A népesség fejlődése és összetételének változása

1. A népesség fejlődése és összetételének változása Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete

2. Alapfogalmak 1. • demográfia: a népesség számának alakulásával, illetve összetételével foglalkozó tudományterület • fertilitás: termékenység; a születések szintje egy adott népességen belül, általában egy év során • mortalitás: a halálozások szintje egy adott népességen belül, általában egy év során • természetes szaporulat, ill. fogyás: a születések és a halálozások egyenlege. Ha a fertilitás mértéke nagyobb, mint a mortalitásé, természetes szaporulatról beszélünk. Ha a halálozás mértéke nagyobb, akkor természetes fogyásról • migráció: vándorlás, egy személy lakóhelyének olyan tartós megváltoztatása, mely elég nagy távolságra történik ahhoz, hogy a vándorlásban résztvevő személy már nem képes a korábbi munkahelyére járni • tényleges szaporulat, ill. fogyás: a természetes szaporulat/fogyás és a vándorlási különbözet egyenlege

3. Alapfogalmak 2. • nyers születési ráta: az 1000 főre jutó élveszületések száma adott időszakban (pl. év) egy adott népességen belül (pl. egy országban). • nyers halálozási ráta: az 1000 főre jutó halálesetek száma adott időszakban (pl. év) egy adott népességen belül (pl. egy országban). • csecsemőhalandóság: megmutatja, hogy egy adott népes-ségben az újszülöttek hány ezreléke hal meg 1 éves koráig • teljes termékenységi arányszám: megmutatja, hogy az adott időszak fertilitási viszonyainak tartós fennmaradása esetén egy nő élete során átlagosan hány gyermeknek adna életet • születéskor várható élettartam: megmutatja, hogy a megfigyelési időszakban tapasztalt halandósági viszonyok változatlan fennmaradása esetén átlagosan mennyi ideig élne a népesség

4. A népességszám alakulása

5. A demográfiai átmenet • A fertilitás és a halandóság egyaránt magas, s a népesség száma stagnál, illetve nagyon alacsony mértékben növekszik. • A mortalitás fokozatosan csökken, de a születési arányok magasan maradnak, esetleg még nőnek is. A népességnövekedés felgyorsul. • A halálozási arány tovább csökken egy alacsony szintre, míg a szü-letési arány csak lassan mérséklődik. A népesség gyorsan nő. • A születések csökkenésének üteme felgyorsul, a halálozás pedig alacsony szinten stabilizálódik. A népességnövekedés üteme lassul. • A születési és halálozási arány alacsony szinten stabilizálódik. A természetes szaporulat csekély, de fogyás is bekövetkezhet. • Gyakran nem öt, hanem négy lépéssel írjak le (ld. a következő diát) • Az elmélet tiszta formában szinte sehol sem vált gyakorlattá, számos leegyszerűsítést tartalmaz. Mégis széles körben használják. • Az egyes országokban eltérő módon ment végbe (az egyes szakaszok kezdete, hossza, intenzitása más-más, sőt ki is maradhatott egy szakasz)

6. A demográfiai átmenet diagrammon

7. A fertilitás fő trendjei

8. Fertilitási folyamatok okai, eltérései • a fertilitás fő trendje a 20. sz.-ban mindenhol a csökkenés! • a folyamat okai: szocioökonómiai és kulturális okok • Nyugaton az 1945 utáni két évtizedben és a 80-as években csökkentek a különbségek, egyébként nőttek • Közép-Európában igen hektikus, gyakran évről évre jelentősen megváltozó értékek

9. A mortalitás alakulása 1.

10. A mortalitás alakulása 2.

11. Mortalitási konvergencia és divergencia • a nyugat-európai országok adatai egyre inkább közelednek egymáshoz (valamennyi demográfiai jelenség közül leginkább ez egyenlítődött ki) • a kelet-közép-európai adatok csak a század közepén közeledtek a nyugati mortalitási értékekhez • a kelet-nyugati divergencia 1965 körül különösen élessé vált. Ennek okai: • a közép-európai egészségügyi rendszer hiányosságai (nincs prevenció) • egészségkárosító életmód (dohányzás, alkohol, állati zsírok stb.) • rossz munkakörülmények, sok túlmunka és stressz • a legfőbb ok maga a kommunista rendszer volt! (1990 után minden országban javulni kezdtek a halálozási mutatók)

12. A migráció • a népesség számát és szerkezetét is megváltoztatja • a vándorlók többnyire fiatalabbak, képzettebbek • a migráció típusai, csoportosítása • földrajzi szempontból lehet: tengerentúli vagy kontinensen belüli • időbeli szempont szerint lehet: végleges vagy ideiglenes • társadalmi szempontból lehet: egyéni vagy tömeges nemek, életkor, képzettség stb. szerint is eltérhetnek • a migráció okai szerint lehet: • önkéntes vagy kényszer hatására történő vándorlás • gazdasági vagy politikai okokból történő vándorlás • a két fenti szempont vegyítésével: • önkéntes gazdasági vándorlás • kényszer hatására történő gazdasági vándorlás • politikai kényszer hatására történő vándorlás

13. Tengerentúli vándorlások

14. Európán belüli vándorlások 1.

15. Európán belüli vándorlások 2.

16. A népesség összetétele A következő szempontok alapján csoportosíthatjuk: • nemek (férfi – nő) • életkori csoportok (0–14, 14–60, 60–x évesek) • nemzetiség (főleg: többségi, kisebbségi) • vallás (főleg: hívő–ateista, keresztény, nem keresztény) • gazdasági aktivitás (eltartott, aktív és passzív kereső) • munkaerő szektorális megoszlása (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások) • jövedelmi csoportok • képzettség (elemi, középfokú, felsőfokú végzettség) • társadalmi osztály vagy réteg (pl. elit, középosztály, alsó osztályok) A lista második felében található tényezőket nem a népesség, hanem a társadalmi rétegződés témakörében tárgyaljuk.

17. A nemi összetétel változása • elméletileg 50–50%, de számos tényező módosítja • születéskor enyhe fiútöbblet • a férfiak halandósága minden korcsoportban nagyobb a nőkénél, így már 30 év körül egyensúly alakul ki • 60 éves kor felett igen jelentős nőtöbblet • módosíthatja még az összetételt • kivándorlás, bevándorlás (ennek legalábbis kezdeti szakaszában a férfiak sokkal nagyobb arányban vesznek részt) • háborúk (a halottak igen jelentős részét a férfiak teszik ki) különösen jelentős nőtöbblet alakult ki az 1945 utáni Szovjetunióban, Németországban és Magyarországon is • a nemek közötti mortalitás jelentős eltérése, pl. a kommunista államokban 1965 után a férfiak halandósága növekedett, a nőké inkább stagnált. (Ez tovább fokozta a magyarországi nőtöbbletet)

18. Az életkori összetétel változása • Korfa: a népesség nemenkénti és korcsoportonkénti számát feltüntető diagram • A demográfiai átmenet a korfán: • eleinte széles alap, gyors keskenyedés, alacsony magasság • széles alap, lassabb keskenyedés, növekvő magasság • keskenyebb alap, alig látható keskenyedés • szűkülő alap, felfelé szélesedik, majd 60-70 év felett vékonyodik • Növekvő átlagos élettartam a korfán: egyre magasabb a fa (vagy szűkül az alap, ill. növekszik a felső szintek szélessége) • Növekvő népesség: egyre vastagabb a fa • Fertilitási és mortalitási hullámok a korfán (pl. a háborús emberveszteség okozta hiány egyre magasabbra kúszik fel) • Egész Európa általános 20. sz.-i tendenciája: az elöregedés • folyamatosan nő a 60 év feletti korosztály aránya • csökken a 14 év alattiak aránya • hosszabb távon a keresőképes korosztály mérete is csökkenni kezd • következmények: keresők–eltartottak aránya felbillen, egyre nehezebben finanszírozható a társadalombiztosítás

19. A magyar korfa időbeli változása

20. A nemzetiségi összetétel változása

21. A vallási összetétel változása