1 / 21

Debrecen és Kelet-Magyarország

Debrecen és Kelet-Magyarország. Egy regionális központ és a regionalizmus országunk keleti részén. Kelet-Magyarország, avagy Alföld és Észak.

cece
Download Presentation

Debrecen és Kelet-Magyarország

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Debrecen és Kelet-Magyarország Egy regionális központ és a regionalizmus országunk keleti részén

  2. Kelet-Magyarország, avagy Alföld és Észak • Az Alföld és Észak elnevezésű régiók az Európai Unió statisztikai célú regionális beosztásának, a NUTS rendszernek Magyarország keleti részét magába foglaló területi egysége. •  Az országnak a Dunától keletre eső területeit foglalja magába, kivéve Pest megyét és Budapestet. • Kelet-Magyarország összesen kilenc megyét foglal magába, amelyek három statisztikai régióba tömörülnek:

  3. Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád) • Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg) • Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád) • A magyarországi nagytájak közül az Északi-középhegység és az Alföld tartozik ide.

  4. Bevezetés • A regionális térstruktúra alapja a településhálózat. • A hálózat csomópontjain alakulnak ki a városok, a különböző hierarchiafokozatú központok. • A városok rangfokozatát a környékükkel kialakított kapcsolataik minősége, nagysága, intenzitása határozza meg. • A település hálózat egy működő rendszer, melynek központjai időről-időre átértékelődnek. • Ezek fényében megállapíthatjuk, hogy a regionális szerveződésnek meghatározó része a centrum és a vele szimbiózisban élő, de tőle függő környezet(periféria).

  5. Regionalizmus • A Regionalizmus és regionalizáció két eltérő jelenség. • A regionalizmus folyamatának hátterében tartósan érvényesülő TÁRSADALMI-GAZDASÁGI-KULTURÁLIStényezők összefüggő rendszere áll. • A folyamat lényegében régióképződést, vagyis földrajzi integrációt jelent. • A regionalizmus a meglévő centrum-perifériai kapcsolat ellenére horizontális integrációt jelent, tehát egyenjogúságot.

  6. Debrecen regionális szerepe a 60-as évektől – napjainkig • Debrecen helyzete az utóbbi 30 évben jelentősen módosult. • A várost 20-30-km távolságban körülvevő központok 1960 után jelentősen iparosodtak és intézményhálózatuk is gazdagodott.(Nyírbátor, Hajdúnánás, Püspökladány stb.). • Ezekben a városokban megjelentek a középiskolák, SZTK, rendelők, áruházak. Berettyóújfalu esetében még kórház is. • Debrecen több intézményének vonzási tere jelentős mértékben összeszűkült, leginkább a hajdúvárosok irányába.

  7. Ezzel szemben D-Nyírség és K-felé, Debrecen vonzása továbbra is nagyon intenzív maradt, sőt kis mértékben erősödött is. • Ennek oka a kis és közepes falvak nagy száma ezeken a területeken és az eddigi kis központok erőteljes hanyatlása. • Debrecen legintenzívebb vonzáskörzete deformálódott Kelet- felé és szétnyíló tölcsér alakú lett. • Debrecen és környéke között nem alakult ki túl intenziv munkakapcsolat.(Helyi munkerő felesleg, felgyorsult lakásépítések)

  8. 1. Agglomerálódó területek; 2. Sokszínű és igen intenzív kapcsolatok; 3. Sokoldalú, kiegyensúlyozott és közepesen intenzív kapcsolatok; 4. Hiányos intenzitású kapcsolatok; 5. Debrecen makroregionális vonzáskörzetének nyugati és déli határa; 6. Budapest intenzív vonzáskörzetének keleti határa; 7. Szeged intenzív vonzáskörzetének északkeleti határa

  9. A beingázók száma 1960-ra érte el a a nagyjából 10 000 főt, számuk csak a 80-as évekre duplázódott meg. • A gyors iparosodás ellenére Debrecen nem lett ipari város(46%). • Viszont nagy teret nyert a Tercier szektor (45%) • Ipar megrekedésében fontos szerepet játszottak a kisebb munkaerő-vonzó „ iparos” hajdúvárosok ( Hb, Hsz, Téglás). • A nyírségi területeken a Mg-i jövedelmek nagyban elmaradtak a a hajdúsági átlagértéktől (40-50%). • Következménye: Db-Nyírség között még erősebb agglomerációs kapcsolat.

  10. 1990-es évektől megjelenik a szuburbanizáció is(Ebes, Sáránd, Józsa) • Gomba módra szaporodó bevásárló központok megjelenése Debrecenbenjelentősen nőtt a nagyváros kereskedelmi vonzata. • Mára az iparcikk eladásokban felzárkózásról beszélhetünk.

  11. Debrecen oktatási, kulturális vonzáskörzete • Sajátosan alakult Debrecen kulturális kapcsolatainak is helyzete. • Hajdú-városok kiépített középfokú oktatással rendelkeztek, így alig gyakorolt vonzást ezekre a területekre Debrecen, ellenben K-felé ahol vonzáskörzete ezen a téren is jelentős volt. • Felsőfokú oktatási és egészségügyi vonzáskörzete igen jelentős, agglomerációs területeken is jelentősen túlmutat. • Az ÉK-i országrészben Db. minden felsőfokú oktatási intézménnyel rendelkező központot megelőz.

  12. A középiskolákon tanulók számánál viszont már más képet kapunk, ennek oka , Db. környékén sűrű és meglehetősen differenciált középiskolai hálózat alakult ki. • Debreceni egyetemisták kb 72% vidéki és nagyjából 800 településből érkeznek. • Az intenzíven érintett terület Északkelet-Magyarországra koncentrálódik. A Békéscsaba - Szolnok - Salgótarján vonaltól északra lévő területekről érkezik a hallgatók zöme.

  13. A debreceni középiskolások fele vidéki, ezek 25 % pedig megyén túlról érkezik. • A legtöbben magasan Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkeznek. • Az intenzív vonzási öv kb. Debrecentől 40 Km-re húzható meg • Ez az öv É-Ény irányába szinte nem létezik, az erre eső településekre szinte semmi vonzást nem gyakorol, még K-re ez az öv kitolódik messzebbre és erősen intenzívek.

  14. Kultúra, kutatás • A város már régóta a hazai kulturális élet egyik meghatározó központja, amely szerepköre a közelmúltban végrehajtott városi beruházásoknak (Kölcsey Központ, MODEM, Főnix Csarnok, Jégcsarnok, Sportuszoda) és a számos kulturális rendezvénynek köszönhető. • A kutatás területén is erősek a város pozíciói, a Debreceni Egyetem mellett több jelentős kutatóintézet (pl. MTA ATOMKI) is működik a városban.

  15. Egészségügy • Az elmúlt évtizedekben az egészségügyi beteg ellátás nagyban átalakult.(szülőotthonok, beutalási rendszer, magán szakrendelések) • Hajdú-Bihar megyében 2 városban van kórház. • Debrecen egészségügyi vonzáskörzete is túlmutat a megyehatáron (a Kenézy Kórház elsősorban megyeinek tekinthető, de a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma regionális, sőt bizonyos esetekben országos és határon túlnyúló vonzáskört ölel fel) • A megyében a rendelőintézetek hálózata jól kiépült. • 10 mentőállomás látja el a megyét. • Az egészségügyi ellátás erősen koncentrált- Debrecen központúságot mutat.

  16. Debrecen regionális terének szűkítésében sokáig Nyíregyháza és Miskolc volt a legeredményesebb, de Szolnok, Békéscsaba és Eger befolyása is megfigyelhető volt. Debrecen vonzási terének csökkenése megállt , sőt vetélytársai rovására még nagy mértékben terjeszkedni is tudott és megkérdőjelezhetetlenül, funkciógazdag regionális központá tudott válni, amely kiemelkedő szolgáltatásai révén megyei, regionális, sőt egyes területeken országos és nemzetközi szerepkört is betölt.

  17. Köszönöm a figyelmet ! 

More Related