Hatékonyság, Innováció, Szakmaiság HISZ-ünk benne!

1. Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid projektirányító Dr. Czene Zsolt vezető tervező NAKVI Projektiroda Hatékonyság, Innováció, Szakmaiság HISZ-ünk benne!

2. Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm. Határozat alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium irányításával, a szaktárcák közreműködésével készül a PM; • A dokumentum azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait; • Kitűzi hazánk fő fejlesztési prioritásait; • A fejlesztési irányok részleteit operatív programok rögzítik: • ágazati és területi operatív programok; • vidékfejlesztési program; • halgazdálkodási operatív program. • A PM és az operatív programok tervezése két szakasz keretében zajlott, illetve zajlik: • 1 – felülről vezérelt, ágazati szakminisztériumok által rögzített fejlesztési törekvésekre, valamint EU Bizottság által kidolgozott tervezési irányelvekre, útmutatókra épült; • 2 – széleskörű szakmai egyeztetések, majd átfogó partnerség keretében véglegesedika PM, valamint az OP-k tervezése. -jelen fázis

3. 1113/2013. (III. 8.) Korm. Határozat a Partnerségi Megállapodás, az operatív programok, valamint a Stratégiai Környezeti Vizsgálati Jelentés társadalmi egyeztetésének módjáról, prioritásairól és menetrendjéről

4. Operatív Programok • Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) – 5 prioritás; • Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) – 8 prioritás; • Közlekedésfejlesztés Operatív Program (KOP) – 5 prioritás; • Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) – 7 prioritás; • Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) – 4 prioritás; • Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) – 7 prioritás; • Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) – 7 prioritás; • Végrehajtási Koordinációs Operatív Program – 2 prioritás; • Vidékfejlesztési Program (VP) – 6 prioritás.

5. Operatív programok javasolt indikatív forrásallokációja

6. Fő nemzeti fejlesztési (támogatási) prioritások1114/2013 (III.8.) Korm. Határozat Átfogó cél: Fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés • A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása; • A foglalkoztatás növelése (a gazdaságfejlesztési, a foglalkoztatási, oktatási, társadalmi befogadási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre); • Energia- és erőforrás hatékonyság növelése; • A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése, valamint a Jó Állam; • A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása.

7. Európai Unió által meghatározott 11 tematikus célkitűzés (KSK) • A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése. • Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása. • A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA estében) versenyképességének javítása. • Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban. • Az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés- és kezelés előmozdítása. • A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása. • A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrában. • A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése. • A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem. • Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás. • Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.

8. Vidékfejlesztési Program (EMVA) prioritásai • A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben; • A versenyképesség fokozása az agrárgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása; • Az élelmiszerlánc és a nem élelmiszer jellegű termékek lánca tekintetében e láncok szervezésének és a kockázatkezelésnek az előmozdítása a mezőgazdaság terén; • A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása; • Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban; • A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben.

9. Magyarország 2014-2020-as uniós forrásfelhasználásnak célrendszere: a nemzeti és a közösségi célkitűzések kapcsolata, valamint az operatív programok struktúrája

10. A vidékfejlesztési és halászati tartalom megjelenése a PM-ben • Tematikus célonként önálló alpontban tartalmazza: • Vidékfejlesztési vonatkozású hiányok és potenciálok • Agrár- és élelmiszeripari szektor hiányai és potenciáljai, valamint a halgazdálkodási szektor hiányai és potenciáljai • 2007-2013 támogatási időszak tapasztalatai • Vidékfejlesztési és agrár- és élelmiszeripari fejlesztési szükségletek • Fejlesztések és elvárt eredmények (PM szintű EMVA és ETHA vállalások) • EMVA, ETHA és többi alap (OP) koordinációja, együttműködése • Nevesített vidékfejlesztési hozzájárulás • Területi és helyi fejlesztési programokban

11. Területi alapú fejlesztések • A következő programozási időszakban a NUTS3 szintű megyék jelentik a területileg decentralizált fejlesztések legfontosabb platformját. - megyei fejlesztési koncepciók és programok • A területi alapú fejlesztések területi logikájú integrált operatív programokban, valamint ágazati operatív programokban kapnak helyet.

12. Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) • Az eszköz segítségével: • helyi szinten, közösségvezérelt megközelítésben kezelhető a területi problémák orvoslása; • a területi fejlődési potenciálok kihasználása támogatható. • Az eszköz az alábbi hazai gazdaság és társadalomfejlesztési célokat segítheti: • vidéki térségek fejlesztése: • Kedvezőtlen szocio-demográfiai és egyéb kapcsolódó térségi trendek; • Vidéki helyi gazdaság megerősítése, • A fenntarthatósági, klíma adaptációs szempontoknak való megfelelés; • várostérségek és városrészek integrált és fenntartható fejlesztése.

13. Integrált Területi Beruházások (ITI) • Az eszköz segítségével: • Magyarország a területi problémáinak kezelését és a területi fejlődési potenciáljainak kihasználását támogatja; • lehetővé válik, hogy több alap, akár több operatív program is szolgáljon egy-egy integrált térségi beavatkozás-csomagot • támogatható mind a decentralizált területi fejlesztéseket (megyék, nagyvárosok), mind az országosan kiemelt, központilag tervezett és végrehajtott vagy koordinált jelentős területfejlesztési beavatkozások. • a 2014-2020-as időszakban ITI-k kerülnek megvalósításra minden megye vonatkozásában, valamint minden megyei jogú város és közvetlen térsége tekintetében.

14. Intézményrendszer, eljárásrendek Központi koordinációval működő decentralizált intézményrendszer: • alapelv: hatékony központi koordináció mellett érvényesüljön az ágazati szakpolitikákért felelős tárcák elsődleges tervező és irányító szerepe • az operatív programokat az ágazati minisztériumok tervezik, az NGM aktív koordinálása mellett • a 2014-2020 közötti operatív programok irányító hatóságai az ágazati minisztériumokhoz kerülnek (a 2007-2013 közötti NFÜ-s irányító hatóságok áthelyezésével) • az NFÜ által ellátott központi koordinációs funkciók ellátásának szervezeti kereteiről későbbiekben születik döntés Eljárásrendek egyszerűsítése: • kiemelt cél a 2014-2020 közötti EU-s források felhasználásához kapcsolódó eljárásrendek egyszerűsítése • állami intézményi kedvezményezett esetében pályáztatás helyett egyszerűbb eljárások alkalmazása • vissza nem térítendő támogatások mellett az ún. pénzügyi eszközök is szerephez jutnak

15. Partnerség Partnerség: • a Bizottság elvárása a széles körű, formális, transzparens és dokumentált társadalmi partnerség lefolytatása • a 2014-2020-as tervezést megalapozó stratégiai dokumentumokról (pl. OFTK, Innovációs Stratégia) széles körű társadalmi konzultáció folyt: erre lehet építeni • a kifejezetten a 2014-2020-as tervdokumentumokhoz kapcsolódó informális konzultációk már folynak • a formális konzultációs szakasz módjáról, időzítéséről szóló döntéseket a Miniszterelnökség készíti elő

16. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Hatékonyság, Innováció, Szakmaiság HISZ-ünk benne!