slide1
Download
Skip this Video
Download Presentation
Az idő története múzeumpedagógiai foglalkozás 2. Ismerkedés a napórával

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 13

Az idő története múzeumpedagógiai foglalkozás 2. Ismerkedés a napórával - PowerPoint PPT Presentation


  • 143 Views
  • Uploaded on

Az idő története múzeumpedagógiai foglalkozás 2. Ismerkedés a napórával. Bevezető. A napóra az egyik legősibb időmérő eszköz, amelynek elve azon a megfigyelésen alapszik, hogy az egyes testek árnyékának hossza és iránya a Nap állása szerint alakul.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Az idő története múzeumpedagógiai foglalkozás 2. Ismerkedés a napórával' - chidi


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
slide1
Az idő története

múzeumpedagógiai foglalkozás

2. Ismerkedés a napórával

slide2
Bevezető

A napóra az egyik legősibb időmérő eszköz, amelynek elve azon a megfigyelésen alapszik, hogy az egyes testek árnyékának hossza és iránya a Nap állása szerint alakul.

Az idő mérésének kérdése egyidős a csillagászattal. Minden ókori kultúrkörben fellelhető a napnak 12, illetve 24 részre való felosztása. Az első időmérők az egyenletesnek hitt Nap járását használták fel arra, hogy a nap kisebb elosztását mérjék.

Főbb témakörök:

1. A napórák története

2. Az idő mérése napórával

3. Felépítésük

4. Típusai

5. A legegyszerűbb típus szerkesztése

slide3
1. A napórák története

A napóra kétségkívül az első időmérő eszköz volt. Az asszír, föníciai, egyiptomi népek körében különösen nagy jelentőséggel bírt, hiszen szubtropikus éghajlatú hazájukból nézve az ég az év legnagyobb részében felhőtlen volt.

A napóra eredete a Kr. e. 5. évezredre vezethető vissza, de bizonyítékot a tényleges használatukra csak a Kr. e. 3. évezredben találunk.

A legősibb napóra az úgynevezett gnómon: ez egy függőleges tengelyű bot, vessző vagy obeliszk, amely az árnyékát egy vízszintes felületre veti.

MiletosziThálészt ábrázoló mozaik

slide4
Az egyiptomi obeliszkek a szakrális szerepük mellett, mint napórák gnómonja (árnyékvetője) működhettek.

A karnaki obeliszk

Napóra Epheszoszból

Egyiptomi „merkhet” napóra az i.e. XIV. századból

A keleti kultúrák mint kínai és az indiai, majd később az iszlám tudósok is magas szinten művelték a gnomonika tudományát.

Omar Khajjám perzsa költő és csillagász, 1080 táján napóra segítségével dolgozta ki az új iszlám naptárat.

slide5
Még a középkorban is a napóra volt a legpontosabb időmérő eszköz. Az egyház az imák idejének mutatására használta, előszeretettel díszítették a templomok tornyait is velük.

Fontos szerepet játszottak a napórák egészen a 19. század közepéig, a mechanikus órák megjelenéséig. Ám még akkor is napórával ellenőrizték a pontatlanabb mechanikus órák járását.

Napóra Krakkóban

Napóra Zsámbékon

slide7
2. Az idő mérése napórával

Az órák egységesen a kiegyenlített középidő, zónaidő szerint járnak, míg a napóra a valóságos helyi időt mutatja. Ezért ha a zónaidőt szeretnénk megtudni a napóra segítségével, akkor a leolvasott idő-értékhez, időszakonként változó számú percet kell hozzáadnunk vagy abból levonnunk.

Ez az időegyenlet, amelyet a csilla-gászati évkönyvek nagy pontos-sággal az év minden egyes napjára megadnak tökéletesen megfelel az idő kiszámításához. A napórán mért időhöz hozzáadjuk az előjelet figyelembe véve az időegyenlet szerinti percet, akkor megkapjuk a helyi középidőt.

Forrás: napora.mcse.hu

slide8
3. Felépítésük

Árnyékvető

Gnómon

Ez egy vízszintes síkon álló függőleges pálca vagy rúd, esetleg oszlop.A gnómon segítségével jelöljük ki a napóra felállításához és helyes működéséhez az észak-déli irányt, vagyis a pálca talppontján,és a szakaszok felezőpontjain átmenő egyenes meghatározza az észak-déli meridián vonalat. Ezt nevezzük indiai körnek.

Pólosz

Amikor az árnyékvető pálca irányaa Föld forgástengelyével párhuzamos.

slide9
Számlap

Az árnyékvető által vetett árnyék végigvonul a számlapon és sorra érinti az órajeleket, ezek segítségével olvashatjuk le a napóráról az időt.

slide10
4. Típusai

Rögzített napórák

1. Ekvatoriális vagy egyenlítői napórák

2. Horizontális vagy vízszintes napórák

3. Vertikális vagy függőleges napórák

4. Gömb napórák

5. Homorú félgömb vagy szkáphosz napórák

Hordozható napórák

1. Henger napórák

2. Gyűrűs napórák

3. Doboz napórák

4. Asztali napórák

slide11
5. A legegyszerűbb típus szerkesztése

Ekvatoriális vagy egyenlítői napóra

Ennek a napórának a szerkesztése a legegyszerűbb és az összes napóra típus, vetítéses eljárással szerkeszthető belőle.

slide12
Első lépésben meghatározzuk az ekvatoriális napóra számlapjának átmérőjét. A fél átmérővel, vagyis az r sugárral rajtolunk egy kört.
  • A kör középpontján halad majd keresztül az árnyékvető pálca, vagy rúd.
  • A kört most 24 egyenlő részre osztjuk, ezek lesznek az egész órák jelei, úgy, hogy a 12 órás jel és a középponthoz húzható egyenes függőleges helyzetbe kerüljön.
  • Az órajeleket természetesen az esti óráktól a kora reggeli órákig szükségtelen bejelölni, hiszen ekkor amúgy sem süt a Nap. Ha ezt az órát a mi szélességi köreinkre hozzuk, vigyázva, hogy a pálca iránya párhuzamos maradjon a Föld tengelyével, egyenlítői napórát kapunk. A Föld tengelyének irányát, a pólus horizont feletti magasságát a földrajzi szélesség szögértéke adja a horizonthoz mérve (φ). Ez a napóra mutatójának iránya.
  • Az óra számlapjának síkja a horizonthoz 90°-φ szöggel hajlik.
slide13
Forrás:

Magyar Csillagászati Egyesület Napóra Szakcsoportjának weboldala

ad