Biztonság

1. Biztonság

2. Jelölje meg az informatikai biztonság két alapterületét! • Információvédelem. • Az informatikai rendszermegbízható működése.

3. Melyek tartoznak az információvédelem fogalomkörébe? • Az információk sértetlensége. • Az információk hitelessége. • Az információk bizalmassága.

4. Mit takar az informatikai rendszer megbízható működése? • A rendszer és az adatok rendelkezésre állását. • A rendszer helyes működésének (funkcionalitásának) biztosítását.

5. Jelölje meg a minimális biztonsági követelmények közé tartozó elemeket! • Az azonosítás folyamatának kialakítása. • A hitelesítés folyamatának kialakítása. • A hozzáférés rendszerének felépítése. • A jogosultság kiosztása.

6. Mely állítások helytállóak a rendszeradminisztrátori feladatkörrel kapcsolatban? • A rendszeradminisztrátornak több joga van, mint egy felhasználónak. Ehhez természetesen több kötelesség és felelősség is társul. • Arendszert elindíthatják ésleállíthatják. • A rendszeradminisztrátor kezeli afelhasználó nevek, hozzátartozó jogokés jelszavak kiosztását. • Mindenkinek tud új jelszót adni, ha elfelejtette a régit.(de alapból senkiét sem tudja)

7. Mely állítások helytállóak a felhasználói személyazonosság hitelesítésével (beléptetésével) kapcsolatban? • Minden felhasználónak egyedi azonosítója van. • A hitelesítési eljárás a felhasználót azonosítja. • A hitelesítési eljárás legegyszerűbb módja a felhasználói név és jelszó bekérése és ellenőrzése. • A hitelesítési eljárás a felhasználói név és jelszó ellenőrzése után még folytatódhat. Például a rendszer adott telefonszámra egy kódot küld SMS-ben, amit adott helyre be kell írni.

8. Mely állítások helytállóak a belépési (felhasználói) névvel kapcsolatban? • A belépési név az azonosítást szolgálja. • Minden felhasználónak célszerű külön felhasználói nevet és jelszót biztosítani még akkor is, ha azonos feladatkörben dolgoznak. • Minden belépési névhez egyedi jogok rendelhetők.

9. Mely állítások helytállóak a belépési (felhasználói) névvel kapcsolatban? • A belépési névhez mindig tartozik jelszó (legfeljebb üres). • Helyes, ha több téves bejelentkezési kísérlet után az adott felhasználó belépését átmenetileg letiltják.

10. Mit jelent a guest felhasználó kifejezés? • Vendég látogatót, akinek a rendszerben általában csak olvasási joga van, és az is csak kevés dologra.

11. Mely állítások helytállóak a jelszóhasználattal kapcsolatban? • Helyes, ha több téves bejelentkezési kísérlet után az adott felhasználó belépését átmenetileg letiltják. • Az egyedi jelszó használata növeliaz információvédelmet. • A kötelező jelszóhasználat növeli a biztonságot. • A jelszó rendszeres cseréje növelia biztonságot

12. Melyek a biztonságos jelszavak? • Számokat, kis- és nagybetűket egyaránt tartalmaznak és minél hosszabbak.

13. Melyik a helyes állítás a felhasználó hozzáférési jogával kapcsolatban? • Hozzáférési jog több rendszerben fájlok írására és olvasására, valamint programvégrehajtásra egyaránt beállítható. • Pl.: Suliban • nincs a tanulóknak írási joga az O:\ meghajtóra, • nincs olvasási joguk más tanuló saját meghajtójára • nincs joguk telepítő programok futtatására

14. Melyek lehetnek a hardveres azonosítás eszközei? • Mágneskártya. • Ujjlenyomat-olvasó. • Aktív chipkártya.

15. digitális aláírás • Célja, hogy a hagyományos aláírást tudjuk helyettesíteni vele az informatika világában. • Igazolni tudjuk vele az aláíró személyét, és azt is, hogy a dokumentum az aláírás óta nem változott meg. • A digitális aláírás valódiságát (az aláíró nyilvános kulcsának személyhez kötődését) hitelesítő központokban ellenőrizhetjük.

16. digitális aláírás • http://www.sikzoltan.com/Dokumentumok/digitalisalairas_eredeti_lektoralt.htm

17. Melyek lehetnek általában a biztonság érdekében rögzítésre kijelölt fontosabb rendszeresemények? ( = Magyarán, mit rögzít a rendszer) • Rendszerindítások, leállások,leállítások. • Be- és kijelentkezések. • Programleállások. • Rendszeróra-állítások. • Ezeket a rendszeradatokat a rendszeradminisztrátornakvan joga megtekinteni.

18. Mely adatok védendők? • A személyes adat védendő. • Védendő a banktitok és az üzleti titok. • az orvosi titok. • az ügyvédi titok. • az egyéb szakmai titkok. • az üzleti titok.

19. Az információvédelem szempontjából a következő biztonsági osztályok léteznek az adatokra: • Alap biztonsági osztály. • nyílt, jogszabály által nem védett adatok • személyes adatok • üzleti titok • Fokozott biztonsági osztály. • A nagy tömegű személyes adat • szolgálati titok • Kiemelt biztonsági osztály. • államtitok • katonai szolgálati titok • nagy értékű üzleti titok

20. Biztonsági Másolat • Az adatok vagy programok sérülése esetén a helyreállítást segíti. A konkrét feladattól függően, akár naponta is szükség lehet rá. • Bármilyen fájlról, programról készíthető biztonsági másolat. • Biztonsági másolat készítéséhez nincs feltétlenül szükségünk speciális (backup)programra • Biztonsági másolat bármilyenadathordozóra készülhet.

21. Biztonsági Másolat • Biztonsági Másolat készítésénekfeladata, nem csak a rendszergazdáé • Rendszeres biztonsági mentések a fontos adatokról, csökkenthetik az esetleges víruskárokat. • A biztonsági másolatok készítése egy automatizálható folyamat • Hardverhiba is okozhat adatvesztést, így a biztonsági másolatok nemcsak a véletlen törlések és a vírusok elleni védekezést szolgálják.

22. Biztonsági Másolat • Az operációs rendszerek általában támogatják a biztonsági másolatok készítését. • Biztonsági másolat készíthető ugyanarra a tárolóeszközre, amely a másolandó anyagot tartalmazza. Pl.: egy winchesteren, két partíciónál • Biztonsági mentés több óráig is eltarthat, ha sok adatok kell menteni

23. Mi történhet az adatokkal, fájlokkal áramkimaradás esetén? • Az operatív tárból minden elvész. Másrészt sérülhet a tartalom a háttértárolón is. Például ha a fájl vége jellel nem tudjuk lezárni a fájlokat, vagy ha a fájlrendszer adminisztrációs fájljai már nem tudnak kiíródni.

24. Proxy • Számítógép-hálózatokban proxynak, helyesebben proxy szervernek (angol „helyettes”, „megbízott”) nevezzük az olyan szervert (számítógép vagy szerveralkalmazás), ami a kliensek kéréseit köztes elemként más szerverekhez továbbítja. A kliens csatlakozik a proxyhoz, valamilyen szolgáltatást (fájlt, csatlakozást, weboldalt vagy más erőforrást) igényel, ami egy másik szerveren található. A proxy szerver a kliens nevében eljárva csatlakozik a megadott szerverhez, és igényli az erőforrást a számára. A proxy esetlegesen megváltoztathatja a kliens kérését vagy a szerver válaszát, és alkalomadtán kiszolgálhatja a kérést a szerverhez való csatlakozás nélkül is.

25. Mely állítások érvényesek a„proxy”-ra? • A böngészőben a proxy beállítás egy proxy szerverhez való kapcsolódást jelent. • A proxy szerver használata gyorsabbá teheti az internet használatát. • A proxy szervert tűzfalak üzemeltetésére szokták használni. • A külső hálózatból befutó kérések nem közvetlenül a célgéphez futnak be, hanem a szerverhez. A kérések teljesítéseígy központilag szabályozható.

26. Mivel védhetjük a számítógépes rendszereket a külső behatolástól? • Tűzfallal (Firewall)

27. Mivel védhetik a fokozottan védett rendszereket? • A hozzáférést felhasználónévvel, jelszóval, és esetleg hardveres védelemmel korlátozzák. • Az adattárolást végző háttértárak,a rendszer szervereiközelébe nem engednek illetéktelen személyt. • A külső kapcsolatokat megfelelőbeállítású levelező szerverrel éstűzfallalellenőrzik, szűrik.

28. Egy bármilyen számítógép elvesztése esetén: • anyagi kár keletkezik. • az állományok tartalmával (például a személyes adatainkkal) mások könnyen visszaélhetnek, ha nem védtük őket külön jelszóval. • az állományok tartalmát az operációs rendszer jelszava általában már nem védi, mert ha a merevlemezt egy másik gépbe átteszik, az olvashatóvá válik. • legalább az állományaink korábbiállapota meglesz, ha időnkéntkészítettünk biztonsági másolatot.

29. Számítógépes vírusok • A vírusok olyan programok, melyek általában más programokat módosítanak a számítógépen azáltal, hogy az önmagukról készült másolatokat beléjük ágyazzák. • Ha ez a másik program lefut, akkor aktivizálódik a vírus is • A számítógépes vírusok működése hasonlít az élővilágban megfigyelhető vírus viselkedéséhez, mely az élő sejtekbe hatol be, hogy önmaga másolatait előállíthassa.

30. Számítógépes vírusok • A vírusokat olyan, emberek hozzák létre, akiknek nagy a rendszerismeretük és a programozási tudásuk. Az operációs rendszerek hiányosságait vagy hibáit használják ki. • Egy számítógépen egyszerre több vírus is lehet. • A boot szektort vagy afájlrendszer táblázatait ismegtámadhatják

31. Vírusok fajtái • A programot is hordozni képes adatfájlokban terjedő kártékony programok a makróvírusok. • A boot vírus olyan számítógépes vírus, ami azokat a lemezterületeket használja fel önmaga terjesztésére, amiket a számítógép bekapcsoláskor automatikusan lefuttat a bootoláshoza merevlemezről vagy bármilyen rendszerindító lemezről. Ekkor már a rendszerindítás során is amemóriába kerülhet.

32. Vírusok fajtái • Egy számítógépes féreg(worm)egy számítógépes vírushoz hasonló önsokszorosító számítógépes program. Míg azonban a vírusok más végrehajtható programokhoz vagy dokumentumokhoz kapcsolódnak hozzá illetve válnak részeivé, addig a férgeknek nincs szükségük gazdaprogramra, önállóan fejtik ki működésüket. A férgek gyakran a számítógép-hálózatokat használják fel terjedésükhöz. • A féreg önmagát elektronikus levélbentovábbküldve hatalmas hálózati forgalmatokozhat. Ezzel kritikus helyzetet idézhetelő egy számítógépes rendszerben.

33. Vírusok támadásának következménye • A tárolt fájlok váratlan eltűnése vagy sérülése nemcsak hardverhiba, de vírustámadás következménye is lehet. • Vírus jelenlétére utalhat a számítógéplassuló működése. • Ha a rendszerbe került vírus működött, előfordulhat, hogy a teljes merevlemez tartalmáról lemondhatunk. Lehet, hogy már csak a formázás segít rajta.

34. Vírusok jellemzői • A csak-olvasható adathordozóink védve vannak, így a ROM is. • Egy e-mail is hordozhat vírust. • Már a rendszerindítás során is amemóriába kerülhet. • Egy vírus futása nyomán előfordulhat, hogy az operációs rendszerünk el sem indul.

35. Vírusok jellemzői • A vírusok intraneten és extranetenis terjedhetnek. • Az elektronikus levél csatolt fájljában érkező vírusok csak a megnyitáskor futnak le • Az operációs rendszerek nem mindig tartalmaznak beépített vírusvédelmet.Pl.: DOS • A vírusirtó program is megfertőződhet. Ilyenkor egy nem használt, garantáltan vírusmentes adathordozóról kell futtatni a vírusirtó programot.

36. Vírusok jellemzői • Minden kicsit is számítógének nevezhetőeszköz lehet vírusos.Pl.: mobil, PDA, laptop is • Egy PC-re írt vírus nem fut le MACen és az oprendszerektől is függ a futtathatósága. • A vírusok mutálódhatnak, azaz nem mindig pontosan ugyanazt a kódsorozatot másolják szaporodásukkor. Ez is nehezíti a vírusirtók munkáját. De ekkor a vírusok nem hoznak létre új vírust.

37. Vírus ellenőrző programok= vírusirtók • Általában fizetősek • A vírusellenőrző programok következetes használatával jelentősen csökkenthető a vírusfertőzések száma. • Az idegen helyen használt háttértárakat érdemes használat előtt vírusellenőrzővel átvizsgálni. • A vírusellenőrző programok adatbázisát érdemes gyakran, akár naponta frissíteni. • De sok vírusirtó programnak választható szolgáltatása a saját adatfájljának automatikus frissítése. Mindezekhez internetkapcsolatra van szükség.

38. Vírusirtók jellemzői • A vírusirtó programok indulásukkor a RAM memória tartalmát, a háttértárak boot szektorátis ellenőrzik. • Több vírusirtó program képes memóriarezidens módon (=mindig a memóriában van=mindig fut), folyamatosan dolgozni. Ez az üzemmód lassítja ugyan a gépet, de minden érintett fájl ellenőrzésre kerül. Így akár a vírus aktiválódása előtt képes azonnal riasztani. • Memóriarezidens mód másik előnye,hogy folyamatos védelmet biztosít.

39. Vírusirtó programok működése • A vírusokat nem csak az előre eltárolt minta alapján, de különleges kéréseik alapján is lehet valószínűsíteni. Ilyen esetben elképzelhető, hogy egy eredeti, frissen telepített programunkra is vírusriasztást kapunk. • Vannak olyan vírusok, amelyeket ki lehet irtani egy fájlból, annak sérülése nélkül. Ezek a vírusok például a fájl méretének növelése után írták be magukat. • Vannak olyan vírusok, amelyeket nem lehet kiirtani egy fájlból, annak sérülése nélkül. Ezek a vírusok a fájl tartalmát már sajnos felülírták.

40. Mi mindent tehet a vírusirtó program, ha egy vírusos fájlt talál? • Letörli a fájlt, hogy az újabb futtatása ne aktiválja a vírust. • Átnevezi a fájlt, hogy az újabb futtatása ne aktiválja a vírust. • Karanténba teszi a fájlt, hogy az újabb futtatása ne aktiválja a vírust. • Figyelmeztető üzenet küld aképernyőre és a naplófájlba azesetről.

41. Vírusirtók jellemzői • Vírusirtó és vírusirtó közt is jelentőskülönbségek lehetnek.(és nem csak árban) • Szerény véleményem szerint évek óta a NOD32 a legjobb. • Azonban egyetlen vírusirtó program sem nyújt százszázalékos védelmet, hiszen a vírus készítői egy lépéssel előrébb járnak.