Az immunitás két csoportba sorolható: Természetes immunitás és Adaptív (specifikus) immunitás

1. AZ IMMUNOLÓGIA a szervezetben lejátszódó védekező folyamatokkal foglalkozik.Immunitas = „mentesség”, védettségIMMUNRENDSZER FELADATA: - védettségKülső veszélyek:pl. baktériumok, vírusok, gombák paraziták, Belső :pl. malignus sejtekAz immunrendszer Az immunvédelem kialakításáért felelős molekulák, sejtek és szervek alkotják . Tk. a szervezet rendőrsége, mely védelmet biztosít külső és belső eredetű idegen anyagokkal szemben.

2. Antigén: az immunrendszerre specifikusan ható, idegenként, vagy sajátként felismert molekulák összességeEpitópok: antigén determinánsokSpecifikus kötődés ellenanyagokhoz, T sejt receptorokhozHapten, carrierTermészetes immunitásSpecifikus (adaptiv) immunitás celluláris, humorális

3. Az immunitás két csoportba sorolható: Természetes immunitás és Adaptív (specifikus) immunitás

4. Természetes immunitás Szerzett immunitás Sejtek Fagociták (monociták/makrofágok, T és B limfociták + granulociták), DC, NK-sejt, CD5 g d B-sejtek, / T-sejtek Humorális tényez ők Komplement rendszer, citokinek Ellenanyagok, interleukinek a b (IFN és , TNF, IL-1 és IL-6) A felismert struktúra kémiai Szénhidrát, lipid, sziálsav, nem- F őként fehérje szerkezete metilált CpG motívum A válaszadó képesség ismételt Nem javul (nincs memória) Jelent ősen javul (van memória) fert őzés után Az aktivitás (védelem) Nem vihet ő át másik egyedbe Specifikus T- és B-sejtekkel átvihet ő másik egyedbe A kórokozó szervezetbe jutásakor Azonnal m űködésbe lép Több nap, ill. hét is szükséges a specifikus (T- és B-)sejtek megjelenéséhez

5. Specifikus (adaptiv) immunválasz sajátságai • Specificitás • Diverzitás-hatalmas repertoár, 107 –109 antigénre válasz • Memoria • Specializáció • Önkontroll, homeostasis, reguláció • Saját strukturák megkimélése, tolerancia

6. Specificitás :Minden lymphocyta csak egy adott epitóp felismerésére képes receptort hordoz • Klón szelekció az antigén specifikus limfociták még az antigén stimuláció előtt kialakulnak!Az antigén választ , majd aktiváció . 2 jel szükséges! • Diverzitás : limfocita repertoár 107-109magyarázat: szomatikus génátrendeződés • Egy gén-egy polypeptid teória megdőlt! • Memória : ugyanazon antigénre adott ismételt immunválasz gyorsabb, nagyobb, minőségi változás • Immunológiai tolerancia Saját, nem saját diszkrimináció.

7. Apoptózis szerepe az immunrendszerbenPrekurzorok eliminációjaAktivált limfociták apoptózisa (activation induced cell death), vagy növekedési és egyéb faktorok csökkenése

8. Klónszelekció • A sejtklónok száma, azonos nagyságrendű a természetben előforduló antigénekével. • Az antigén csak azzal a sejttel lép kölcsönhatásba, amelynek antigénreceptorával fajlagosan kapcsolódni tud.. Az antigén tehát szelektál - klonális szelekció, klonális osztódás és differenciálódás indul meg. • hosszú életű, antigénspecifikus, ún. memóriasejtek is képződnek, amelyek az immunválaszadási készség folyamatosságát biztosítják.

9. Klónszelekció

10. Elsődleges és másodlagos nyirokszervek A csontvelői őssejtek limfocitákká érése az elsődleges nyirokszervekben zajlik. Az érett sejtek elhagyják a primer nyirokszerveket és a vér-, ill. nyirokáram útján a másodlagos nyirokszervekbe vándorolnak. Elsődleges nyirokszervek: 1. Csontvelő 2. Thymus Másodlagos nyirokszervek: 1. Nyirokcsomók 2. Lép 3. SALT (Skin associated lymphoid tissue MALT (Mucosal associated lymphoid tissue): BALT, GALT: mandulák, féregnyúlvány, Peyer plakkok

11. ELSŐDLEGES NYIROKSZERVEK Csontvelő, Thymus Ezekben a központi nyirokszervekben keletkeznek a limfociták a limfoid őssejtekből. Itt válnak elkötelezetté és itt érnek funkcióképes limfocitákká. Ezekben a nyirokszervekben történik meg a B ill. a T-sejt-receptor-gének átrendeződése, amelynek eredményeként kialakul az antigénkötő receptorok repertoárja. Itt „tanulják” meg a limfociták a saját struktúrák felismerését, de testidegen anyaggal ebbel a környezetben nem találkoznak.

13. CsontvelőVörös csontvelő: hemopoézis színhelyeA csontvelői pluripotens őssejtből alakul ki a limfoid és a myeloid progenitor, amelyekből megfelelő környezeti hatásokra a vér összes alakos eleme kifejlődik.Bursa aequivalens szerv, B sejtek fejlődésének helyeThymusT sejtek érése, szelekciója

15. Az immunrendszer sejtes elemeinek képződése

16. MÁSODLAGOS NYIROKSZERVEK A másodlagos nyirokszervek fő feladata a testidegen anyagoknak a szervezetből való kiszűrése. A másodlagos nyirokszervekben és nyirokszövetekben ismerik fel az antigénkötő receptorral rendelkező limfociták a nem-saját struktúrákat

18. A lymphocyták körforgása („őrjárat”)

19. Nyirokcsomók kéregállomány (cortex), a kéreg alatti állomány (paracortex) velőállomány (medulla) A kéregállományban főként B-sejtek és makrofágok (primer folliculus). Antigén bejutása után csíraközpontok (centrum germinativum) formálódnak; B-sejtek antigénhatásra bekövetkező aktiválódása, plazmasejtekké és memóriasejtekké differenciálódása. T-sejtes zóna a paracortexben velőállományban lévő sejtek javarésze ellenanyagot termelő plazmasejt. ,

20. A professzionális antigénprezentáló sejtek

21. A dendritikus sejtek (DC) az antigént a perifériás szövetekben veszik fel, majd a nyirokcsomókba vándorolnak és antigénprezentáló sejtként elsődlegesen a T-sejtek aktiválásában vesznek részt. Az aktivált T-sejtek a B-sejtekkel lépnek kölcsönhatásba és azok differenciálódását segítik.

22. A dendritikus sejtek az antigéneket a nyirokcsomókba szállítják • Itt találkoznak a „naív”T sejtekkel, melyek aktiválódnak, és effektor T sejtekként a keringésbe jutnak, innen pedig a szövetekbe, ill. a fertőzés helyére • Memória sejtek is kijutnak a keringésbe, ill. nyirokszervekbe

23. A B sejtek is a nyirokcsomókban aktiválódnak az antigén hatására (follikuláris dendritikus sejtek szerepe!) • A plazmasejtek a keringésbe jutnak ; az ellenanyagok a fertőzés helyén fejtik ki hatásukat

24. A poszkapilláris venulákat ún. magas endotélsejtek (high endothelial venule sejtek) bélelik. A HEV sejtek adhéziós molekulákat hordoznak felszínükön, melyek kötik a limfociták felszínén lévő homing receptorokat (pl szelektinek).E kölcsönhatás következményeként a limfociták átkúsznak a HEV sejtek között, és így jutnak a keringésből a nyirokszervekbe.

25. A lép csak a vérkeringéssel van kapcsolatban, a nyirokrendszerrel nem. Feladata a vérben keringő antigének kiszűrése. Vörös és fehér pulpát tartalmaz. A fehér pulpa limfoid szövet, amely a központi arteriolákat veszi körül (PeriArteriolar Lymphoid Sheat=PALS). A T sejtek az arteriola köré csoportosulnak, míg a nem stimulált B-sejtek primer, az antigénnel aktivált B-sejtek csíraközpontot is tartalmazó szekunder tüszőket alkotnak.

26. A Peyer-plakkok szerkezete

27. Az M-sejt a nyálkahártya epitéliumában elhelyezkedő különleges sejtféleség, melynek bazolaterális részén lévő betüremkedése mély zsebet alkot. A zsebben T-, B-sejtek, makrofágok valamint dendritikus sejtek halmozódnak fel. Az antigént a bél lumenéből az M-sejtek veszik fel, és a sejt zsebébe transzportálják.

28. M sejt

29. Figure 10-19

30. GALT (Gut Associated Lymphoid Tissue) • A MALT (Mucosa Associted Lymphoid Tissue) része • Mandulák, féregnyúlvány, • Peyer plakkok • IEL (intestinális intraepitheliális limfociták) • Lamina propriában levő limfociták-aktivált T és B sejtek ( eozinifilek, hízósejtek)

32. nyirokcsomó