Készítette : Zám Alexandra

1. Magyarország részvétele a külgazdasági kapcsolatokban. Az ösztönző és korlátozó eszközök jelentősége. Készítette : Zám Alexandra

2. Amagyar kivitel értéke és növekedési üteme 1990-1999 között

3. Magyarország külgazdasági kapcsolatainak alakulása • A külkereskedelmi áruforgalom 1990 és 1999 között látható változás ment végbe. • Látható , hogy az export tekintetében , hogy a 90-es évek feléhez képest jelentősen (2,5-szeresen) megnőtt a kivitel aránya.

4. A rendszerváltás után visszaesés jelentkezett • Oka: KGST mechanizmusok szétestek ( alapvetően barter –ügyletek) • Javulás 1992-től (Európai Megállapodás életbelépése) • a magyar termékek olyan színvonalon és árakon állították elő, hogy nem lehetett a korábbi KGST-viszonylaton kívül eladni • Az import megugrik • Cserearányok romlanak ( már teljes mértékben dollárért kell megvásárolni az energiahordozókat, nyersanyagokat)

5. Következmény • Kereskedelmi deficit megugrása • Mélypont 1994: 10,6 Mrd USD exporttal szemben 14,5 Mrd USD behozatal • 3,9 Mrd deficit • Gazdasági egyensúly megrendülése • 40%-os mérleghiány, amit már sem a lassan beáramló tőke se az egyéb bevételek nem ellensúlyoztak • 1995 korrekciós intézkedések

6. korrekciós intézkedések • Forint 9%-kal való leértékelése • Fizetési mérleg védelmét szolgáló 8%-os vámpótlék bevezetése • Behozatal többségére egységesen vetették ki • Majd később fokozatosan csökkentették mértékét

7. Fellendülés • 1995-től kereskedelmi mérleghelyzet stabilitása • Forgalom dinamikusan - éveken át 20% feletti ütemben nőtt. • 1998. augusztusban bekövetkezett az orosz pénzügyi összeomlás. • Magyar exportteljesítményben nem volt érezhető (5%-os gazdasági növekedés)

8. Behozatal a kivitelnél valamivel gyorsabban emelkedik kivitelnél • 3 milliárdos deficit a , de 1994-es értékhez képest javulásnak tekinthető • Fizetési mérleg is javul • 1999-re a deficit már csak 2 milliárd • Az exportorientált gazdaság lett jellemző • Átformálódik az export áruszerkezete

9. Kezdetben az élelmiszerek, nyersanyagok és energiahordozók képviseltek nagyobb arányt, de 1999-re 57%-ban a berendezések a meghatározóak. (adatok %-os arányban)

10. Magyar kivitel viszonylat szerkezete

11. Mo. külkereskedelme fejlődő országokkal – 3 szakasz: 50-60-as, 70-es évek legeleje: • szerény kapcsolatok; függetlenedő országok kapcsolatai elsősorban anyaországgal • főleg a politika motiválta a partnerválasztást 1973 után: • minőségi ugrás: olajexportőr országok vásárlóereje megnövekedett és magyar termékeket kerestek 1982 után visszaesés: kivitelünk folyamatos csökkenése; behozatal növekedése Összefoglalva: Mo. súlya a világkereskedelemben, fejlődő kapcsolatokban csökken

12. A kapcsolatokat befolyásoló tényezők • 1989-90-es változások hatására megnőtt a versengés a fejlődő és volt szocialista országok között • Versengés okai: fejlődők aggódnak, hogy Kelet-közép Eu. államai több segélyt, hitelt kapnak; éleződik a verseny közöttük a fejlett országok piacain, ahol egyenlő elbánásban részesülünk

13. Az EU-s csatlakozás folyamata, hozama és költségei • 1991 Társulási szerződés  szerződéses formát ad a kapcsolatunknak Amit kapni szeretnénk: • nagy piac, fejlett technika, működő tőke • támogatások: mezőgazdaságban

14. Amit adni tudunk: • piacunk nyitott  külker 70%-a EU-val bonyolódik, már erősebb a KGST kapocsnál is • munkaerő: már hozzájutottak a külföldi tőkével működő cégeken keresztül • földrajzi elhelyezkedés: centrális; kapu balkán Ukrajna, Ro., Bulg. felé • regionális ( gazd.-i, pü.-i, ker.-i, telekommunikációs ) központ lehet • szolgáltatások fejlődnek a legdinamikusabban

15. A csatlakozás gazdasági előnyei • nemzetközi munkamegosztásba bekapcsolódás • EU-belföldivé válunk (pl. megszűnik antidömping eljárás) • EU tagság  vonzó a potenciális beruházók szemében • munkaerővándorlás csökkentheti a munkanélküliséget • Támogatások A csatlakozás gazdasági hátrányai • importverseny • működő tőke hirtelen beáramlása politikai és gazdasági kockázat • szakképzett fiatal munkaerő kiáramlása • vámszínvonalat csökkenteni kell; egyéb költségvetési kiadások is nőni fognak

16. A külkereskedelem állami szabályozása és eszközei • Mennyiségi korlátozások: legerőteljesebb eszköz, importnál alkalmazzák, behozatal egy időszakban ne haladjon meg egy előre megállapított érték- vagy mennyiséghatárt • Engedélyezés: Ez a gyakorlat valamely hatóság engedélyét írja elő a külkereskedelmi ügylet megvalósításának előfeltételeként. Segíti a forgalom ellenőrzését, számbavételét, de lehetőséget ad a korlátozásokra is. Ez utóbbi elsősorban az importban jellemző

17. Egyéb adminisztratív korlátozások: szabványok, egészségügyi biztonsági, környezetvédelmi normák, okmányokkal való rendelkezés, vámeljárás, stb. Ezek az eszközök akkor válnak akadállyá, ha a velük kapcsolatos eljárás öncélúvá és bürokratikussá válik . • Devizapolitikai eszközök:Haa nemzetközi fizetési forgalom állami szabályozása döntően adminisztratív eszközökkel történik, kötött devizagazdálkodásról beszélünk. Jellemzői: a valuta nem konvertibilis, kényszerárfolyamok alkalmazása, a nemzetközi fizetéseket a devizahatóság engedélyez

18. Árfolyamok:Az árfolyam a külföldi fizetési eszköz belföldi fizetési eszközben kifejezett ára • Adók: az importárukat többféle, vagy nagyobb adóteherrel sújtják, mint a hasonló hazait • Állami támogatások: Konkrét formái: közvetlen költségvetési juttatás, adóelengedés, adó visszatérítés, ártámogatás, bizonyos költségek finanszírozása.

19. Vámok: • Export-, import-, tranzitvámok – a külkereskedelmi forgalom területeinek szabályozása. • Fiskális vámok – az állami költségvetés bevételeinek fokozása. • Nevelő vagy piacbiztosító vámok – a hazai termelés számára a fejlődéshez szükséges védelem és piac biztosítása. • Devizavédelmi vámok – a fizetési mérleg problémáinak enyhítése. • Antidömping vagy kiegyenlítő vámok – a külföldi áruk tisztességtelen versenyének ellensúlyozása a hazai piacon. • Taktikai vagy büntető vámok – a kereskedelem diplomáciai eszközeként a vámkedvezmények megnevezése, illetve a hátrányos vámelbánás megtorlása. • Preferenciális vámok – gazdasági segítség nyújtása. • Vámok differenciált alkalmazása – a külkereskedelmi forgalom szerkezetének alakítása.

20. Hitelek, hitelkedvezmények, exporthitel-biztosítás: A külkereskedelemben gyakran kerül arra sor, hogy az eladó hitelben adja el áruját, amivel egyúttal kockázatot is vállal. Állami intézkedések mentesíthetik az exportőröket és importőröket a hitelezés terhei alól.

21. Köszönöm a figyelmet