatás viszonya • Kormánynak alárendelt hatékony területi igazgatási rendszerekben többfokozatúság figyelhető meg. • A magyar fejlődésben a megye - járás - község modell honosodott meg. • Máthé: „A közigazgatás összefogásának (centralizáció) és a szakpartikularizmus elvének konkurálása a központosítás térhódításához vezetett.”

  12. A törvényhatóság Az 1870./1886. évi törvények a középszintű igazgatás szerveiként a törvényhatóságot: • a vármegyét és • a törvényhatósági jogú várost jelölték meg. A közigazgatás alsó fokán, a községi törvények értelmében a fokozatonként elkülönülő községek helyezkedtek el.

  13. A vármegyék • Az 1886. évi törvény a megye hatáskörét: • belügyeinek önálló intézésére, • az állami közigazgatás közvetítésére, • a politikai ügykörre szorította. • A megye testületi szervét, a törvényhatósági bizottságot továbbra a választott és kinevezett tagok alkották fele-fele arányban. • Virilizmus: a nyers virilizmus intézménye a legtöbb adót fizetők kijelölt összességét jelentette.

  14. Vármegyei közgyűlés A közgyűlés: • a vármegyei költségvetés megvitatása, • a tisztségviselők megválasztása, • a szabályrendelet-alkotás tartozott. A törvényhatóságok élén a kormány megbízottjaként működő, de az uralkodó által kinevezett főispán korlátlan jogkört kapott. A törvényhatóság első tisztviselője: az alispán.

  15. Vármegyei közigazgatás A belső tisztviselői: a főjegyző, a tiszti főügyész, az árvaszéki elnök, továbbá az állami szakigazgatás beosztott tisztviselői. A megye külső tisztviselői voltak a főszolgabírák. A szolgabírák a járásban teljesítettek szolgálatot. A főszolgabíró a községek felügyeletét, irányítását látta el, hatósági jogkörben az első fokú fórum volt.

  16. A városok • A városokat csak polgári kori törvényhatósági keretben és községi fokozatban ismerték el a törvények. • A törvényhatósági jogú város szerepköre a megyééhez volt hasonló: első- és másodfokon látta el a közigazgatás intézését. • Testületi szerve a városi tanács, első tisztviselője a polgármester volt.

  17. A községek A községek jogállásuk szerint három kategóriába sorolhatók: 1. Az elsőfokú bírói joghatósággal felruházott mezővárosok utódai, a rendezett tanácsú városok közvetlenül a megye alá tartoztak. 2. A törvényhozás a külön községi jegyzőt tartó, de rendezett tanáccsal nem bíró mezővárosokat, falvakat nagyközségekké; 3. a közös jegyzőt tartó helységeket pedig kisközséggé minősítette.