veget ci ismeret 10 el ad s dr bartha d nes n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
VEGETÁCIÓISMERET 10. el?adás Dr. Bartha Dénes PowerPoint Presentation
Download Presentation
VEGETÁCIÓISMERET 10. el?adás Dr. Bartha Dénes

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 107

VEGETÁCIÓISMERET 10. el?adás Dr. Bartha Dénes - PowerPoint PPT Presentation


  • 166 Views
  • Uploaded on

VEGETÁCIÓISMERET 10. előadás Dr. Bartha Dénes. II. Fátlan élőhelyek: gyepek és vizes élőhelyek. Természetes /természetszerű fátlan élőhelyek. HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK). HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK) . - álló és lassan folyó vizeinkben (duzzasztott folyóvizek, víztározók,

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'VEGETÁCIÓISMERET 10. el?adás Dr. Bartha Dénes' - brielle


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
h n rn v nyzet hinarasok1
HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK)

- álló és lassan folyó vizeinkben (duzzasztott folyóvizek, víztározók,

tavak sekély vizű öblei, holtmedrek, lápszemek) alakulnak ki

- a vízi feltöltődési folyamatok szukcessziójának kezdeti stádiumai

- a vízi növényzet összetételét befolyásolják:

1. a vízbe hatoló fénymennyiség

2. a víz kémiai összetétele (kémhatás, tápanyag)

3. a vízmélység változásai

- egyszerű felépítésű, lazább kapcsolódású életközösségek

- időben és térben könnyen változnak, gyakran mozaikos felépítésűek

- alacsony fajszámúak (1-2), nagy egyedszámban és nagy borítással

- jól elviselik a természetes zavaró hatásokat (pl. hullámverés, elárasztás,

leeresztés)

- az ország területének 0,1 %-át teszik ki

h n rn v nyzet hinarasok2
HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK)

úszóhínár

békalencsefélék (Lemnaceae) békatutaj (Hydrocharis morsus-ranae)

rucaöröm (Salvinia natans) sulyom (Trapa natans)

vízimohok

h n rn v nyzet hinarasok5
HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK)

lebegőhínár

békaliliom (Hottonia palustris) rencék (Utricularia spp.)

aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa) moszatok (Chara spp.)

h n rn v nyzet hinarasok8
HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK)

rögzült hínár

vízfelszínre emelkedő (a levelek a vízfelszínen úsznak)

tündérrózsa (Nymphaea alba) békaszőlők (Potamogeton spp.)

tündérfátyol (Nymphoides peltata) kolokán (Stratiotes aloides)

vízitök (Nuphar lutea)

h n rn v nyzet hinarasok9
HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK)

Rögzült hínár – vízfelszínre emelkedő

h n rn v nyzet hinarasok10
HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK)

Rögzült hínár – vízfelszínre emelkedő

h n rn v nyzet hinarasok11
HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK)

vízközt maradó (a levelek a víztestben találhatók)

víziboglárkák (Batrachicum spp.) süllőhínárok (Myriophyllum spp.)

átokhínár (Elodea canadensis) tüskéshínárok (Najas spp.)

h n rn v nyzet hinarasok12
HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK)

Rögzült hínár – vízközt maradó

h n rn v nyzet hinarasok13
HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK)

Rögzült hínár – vízközt maradó

h n rn v nyzet hinarasok14
HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK)

sziki hínár (szikes tavakban, tócsákban, pocsolyákban)

tófonal (Zannichellia palustris) tüskéshínárok (Najas spp.)

víziboglárka fajok (Batrachium spp.)

Veszélyeztető tényezők:

Lecsapolás és vízszennyezés.

Veszélyeztető tényezők:

A lecsapolást és a vízszennyezést lehet kiemelni.

mocsarak1
MOCSARAK
  • főleg a patakok és folyók hullámterein, tavak, holtágak környékén
  • alakulnak ki
  • állandóan vagy az év nagy részében vízzel borított vagy víztől
  • befolyásolt termőhelyek
  • hidrofiton sajátosságok (HH, gazdag aerenchyma, hidatódák, kiemelkedő
  • sztómák)
  • átlagosan 5-10 faj építi fel őket, többnyire 1 domináns fajjal
  • többnyire 2-3 szintből állnak
  • friss, oxigénben gazdag víz  nincs tőzegképződés
  • az ország 1%-án találhatók
n dasok s gy k nyesek1
NÁDASOK és GYÉKÉNYESEK

- 2(-3) m vízmélységig a partot szegélyező életközösségek

- fajai a vízben gyökereznek, de magasan a vízszint fölé emelkednek,

többnyire polikormon-képzők

- a szennyező anyagok kiszűrésében jelentős szerepük van, továbbá a partot

védik a vízeróziótól

n dasok s gy k nyesek2
NÁDASOK és GYÉKÉNYESEK

nádasok, gyékényesek

tömegesen megjelenő fajok

nád (Phragmitesaustralis) kákák (Schoenoplectusspp.)

gyékények (Typhaspp.) téli sás (Cladiummariscus)

kísérő fajok

sövényszulák (Calystegiasepium) ebszőlő csucsor (Solanumdulcamara)

vízi peszérce (Lycopuseuropeus) réti füzény (Lythrumsalicaria)

vízi menta (Menthaaquatica) mocsári tisztesfű (Stachyspalustris)

mocsári kányafű (Rorippapalustris)

kiszáradó nádasokban

aranyvessző fajok (Solidagospp.)

n dasok s gy k nyesek3
NÁDASOK és GYÉKÉNYESEK

Földrajzi előfordulás:

A középhegységek belsejét kivéve az egész országban megtalálhatók.

Veszélyeztető tényezők:

Intenzív használat (pl. gépi aratás), felégetés, vízelvezetés, vízszennyezés, mesterséges vízszintszabályozás, partépítés, gyomosodás.

mocs rn v nyzet1
MOCSÁRNÖVÉNYZET

- sekélyebb vizekben ( -1 m) találhatók

- laza szerkezetű életközösségek

- növényeik java része ambifikus („kétéltű”), vízi és iszaplakó formájuk

is van

sekélyvízű parti mocsárnövényzet

közepes vagy nagy méretű fajokból felépülő altípus

kálmos (Acorus calamus) borgyökerek (Oenanthe spp.)

hídőrök (Alisma spp.) kányafüvek (Rorippa spp.)

virágkáka (Butomus umbellatus) nyílfű (Sagittaria sagittifolia)

sárga nőszirom (Iris pseudacorus) békabuzogányok (Sparganium spp.)

mocsári nefelejcs (Myosotis palustris) békakorsók (Sium spp.)

vízitorma (Nasturtium officinale) pántlikafű (Typhoides arundinacea)

rizsfű (Leersia oryzoides) harmatkásák (Glyceria spp.)

kisméretű fajokból felépülő altípus

csetkákák (Eleocharis spp.)

mocs rn v nyzet2
MOCSÁRNÖVÉNYZET

szikes mocsarak

zsióka (Bolboschoenusmaritimus) szikikáka (Schoenoplectustabernaemontani)

Veszélyeztető tényezők:

Mint a nádasok és gyékényesek esetében.

Intenzív használat (pl. gépi aratás), felégetés, vízelvezetés, vízszennyezés, mesterséges vízszintszabályozás, partépítés, gyomosodás.

mocs rn v nyzet3
MOCSÁRNÖVÉNYZET

Sekély vizű, közepes vagy nagy méretű fajokból felépülő mocsárnövényzet

mocs rn v nyzet4
MOCSÁRNÖVÉNYZET

Sekély vizű, kisméretű fajokból felépülő (csetkákás) mocsárnövényzet

mocs rn v nyzet5
MOCSÁRNÖVÉNYZET

Sekélyvízi parti mocsárnövényzet

mocs rn v nyzet6
MOCSÁRNÖVÉNYZET

Sziki mocsárnövényzet

mocs rn v nyzet7
MOCSÁRNÖVÉNYZET

Sziki mocsárnövényzet

magass sosok1
MAGASSÁSOSOK

- sekélyvizű vagy csak időszakosan vízzel borított területeken alakulnak ki

- nagytermetű sásfajok dominanciája jellemző

- "savanyúfüvek" építik fel  almozás

- a sásfajok növekedési típusa alapján két alcsoportja van:

1. zsombéksásosok

2. tarackos sásosok

magass sosok2
MAGASSÁSOSOK

zsombéksásosok

rostostövű sás (Carex appropinquata) tőzegeper (Comarum palustre)

zsombék sás (Carex elata) vidrafű (Menyanthes trifoliata)

bugás sás (Carex paniculata) tőzegpáfrány (Thelypteris palustris)

csőrős sás (Carex rostrata) mocsári kocsord (Peucedanum palustre)

lápi nádtippan (calamagrostis stricta)

tarackos sásosok

posvány sás (Carex acutiformis) hólyagos sás (Carex vesicaria)

éles sás (Carex gracilis) rókasás (Carex vulpina)

parti sás (Carex riparia) mocsári galaj (Galium palustre)

réti füzény (Lythrum salicaria) közönséges lizinka (Lysimachia vulgaris)

magass sosok3
MAGASSÁSOSOK

Veszélyeztető tényezők:

Vízelvezetés, kiszárítás, égetés, túllegeltetés, feltörés, erdőtelepítés és az

ezek következtében fellépő gyomosodás, cserjésedés.

magass sosok4
MAGASSÁSOSOK

Zsombéksásosok

magass sosok5
MAGASSÁSOSOK

Zsombéksásosok

magass sosok6
MAGASSÁSOSOK

Tarackossásosok

magass sosok7
MAGASSÁSOSOK

Tarackossásosok

l pok1
LÁPOK
  • lefolyástalan medencékben, árterekről lefűződő pangóvizes területeken
  • vagy rétegforrások mentén alakulnak ki
  • bő vízellátású területeken, tápanyagszegény környezetben jönnek létre
  • anaerob lebontási folyamatok dominálnak  tőzegesedés
  • vízviszonyaik alapján két típusuk van :
  • 1. dagadólápok (fellápok):
  • - a vízszint, a kidagadó lápi növényzetnek köszönhetően
  • kapillárisan a környék talajvízszintje fölé emelkedik,
  • - vizük csak csapadékvízből táplálkozik.
  • 2. síklápok (allápok):
  • - a vízszint a környék talajvízszintjével azonos
  • - vizük a láp határain kívülről származik (tóból, folyóból, talajból)
  • - állóvizek feltöltődése nyomán alakulnak ki
  • - ilyenek bizonyos úszólápok, ingólápok , zsombéksásosok
  • tőzegesedő típusai
  • (köztes típust jelent az átmeneti lápok egysége)
t zegmohal pok s t zegmoh sl pok dagad l pok s tmeneti l pok
TŐZEGMOHALÁPOK és TŐZEGMOHÁSLÁPOK(dagadólápok és átmeneti lápok)

- mészben és ásványi anyagokban szegény, szerves anyagokban gazdag,

savanyú vizű és talajú területeken alakulnak ki

- jellemző a tőzegképződés

- felszínhez közeli, vagy felszíni, állandó vízborítás van

- a tőzegmohák (Spaghnum spp.) borítása a dagadólápok esetében nagy

(szőnyegszerű), az átmeneti lápoknál gyérebb (mozaikos)

- a gyepszint a dagadólápoknál alacsony borítású, az átmeneti lápoknál

fejlett

t zegmohal pok s t zegmoh sl pok dagad l pok s tmeneti l pok1
TŐZEGMOHALÁPOK és TŐZEGMOHÁSLÁPOK(dagadólápok és átmeneti lápok)

sások

szürkés sás (Carexcanescens) töviskés sás (Carexechinata)

gyapjasmagvú sás (Carexlasiocarpa) gyapjúsások (Eriophorumspp.)

természetvédelmi szempontból értékes fajok

fürtös lizinka (Lysimachiathyrsiflora)† harmatfű (Droserarotundifolia)

tarajos pajzsika (Dryopteriscristata) tőzegáfonya (Vacciniumoxycoccos)

vidrafű (Menyanthestrifoliata)

t zegmohal pok s t zegmoh sl pok dagad l pok s tmeneti l pok2
TŐZEGMOHALÁPOK és TŐZEGMOHÁSLÁPOK(dagadólápok és átmeneti lápok)

Földrajzi előfordulás:

Hazánkban 25 ismert, előfordulnak az Alföld északi része (Szatmár–

Beregi-sík: Csaroda, Beregdaróc), Északi-középhegység (Sátor-hegység:

Pálháza, Putnoki-dombság: Kelemér, Bükk: Egerbakta, Mátra: Sirok),

Dunántúli-középhegység (Bakony: Öcs, Balaton-felvidék: Monostorapáti),

Nyugat-Dunántúlon (Kőszeg: Alsó-erdő; Őrség, Vendvidék, Kemeneshát).

Veszélyeztető tényezők:

Kiszáradás, taposás, vegyszer- és egyéb szennyezőanyagok-bemosódása

s kl pok sz s ing l pok1
SÍKLÁPOK (úszó és ingólápok)

- a nádasok speciális és „ősi” típusai

- disztróf vizekben vannak jelen

- ingólápok nádasokban – a vízoldali hullámverés általi kimosott, vagy a vízfelületet benövő rizómák és a velük összefonódó nádszálak között felhalmozódó, a vízfelületet paplanként takaró szerves törmelékből jönnek létre

- úszólápok az ingólápok leszakadó és önállóvá váló darabjaiból alakulnak ki

s kl pok sz s ing l pok2
SÍKLÁPOK (úszó és ingólápok)

úszó- és ingólápok ritka fajai

tarajos pajzsika (Dryopteris cristata) mocsári páfrány (Thelypteris palustris)

hagymaburok (Liparis loeselii) szíveslevelű-hídőr (Caldesia parnassifolia)

villás sás (Carex pseudocyperus) rostostövű sás (C. appropinquata)

gyilkos csomorika (Cicuta virosa) lápi csalán (Urtica kioviensis)

Földrajzi előfordulás:

Nagyon megfogyatkoztak, fellelhetők még az Őrség, Belső-Somogy, Dráva-sík, Balaton, Velencei-tó, Észak-Alföld területén.

Veszélyeztető tényezők:

Vízrendezés, vízszennyezés, nádaratás.

s kl pok sz s ing l pok3
SÍKLÁPOK (úszó és ingólápok)

Nádas úszólápok, lápos, tőzeges nádasok és télisásosok

s kl pok sz s ing l pok4
SÍKLÁPOK (úszó és ingólápok)

Nádas úszólápok, lápos, tőzeges nádasok és télisásosok

forr sgyepek forr sl pok1
FORRÁSGYEPEK (forráslápok)

- kis területen alakulnak ki állományaik

- hűvös, párás környezetben, átitatott talajfelszínű részeken találhatók (források, felszínre kerülő rétegvízek, patakmenti ligeterdők mentén)

- nedves és üde erdőkbe, láprétekbe, magassásosokba ágyazódnak foltjaik

keserű kakukktorma (Cardamineamara) ligeti kakukktorma (C. flexuosa)

pikkelyes sás (Carexlepidocarpa)posványcsillaghúr (Stellariauliginosa)

forrásfű (Montiafontana)erdeikáka (Scirpussylvaticus)

erdei nenyúljhozzám (Impatiensnoli-tangere)csermely aggófű (Seneciorivularis)

hegyi gólyahír (Calthapalustrisssp. laeta) ritkás sás (Carexremota)

aranyos veselke(Chrysospleniumalternifolium)

mohák

forrásmoha (Cratoneuroncommutatum)

tőzegmohák (Sphagnumspp.)

forr sgyepek forr sl pok2
FORRÁSGYEPEK (forráslápok)

Földrajzi előfordulás:

Domb- és hegyvidékeinken szórványosan fordulnak elő.

Veszélyeztető tényezők:

Forrásfoglalás, a források vízhozamának csökken(t)ése,

szemete­lés, szennyezés, fakitermelés, gépek taposása, nagyvad dagonyázása

forr sgyepek forr sl pok3
FORRÁSGYEPEK (forráslápok)

Forrásgyepek (forráslápok)

forr sgyepek forr sl pok4
FORRÁSGYEPEK (forráslápok)

Forrásgyepek (forráslápok)

nedves r tek1
NEDVES RÉTEK

- jó vízellátású területeken találhatók, ahol legalább a vegetációs időszak első felében talajfelszín közelébe, vagy kevéssel az fölé emelkedik a vízszint

- mikroklímájuk hűvös

- a tartós nyílt vízfelület nem jellemző

- az ország területének 0,9%-án találhatók

mocs rr tek1
MOCSÁRRÉTEK

- rendszerint ártéri ligeterdők helyén alakultak ki

- friss vízellátású, félnedves talajú, nyáron kiszáradó életközösségek

- fajgazdagság jellemző rájuk

- tőzegképződés és -felhalmozódás nincs, mohaszintjük jelentéktelen

- fennmaradásukat a kaszálás és az esetleges legeltetés biztosítja

- "édesfüvek" építik fel  takarmányozás

- a domb- és síkvidékeken gyakoriak, a hegyvidékeken ritkábbak

(legfeljebb kiszélesedő völgyekben vannak)

- a gyepek (fátlan élőhelyek) közül kimagaslóan a legnagyobb területű

élőhelytípus hazánkban

mocs rr tek2
MOCSÁRRÉTEK

fehér tippan (Agrostis alba) mocsári gólyahír (Calthapalustris)

réti ecsetpázsit (Alopecuruspratensis) őszi kikerics (Colchicumautumnale)

gyepes sédbúza (Deschampsiacespitosa) réti kakukkszegfű (Lychnisflos-cuculi)

réti csenkesz (Festucapratensis) menták (Menthaspp.)

nádképű csenkesz (Festucaarundinacea) boglárkák (Ranunculusspp.)

réti perje (Poapratensis) indás pimpó (Potentillareptans)

sovány perje (Poatrivialis) fekete nadálytő (Sypthiumofficinale)

Veszélyeztető tényezők:

Műtrágyázás, felülvetés, feltörés, kiszáradás/kiszárítás, erdőtelepítés (pl.: nemesnyárakkal, feketedióval), s ezek miatt jelentkező gyomosodás

mocs rr tek3
MOCSÁRRÉTEK

Mocsárrétek

mocs rr tek4
MOCSÁRRÉTEK

Mocsárrétek

l pr tek1
LÁPRÉTEK

- a lápi szukcesszió során lefolyástalan, pangóvizes medencékben jöttek

létre (elsődleges láprétek) vagy gyakran a láperdők helyén alakultak ki

(másodlagos láprétek=irtásrétek)

- pangóvizes és anaerob termőhelyi viszonyok jellemzők

- jelentős a tőzegképződés és -felhalmozódás, mohaszintjük fejlett

- a vízellátás szerint két alcsoportja van:

1. nedves (üde) láprétek

2. kiszáradó láprétek

l pr tek2
LÁPRÉTEK

nedves (üde) láprétek

- állandóan nedves talajú helyeken jelennek meg, a bázisokban gazdag

talajvíz a talajfelszín közelében van

- ritkábbak

- fennmaradásukat a nádasodás, lecsapolás mellett a vissza- vagy

becserjésedés is fenyegeti

- kisebb méretű növények jellemzőek rájuk, kevésbé fajgazdagok

lápi sás (Carex davalliana) illatos hagyma (Allium suaveoleus)

nagy szittyó (Juncus subnodulosus) szibériai nőszirom (Iris sibirica)

kormos csáté (Schoenus nigricans) fehérmájvirág (Parnassia palustris)

lápi nyúlfarkfű (Sesleria uliginosa) lisztes kankalin (Primula farinosa)

orchideák (Orchideaceae) zergeboglár (Trollius europaeus)

gyapjasmagvas sás (Carex lasiocarpa) gyapjúsások (Eriophorum spp.)

l pr tek3
LÁPRÉTEK

Nedves (üde) láprétek

l pr tek4
LÁPRÉTEK

Nedves (üde) láprétek

l pr tek5
LÁPRÉTEK

kiszáradó láprétek

- nyáron (a vegetációs időszak második felében) a talajfelszín közeli

részek rövid időre kiszáradhatnak

- gyakoribbak

- a kiszáradó lápréteket, (részben a nedves lápréteket is) a

kaszálás (késői, évente egyszeri) tartja fenn tartósan

- fennmaradásukat a vissza- vagy becserjésedés fenyegeti

- növényzetük fajgazdag

kékperje (Molinia coerulea) kornis tárnics (Gentiana pneumonanthe)

ördögharaptafű (Succisa pratensis) kenyérbél cickafark (Achillea ptarmica)

buglyos szegfű (Dianthus superbus) őszi vérfű (Sanguisorba officinalis)

nyúlkömény (Selinum carvofolia) serevényfűz (Salix rosmarinifolia)

l pr tek6
LÁPRÉTEK

Kiszáradó láprétek

l pr tek7
LÁPRÉTEK

Kiszáradó láprétek

de s nedves magask r sok1
ÜDE és NEDVES MAGASKÓRÓSOK

- rendszerint szegélytársulások

- mocsarak, lápok nedves rétek, láp- illetve ligeterdők szélén

alakulnak ki

- kialakulás rendszerint visszavezethető a rendszeres kaszálás

elmaradására, de létrejöttüket befolyásoló tényező a részleges

árnyalás és a vízviszonyok sajátossága is

- elsősorban nagy termetű, dús levélzetű, nagy levélfelületű,

kórósodásra hajlamos kétszikű növények építik fel őket

- sok özönfaj is előfordulhat bennük

- szórványosan az egész országban fellelhetők

de s nedves magask r sok2
ÜDE és NEDVES MAGASKÓRÓSOK

tipikus fajok domb- és hegyvidéken

(patakparton, kisebb lápokban)

óriás zsúrló (Equisetum telmateia) erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris)

halvány aszat (Cirsium oleraceum) csermely aszat (C. rivulare)

réti legyezőfű (Filipendula ulmaria) mocsári gólyaorr (Geranium palustre)

vörös acsalapu (Petasiteshybridus) borzas füzike (Epilobium hirsutum)

de s nedves magask r sok3
ÜDE és NEDVES MAGASKÓRÓSOK

Patakparti és lápi magaskórósok

de s nedves magask r sok4
ÜDE és NEDVES MAGASKÓRÓSOK

Patakparti és lápi magaskórósok

de s nedves magask r sok5
ÜDE és NEDVES MAGASKÓRÓSOK

tipikus fajok síkvidéken

(mocsarakban)

gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare)orvosi ziliz (Althaea officinalis)

réti füzény (Lythrum salicaria) vesszős füzény (Lythrum virgatum)

közönséges lizinka (Lysimachia vulgaris) sédkender (Eupatorium cannabinum)

de s nedves magask r sok6
ÜDE és NEDVES MAGASKÓRÓSOK

Mocsári magaskórósok

de s nedves magask r sok7
ÜDE és NEDVES MAGASKÓRÓSOK

Mocsári magaskórósok

de s nedves magask r sok8
ÜDE és NEDVES MAGASKÓRÓSOK

sziki magaskórósok

- speciális altípus

- a sziki erdősztyepp komplex egyik eleme

- tipikusan a ligetes felépítésű sziki tölgyes tisztására jellemző

- magas talavízű, viszonylag egyenletes vízellátású szikes talajokon

alakulhat ki

sziki kocsord (Peucedanum officinale) pettyegetett őszirózsa (Aster sedifolius)

bárányüröm (Artemisia pontica)

de s nedves magask r sok9
ÜDE és NEDVES MAGASKÓRÓSOK

Veszélyeztető tényezők:

Vízrendezés, kiszáradás/kiszárítás, vízszennye­zés, erdőgazdálkodás

(tarvágás, gépek taposása), útépítés, gyomosodás, legeltetés, gyakori

kaszálás.

de r tek1
ÜDE RÉTEK

- másodlagosan, tápanyagokban gazdag talajú erdőirtásokon alakultak ki,

magas- és középhegységekben, dombvidékeken, magas ártereken

- fenyőelegyes-bükkösök, bükkösök, gyertyános-tölgyesek, keményfás

ligeterdők helyén találhatók

- állományaik többszintesek, fajgazdagok

- főleg mezofil fajok építik fel őket

- magasabb hegyvidékek kilúgzott, tápanyagban szegényebb talajain

alacsonyabb, mészkerülő fajokban gazdagabb állományaik vannak

- az állandó kaszálás tartja fenn őket

- sikeres fajaik: 1. amelyek a kaszálás előtt virágoznak és érlelnek magot,

2. amelyek kaszálás után jól sarjadnak

3. vegetatív úton is szaporodók

- az ország területének 0,2 %-án találhatók állományaik

de r tek2
ÜDE RÉTEK

fűfélék

franciaperje (Arrhenatherumelatius) csomós ebír (Dactylisglomerata)

réti perje (Poapratensis) aranyzab (Trisetumflavescens)

veres csenkesz (Festucarubra)

egyéb fajok

palástfüvek (Alchemillaspp.) holdruták (Botrychiumspp.)

réti boglárka (Ranunculusacris) pasztinák (Pastinacasativa)

közönséges cickafark (Achilleamillefolium) vadmurok (Daucuscarota)

réti kakukkszegfű (Lychnisflos-cuculi) tárnicsok (Gentianaceae)

őszi kikerics (Colchicumautumnale) orchideák (Orchidaceae)

terebélyes harangvirág (Campanulapatula) szártalan bábakalács (Carlinaacaulis)

réti margitvirág (Chrysanthemumleucanthemum)

de r tek3
ÜDE RÉTEK

legeltetett állományok

(alacsonyabbak, fajszegényebbek, egyhangúabbak)

angolperje (Loliumperenne) cincor (Cynosuruscristatus)

Veszélyeztető tényezők:

Feltörés, felülvetés, trágyázás, erdőtelepítés és gyomosodás.

de r tek4
ÜDE RÉTEK

Franciaperjés rétek

de r tek5
ÜDE RÉTEK

Franciaperjés rétek

de r tek6
ÜDE RÉTEK

Veres csenkeszes hegyi rétek

de r tek7
ÜDE RÉTEK

Veres csenkeszes hegyi rétek

sov ny gyepek1
SOVÁNY GYEPEK

- főleg az alhavasi cserjés, lucfenyves és bükkös régióban találhatók

- csapadékban gazdag, kilúgozódó, mély, de savanyú, tápanyagszegény talajú

erdőírtásokon vannak állományaik

- fűhozamuk kicsi,  kaszálóként kevésbé gazdaságosak és legelőként is

csak mérsékelten használhatók

- a tápanyagszegénység miatt a cserjésedés, visszaerdősülés is lassú

- területük országosan 600 ha körüli

- az Északi-középhegység magasabb vagy hűvösebb részein, szórványosan a

Dunántúli-középhegység nyugati részén, a Nyugat- és a Dél-Dunántúlon

vannak állományaik.

sov ny gyepek2
SOVÁNY GYEPEK

fűfélék

cérnatippan (Agrostis tenuis)ebtippan (A. canina)

borjúpázsit (Anthoxanthum odoratum)erdei sédbúza (Deschampsia flexuosa)

szőrfű (Nardus stricta)fonalas csenkesz (Festuca capillata)

juhcsenkesz (Festuca ovina)háromfogfű (Sieglingia decumbens)

egyéb fajok

kistermetű herék (Trifolium spp.) citromszagú kocsord (Peucedanum oreoselinum)

hegyi pacsirtafű (Polygala vulgaris) festő rekettye (Genista tinctoria)

svábrekettye (Genista germanica) macskatalp (Antennaria dioica)

juhsóska (Rumex acetosella) hölgymálok (Hieracium spp.)

sov ny gyepek3
SOVÁNY GYEPEK

értékesebb fajok

palástfüvek (Alchemillaspp.) szártalan bábakalács (Carlinaacaulis)

holdruták (Botrychiumspp.)

Veszélyeztető tényezők:

Túllegeltetés, erdőtelepítés (luc- és erdeifenyővel)

sov ny gyepek4
SOVÁNY GYEPEK

Sovány gyepek

sov ny gyepek5
SOVÁNY GYEPEK

Sovány gyepek

csarabosok1
CSARABOSOK

- pionír jellegű társulások

- csapadékos klímában találhatók

- könnyen kilúgozódó, tápanyagszegény, nyershumuszos talajokon vannak

- másodlagosan – mészkerülő erdők kiirtása, termőhelyeinek leromlása után

alakultak ki

- országos szinten 20 ha-on találhatók

- elsősorban Nyugat – Dunántúlon (Soproni-hg., Kőszegi-hg., Őrség,

Vend-vidék) találhatók, szórványosan fordulnak elő a Dunántúli-

középhegységben (Bakonyalja, Uzsa, Salföld, Kisörs–Kővágóörs) és

Dél-Dunántúlon (Mecsek: Jakab-hegy), kisebb állományai vannak az

Északi-középhegységben (Tornai Karszt kaviccsal fedett déli peremén és a

Zempléni-hegységben)

- a faállományok záródása, erdei rakodó létesítése, útkarbantatás fenyegeti

fennmaradásukat

csarabosok2
CSARABOSOK

csarab (Calluna vulgaris) fekete áfonya (Vaccinium myrtillus)

rekettyék (Genista spp.) fehér perjeszittyó (Luzula luzuloides)

erdei sédbúza (Deschampsia flexuosa)orvosi veronika (Veronica officinalis)

macskatalp (Antennaria dioica) hölgymálok (Hieracium spp.)

réti csormolya (Melampyrum pratense) kékcsillag (Jasione montana)

kereklevelű harangvirág (Campanula rotundifolia)

henye boroszlán alfaj (Daphne cneorum spp. arbusculoides)

ritka, védett fajok

korpafű fajok (Lycopodiaceae) fecsketárnics (Gentiana asclepiadea)

körtike fajok (Pyrolaceae)

Cserjék, cserjetermetű fák: NYI, RNY, EF, KBO

havasi gyepek1
HAVASI GYEPEK

- a Kárpátokban 2000 m tszfm. felett alakulnak ki, a zárt gyepek átlagosan

2500 m tszfm.-ig találhatók, e fölött az ún. párnavegetáció jön létre

- a vegetációs időszak nagyon rövid, melyben bármikor lehetnek fagyok

- az évi középhőmérséklet 0 oC alatt van, ezért a fás vegetáció itt már nem

él meg

- az állandó és vastag hótakaró hosszú nyugalmi állapotba kényszeríti a

növényeket, de egyben védi is őket az elfagyástól

- zord környezeti körülmények (állandó és erős szél, tűző nap, a megritkult

levegő következtében gyors párolgás, gyakori és kiadós esők, jelentős

harmatképződés, tartós fagyhatás)

havasi gyepek2
HAVASI GYEPEK

- az extrém viszonyok miatt számos alkalmazkodási forma figyelhető meg:

- évelő életforma jellemző (az egyévesek hiányoznak)

- alacsony termet a legmegfelelőbb(a viharos szelek és a jól felmelegedő talajfelszín miatt)

- sok itt található faj „szártalan, vagy ülő virágú (pl. Gentiana acaulis)

- szélsőségeknek legjobban ellenálló a fásodott szár (sok törpe- és félcserje, főleg

ún. rácscserjék) (pl. Salix alpina, S. kitaibeliana, S. retusa, S. reticulata, S. herbacea,

sok Ericaceae faj: Loiseleuria procumbens, Empetrum spp., Vaccinium uliginosum, Rhodothamnus

chamaecistus, Bruckenthalia spiculifolia ill. Thymus spp., Helianthemum spp.)

- az erős szél, tűző nap, megritkult levegő miatt erős kipárolgáshoz alkalmazkodásnak

több formája van:

1. sűrűn gyepes növés (párnanövények) (pl. Silene acaulis, Primula minima, Saxifraga spp.,

Androsace spp.)

2. tőlevélrózsa és szukkulens bélyegek (pl. Draba spp., Sempervivum spp., Saxifraga spp.)

3. molyhos, gyapjas, nemezes szárak és levelek (pl. Leontopodium alpinum, Pulsatilla spp.)

4. összegöngyölt levelek (sok szilárdítóelemmel) (pl. Festuca supina, F. varia, F. versicolor,

Agrostis rupestris, Oreochloa disticha, Carex curvula, C. ferruginea, Juncus trifidus)

havasi gyepek3
HAVASI GYEPEK

- a rövid vegetációs időszak miatt jó védekezési stratégia az örökzöld (sempervirens)

életmód (pl. Carex sempervirens, Dryas octopetala)

- a kevés rovar miatt sok a szélbeporzású növényfaj

- a rovarbeporzású fajok sokszor bókoló virágúak (az eső és a pára ne hiúsítsa meg a

megporzást)

- elevenszülés (viviparizmus) is megfigyelhető több fajnál (pl. Polygonum viviparum,

Poa alpina, Festuca sudetica)

- gyakori a sarjtelepképzés (polikormonképzés)

- a termések és magvak terjesztésében dominál az anemochoria,(szél általi terjesztés,

repítőkészülékes termések ill. magvak)

- megjelenik a félélősködés (hemiparazitizmus) (pl. Melampyrum spp., Euphrasia spp.,

Pedicularis spp.)

- párnanövényzet a Kárpátokon belül kizárólag a Magas-Tátrában található

- a havasi gyepeket évszázadok óta intenzíven élik ki, a legeltetés szinte

mindenütt megtalálható

- területeik erózióra érzékenyek és lavinaveszélyesek