faktografikus/primer/tényközlő dokumentum:  elsődleges tájékoztató eszközeink

1. A faktografikus dokumentumok típusai, szerepük a tájékoztatásban tetszőlegesen választott magyar és külföldi lexikonok, enciklopédiák…stb. alapjánKészítette: Szűcs Nóra és Ördög Bettina

2. faktografikus/primer/tényközlő dokumentum: elsődleges tájékoztató eszközeink fact=’tény’ szóból származik Fajtái: • enciklopédia • lexikon • szótár • életrajzi lexikonok • adattárak • egyéb segédletek és adattárak

3. Szerepük a tájékoztatásban A könyvtári tájékoztatásba beletartoznak a tények és adatok közlései, amelyeket a faktografikus/adatfeltáró eszközökben találhatunk meg. Ezek sokfélék lehetnek: könyvek, periodikus kiadványok, CD-ROM-on publikált, mikroformátumú vagy akár csak hálózaton elérhető dokumentumféleségek, adatbázisok. A magas áruk és az adatok gyors avulása miatt nehéz a referenszgyűjtemények frissen tartása. Talán a CD-ROM változatok, illetve az online lehetőségek jelenthetnek erre a problémára megoldást.

4. Enciklopédiák és lexikonok Fogalom: Ezek a segédkönyvek egy-egy címszó alatt foglalják össze az egy-egy fogalomra vagy fogalomkörre vagy személyre vonatkozó ismereteket, adatokat, ideértve a vonatkozó szakirodalom adatait is. Az enciklopédia és a lexikon műfaja a gyakorlatban átfedéseket mutat. Az enciklopédiát lexikontól a cikkek terjedelme, a mondanivaló bőséges tudományos kifejtése különbözteti meg valamint az, hogy az enciklopédia témakörök szerinti csoportosításban tartalmazza a fogalmakat, kifejezéseket.

5. Fajtái: Tartalom szempontjából: • általános (egyetemes) • szakjellegű (speciális) Terjedelem szempontjából: • kislexikon, kisenciklopédia (1-3 kötet) • közepes (4-10 kötet) • nagy (10 kötet felett) Szerkesztés szempontjából: • mechanikus (betűrendes) • szisztematikus (szakrendes)

6. Részei: Ált. előszó, szerzők névsora, használatra vonatkozó tudni valók, rövidítések jegyzéke, végül maguk a szócikkek Szócikk felépítése: • élén a kövér betűkkel szedett címszó • Zárójelben vagy más megjelölés mellett a születési - halálozási adatok • Lehet etimológiai rész, a címszó nyelvi származását adják itt meg • A címszó alaki, helyesírási, nyelvi, fogalmi variánsa a címszótól vesszővel v. személyi címszavak esetén pontosvesszővel elválasztva kurzív szedéssel következik. • a szócikk, utalásokat tartalmazhat más fogalmakra • ~ jellel ismétlik a címszót

7. Enciklopédia • A görög Enkükliosz paideia ’teljes körű műveltség’ szóból származik • az általános műveltséghez tartozó ismeretanyag egészét v. valamely rész-(szak)területét rendszerezetten tárgyaló mű • A címszavakat témák szerinti csoportosításban, vagy alfabetikus sorrendben tartalmazza, használatát különböző szerkesztői segítségek, utalások és kiejtési útmutató teheti könnyebbé. • lehet egy és többkötetes • illusztrált vagy sem

8. Példák: • Britannica Hungarica – Világenciklopédia • 20 kötet • Szócikkei alfabetikus sorrendben • Kereszthivatkozások (Lásd; Lásd még; vö.) • Számos szócikk végén bibliográfia • Lap tetején kiemelve az első és utolsó szócikk címszava • A magyar kiadásba pluszként felvett szócikkek listája a kötet végén • Cambridge Enciklopédia • 2 kötet • Nemzetközi és korszerű ismeretanyag • Alfabetikus rend • Kereszthivatkozások • Lap tetején az oldalak első és utolsó címszava

9. The Encyclopaedia Britannica • 24 kötet • abc-s rend • Lap tetején az oldal kezdő és záró szócikkei • Utalók, kereszthivatkozások • Tiszta, áttekinthető szerkesztés • bibliográfia • Illusztrált • 24. kötete: Index és Atlasz • The EncyclopediaAmerica • 30 kötet • Abc-s rend • Kereszthivatkozások • Lap tetején az oldal kezdő és záró szócikkei • Bibliográfia a szócikkek végén • 30. kötet: Americana index • 1960-as évre vonatkozó népszámlálási adatok az USA-ban • Függelék • illusztrált

10. Lexikon • görög-latin eredetű szó korábbi értelmében: szótár • a lexikon az ismeretek betűrendes tára • egymástól távol eső fogalmak kerülnek egymás mellé • rövid, tényszerű, száraz, tömör, adat centrikus szócikkekből épül fel • főleg fogalmak, jelentős személyek, események stb. leírásait tartalmazza • az összefüggéseket utalók jelzik, és ezeket többnyire vizuálisan is kiemelik • gyakran illusztrált

11. Tartalom szerint az alábbi lexikonokat különböztetik meg: Általános lexikon • akkor fordulunk ~hoz, ha egy általunk ismeretlen vagy alig ismert fogalomról akarunk röviden, gyorsan tájékozódni • a szócikkek általában rövidek, jól áttekinthetők • Gyakori, hogy a szócikkek végén hivatkozást találunk a témáról bővebben író szerzőkről, művekről (pl.: Magyar Nagylexikon) Szaklexikon • nagyobb tudományos apparátussal készül • egy-egy tudomány vagy tudományág ismeretanyagát közli, ezért természetes, hogy az egyes szócikkek részletesebbek, nagyobb tudományos igénnyel készülnek (Biológiai lexikon, Mezőgazdasági lexikon stb.) Biográfiai (életrajzi)lexikon • életrajzi adatokat tartalmaz, általában a személynevek betűrendjében (pl.: Magyar életrajzi lexikon) • A ma élő személyekről a Ki kicsoda? típusú kiadványokból tájékozódhatunk

12. Példák: Magyar Nagylexikon • Mo.-ra és az egész világra kiterjedő ismerettár, pontos, objektív, hiteles tájékoztatást kíván nyújtani • 18 kötet + kiegészítés • Az egyes szócikkek közötti tudományos, rendszertani, logikai stb. kapcsolatok feltárása a nyíllal jelzett utalások segítségével történik. Az egyes szócikkek szövege lehetőség szerint tartalmazza a címszóra vonatkozó alapinformációkat, s így kerek egésznek tekinthetők. • Lap tetején az oldal első és utolsó címszava • Illusztrált Új magyar irodalmi lexikon • Magyar abc szerinti betűrend • Dőlt szedéssel a címszavak változatai • Minden, ami nem személynév kisbetűs • Címszó mellett a kiejtést, nemesi rangot, nemesi előneveket, uralkodói sorszámot stb. adnak meg • Szócikk végén betűjegy jelzi a szerző nevét

13. Az Új Magyar Irodalmi Lexikon egyik szócikke

14. Szótár • könyvként v. elektronikus formában rögzített szógyűjtemény • címszavakból áll • meghatározott szempontok szerint válogatott, • ábécébe rendezett • a különféle ismereteket (jelentés, értelmezés stb.) szócikkekben közli

15. Típusai: • egy-, két- v. többnyelvű szótárak, • köznyelvi, szaknyelvi és tájnyelvi szótárak, • értelmező szótárak, • etimológiai v. szófejtő szótárak, • földrajzi név, • családnév, • helyesírási szótárak • írói szótárak (azaz írói, költői életműveket teljes szókincsét v. e szókincs valamely részét számba vevő és meghatározott szempontok szerint közli)

16. Példák: 1. Idegen szavak és kifejezések szótára • Utalók • Címszavak után a kiejtés • Római számok után a szó további jelentéseit közlik • A szótár nem bokrosít, azaz az idegen szócsalád minden tagja külön címszó 2. Etimológiai szótár: magyar szavak és toldalékok eredete 3. Régi magyar családnevek szótára: XIV-XVI.század 4. Magyar szinonimaszótár 5. Magyar értelmező kéziszótár 6. Idegen nyelvi szótárak

17. Adattárak Fogalma:faktografikus információkat rendezett formában közlő mű. Azon segédkönyvek, amelyek az enciklopédiákon és lexikonokon kívül még általános, direkt, tényközlő tájékoztató apparátust képeznek.  Jellemzői: • gyors, adatszerű tájékoztatás (statisztikai és egyéb adatok, tények, események, dátumok, intézményi és személyi adatok) • közlési módjuk kevésbé magyarázatos • olyan adatokat tartalmaz adott téma szerinti csoportosításban, amelyeket „nem érdemes megjegyezni” • gyakori a táblázatos forma

18. Típusai: • almanachok • évkönyvek • eseménytárak • címtárak • névtárak • helységnévtárak • statisztikák • táblázat-és képletgyűjtemények

19. Almanach: • a középkorban csillagászati naptár, kalendárium • a könyvnyomtatás feltalálása után irodalmi szövegeket is tartalmaz – irodalmi almanachok • manapság mindenféle, nem folyóirat jellegű periodikus kiadványt is így kezdtek nevezni, így a tudományos jellegű évkönyveket is Példák: • Idegenforgalmi Almanachot: magyarországi szálláshelyek, éttermek, kulturális lehetőségek • Tények könyve: magyar és nemzetközi almanach • A 2002-ben megválasztott országgyűlés almanachja • Stb.

21. Évkönyvek: Ókorban, középkorban: ’annales’: történelmi események időrendi rögzítése Mai értelmezés: • intézmény vagy társaság évenkénti beszámolói • egy-egy tudományág rendszeresen megjelenő szakmai publikációja (pl.: Filozófiai Évkönyv) • a tudományos tájékoztatás periodikusan megjelenő statisztikai és egyéb adattárai Példák:  • Statesman’sYearbook : tömören közöl minden fontos információt egy-egy adott országról (földrajzi, gazdasági és statisztikai adatok, nemzeti valuta dollárhoz viszonyított értéke stb.) www.statesmansyearbook.com • A világ országai és kormányai : MTI Sajtóadatbankjának kiadványa --http://viko.mti.hu/ • Magyarország statisztikai évkönyve : rendszeresen megjelenő statisztikai, demográfiai összeállítások, KSH kiadványa • Filmévkönyv: Filmtudományi Intézet kurrens kiadványa, tárgyévre vonatkozó események és bemutatott filmek • Magyar külpolitikai évkönyv: Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének eseményeit, dokumentumait és adatait közli • Stb.

22. Eseménytárak: Típusai: a) kurrens: folyamatos, periodikusan megjelenő, a legközelebbi múlt eseményeit rögzítő b) retrospektív: visszatekint több évtizedre, évszázadra, hosszabb időszak eseményeit rögzíti pl.: kronológia, történeti időtábla, időrendi táblázat

23. Példák: • Magyarország történeti kronológiája: 4 kötetben • Az emberiség krónikája (1991) • A XX. század krónikája (1994) • Évfordulónaptár: MTI adta ki, online változata: http://evfordulo.mti.hu/ • Magyar dokumentáció: a MTI magyar vonatkozású közleményei, hírei egy adott évből, havi bontásban, kurrens • Stb.

24. Címtárak: • tudományos intézmények, könyvtárak, tájékoztatási központok címadatait közlik • lehet nemzeti és nemzetközi Példák:  • World of Learning (1947- ) A tudomány világa: nemzetközi tudományos szervezetek mellett a világ országainak tudományos és felsőoktatási intézményeiről, könyvtárairól, levéltárairól, múzeumairól ad tájékoztatást • Kurrens, évente jelenik meg, nemzetközi és országos hatáskörű intézményeket tartalmaz, országok abc-jében: oktatási, tudományos intézmények, könyvtárak múzeumok címét, telefonszámát, kiadványait sorolja fel • EUROMECUM (European higher education and reserch institutions) (1-7. 1991-) : európai tudományos kutatással, fejlesztéssel foglalkozó vállalatok és más intézmények adatai • World Guide to Libraries: legismertebb könyvtárakról, földrészek és országok szerint rendezve • Magyar Minerva: 6 kötet (1900-1932), magyar könyvtárak, múzeumok, levéltárak • Könyvtári Minerva: 3 kötetes (1997), csak könyvtárakról közöl adatokat • http://www.ki.oszk.hu/minerva/index.php

26. Névtárak: • általános: iskolai évkönyv, telefonkönyv, stb. • szakmai névjegyzékek: orvosokról, ügyvédekről, tanárokról, egyházi személyekről, katonákról stb. • ki-kicsodák : olyan élő személyekről tájékoztat, akik kiemelkedő társadalmi tevékenységük, teljesítményük, szerepük révén ismertek • pl.: Magyar és nemzetközi ki-kicsoda • ≠ életrajzi lexikon : a már nem élő személyekről való tájékoztatás pl.: Magyar életrajzi lexikon

27. Helységnévtárak: • egy-egy ország, netán az egész világ lakott helyiségeire vonatkozó fontos adatokat tartalmaznak, melyek lehetnek kortárs vagy történeti adatok Példák: • Magyarország helységnévtára:  KSH kiadványa • Magyarország történeti helységnévtára: a történelmi Magyarország XVIII. század végi, XIX. század eleji településeit megyénként ismerteti, KSH adja ki • Magyarország földrajzinév-tára: 2 rész: I. 715 db országos jelentőségű domborzati, vízrajzi,  és tájnevet tartalmaz II. részletesebb, 19 kötetben, megyénként tartalmazza a földrajzi neveket

28. Mindennapok adattárai: • hatályos jogszabálygyűjtemények pl.: CD-jogtár: több adatbázis együttese, havonta frissítik • szabványok és szabadalmak gyűjteményei pl.: PATLIB • menetrendek • telefonkönyvek • szaknévsorok • továbbtanulási útmutató • képletgyűjtemények

29. Köszönjük a figyelmet!

30. Bibliográfia: • Árkos Iván: CD-ROM-ok az oktatásban II. - Általános lexikonok és enciklopédiák = Új pedagógiai szemle, 2002. (52. évf.) 9. sz. p.129-132. • Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára Bp. Akadémiai K. 2004 • Balázs Géza: Jó és rossz szótárak = Édes anyanyelvünk, 2004. (26. évf.) 1. sz. p.3. • Cholnoky Győző: Szakirodalmi adattárak input-szervezése = TMT, 1978. (25. évf.) 6. sz. p.284-288. • Crystal, David - Szelle Béla: Cambridge Enciklopédia Bp. Maecenas 1997 • Drótos László - Somogyi Tamás: Adattármustra. Lexikonok = TMT, 2007. (54. évf.) 11-12. sz. p.539-554. • Drótos László - Vranyecz Tünde - Dancs Szabolcs: Adatmustra. Többnyelvű szótárak = TMT, 2007. (54. évf.) 4. sz. p.165-178. • Élesztős László - Rostás Sándor: Magyar Nagylexikon Bp. Akadémiai K. 1993- • Enciklopédiák küzdelme az internettel: tárostrom = HVG, 2008. (30. évf.) 22.(1514.) sz. p.53-54.

31. Fóris Ágota - Rihmer Zoltán: A szótárak minősítési kritériumairól = Fordítástudomány, 2007. (9. évf.) 1. sz. p.109-113. • Fóris Ágota: Szótárak könyvben és monitoron = Iskolakultúra, 2000. (10. évf.) 8. sz. p.95-96. • Gove, N. B. - Way, K.: Az adattárak, mint a tájékoztatási folyamat részei = TMT, 1963. (10. évf.) 3. sz. p.251-252. • Gráberné Bősze Klára: A magyarországi iskolai értesítők/évkönyvek évszázadai, és bibliográfiai feltárásuk = Könyv és nevelés, 2007. (9. évf.) 1. sz. p.77-85. • Halász György - Széky János - Nádori Attila: Britannica Hungarica: világenciklopédia Bp. Magyar Világ 1995-2009. • Horváth Tibor: Az általános tájékoztatás eszközei. Tanulási útmutató. Távoktatási jegyzet. Eger, EKF, 2003.  • Jakab István: Nyelvhasználatunk és az értelmező szótárak = Édes anyanyelvünk, 2007. (29. évf.) 4. sz. p.8. • Kiss Antal: Szavak - nevek – szótárak = Magyar nyelvjárások, 1998. 35. köt. p.207-209.

32. Kiss Zoltán: Az adatbázisok védelme: az adattárak előállítói és felhasználói = Cég és jog, 2002. (4. évf.) 1-2. sz. p.24-28. • Kovács Árpád - Nagy Péter: A faktografikus információkereső rendszerek néhány elméleti kérdése = TMT, 1983. (30. évf.) 12. sz. p.469-477. • Murányi Lajos: A bibliográfiától az adatbázisig =  Könyvtárosok kézikönyve. 2. köt.  Bp. OSIRIS 2001. • Murányi Péter: A külföldi általános multimédia enciklopédiák és a magyar könyvtárak = Könyvtári levelező/lap, 2001. (13. évf.) 4. sz. p.14. • Pajzs Júlia: Készülő szótárak mint adatbázisok = Nyelvtudományi közlemények, 1992. 93. köt. p.161-177. • Péter László: Új magyar irodalmi lexikon Bp. Akadémiai K. 2000 • Roboz Péter ref.: Flagg, G.: Online elérhető enciklopédiák, lexikonok könyvtári használatra? = TMT, 1984. (31. évf.) 8. sz. p.331. • Roboz Péter: Új kémiai faktografikus online adatbázis - A CAS tökéletesített csatlakozási szolgáltatásai - Az ISI Web of Science bővítése = TMT, 2002. (49. évf.) 6-7. sz. p.298-299. 

33. Schiff Ervin ref.: Rossini, D.: Az adattárak összeállításával kapcsolatos tevékenység történelmi háttere = TMT, 1967. (14. évf.) 4. sz. p.280-281. • Schiff Ervin: Gépi adattárak on-line használatának néhány kérdése egyes nyugat-európai szakfolyóiratokban = TMT, 1979. (26. évf.) 4. sz. p.149-160. • Somogyi Sándor: Kertész Gyula: Magyar helységnévtárak, helynévlexikonok és szótárak = Földrajzi közlemények, 2000. (124. (48.) köt.) 1-4. sz. p.218-220. • Somogyi Tamás: A tudományos adattárak helyzete 2005 tavaszán = TMT, 2006. (53. évf.) 11-12. sz. p.546-552.  • Stanya, O. - Talasek , V. - Zahradnicek, J.: A faktografikus információk gyűjtése és feldolgozása során felhalmozott tapasztalatok = TMT, 1988. (35. évf.) 1-2. sz. p.60-64.  • Szakács Tamás ref.: Winfried, G.: Multimédia enciklopédiák CD-ROM-on = TMT, 1995. (42. évf.) 5-6. sz. p.210-211. • Yust, Walter: Encyclopaedia Britannica: a newsurvey of universalknowledge Chicago ; London ; Toronto 1947