P NZ

1. P�NZ P�nz kereslete �s k�n�lata P�nzteremt�s Infl�ci�

2. P�NZ FOGALMA �ltal�nos elfogadott fizetoeszk�z, amely alkalmas - fizet�si tranzakci�kra (forgalmi �s fizet�si eszk�z)- megtakar�t�sra (felhalmoz�s eszk�ze)- �rt�kbeli nyilv�ntart�s, �sszehasonl�t�s k�sz�t�s�re (elsz�mol�si eszk�z, �rm�rce)

3. MODERN P�NZ - belso �rt�k n�lk�li hitelp�nz - teremt�se, megszun�se a bankrendszerben t�rt�nik - sok f�le p�nzhelyettes�to T�pusai: k�szp�nza) form�ja szerint: sz�mlap�nz b) l�trej�tte szerint: - jegybank �ltal teremtett p�nz: k�szp�nz jegybanki sz�mlap�nz- kereskedelmi bank �ltal  teremtett p�nz: sz�mlap�nz

4. MODERN P�NZHELYETTES�TOK Monet�ris piacok sok olyan p�nz�gyi term�ket h�vtak �letre, amelyek a p�nzfunkci�kat nagyr�szt k�pesek bet�lteni. Ezek a p�nzhelyettesek. Technikai p�nzhelyettesek: csak forgalmi eszk�z funkci�t tudj�k bet�lteni, pl: bankk�rtya, elektronikus p�nzt�rca, pontgyujto k�rty�k, eg�szs�gk�rta, �tkez�si utalv�ny, �d�l�si csekk, K�zgazdas�gi p�nzhelyettesek: fizet�si �s forgalmi eszk�z funkci�t is be tudj�k t�ltenipl: v�lt�, �rt�kpap�rok, hitelk�rty�k, utalv�nyok

5. P�NZKERESLET a gazd. szereplok azon ig�nye, hogy vagyonuk egy r�sz�t k�szp�nzben vagy l�trasz�l� bet�tben tarts�k Mi hat�rozza meg a p�nzkeresletet? 1. Fisher szerint: fizet�si (tranzakci�s) ig�ny 2. Keynes: fizet�si �s felhalmoz�si funkci� 3. Cambridge-i �llom�nyi szeml�letu megk�zel�t�s,amibol kinott a Friedman-i monetarizmus

6. P�NZKERESLET Fisher: forgalmi �s fizet�si eszk�z funkci�b�l indult ki: Fisher forgalmi egyenlete: M = Q x P  V

7. P�NZKERESLET Keynes likvidit�s-preferencia elm�lete szerint: 1. tranzakci�s ig�ny: elorel�that� kiad�sok,ami �sszgazdas�gi szinten a GDP-vel (Y) m�rheto MDT=MD(Y) 2. biztons�gi, �vatoss�gi ig�ny: elore nem l�that� kiad�sok ne okozzanak fizet�sk�ptelens�get,ezt is a kiad�sok hat. meg, vagyis a GDP f�ggv�nye MDB=MD(Y)

8. P�NZKERESLET Spekul�ci�s p�nzkereslet nagys�g�t meghat�rozza: befektet�si alternat�v�k hozama: ha az �rt�kpap�rok hozam�nak n�veked�s�re sz�m�tanak, ? vagyonuk nagyobb r�sz�t tartj�k �rt�kpap�rban, �s kevesebbet k�szp�nzben ill. foly�sz�ml�n Keynes szerint: a hozamok/kamatok (r) alakul�sa is hat�rozza meg a p�nzkeresletet 2 okb�l: MDSP=MD(r) 1. kamatok n�veked�s�vel no a p�nztart�s k�lts�ge  (elveszett haszon) ?kisebb tranzakci�s p�nzkereslet2. min�l magasabbak a kamatok ? spekul�ci�s c�llal  tartal�kolt p�nzbol t�bben vesznek k�tv�nyt, cs�kken  spekul�ci�s p�nzkereslet

9. P�NZKIN�LAT P�nzk�n�lat = bankrendszeren k�v�li,forgalomban l�vo p�nz mennyis�ge Meghat�roz�sa: att�l f�gg mit �rt�nk p�nz alatt, figyelembe vessz�k-e a p�nzhelyettes�toket P�nzaggreg�tumok �ltal�nosan alkalmazott m�rosz�mai: - M1= k�szp�nz + l�trasz�l� bet�t  csereeszk�z funkci�t azonnal bet�lteni k�pes p�nz - M2= M1 + hat�ridos bet�tcsereeszk�z funkci�t nem azonnal k�pes bet�lteni - M3= M2 + hossz� lej�rat� �rt�kpap�rok

10. P�nzk�n�lat MNB-ben alkalmazott m�rosz�mok M0 M1  M2 M3 M4

11. P�NZ KERESLETE - KIN�LATA P�nzkereslet = MD=MDT(Y)+MDSP(r)=MD(Y,r) + - P�nzk�n�lat = MS : jegybanki monet�ris politik�t�l f�gg Egyens�lyt a kamatl�bak teremtik meg:

12. Hogyan teremt p�nzt a JEGYBANK? hitelt ny�jt a kereskedelmi bankoknak: - direkt m�don: jegybanki sz�ml�j�n hitel�sszeg j�v��r�sa- indirekt m�don: �rt�kpap�r v�s�rl�ssal � v�lt�lesz�m�tol�ssal: a kereskedelmi bankn�l l�vo v�lt�kat megv�s�rolja egy cs�kkentett �ron, � repo �gylettel: jegybank �rt�kpap�rt vesz a kereskedelmi bankt�l, �s meg�llapodnak, hogy a kereskedelmi bank egy  k�sobbi idopontban visszav�s�rolja azt egy ma meghat. �ron. b) valuta, deviza, aranyv�s�rl�s a kereskedelmi bankokt�l

13. Hogyan teremt p�nzt a KERESKEDELMI BANK? hitelt ny�jt a gazdas�gi szereploknek- direkt m�don: sz�mlap�nzt j�v��r- �rt�kpap�rt v�s�rol a gazdas�gi szereploktol:  p�nzhelyettes�tot sz�mlap�nzre v�ltja valuta, deviza v�s�rl�ssal

14. P�NZTEREMT�S: p�lda Tegy�k fel a k�telezo tartal�k r�ta= 25% - Mari n�ni elhelyez 2.000.000 Ft-t a BB-n�l bet�tk�nt ebbol bank k�telezo hitelt ny�jt Lulunak tartal�kja 500.000 1.500.000 Ft - Lulu lak�st vesz Gyozik�tol, aki 1.500.000-t beteszi OTP-be ebbol az OTP k�telezo hitelk�nt kihelyez Majk�nak tartal�kja 375.000 Ft 1.125.000 Ft-t Majka aut�t vesz Kok�t�l, aki 1.125.000 Ft-t beteszi a K&H-ba k�telezo tartal�k hitelkihelyez�s 281.250 Ft 843.750 Ft

15. P�NZTEREMT�S:multiplikat�v folyamat p�nzteremt�se BB-n�l : 1.500.000 OTP-n�l: 1.125.000=1.500.000x0,75 m�rtani K&Hn�l: 843.750=(1.500.000x0,75)x0,75 sor � �sszege= a1/1-q ker.bankok �ltal = hitelkihelyez�sek = 1.500.000 teremtett p�nz �sszege 1-0,75 = 1.500.00 x 1/0,25 =6mill k�telezo tartal�kr�ta

16. P�NZMULTIPLIK�TOR A multiplik�tor jelzi, hogy a jegybankp�nz mennyis�ge (k�szp�nz, ami keres. bankokban sz�mlap�nzz� alakul) h�nyszoros�ra n�vekszik adott idoszak alatt.

17. P�NZTEREMT�S saj�toss�gai - P�nzteremt�sre csak az a bank k�pes, amely olyan �nmag�ra sz�l� k�vetel�st ad, amit sz�les k�rben elfogadnak. ? Speci�lis bankok, takar�kp�nzt�rak nem teremtenek p�nzt, jegybankp�nzt adnak �gyfeleiknek.

18. INFL�CI� fogyaszt�i �rsz�nvonal n�veked�s Lehets�ges okai: - a k�n�lat elmarad fogyaszt�i kereslettol - szerkezeti elt�r�s a kereslet �s k�n�lat k�z�tt - termel�kenys�gn�l jobban no a re�lj�vedelem - infl�ci�s v�rakoz�sok alakulnak ki T�pusai: - lass� infl�ci�: 10% alatti - v�gtat� infl�ci�: 10% feletti - hiperinfl�ci�: 100% feletti M�r�se: fogyaszt�i kos�r alapj�n: maginfl�ci�n�l szuk�tett kos�r alapj�n

19. Infl�ci� alakul�sa az elm�lt 30 �vben

20. Mi�rt rossz a magas infl�ci�? Az infl�ci� szintj�bol ad�d� k�lts�gek: ad�rendszeri torz�t�sok (pl: j�vedelmek ad�ztat�sa) cipotalp k�lts�gek Az infl�ci�s bizonytalans�gb�l fakad� k�lts�gek: (Magasabb infl�ci� = v�ltoz�konyabb infl�ci�) nehezebb �rtelmezni a piaci �rv�ltoz�sokat (magasabb kereslet vagy �ltal�nos �rn�veked�s) ha nem tudjuk mekkora lesz a j�vobeli infl�ci�: magasabb kamatok (kock�zati pr�mium) nehezebb tervezhetos�g, r�videbb szerzod�sek ad�sok �s megtakar�t�k k�z�tti vagyon�trendez�s Alacsonyabb gazdas�gi n�veked�si �tem

21. INFL�CI�- KAMATOK Infl�ci� eset�n a megtakar�t�ssal rendelkezok akkor hajland�ak k�lcs�nadni p�nz�ket, ha az infl�ci�s vesztes�get is kompenz�lja a kapott j�vedelem: (1+rn) = (1+rr) (1+inf) rn =nomin�lis kamatl�b rr =real kamatl�b rn = rr + inf +rrinf inf = v�rt infl�ci�

22. P�NZ�GYI RENDSZER Helye, szerepe Bankrendszerek

23. Hogyan mozog a p�nz a modern gazdas�gokban?

24. A P�NZ K�RFORG�SA sor�n H�ztart�sok: j�vedelme > kiad�sai ?nett� megtakar�t�k V�llalkoz�sok: j�vedelme k�sobb realiz�l�dik mint kiad�sai ? nett� hitelfelvevo �llam: mindketto lehet P�nz�gyi rendszer: - k�lcs�n�zheto p�nzek k�zvet�toje - feladata: eloseg�tse a p�nz �raml�s�t a megtakar�t�kt�l,  oda ahol t�bbletig�ny jelentkezik 

25. H�ZTART�SOK P�NZ�GYI POZICI�JA H�ztart�sok j�vedelme �s kiad�sai az �letciklus sor�n

26. H�ztart�sok megtakar�t�si r�t�ja 1998-2007

27. H�ZTART�SOK

28. V�LLALATOK profit n�vel�se �rdek�ben bov�tik a termel�st ? t�bbletkapacit�s ki�p�t�s�hez a belso forr�saikon k�v�l k�lso forr�sokra is sz�ks�g�k van forr�sig�ny�k f�gg:- mikro szinten: beruh�z�saik nagys�g�t�l- makro szinten: gazdas�gi n�veked�s  �tem�tol

29. A gazdas�gi szereplok p�nz�gyi poz�ci�j�nak alakul�sa Magyarorsz�gon

30. P�NZ�GYI RENDSZER A p�nz�gyi int�zm�nyrendszer az a piac, ahol a k�lcs�n�zheto, szabad p�nzek k�n�lata �s kereslete tal�lkozik. kamat: p�nzk�lcs�nz�s d�ja

31. TOKE�RAML�S FORM�I Megtakar�t�k �s felhaszn�l�k k�z�tt p�nz�raml�s k�t form�ban val�sulhat meg: - k�zvetett: a megtakar�t�kt�l a felhaszn�l�khoz k�zvet�to int�zm�nyek seg�ts�g�vel jut el a toke, a bankok �sszegyujtik, majd �talak�tj�k a szabad p�nzeket olyan lej�rat�v� �s olyan nagys�g�v�, amilyenre a hitelfelvevoknek sz�ks�ge van - k�zvetlen: megtakar�t�k �s felhaszn�l�k k�zvetlen�l ker�lnek kapcsolatba, helysz�ne a piac.A megtakar�t�k �rt�kpap�rokat kapnak p�nz�k�rt.

32. P�NZ�GYI RENDSZER ELEMEI 1.) p�nz�gyi int�zm�nyek: bankok, befektet�si t�rsas�gok, �s biztos�t�k, nyugd�jp�nzt�rak 2.) p�nz�gyi piacok: p�nzpiacok tokepiacok

33. P�NZ�GYI RENDSZER 3 elonyt ny�jt a gazdas�g szereploinek: Keres�s minimaliz�l�s:Megk�nny�tik a hitelig�nylok �s a k�lcs�n�zheto p�nzzel rendelkezok egym�sra tal�l�s�t. Transzform�l�s:�sszegyujtve a kis�sszegu megtakar�t�sokat, �talak�tj�k a szabad p�nzeket olyan lej�rat�v� �s olyan nagys�g�v�, amilyenre a hitelfelvevoknek sz�ks�ge van. Kock�zatminimaliz�l�s:A p�nz�gyi int�zm�nyek viselik annak a kock�zat�t, hogy az ad�s nem fizet. A p�nz�gyi piacok pedig olyan diverzifik�l�si lehetos�geket ny�jtanak a befektetok- nek, amellyel cs�kkenteni tudj�k a kock�zatokat.

34. BANKRENDSZEREK Egyszintu bankrendszer:- a k�zponti bank a gazdas�g minden szereploj�nek szolg�ltat�st ny�jthat, - mellette szakos�tott bankok muk�dnek- elonye: jobb �ttekint�st, ellenorz�st biztos�t- h�tr�nya: rugalmatlan K�tszintu bankrendszer:- k�zponti bank csak a kereskedelmi bankokkal �s egy�b hitelint�zetekkel �ll kapcsolatban - a gazdas�gi szereplok csak a kereskedelmi bankokhoz �s egy�b hitelint�zetekhez fordulhatnak  - elonye: hat�konyabb  - h�tr�nya: nehezebb az ellenorz�s

35. BANKRENDSZEREK Specializ�lt v. kett�osztott bankrendszer: - bankok egyik csoportja csak lakoss�gi �gyletekkel,  r�vid t�v� finansz�roz�ssal foglalkozik (retail bank)- bankok m�sik r�sze csak hossz� t�v� befektet�sekkel, �rt�kpap�r-�gyletekkel foglalkozhat (angolsz�sz orsz�gokban, fok�nt USA-ban jellemzo)- tev�kenys�gi k�r�k elk�l�n�t�s�nek oka:  lakoss�got terhelo kock�zatok cs�kkent�se Univerz�lis bankrendszer:- minden bank mindenf�le banki tev�kenys�g �s szolg�l-  tat�s v�gz�s�re, befektet�si tev�kenys�gre is jogosult  (eur�pai orsz�gokban jellemzo, foleg N�meto.)

36. BANKRENDSZEREK Univerz�lis bankok elonyei:- k�nnyebb a kock�zatok divezifik�l�sa- k�lts�ghat�konyabb: t�bb tev�keny�gi k�r eset�n az inform�ci�k t�bbsz�r felhaszn�lhat�k, - bank m�ret optimaliz�lhat� Univerz�lis bankok h�tr�nyai:- magas kock�zat- �rdekkonfliktus lehet az egyes tev�kenys�gek  k�z�tt (visszautas�tjuk-e a fontos, nagy p�nzforgalmat  lebonyol�t� �gyf�l hitelk�relm�t indokolt esetben?) Ma m�r eltunnek a specializ�lt bankok, foleg univerz�lis jellegu bankok muk�dnek.

37. BANKOK T�PUSAI Kereskedelmi bankok: a leg�ltal�nosabb bankt�pus- Ter�leti, tev�kenys�gi �s �gyf�lkorl�t n�lk�l az eg�sz orsz�gban b�rkitol v�llalhattak megb�z�st. Region�lis bankok: sz�lesk�ru tev�kenys�ggel rendelkeztek, de ter�letileg korl�tozottak voltak. Takar�kp�nzt�rak: a lakoss�g sz�m�ra v�geznek mindenf�le muveletet (bet�tgyujt�st, hitelny�jt�s �s p�nzforgalom lebonyol�t�sa) Hitelsz�vetkezetek: csak a sz�vetkezeti tagok sz�m�ra ny�jtottak szolg�ltat�sokat. Jelz�loghitelbankok: hossz� lej�rati hitelez�ssel foglalkoznak, fedezetek�nt ingatlanokat k�rnek F�ldhitelint�zetek: a hitel fedezet�t mezogazdas�gi  muvel�sre alkalmas f�ldter�let k�pezte. + K�zponti bank: jegybank

38. MAGYAR BANKRENDSZER 1987-tol k�tszintu bankrendszer: Jegybank: Magyar Nemzeti Bank P�nz�gyi int�zm�nyek: a) hitelint�zetek:  b) p�nz�gyi v�llalkoz�sok: bet�tgyujt�sen  sz�mlavezet�sen k�v�l minden egy�b  szolg�ltat�s v�gz�s�re jogosultak