FOE 2014. 05. 28.

1. Csőke Andrea – Juhász LászlóA 2014.évi XV. tv. és az új Ptk hatása a Csődtörvényre és egyéb aktuális kérdések FOE 2014. 05. 28.

2. Az előadás vázlata • I. • Statisztikai adatok • A 2014. évi XV. tv. egyes rendelkezései és a csődegyezség néhány kérdése • Az új Ptk. hatályba léptető rendelkezéseivel kapcsolatos kérdések • II. • A Cstv. módosítása (2013. évi CCLII.tv.) • A biztosítékokat érintő módosítások. • A vezetői felelősséggel kapcsolatos kérdések

3. Az előadás vázlata • III. • A pénzügyi lízingszerződések • a csőd- és felszámolási eljárásokban

4. I. rész Bevezetés

5. Statisztikai adatokCsőd és felszámolási eljárások (ügyérkezés) száma

6. A csődeljárások statisztikája

7. A csődeljárások statisztikája

8. Legfontosabb jogszabályok • 2013. évi V. tv. (Ptk) • 2013. évi CLXXVII. tv. (Ptk-é) • 2013. évi CCLII. tv. Egyes törvényeknek a Ptk. hatálybalépésével összefüggő módosításáról (PtkMódtv.) • 2013. évi CCXXI. tv. a hitelbiztosítéki nyilvántartásról • 2014. évi XV. tv. a bizalmi vagyonkezelőkről

9. A csődeljárás módosítása • Cstv. 20.§ „(1a) Az egyezség megkötésénél a jóhiszemű joggyakorlás követelményét kell szem előtt tartani, az egyezség nem tartalmazhat a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra vonatkozóan nyilvánvalóan és kirívóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket. Ilyennek kell tekinteni különösen, ha az adós vagyonához mérten a hitelezők összessége követeléseinek kielégítési aránya méltánytalanul alacsony mértékű, vagy ha valamely hitelezői csoport követelése más hitelezői csoportnál kirívóan alacsonyabb arányban vagy méltánytalanul hátrányosabb feltételekkel kerül kielégítésre.” • Hatályba lép: 2014.április 1.-ezt követően indult eljárásokban alkalmazandó

10. Csődeljárás-vagyonfelügyelő • Gfv.VII.30.034/2013/10. • A vagyonfelügyelő kötelezettségeit és jogait összegező Cstv. 13-16.§-ait vizsgálva megállapítható, hogy az itt felsorolt tevékenységeket nem egyetlen személynek, hanem a jogi személy vagyonfelügyelő által foglalkoztatott szakemberek csapatának kell elvégeznie. A felsorolás ugyanis tartalmaz jogi, közgazdasági, számviteli jogokat és kötelezettségeket, melyek teljesítését a vagyonfelügyelőtől elvárható szinten, nyilvánvalóan, csak több szakember együttes igénybevételével tudja biztosítani a vagyonfelügyelőként kijelölt társaság. • Amennyiben a vagyonfelügyelő-biztos akadályoztatva van a csak személyesen elvégezhető feladatai gyakorlása során, a vagyonfelügyelő társaságnak egy másik személyt kell megbíznia a vagyonfelügyelő-biztosi feladat ellátásával, ezek a feladatok nem láthatók el meghatalmazott által, a szükséges szakértelem biztosításának követelményére tekintettel

11. Csődegyezség-végrehajthatóság 1. • Gfv.VII.30.315/2013/3 • - a megkötött egyezség csak akkor fogadható el a bíróság által – az egyéb feltételek fennállása esetén is -, ha az eljárás adataiból megállapíthatóan az adós a tevékenységét folytatni kívánja. (Gfv.VII.30.339/2013/5. is) • A Cstv. 21.§ (1)-(2) bekezdéséből következően a csődegyezséget a maga teljességében kell vizsgálni, azaz a csődegyezséghez tartoznak a csődegyezségben hivatkozott mellékletek a nyilvántartásba vett hitelezők nevéről, címéről, a meghatalmazottaik eljárási jogát igazoló iratokról; a nyilvántartott hitelezői igényekről, illetve a hitelezők számára kifizetni javasolt pénzösszegről (az átadni javasolt vagyontárgyról), valamint a teljesítési határidőről. • Gfv.VII.30.351/2013/5. • a bírósághoz benyújtott csődegyezséghez tartozó összes iratból kell annak kitűnnie, hogy mely hitelezőkre terjed ki a csődegyezség, mint kényszeregyezség, s a kielégítésükre milyen tartalmú megállapodás jött létre.

12. Csődegyezség-végrehajthatóság 2. • Gfv.VII.30.315/2013/3 • - Végrehajtható csődegyezségként nem kizárólag az fogadható el, amelyben kötelezettség kifizetésére irányuló megállapodás található (a kifizetendő összeg pontos megjelölésével), hanem az egyezségbe a Cstv. 19.§ (1) bekezdése alapján – egyebek mellett – az adós gazdálkodó szervezetben részesedés szerzése, más személy kezességvállalása és egyéb biztosítékok nyújtása, illetve mindaz belefoglalható, amit az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében a felek szükségesnek tartanak. Ez utóbbiak teljesítése egyedi bírósági végrehajtás útján nem biztos, hogy kikényszeríthető, ennek ellenére az ilyen tartalmú megállapodást a Cstv. lehetővé teszi • Gfv.VII.30.351/2013/5 • A végrehajthatóság e körben úgy vizsgálható, hogy az adós és a hitelezői ellenőrizhetővé tették-e a hitelezők részére az adós számára előírt megfelelő időtartamok és az időtartamon belül elvégzendő feladatok meghatározásával az adós által vállaltak teljesítését

13. Csődegyezség tartalma 1. • Gfv.VII.30.351/2013/5. • lehetőség van arra, hogy az egyezséghez hozzájáruló hitelezők eltérő kielégítési arányhoz jussanak. Az egyezséghez hozzá nem járuló, de a kényszeregyezség hatálya alá tartozó hitelezők tekintetében azonban csak olyan feltételek fogadhatók el, amelyeket a legkedvezőbb feltételeket elérő egyezséghez hozzájáruló hitelező tekintetében állapítottak meg.

14. Csődegyezség tartalma 2. • Gfv.VII.30.352/2013/6. • Az adós csődeljárás során tanúsított csalárd magatartása megállapíthatósága esetén … a hitelező nincs elzárva attól, hogy az ebből eredő követelését perben érvényesítse. • A jogerősen jóváhagyott csődegyezséget követően a hitelező az adós és egy másik – akár közokiratba foglalt követeléssel rendelkező - hitelező közötti szerződés hatálytalanságának megállapítása vagy kártérítés iránt keresetet nyújthat be, az adós és a másik hitelező csalárdságára hivatkozással. Abban a perben lehet megállapíttatni, hogy az adós és a hitelező között kötelem nem jött létre, vagy az fedezetelvonás célzatával jött létre, a bejelentett (esetleg közokiratba foglalt) hitelezői igény jogalap nélküli, stb. és ezáltal ez a hitelező olyan szavazati joggal élt a csődegyezség megkötése során, mely veszteséggel járó kényszeregyezségbe szorította a perindító felet. • …a kereset megalapozottsága azonban nem eredményezheti a csődegyezség érvénytelenségét, kizárólag a pert indító hitelező és az alperesek közötti viszonyban vizsgálható a kártérítés feltételeinek a fennállása és e körben vonható le a jogkövetkezménye is.

15. Csődegyezség (korábbi) • Gfv.VII.30.299/2013/16 • egy csődegyezségnek csak akkor van kényszeregyezségi hatálya az ahhoz hozzá nem járuló hitelezők és az eljárásban részt nem vevő jogosultak tekintetében, ha az ő vonatkozásukban az adós a törvénynek megfelelően jár el • Gfv.VII.30.286/2013/12 • Ha a vitatottá minősített hitelezői igény tekintetében a hitelező a jogérvényesítést (perindítást) elmulasztja – vagy azt nem igazolja -, a vagyonfelügyelőnek a hitelezői nyilvántartásból törölnie kell az igényt és vissza kell utalnia részére a nyilvántartásba vételi díjat

16. Céltartalék • (3) A Cstv. 26. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: • „(5) Az adós a - felszámolást elrendelő első fokú végzés kézhezvételét követően, a végzés jogerőre emelkedéséig - köteles legalább 100 000 forint céltartalékot képezni a felszámolási költségek, így különösen • a) a vagyonára vonatkozó dokumentumok, közhiteles nyilvántartásból beszerzendő adatok összegyűjtésével, • b) a fizetési és értékpapír számláinak vezetésével és annak forgalmával, • c) az iratanyagának rendezésével, kezelésével, tárolásával és elhelyezésével, • d) a vagyontárgyainak őrzésével, állagmegóvásával • kapcsolatos kiadások fedezetére.”

17. Céltartalék • „83/K. § (1) A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvénnyel (a továbbiakban: 2014. évi XV. törvény) megállapított 26. § (5) bekezdésben az adós számára a felszá- molási költségekre vonatkozóan előírt céltartalékképzési kötelezettség azokban az eljárásokban irányadó, amelyekben a felszámolást első fokon elrendelő végzést 2014. április 1-jét követően hozta meg a bíróság.

18. Felszámolók • (13) A Cstv. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: • „(1) Ha az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság a jogerőre emelkedést követően haladéktalanul kirendeli a felszámolót, majd elrendeli a felszámolást elrendelő és a felszámolót kirendelő végzés kivonatának a Cégközlönyben való közzétételét. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel kerül sor.”

19. Felszámoló • (3) A 2014. március 15-én folyamatban lévő ügyekben a 2014. évi XV. törvénnyel módosított 28. § (1) bekezdést akkor kell alkalmazni, ha 2014. március 15-én • a) a felszámolás elrendelésére első fokon még nem került sor, vagy • b) a felszámolást elrendelő első fokú végzés még nem emelkedett jogerőre, és olyan felszámoló került kirendelésre, amely nem szerepel a 2014. évben hivatalosan közzétett új felszámolói névjegyzékben vagy • c) a felszámolást elrendelő első fokú végzés még nem emelkedett jogerőre, azonban olyan ideiglenes vagyonfelügyelő került kirendelésre, amely nem szerepel a 2014. évben hivatalosan közzétett új felszámolói névjegyzékben.

20. Felszámoló • (4) A (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben az első fokú bíróság az ideiglenes vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót hivatalból felmenti, és ideiglenes vagyonfelügyelő felmentése esetén másik ideiglenes vagyonfelügyelőt rendel ki hivatalból a 27/A. § (1) bekezdés szabályai szerint. Az első fokú bíróság a felmentett ideiglenes vagyonfelügyelő díjazását a felmentésről rendelkező végzésében az addig elvégzett tevékenység és munkateher alapján, arányosan határozza meg.

21. A jogerő • Pp. 228. § (1) Az a határozat, amely fellebbezéssel nem támadható meg, kihirdetésével (218. §) emelkedik jogerőre; azok a határidők azonban, amelyeket a határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani, a határozatnak a féllel történt közlésétől (219. §) kezdődnek. Mikor jogerős egy másodfokú határozat, amelyet nem hirdetnek ki? Mi a helyzet akkor, ha a felszámoló szervezet által a névjegyzék kapcsán indított perben a bíróság felfüggeszti az intézkedés végrehajtását? Véleményünk szerint ilyenkor nem kell felmenteni a felszámolót, bár új ügyeket nem kap.

22. Felszámolási kérdések • Gfv. VII.30.158/2013/7. számú határozat •   hitelezővé válás feltételei • A felszámolási eljárás fent is hivatkozott rendelkezésének egybevetéséből tehát egyértelműen az következik, hogy a hitelezőnek, amennyiben ilyen minőségben a felszámolási eljárásban részt akar venni, a bíróság felhívásának megfelelően a nyilvántartásba vételi díjat a 40 napos határidőn belül be is kell fizetnie. Ha az igénybejelentési határidőn belül bejelentkezik, de a nyilvántartásba vételi díjat csak a bejelentési határidőn túl fizeti meg, úgy csak az igényét határidőn túl bejelentő hitelezőként vehető figyelembe, mert a hitelezőként történő nyilvántartásba vétel együttes feltételei közül a másodikat csak az igénybejelentési határidőn túl teljesítette. Aki a 40 napos határidőn túl, a jogvesztő határidőn belül jelenti be a követelését, de a jogvesztő határidőn belül nem fizeti meg a nyilvántartásba vételi díjat, nem válik az adós felszámolási eljárásában figyelembe veendő hitelezőjévé. 

23. A felszámolással kapcsolatos kérdések • Fpkf. VII.30.241/2012/2. számú határozat • behajthatatlansági igazolás • Ha a követelést bejelentő már hitelezővé vált a Cstv. fogalmai szerint (hitelezői igényét bejelentette a felszámolónak és befizette a nyilvántartásba vételi díjat), ennek teljesítése után kérheti a behajthatatlansági igazolás kiadását. Ennek megtörténtével azonban hitelezői minősége a felszámolási eljárásban nem szűnik meg, csak akkor, ha kifejezetten úgy nyilatkozik, hogy a továbbiakban nem kíván az adós hitelezője lenni az eljárásban.

24. Visszafizetési kötelezettség • Gfv. VII.30.147/2012/4. számú határozat • Ebből következően a felszámolónak a közbenső mérleg benyújtásával egyidejűleg a felmerült költségeket indokolnia kell és a vitássá vált kifizetett összegek tekintetében bizonyítania kell, hogy az a felszámolási eljárás lefolytatása érdekében, a piacon elérhető legkedvezőbb, de ugyanakkor hatékony szolgáltatást nyújtóval kötött szerződésből ered. • A Kúria álláspontja szerint azonban nem terjed ki a felszámolási eljárást lefolytató bíróság hatásköre arra, hogy előírja a felszámolónak, milyen módon teljesítse a jogerős végzésben foglaltakat, azaz hogy az adós vagyonából már kifizetett összeget milyen módon pótolja vissza. • A felszámolási eljárást lefolytató bíróság csak abban a kérdésben dönthet, hogy a felmerült költség felszámolási költségként az adós vagyonával szemben elszámolható-e, az adós vagyonából ki nem egyenlíthető összeg forrásáról nem hozhat rendelkezést.”

25. Visszafizetési kötelezettség • A fenti állásponttól kissé eltérő megoldást alkalmazott a Kúria az alábbi ügyekben: • Gfv. VII. 30.238/2013/5. • Gfv. VII. 30.259/2013/8. • Gfv. VII. 30.250/2013/6. • Ezekben az ügyekben a bíróságok a közbenső mérleg jóvájagyása kapcsán kötelezték a felszámolót arra, hogy az egyik alkalmazott által elsikkasztott összeget ne csak követelésként állítsa be a mérlegbe, hanem fizesse be a hiányzó összeget.

26. Felszámoló társaság felelőssége • Gfv. VII.30.083/2013/3. számú határozat • „A hatályos szabályok szerint a bíróság által kijelölt felszámoló társaságnak áll fenn a vagyonnal való elszámolási kötelezettsége és nem a felszámolóbiztosnak. Ezért a felszámoló társaságnak úgy kell kialakítania az ügyvitelét, hogy a felszámolóbiztos akadályoztatása esetén is tudja a kötelezettségeit teljesíteni. Nem fogadható el tehát a késedelem kimentésére az a hivatkozás, hogy a felszámolóbiztossal a kapcsolatot nem, vagy nehezen tudja a felszámoló társaság felvenni, mert ez a felszámoló társaság belső problémája. Ha a kötelezettségeit nem tudja a bíróság, illetve a hitelezők (adós) felé teljesíteni, ezért a felszámoló társaság tartozik felelősséggel, mert nem úgy szervezte meg a munkáját, hogy a felszámolóbiztos közreműködése nélkül is el tudjon számolni.”

27. Hitelezői választmány • Fpkf. VII.30.246/2013/2. számú határozat • „”A  törvényalkotó nem kívánta azonos jogosítványokkal felhatalmazni a hitelezői választmányt és az azt működtető hitelezőket, hiszen az eljárásban vannak olyan helyzetek, amikor nem az egyes hitelezők, hanem a hitelezők csoportjának az érdekeit kell szem előtt tartani. A hitelezői választmány legalább a hitelezők egyharmadát tömöríti, akik rendelkeznek legalább a nyilvántartásba vett követelések egyharmadával. Ha a Cstv. csak a hitelezői választmány részére ad felhatalmazást valamilyen jognyilatkozat megtételére, akkor nyilvánvalóan kizárja azt, hogy a választmányt működtető hitelezők saját jogukon tegyenek ilyen nyilatkozatot. Olyan esetekben, amikor mind a hitelezői választmány, mind a hitelező felléphet a Cstv. rendelkezései szerint, akkor nem kizárt a hitelező önálló eljárása. Abban az esetben azonban, ha az eljárást a hitelezői választmány indította, az eljárásban a hitelezői választmány minősül félnek, és nem az azt működtető egyes hitelezők.”

28. Bérbe-, használatba adás • (17) A Cstv. 46. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: • „(4a) A felszámoló az adós vagyontárgyait csak a hitelezői választmány, illetve a hitelezők képviselője jóváhagyásával adhatja bérbe vagy engedheti át használatba olyan személynek vagy szervezetnek, aki vagy amely • a) az adós felszámolás elrendelésekor vagy azt megelőző egy éven belül vezető tisztségviselője vagy • b) az adós kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkező tulajdonosa • volt.”

29. Értékesítés • (19) A Cstv. 49. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki: • „(3b) Az értékesítés során - kivéve a jogszabályon alapuló elővásárlási jog gyakorlását - nem szerezhet tulajdont olyan személy vagy szervezet sem, aki vagy amely az adós kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkező tulajdonosa, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amely az adóssal együtt elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja.”

30. II. rész

31. Új Ptk hatálybalépése • 2014. március 15. Ptk. 8:4. § • Ptk.-é 1.§: • 1. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit a hatálybalépését követően • a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint • b) megtett jognyilatkozatokra • kell alkalmazni.

32. Kötelmek • Ptk-é 50.§ (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra - ideértve az e tények, illetve jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb kötelmeket is - a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (pl késedelmi kamat) • (2) A felek megállapodhatnak abban, hogy a Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik.

33. Csődtörvényt érintő módosítások • Személyi hatály • - Pártok felszámolása • - Ügyvédi irodák felszámolása

34. Pártok felszámolása • Az 1989. XXXIII. tv. I. Fejezete 1/A, a III. Fejezet 3/A-3/F. szakasszal egészül ki. • Fiztésképtelenséget csak a Cstv. 27.§ (2) b) és c) pontja alapján (jogerős bírósági határozat és eredménytelen végrehajtás) lehet megállapítani, [a 27.§ (2) bek. a.) pontja és a Civtv 10.§ (3) bek. (szerződésen alapuló nem vitatott tartozás) alapján nem], • -ha a tartozás eléri a 10 millió Ft-ot. • -90 napos haladék adható • -választási időszakban kampányidőszak kezdetétől a jogerős választási eredmény megállapításáig nem lehet elrendelni a felszámolást

35. Pártok felszámolása • Speciális eljárás: nyilvános meghallgatás • -10 éven belül, aki vezető volt, meg kell idézni, • a nyilvános meghallgatáson adja át a regnáló vezető a Cstv. 31.§ szerinti anyagokat, a korábbi vezetők csak nyilatkozatot tesznek. • Vagyon értékesítés speciális szabályai • -megmaradt vagyon kié lesz- pártalapítványé (és, ha nincs?) • Vezetői felelősség speciális szabálya és kapcsolódás a 33/A §-hoz- szerződésen kívül okozott kárért való felelősségi szabályok alapján felel a ki nem elégített hitelezői követelésekért.

36. Ügyvédi iroda felszámolása • CCLII.tv. 100.§ • Vagyonhiány esetén befizetési kötelezettség 30 napon belül, ennek elmaradása esetén irodagondnok köteles a felszámolási eljárást megindítani. • Irodagondnok és felszámoló párhuzamosan működik. • Nem tartozik az iroda vagyonába a letét (pénz, értékpapír, egyéb vagyontárgy) • Irodagondnoknak kell átadni a letéttel kapcsolatos iratokat, ügyvédi titkot tartalmazó iratokat. • Az irodagondnok és a felszámoló köteles együttműködni.

37. Illeték változás • 2014. március 15-től • Itv. 44. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott és jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának illetéke 80 000 forint, csődeljárásának illetéke 50 000 forint, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetében pedig a felszámolási eljárás illetéke 30 000 forint, a csődeljárás illetéke 30 000 forint. • Itt van jelentősége a jogi személyiség létének, tehát az a Bt. és Kkt, amely nem módosítja az okiratát, 2015 március 15-ig nem minősül jogi személynek.

38. A kezesre vonatkozó szabályok • Ptk. 6:416-6:430 § rendelkezései • Járulékos, főkötelezettséget tételez fel és nem lehet terhesebb, mint a főkötelezett kötelezettsége. • Önálló kötelem, az 1/2007 PJE meghaladott, nem ugyanazon követelésért felel a kezes, mint a főadós. A főadós tartozásának jogcíme bármi lehet, a kezes tartozásának a jogcíme: kezesség • A kezes elleni követelés elévülése akkor kezdődik, amikor a főadós mulasztása bekövetkezik.Kezes elleni csőd- és felszámolási eljárásban kötött egyezség nem érinti a főadós kötelezettségét

39. A kezesség és a fizetésképtelenségi eljárások az új Ptk. szabályai szerint Kártalanító kezesség 6:421. § (Kártalanító kezesség) Ha a kezes kifejezetten a követelésnek a kötelezettől be nem hajtható részéért vállalt felelősséget, a jogosult akkor követelheti a kezestől a biztosított követelés kielégítését, ha végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést” Sortartó kezesség 6:419.§ (A sortartás kifogása) A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre, Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja. Készfizető kezesség

40. A kezesség és a fizetésképtelenségi eljárások az új Ptk. szabályai szerint Készfizető kezesség • 1) Ha a felek így állapodnak meg • 6:1.§ (3) A kötelmeknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó közös szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja. • 2) Sortartó kezességből– 6:420. § [Készfizetõ kezesség] • A kezest nem illeti meg a sortartás kifogása, ha • a) a követelés kötelezettõl való behajtása a kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének, telephelyének vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezült; • b) a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést; vagy • c) a kötelezett csõdeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult.

41. A kezesség és a fizetésképtelenségi eljárások az új Ptk. szabályai szerint Kezesség a csődeljárásban • 6:417. § [A kezesség járulékossága] • (1) A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt. A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt, kiterjed azonban a kötelezett szerzõdésszegésének jogkövetkezményeire és a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékkövetelésekre is. Régi Ptk. szerinti gyakorlat csődegyezség esetén (Gfv.X.30.126/2011/6 ) (3) Bírósági eljárásban nem érvényesíthetõ követelés kezesével szemben a követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni. • (4) A kötelezett ellen indult csõdeljárásban biztosított fizetési haladék a kezes kötelezettségét nem érinti. A kötelezett ellen indult felszámolási vagy csõdeljárásban kötött egyezség a kezes kötelezettségét nem érinti, ha a jogosult a kezest az egyezség megkötését megelõzõen annak feltételeirõl tájékoztatta. A tájékoztatást követõen a kezes jogosult a kötelezett tartozásának a teljesítésére; teljesítés esetén a kezes a felszámolási vagy a csõdeljárásban a jogosult helyébe lép. A tájékoztatás elmaradása esetén a kezes kötelezettsége lecsökken az egyezségben meghatározott mértékre.

42. A kezesség és a fizetésképtelenségi eljárások az új Ptk. szabályai szerint • CSŐDELJÁRÁS A kötelezett ellen indult csõdeljárásban biztosított fizetési haladék a kezes kötelezettségét nem érinti. 1) Nem igaz – sortartóból készfizető kezesség lesz (6:420.§ c) pont), a továbbiakban a sortartó és készfizető kezesség egyforma 2) Lejárt követelések esetén a) 30 napon belül felléphet a sortartó (most már készfizetővé vált), vagy készfizető kezes ellen, vagy b) 30 napon belül fellép a kötelezettel szemben, és a 6: 417.§ (4) bekezdése szerint jár el, c) 30 napon belül nem jelenti be, Cstv. 20.§ (3) bekezdésére figyelemmel a Ptk.6:417. § (3) bekezdése alapján nem érvényesítheti a kezessel szemben sem a követelését,

43. A kezesség és a fizetésképtelenségi eljárások az új Ptk. szabályai szerint 3) Kezességgel biztosított le nem járt követelések • 6:416. § [Kezességi szerzõdés] • (1) Kezességi szerzõdéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Ha a követelés a kötelezettel szemben még nem esedékes, akkor a kezesnek még nincs se lejárt, se le nem járt fizetési kötelezettsége. • 6:417.§(4) A kötelezett ellen indult felszámolási vagy csõdeljárásban kötött egyezség a kezes kötelezettségét nem érinti, ha a jogosult a kezest az egyezség megkötését megelõzõen annak feltételeirõl tájékoztatta. A tájékoztatást követõen a kezes jogosult a kötelezett tartozásának a teljesítésére; teljesítés esetén a kezes a felszámolási vagy a csõdeljárásban a jogosult helyébe lép. A tájékoztatás elmaradása esetén a kezes kötelezettsége lecsökken az egyezségben meghatározott mértékre.

44. A kezesség és a fizetésképtelenségi eljárások az új Ptk. szabályai szerint Le nem járt követelés esetén: • a) 30 napon belül be kell jelentenie az igényét a kötelezett csődeljárásában, és a 6: 417.§ (4) bekezdése szerint jár el • b) ha 30 napon belül nem jelentette be az igényét, és van csődegyezség, akkor a Cstv. 20.§ (3) bekezdésére figyelemmel a Ptk.6:417. § (3) bekezdése alapján nem érvényesítheti a kezessel szemben sem a követelését

45. A kezesség és a fizetésképtelenségi eljárások az új Ptk. szabályai szerint Kártalanító kezesség esetén • 1) kizárt a kezessel szembeni fellépés lehetősége • 2) a jogosultnak • a) a kötelezett csődeljárásában hitelezővé kell válni (mindegy, hogy lejárt, vagy le nem járt a követelés)- tájékoztatási kötelezettség (hitelező önként fizethet), 6:417.§ (4) bekezdés következményei • b) ha nem jelentette be a hitelezői igényt, a Cstv. 20.§ (3) bekezdésére figyelemmel a Ptk.6:417. § (3) bekezdése alapján nem érvényesítheti az igényét a kezessel szemben sem.

46. A kezesség és a fizetésképtelenségi eljárások az új Ptk. szabályai szerint • FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS Kötelezett elleni eljárásban: Nincs lejárt-le nem járt probléma, mert minden lejárttá válik • 40/180 napon belül felléphet a kezessel szemben (kártalanítóval szemben nem), b) 40/180 napon belül bejelentheti az igényét a kötelezett felszámolásába és aztán a 6: 417.§ (4) bekezdése szerint jár el. c) Nem jelenti be jogvesztő határidőn belül – kezes szabadul, mert a követelés is megszűnik (6:417.§ (1) bekezdés)

47. A kezesség és a fizetésképtelenségi eljárások az új Ptk. szabályai szerint • Kezes felszámolása • - ha még nem létezik (mert a főkötelezettel szemben még nem vált esedékessé), nem lehet bejelenteni a kezes felszámolásában, • Nem függő követelés • Csak egy esetleges felszámolási kényszeregyezségben veendő figyelembe, mert ez számviteli törvény szerinti függő kötelezettség (Cstv. 44.§ (1a) bekezdés)

48. Csődeljárás: biztosított követelések • Biztosítéki célú vételi jog és engedményezés • Általános kérdés: miért kerülhetett be a csődtörvénybe (Wellmann-Salamonné Solymosi Ibolya vita Gazdaság és Jog 2007/1.) • Azokat erősítette, aki érvényesnek tekintették ezeket a megoldásokat, de a bírói döntések ellentmondásosak voltak. • Új Ptk- teljesen más szemlélet 6:99.§ [Fiduciárius hitelbiztosítékok semmissége] • Semmis az a kikötés, amely - a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvben meghatározott biztosítéki megállapodások kivételével - pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányul. • Ez a szabály nem érinti a tulajdonjog fenntartás, pénzügyi lízing, faktoring intézményét, amelyekben a biztosíték jelleg fennáll.

49. Biztosítékok • A Cstv. módosítására az új Ptk. zálogjogi, dologi biztosítékokra vonatkozó szabályozásának változása miatt került sor. Az átmeneti rendelkezés lehetővé teszi, hogy azok a biztosítékok, amelyeket bár az új Ptk. nem ismer (vagyont terhelő zálogjog), vagy nem ismer el (vételi jog biztosítéki célú kikötése), azonban az új Ptk. átmeneti rendelkezése alapján érvényesen fennállnak, megfelelő eljárásjogi elbírálást kapjanak. • Cstv. 83/I. § (1) A 2014. március 15. napját követően indult csődeljárásban és felszámolási eljárásban a 2014. március 15. napja előtt kikötött fiduciárius hitelbiztosítékból (Ptk. 6:99. §) eredő igényekre e törvény 2014. március 14. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. • (2) A 2014. március 15. napját követően indult csődeljárásban és felszámolási eljárásban a 2014. március 15. napja előtt alapított vagyont terhelő zálogjogból, illetve önálló zálogjogból eredő jogokra és kötelezettségekre e törvény 2014. március 14. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy ha a felszámolási eljárásban körülírással meghatározott zálogtárgyra vonatkozó zálogjogból eredő követelés érvényesítésére is sor kerül, a Ptk. 5:118-5:122. §-a szerinti rangsor elvét megfelelően kell alkalmazni.

50. Biztosítékok, amelyek fontosak a csőd- és felszámolás szempontjából