1 / 13

A felszín alatti szennyezés keletkezési időpontjának bizonyítása

A szénhidrogénnel szennyezett területek kármentesítésére kötelező határozatok szakmai megalapozásának tapasztalatai és nehézségei. 1.) A felszín alatti szennyezés keletkezési időpontjának bizonyítása és a szennyezést okozó személy, vagy intézmény nevesítése.

brac
Download Presentation

A felszín alatti szennyezés keletkezési időpontjának bizonyítása

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A szénhidrogénnel szennyezettterületek kármentesítésére kötelezőhatározatok szakmai megalapozásának tapasztalatai és nehézségei • 1.) A felszín alatti szennyezés keletkezési időpontjának bizonyítása és a szennyezést okozó személy, vagy intézmény nevesítése. • 2.) A (D) kármentesítési célállapot határérték nagyságának meghatározása. • 3.) Határidő megállapítása a szénhidrogénnel szennyezett területre megállapított (D) kármentesítési célállapot határérték elérésére. • 4.) A biodegradáció kizárólagos alkalmazásának feltételei egy szénhidrogénnel szennyezet terület kármentesítésére.

  2. A felszín alatti szennyezés keletkezési időpontjának bizonyítása ÁMEI Ásványolaj Minőségellenörzési Rt. 2004. 09. 26-án kelt szakvéleménye a COLORTEX Tesztílkészítő Kft. 1151 Bp, Szövögyár u. 11-17. alatti tüzelőolaj szennyezés időpontjának megállapításához: Tudomásunk szerint jelenleg nincs olyan vizsgálat , amellyel az ásványolaj termék életkorát ( a forgalomba kerülés időpontját) egyértelműen meg lehetne állapítani. Egy tüzelőolaj korára csak indirekt módon, a hozzáadott színező anyagok kimutatásával, illetve az évek során bekövetkező szabvány változások miatti kéntartalom alapján lehet leginkább következtetni. A színező és jelzőanyag hiányában a vizsgált termék ipari tüzelőanyagként is minősíthető. Az ilyen termékek 1978 -1989. január 1. között voltak forgalomban, tehát a nevezett termék ebből az időszakból is származhat.

  3. A szennyezést okozó személy, vagy intézmény nevesítése • 1989 után a korábbi állami tulajdonú intézmények sokszor jogutód nélkül megszűntek, egy-egy terület az értékesítés során gyakran felaprózódott és új tulajdonosokhoz került, amelyek között olyan is van, amelyik az 1989 előtti tevékenységet folytatja. • A terület értékesítése előtt nem készült tényfeltárás, vagy felülvizsgálat. Emiatt nincs mihez viszonyítani a tényfeltárás során kimutatott környezetszennyezést. • A kármentesítésre kötelezett cégek minden lehetőséget felhasználnak , az idő húzására pl. kereset benyújtásával a bíróságra, határidőmódosítási kérelmekkel (pl. Budapesti Vegyiművek).

  4. Határértékek TERHELÉS SZENNYEZÉS Folyamat (A) (B) (Ab) ALAPÁLLAPOT TERMÉSZET KÖZELI ÁLLAPOT SZENNYEZETT (D) célállapot

  5. A (D) kármentesítési célállapot határérték nagyságának meghatározása • A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 24.§ (1) a-gb . pontjai szerint a (D) kármentesítésicélállapot határértékmeghatározásánál figyelembe kell venni: • a terület földtani, vízföldtani viszonyait és érzékenységét; • a szennyező anyagokra vonatkozó (B) szennyezettségi határértéket; • a szennyezettséget megelőző korábbi feltételezhető állapotot; továbbá az (Ab) bizonyított háttér koncentráció értékeit; • A 21. §(6) bekezdésben foglaltakat, továbbá a környezeti állapot romlásának tilalmát; • a jelenlegi és tervezett területhasználatokat; • a kármentesítésnél az elérhető legjobb technika alkalmazását; • a részletes mennyiségi kockázatfelmérés eredményét; • a kármentesítési műszaki beavatkozás költséghasznosságát.

  6. A (D) kármentesítési célállapot határértéknek, akkora koncentrációjúnak kell lennie, hogy ahatásviselő személynél az egészségi kockázat a megengedhető dózis alatt legyen,és emellett nem veszélyezteti a még nem szennyeződött környezeti elemeket ( víz, talaj) , az élővilágot, a vízkivételeket és a területhasználatot.

  7. A humán egészség kockázata kiszámításának képlete: HRQ = ÁND/ADI ÁND = átlagos napi dózis (mg/kg x nap) ADI = megengedhető ( tolerálható) napi dózis ( A számításnál a receptor az ember.)

  8. Az ökológiai kockázat kiszámításának képlete: ERQ= PEC/PNEC PEC = a környezeti elemben adott távolságban és adott idő múlva várható környezeti koncentráció PNEC = ökotoxikológiai vizsgálatok alapján meghatározott, várhatóan még károsan nem ható környezeti koncentráció ( A számításnál receptor a felszín alatti víz.)

  9. A számított kockázati hányados értékelése

  10. Határidő megállapítása a szénhidrogénnel szennyezett területre megállapított (D) kármentesítési célállapot határérték elérésére. • A pump and treat tipusú műszaki beavatkozások során a talaj kolloid méretű szemcséihez adszorp -ciósan kötődőszénhidrogének ( reziduális fázis) , valamint a pórusok szabad hézagterében visszama-radószabad fázisú szénhidrogén miatt a (D) kármentesítési célállapot határérték elérése csak rövid időszakra lehetséges. Ezt követően a vissza- oldódás és a talajvíz ingadozás hatására a már „kármentesített terület ismét visszaszennyeződik. Emiatt a műszaki beavatkozás végének határidejét szakmailag megalapozottan előre megadni nem lehet.

  11. A biodegradáció kizárólagos alkalmazásának feltételei egy szénhidrogénnel szennyezet terület kármentesítésére.

  12. A hatósági engedélyezéshez célszerű lenne a jogiháttér megalapozása. Pl. a felszín alatti víz védelmével kapcsolatos 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletbe bele kellene foglalni, hogy „a műszaki beavatkozás nélküli biodegradációra alapozott kármentesítés akkor lehetséges, ha sem a szennyezés terjedésének kockázatával, sem pedig a tolerálhatónál nagyobb mértékű egészségkockáza-tal nem kell számolni.”

More Related