1 / 16

Gazdasági fejlettségi különbségek Dél-Ázsiában

Gazdasági fejlettségi különbségek Dél-Ázsiában. dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney @ caesar.elte.hu. Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék. Eltérő természeti adottságok a mezőgazdaság számára. Pozitív

chance
Download Presentation

Gazdasági fejlettségi különbségek Dél-Ázsiában

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Gazdasági fejlettségi különbségek Dél-Ázsiában dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

  2. Eltérő természeti adottságok a mezőgazdaság számára Pozitív India: ter. fele szántóföld Srí Lanka: kedvező természeti viszonyok  „trópusi paradicsom” v. „szigetek gyöngye” Negatív: Elaprózott parcellák Bhután és Nepál: hegyvidéki fekvés  kevés termőföld Földreformok: India (1948), Banglades: nagy- és középbirtokok felosztása Következmények: Földéhség Alacsony technikai színvonal, alacsony hatékonyság, kisparasztok szegénysége  mezőgazdaság fejlődésének gátja Trópusi monszun hatása Zamindárok (földbirtokosok, bérlők), rajóták • 2 • 2 • 2

  3. Mezőgazdaság túlzott súlya India: fogl 60%, GDP 22% Bhután és Nepál: agrárországok, fogl 90%<, GDP: Bhután 25%, Nepál 38%, de: Bhután és Nepál: agrárországok (mg. fogl 90%<), de: belső szükségletek kielégítésére képes Kiv: Maldív-szk: GDP 9% Srí Lanka: kétarcúság: ültetvények vs. önellátó polikultúra Növénytermesztés vezető szerepe India: mg term. 4/5-e, Bhután, Nepál: gazdasági élet alapja a földművelés Rizs (India: ter. ¼-e), búza, köles, hüvelyesek, földimogyoró Gyapot, juta Cukornád (cukorból gur), Dohány, tea, fűszerek Kókuszpálma: Maldív-szk (fő kultúrnövény) Állatállomány számottevő Szarvasmarha, kecske, bivaly, (Bhután, Nepál: jak, juh is) Halászat: India, Maldív-szk. (mg alapja) • 3 • 3 • 3

  4. Vidéki szegények felemelése Második zöld forradalom  mg. komoly potenciál Ehhez a magántőkét a rurális terek felé kell csábítani Állami ellenőrzés kivonása a termékelosztási rendszerből Nagykereskedők közvetlenül szerződhessenek a termelőkkel Beruházások az öntözés elősegítésére Birtokviszonyok átalakítása • 4

  5. A városlakók és az írni-olvasni tudók aránya Indiában (2001) • 5

  6. A lányok helyzete Dél-Ázsia oktatásában Analfabétizmus (47%) Tipikus indiai 5 osztályt végez, a lányok átlag eggyel kevesebbet Térségben a nők helyzete mai napig alárendelt lányok oktatására rányomja bélyegét Lányok oktatásai helyzetét meghatározza: Alapvető diszkrimináció Szegénység Vallási háttér Országtípusok Már az alapfokú oktatáshoz történő hozzáférés is akadályozott (Nepál) Megvalósul a lányok iskolába történő integrációja, de alacsony szintű a szolgáltatás (Banglades, India) Csak a magasabb szintű oktatásban, munkaerőpiacon hátrány (Srí Lanka, Maldív-szigetek) • 6

  7. Indián belüli fejlettségi különbségek, 2002 Egy főre jutó GDP (India=100%) 200 % felett 125-199 % 75-124 % 74 % alatt • 7 • 7 • 7

  8. Gazdasági fejlődési különbségek1994–2002 GDP/fő növekedése 1994=100% 160 % felett 140-159 % 125-139 % 124 % alatt • 8 • 8 • 8

  9. A fejlettség és a fejlődés összefüggése Indiában r = 0,54 • 9

  10. Népességnövekedés és gazdasági fejlettség Indiában (2001) • 10

  11. Dél-Ázsia szegényebb országai Nepál Egyik legszegényebb ország Fejlesztésekhez segélyekre támaszkodik Bhután Egyik legelzártabb ország Óvatos gazdaságfejlesztés  életminőség javulása Bangladesi gazdaság gondjai: Humán- és pénztőke hiánya Népességnövekedés (Dhaka: XX. sz-ban ötszörösére nőtt  11 mió)  csekély a felhalmozás és beruházás Évről-évre ismétlődő természeti csapások • 11

  12. Fejlettebb dél-ázsiai gazdaságok Srí Lanka jobb helyzetű Alacsony: term. szap. (10‰), analfabéták aránya (9%), mg. fogl Magas: születéskor várható élettartam, napi tápanyagfogyasztás/fő, GDP/fő Maldív-szk: turisztikai bevételek átalakították a társadalmi-gazdasági viszonyokat Egyik legkisebb ország (300 km2) Több mint 1000 korallszigetből csak 202 alkalmas állandó letelepedésre  egyik legsűrűbben lakott ország (néps. helyenként > 1500 fő/km2<) Írástudatlanságot gyakorlatilag felszámolták Magas születéskor várható élettartam • 12

  13. Ipar, turizmus Bhután, Nepál, Banglades: ipar fejlődésének gátja: Nyersanyag-, energia- és tőkehiány Fogyatékos infrastruktúra Szegénység  csekély vásárlóerő  szűkös piac Élelmiszeripar minden országban Bhután, Nepál: hagyományos kézműipar, faipar Srí Lanka: fejlődik a vegyészet Turizmus Bhután, Nepál: kiemelkedő szerepe, de: Nepál: politikai instabilitás miatt erősen ingadozó  bevételek főként a fekete- és szürkegazdaságba Bhután: beutazási korlátok Maldív-szk: szk közel felén csak turisztikai létesítmények • 13

  14. Jelentős különbségek 14

  15. 15

  16. 16

More Related