5 a gazdas g szovjetiz l sa n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
5. A gazdaság szovjetizálása PowerPoint Presentation
Download Presentation
5. A gazdaság szovjetizálása

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 11

5. A gazdaság szovjetizálása - PowerPoint PPT Presentation


  • 88 Views
  • Uploaded on

5. A gazdaság szovjetizálása. Magyarország története 1944–1956. Háborús veszteségek. Emberveszteségek az 1941-es területen: 80-160e katonai, 130e polgári, 450-550e zsidó áldozat

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about '5. A gazdaság szovjetizálása' - colman


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
5 a gazdas g szovjetiz l sa

5. A gazdaság szovjetizálása

Magyarország története 1944–1956

h bor s vesztes gek
Háborús veszteségek
  • Emberveszteségek az 1941-es területen:
    • 80-160e katonai, 130e polgári, 450-550e zsidó áldozat
    • szovjet hadifogoly 600e, Ny-ra menekült: 500e fő, ebből a SzU-ban meghalt 180-280e fő, Ny-ről nem tért vissza kb. 100e fő
    • tartós migráció: német kitelepítés –170-200e fő, szlovák lakosságcsere egyenlege zéró, magyar menekültek a szomszédos államokból: +240e fő
  • Anyagi veszteségek
    • 1938-as pengőértéken 22md. (a nemzeti vagyon 40%-a, ötévi nemzeti jöv.)
    • állatállomány 56%-a, az évi termés 44%-a pusztult el
    • az összes (!) híd, a sínek 40%-a, mozdonyok 83%-a
  • Jóvátétel és egyéb, szovjet érdekeket szolgáló terhek
    • 300m $ jóvátétel (200m a Szu-nak) 1938-as értéken, áruban, 6 év alatt
    • ez később 8 évre nő; elengedik a késedelmi kamatot, majd a hátralék felét
    • VH és a SZEB ellátása, szállítása a nemzeti jöv. 10%-t érte el
    • No-ban lévő kintlévőségeinket (280m $) a Szu vette át, de Mo. 30m $-os tart.-t is a SzU hajtotta be. A nm. tulajdon szovjet kézbe került, a nm. résztul. magyar–szovjet vegyesvállalat lett
    • össz. kb. 500m $ teher, ami a büdzsé 32-40%-át emésztette fel 1948-ig
az mfnf s az ink gazdas gi programja
Az MFNF és az INK gazdasági programja
  • Földreform
  • A magántulajdon védelme, vállalkozások előmozdítása
  • Szerény államosítás (nem éri el a nyugat-európai mértéket sem)
    • cél a nyerészkedés megakadályozása
    • bányák, villanytelepek, biztosítók államosítása + kartellek és nagybankok ellenőrzése; a program végrehajtása 1946 jan.-tól.)
    • Valószínű, hogy a program az angolszász hatalmak elvárásait is figyelembe vette, ezért nem egészen volt őszinte…
  • Újjáépítés egységes központi terv szerint
  • Az infláció megállítása
  • Életkörülmények javítása
    • közellátás állami megszervezése: jegyrendszer, beszolgáltatás, „feketézés” visszaszorítása (kezdetben a két világháború közötti táplálékátlag alig felét–2/3-át fogyaszthatta csak el a lakosság)
    • valamennyi UNRRA, Joint, ill. egyéb nyugati segély is enyhített az ínségen
f ldreform
Földreform
  • Alapvonásait ld. az 1. tételben!
  • A föld kisajátításáért elvileg kártérítés járt (kivéve a háb. bűnösök)
    • a földhözjuttatottak pedig megváltást kellett volna fizetni
  • A földet az érintettek osztották szét
    • községi földigénylő, majd földosztó bizottságok; elhúzódó telekkönyvezés
    • a Tiszántúlon kevés föld: belső áttelepítés, rendeletellenes kisajátítás…
  • Jelentőség, következmények
    • a parasztság politikai megnyerése érdekében volt szükséges
    • átmenetileg (gépek, trágya stb. nélkül) további termeléscsökkenés, káosz, de hosszú távon is életképtelen birtokok alakultak ki
    • (a birtokok 56%-a 5 kh-nál kisebb, 17%-a 1 kh.-nál is kisebb)
    • az agrérnépesség 13%-a még mindig földnélküli!
    • agrárolló, beszolgáltatás, vetéskényszer, elvonások, hitelhiány
    • fenti terhek csak úgy voltak elfogadhatók a parasztok számára, hogy bíztak abban, hogy a föld tartósan övék lesz
    • ezért önkizsákmányolásra is hajlandók…
    • földet vissza nem adunk! – kommunista tömegmozgalmak, szalámitaktika
infl ci s a stabiliz ci
Infláció és a stabilizáció
  • A világtörténelem legnagyobb inflációjának okai és menete
    • 1938-tól indult, de 1944-ig mérsékelt ütemű
    • 1945 első felében az árak 15×-re, második felében 45×-re nőttek
    • a nyilasok elvitték a 35t nemesfémet, 9md P-t és a bankjegynyomdát
    • állami kötött gazdálkodás (árak, bérek, hitelbírálat stb. állami kézben)
    • kereslet–kínálat megbomlása, állami túlköltekezés, + bankóprés (szovjet is!)
    • 1946-ban teljesen elszabadult és egyre gyorsult, mil- és bilpengőt vezetnek be
  • Következményei, első megfékezési kísérletei
    • primitív termékcsere indul meg (batyuzás), ill. arany- és valutaüzérkedés
    • 1945 dec.-ben a bankjegyek felülbélyegzése lassítja, de csak két hétig
    • 1946. jan. 1. adópengő bevezetése, adófizetési célra – ez is inflálódik, júl.-tól pénzként is használták
  • A forint megteremtésének sikeressége
    • 1946. aug. 1-jén vezetik be, 1 Ft = 400 000 kvadrillió (4×1029) pengő, vagy 200 millió adópengő. (Az összes forgalomban levő pengő 1 fillért sem ért!)
    • aratás utáni árukészlet, USA visszaadta a nemesfémkészletet
    • szigorú jegyrendszer, mesterséges pénzszűke (feketézők átváltják dollárjukat)
    • agrárolló kinyitása (az új árak a mg.-ot diszkriminálják)
    • állami kiadások szigorú korlátozása (bérek leszorítása, jóvátétel átütemezése)
r szleges llamos t sok
Részleges államosítások
  • Államosítások nyugaton és itthon: néhány különbség
    • Ny-on fennmaradt a piacgazdaság, a nacionalizált cégek zöme tőzsdei Rt.
    • Mo.-on a tervgazdálkodás előkészítését jelentette
    • kötött gazdákodás mindkét helyen (nyersanyagok, energia, munkaerő és hitelek elosztása állami kézben; Ny-on is több évig tart a piaci visszatérés)
    • Mo.: jelszó a „tőke korlátozása” – a cégek áll.-i megrend.-re, sokszor csak jóvátételre dolgoztak; az állam sokszor ár-, kamat- stb. politikával csődbe juttatta őket; a kisajátítás néha már csak formalitás
  • Az államosítás lépései
    • állami tulajdon volt 1945 előtt is a Posta(takarékp.), MÁV, Mávag, Diósgyőr, Mahart, komlói szénbánya, ménesbirtokok, erdők (foglalkoztatottak 10%-a)
    • 1945 dec. 18. (1946 jan. 1-től) a szénbányák állami kezelésbe vétele (22%)
    • 1946 dec. 1.: villanyerőművek és a jóvátételre termelő 1000 főnél nagyobb cégek (Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű, a Ganz Rt., a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Rt., Győri Vagon- és Gépgy.) állami kezelésbe vétele (de facto ez áll.-i tul.-ba vétel volt). Kezelésük a Nehézipari Központ feladata (43,2%)
    • 1947 nyarán a 10 nagy kereskedelmi bank is állami kezelésbe, nov.-ben pedig tul.-ba került (a bankok tulajdonában levő ker.-i vállalatok is)
    • 1947 nov. 28. bauxit- és alumíniumipar államosítása (50%)
a h rom ves terv
A hároméves terv
  • A tervgazdálkodás bevezetése
    • a gazdasági élet komm. kézbe kerülése: Gazdasági Főtanács (1945. dec.)
    • cél az újjáépítés, de egyben a gazdaság „sztálinizálása” is (nehézipar!)
    • még többpártrendszerben fogadták el, jelentős viták között
    • tervek: a mg.-i termelés érje el az 1938-as szint 95%-át, az ipari a 127%-át, a nemzeti jövedelem pedig a 114%-át
    • ezt a 3 évre tervezett 6,6md Ft beruházás (nemz. jöv. 10%-a) alapozná meg
    • beruházások 30%-a mg.-ra, 26%-a a bány. és iparra, 25%-a a közl.-re menne
  • Megvalósítás, eredmények
    • 1947. jún. 11. létrejön az Országos Tervhivatal
    • 1947. aug. 1. a hároméves terv kezdete
    • 1948-ban már egypárti keretekben a tervet korábbi befejezéséről döntenek (1949. végéig), ill. módosítják (növelik a nehézipar súlyát)
    • tényleges beruházás több, mint 10md Ft, ebből 18% a mg.-é, 35% az iparé
    • eredmény: az ipari termelés 40%-kal nőtt (a nehézipari 66%-kal) (a sok beruházás, az újjápítési jelleg és a jól megválasztott bázisév miatt),
    • a mg.-i tervet nem sikerült teljesíteni; a közlekedés rekonstrukciója sikeres
    • gyökeresen átalakult a külkereskedelmünk iránya (SzU aránya 23%-ra nőtt), de a többi szomszéd ország szerepe is nőtt. 1949. jan.: KGST létrejötte
a tervgazd lkod s elve s val s ga
A tervgazdálkodás elve és valósága
  • A pénz, a piac, a piaci árak teljes kikapcsolása a cél
    • a tudományos tervezés felsőbbrendű a kaotikus piaci viszonyoknál, kiküszö-böli a konkurenciaharcot, megszünteti a szabadalmak/újítások titkosságát
    • feltétele a teljes államosítás (legalább az iparban)
  • Preobrazsenszkij: „eredeti szocialista felhalmozás”
    • cél a kapitalizmusból a szocializmusba vezető út lerövidítése, felzárkózás
    • a szocialista vállalatok konkurenciaharcban lemaradnának a tőkésektől, ezért az állammal összefonódva gazdaságon kívüli kényszerekkel kell élniük
    • az állami szférán kívül eső források elvonása (főleg a mezőgazdaságból)
  • A terv feladatait évekre, vállalatokra (és személyekre) le kell bontani
    • nyersanyag, energia, munkaerő, tőke; mennyiség, minőség, választék előírása
    • tervek gyakori átdolgozása: tervmutatók, normák átírása –» növekvő bürokrácia, gyakran nincs is érvényes terv vagy késve jelenik meg; teljes káosz
  • A valóságban a terv inkább utólagos elszámoló-ellenőrző szerepű
    • a teljesítésért prémium és dicsőség jár, az elmaradásért büntetés
    • tervalku: a teljesítésért cserébe a vállalat engedményeket kap –» kijárók, korrupció
    • globális tervteljesítés lehetősége (minőség és választék helyett mennyiségi elv)
    • nem piacra termel, így a vállalat nem érdekelt a költségcsökkentésben, minőségben
    • sok a selejt vagy eladhatatlan termék, gyakori a leállás, óriási pazarlás
    • gyakori a statisztikai adatok „kozmetikázása”
az llamos t sok folytat sa
Az államosítások folytatása
  • 100 munkásnál (1946. óta bármikor) többet foglalkoztató gyárak
    • 1948. márc. 25-én titokban előkészített rendelettel, új munkásigazgatókkal
    • utólag emelik törvényerőre (1948. évi XXV. tv.)
    • 594 vállalat érintett 160ezer fővel (nov.-ig már 780 cégre terjed ki)
    • nehézipari dolgozók 90%-a állami, a könnyűiparban is 75% felett
    • feloszlik a GYOSZ és a TÉBE, bezárt a tőzsde, megszűnt a vállalatok társasági formája (Rt., Kft. helyett „Nemzeti Vállalat”) és a kétszintű bankrendszer (az MNB nemcsak jegybank, hanem kereskedelmi bank is)
  • 10 (ténylegesen 5) főnél nagyobb cégek
    • az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatások szinte teljes államosítása
    • 1949. évi 20. tvr. (dec. 28.) rendeli el, 1400 ipari, 400 építőipari cég, 600 nyomda, 220 közlekedési vállalat és 80 vendéglátóipari üzlet lett állami
    • a lakossági szolgáltatások (kisipar, kisker.) zöme is állami kézbe ment át (1-2 fős műhelyek, kisipari tevékenységek maradnak fenn, ezek száma is negyedére csökkent 1953-ig)
    • elvi kártalanítás járt csak, ténylegesen nem fizetett az állam
  • Szakszervezetek átszervezése (1948. okt.)
    • szakmai helyett ágazati szerveződés (a vasas, a textiles stb. szakszervezet tagja az igazgató, főmérnök, és a segédmunkás egyaránt)
    • termelés biztosítása, munkaverseny megszervezése, a párt szavának közv.-e
tiszt n gazdas gi koncepci s perek
Tisztán gazdasági koncepciós perek
  • Közös vonások, a perek célja
    • a külföldi tulajdonra az államosítás nem vonatkozott, ürügy kellett hozzá
    • koholt vádak, koncepciós elemek (a vádiratot Rákosi szerkeszti, a bíró, ügyész és a vádlottak előre betanult szöveget mondanak)
  • A Magyar–Amerikai Olajipari Rt. (MAORT) „szabotázsa”
    • a SZEB és az állam (kötött gazdálkodás!) rablógazdálkodásra kényszeríti
    • az olajmező töntretételétől félve Papp Simon igazgató ellenáll ennek
    • 1948. aug.-ban letartóztatták, veréssel beismerő vallomásra késztetik
    • szept.-ben ez történt az amerikai elnökkel, de őt ezután kiutasították
    • nov.–dec.: a per, Pappot halálra, majd jogerősen életfogytiglanra ítélik (1955-ben szabadult, a börtönben is dolgozik, felfedezi a nagylengyeli olajmezőt)
  • A Standard Electric „kémkedési ügye”
    • túlzott techn.-i követeléseket támasztanak a céggel szemben, ill. szovjet cégekkel együttműködésre, szabadalmak átadására akarják kényszeríteni
    • előbb szabotázzsal (selejtes termékek jóvátételre) majd kémkedéssel vádolják Geiger Imre vezérig.-t, ill. a cég angol és amerikai tulajdonos–vezetőit; Radó Zoltán nehézipari min.-i főosztályvezetőt pedig hűtlenséggel és hivatali kötelesség megszegésével
    • a per 1950. febr.-ban zajlott le, a két magyart halálra ítélték és kivégezték, a külföldi vezetők 15–15 évet kaptak (de 1951-ben szabadultak)
a kollektiviz l s kezdetei
A kollektivizálás kezdetei
  • Korai szövetketési típusok (nem tsz-jellegűek)
    • 1939 előtt is sok a hitel-, fogyasztási, beszerzési, értékesítő és tejszövetkezet
    • 1945, földreform: földműves-szövetkezetek (fmsz.)
    • 1946: Fmsz.-ek Orsz. Kp.ja, 1947: Magyar Orsz. Szöv. Kp. (FOK, MOSZK)
    • önkéntes alapú, de nem autonóm, bürokratikus jellegű
  • A fordulat éve: 1948. (Kominform-határozat Jug. ellen)
    • az MKP 1948-ban három tervezetében sem említi, csak jún. után!
    • megalakul a SZÖVOSZ, a szöv.-ek olvadjanak be a fmsz.-ekbe
    • 1948. aug. 20. Rákosi kecskeméti beszéde: tsz-ek szerv.-e, kulákok korl.-a
    • Rákosi és Nagy I. vitája a tsz-esítés üteméről, Nagy I.-t kizárják a PB-ből
  • A termelőszövetkezeti csoportok (tszcs.) és típusai
    • 1948. aug. 28-án korm.r. a 25 holdnál nagyobb bérletek kisajátításáról (245e holdat osztanak ki földnélkülieknek (egyéni kishaszonbérlet / közös művelés)
    • a közös gazdálkodás (60%) három típusa (1948. dec. 18-i korm. r. szerint)
      • I-es típusú (táblás) tszcs. csak a szántás, vetés, trágyázás közös
      • II-es típusú (átlagelosztású) tszcs. a cséplés is a termés is közös
      • III-as típusú (fejlett) tszcs. állatok, eszközök, minden munka közös, munkaegység méri a tagok hozzájárulását
      • egyik sem önálló jogi személy, a fmsz.-en belül működik; min. 10 tag és 30 hold kell legyen, kulákok nem lehettek tagok, a bevitt föld saját tulajdonban marad