Minőségirányítás 1. hét: a minőségügy történeti kialakulása

1. . Minőségirányítás 1. hét: a minőségügy történeti kialakulása

2. a minőségfogalmának előtérbe kerülése • a minőségügyben kimagasló Szakemberek • a minőségügy szabványosítási háttere ELŐADÁS/GYAKORLAT ÁTTEKINTÉSE

3. Hamurabi törvénykönyve: rendelkezik az orvosi műhibákról Szabályokat egyesítették, írásba foglalták Ókor

4. Tutankhamon temetése a világ egyik legrégebbi dokumentált minőségi hibája. • Sietve temették el és a balzsamozási eljárás során használt ágyak jelei szerint az egyes elemeket felcserélték…. Az egyiptomi fáraók idején…

5. „Egy házat nem csak az tud értékelni, aki építette, hanem még talán jobban meg tudja bírálni az, aki használja; a kormányszerkezetet a kormányos jobban, mint az ács és a lakomát jobban a vendégek, mint a szakács.” Arisztotelész

6. HALÁL KÖNYVE • Dokumentált minőségügyi rendszer az előkelőségek temetésére. • Leírta a szertartások végrehajtásának módját, előírta az emberekkel együtt eltemetendő javak előkészítésének szabályait. • Az előírt minőséget Necropolis főfelügyelője tanúsította kézjegyével.

7. azonos hivatást művelők szakmai érdekképviseleti rendszerbe tömörültek = céhek Minőségi színvonal megőrzése Ennek érdekében minden darabot megvizsgáltak HEFOP 3.3.1. KÖZÉPKOR

8. A minőség egy új dimenziója jelent meg. Munkamegosztás Betanított munkások Selejtek száma megnőtt Ezért változás → ellenőrzés, szabványosítás HEFOP 3.3.1. Manufaktura időszaka

9. . MINŐSÉG VAGY MENNYISÉG ??? A minőség döntő tényezővé, túlélési kritériummá csak az ipari forradalom óta vált. Dr. Balatoni Ildikó

10. 1880-as évekFrederick Winslow Taylor ( 1856-1915) • Amerikai gazdasági szervező mérnök • „A tudományos menedzsment alapelvei”c. könyv szerzője • A tervezés különválása a végrehajtástól • Menedzsment módszerek alkalmazása a hatékonyság növelésére

11. Ford T modell • A gyártásától megváltozott az ipari termelés jellege • Ford és Taylor a manufakturális ipart alakították át • A gépkocsi gyártás folyamatát műveleti egységekre bontották, erre technológiát alkottak, szakmunkásokat neveltek, a gyártás idejét lecsökkentették. • Képzett minőségellenőröket bíztak meg. A minőség ellenőrzés önálló szakmává vált.

12. Az I. világháború… • A minőség „felemelkedett a levegőbe” és azt igényelte, hogy a brit repülőgépek megbízhatóságát fejlesszék. • Ha egy német gép meghibásodott, az uralkodó széljárás gyakran lehetővé tette, hogy a pilóta visszatérjen a saját vonalai mögé és később újra felszálljon, míg a brit pilóta hasonló esetben fogságba esett.

13. A minőségügyi rendszerek fejlesztésében kiemelkedő szerepet játszó szakemberek

14. Walter A. Shewhart(1891-1967) • Statisztikus (1920-as, 30-as évek) • A statisztikai elveken nyugvó minőségellenőrzési rendszerek kialakítása fűződik a nevéhez • Ellenőrző kártyák elméleti és gyakorlati kidolgozása

15. W. Edwards Deming(1900-1993) • Amerikai statisztikus • 1950-es években japán mérnököket képzett és a japánok szerint kiemelkedő szerepe volt abban, hogy országuk a második világháború után ugrásszerűen fejlődött • „A minőség elsősorban a felsőbb szintű menedzsment tetteinek és döntéseinek következménye • A menedzsment feladata a rendszer szervezése, az általános problémák kezelése

16. Joseph M. Juran • Erdélyben született(1904) és az Egyesült Államokban telepedett le • Villamosmérnök • Segédkezett a japán ipar szerkezeti átalakításában • Dokumentált folyamat: „Juran trilógia” • Minőségtervezés • Minőségellenőrzés • Minőségfejlesztés • „ A minőség megfelelés a felhasználó igényeinek”

17. Philip B. Crosby(1926-2001) • „A minőség ingyen van” c. könyv 1979 • „ Nulla-hiba” program – rakéta gyártás, kormányprogram • Elmélete 4 alaptétele: • Minőség definíció • Minőségügyi rendszer • Nulla-hiba • Minőségköltségek • „ A minőség az igényeknek való megfelelést és nem az eleganciát jelenti”

18. Armand V. Feigenbaum • A General Electric menedzsere • „A szervezet összes területe felelős a minőségért” • A TQC- Total QualityControll fogalmának bevezetése • „ a termék és a szolgáltatás minősége: mindazon értékesítési, tervezési, gyártási, karbantartási jellemzőknek az összessége, amely által a termék és szolgáltatása a használat során kielégíti a vevő elvárásait”

19. A második világháború után a gazdaságban új korszak következett…

20. A II. világháború után: USA • A fogyasztók a javak és a szolgáltatások igen széles köréből választhattak. • Az amerikai piacok viszonylag nyitottak voltak valamennyi külföldi cég előtt • Az amerikai cégeknek egyre erősebb konkurenciával kellett szembenézniük • Felismerték, hogy a hibás termékek átdolgozása költséges és pazarló, és ezért az alapfolyamatokat kell javítani

21. A II. világháború után: Japán • A japán gazdaság teljesen elpusztult • A háború előtti áruk nem voltak jó minőségűek • A japán menedzserek tanulmányozták a külföldi gyakorlatokat, és olyan mechanizmusokat hoztak létre, amelyek biztosították, hogy a minőségre irányuló figyelem folyamatos legyen (tömegképzés, alkalmazottak bevonása, minőségi hurok) • Az 1980-as években Japán a világ második legnagyobb ipari hatalma lett

22. USA • 1969 – NASA - minőségügyi követelmények (Nemzeti repülésügyi és Űrkutatási Hivatal) – • 1971 – Nukleáris ipar: három minőségügyi rendszerre vonatkozó követelmény • Amerikai Élelmiszer és Gyógyszerhivatal (FDA) Jó gyártási gyakorlatok ( GMP)

23. Ezek a szabványok képezték az alapját… • NATO ( Észak-atlanti Szerződés Szervezete) szabványainak • AQAP 1,4,9 • Szövetségi Minőségbiztosítási Követelmények • Minőségügyi rendszer • Gyártásközi ellenőrzés és vizsgálat • Végellenőrzés

24. Nagy-Britannia • Nem fogadta el a NATO szabványokat • Bevezették: Védelmi Szabványokat (DEF.STANS) • A Védelmi Minisztérium csak a DEF.STAN követelményeknek megfelelő hadiipari vállalatokkal kötött szerződéseket

25. Nagy-Britannia • 1974-ben BS 5719 nem hadsereg számára, ipari előállításra készült minőségbiztosítási irányelvek kidolgozása • BS 5750 szabvány- nem csak a szerződéses kapcsolatban alkalmazták, hanem külső fél általi regisztrációra is alkalmassá vált

26. a minőség megváltozott szerepe a minőségügy történeti háttere a minőségügyi szakemberek elméletei a minőségügy szabványosítási háttere HEFOP 3.3.1. ELŐADÁS/GYAKORLAT ÖSSZEFOGLALÁSA

27. Ismertesse a minőségügy kialakulását. Ismertesse Deming és Juran elméleteit. Mutassa be a minőségügy szabványosítási hátterét. HEFOP 3.3.1. ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI

28. HEFOP 3.3.1. ELŐADÁS Felhasznált forrásai • Szakirodalom: • Dr. Varga Emilné Dr. Szűcs Edit: Minőségmenedzsment, Debrecen, Campus Kiadó, 2005. ISBN 963 86424 91 • EN ISO 9001:2000 • EN ISO 9000:2005