Közép-Dunántúli régió Kutatás-fejlesztés, Innováció

1. Közép-Dunántúli régióKutatás-fejlesztés, Innováció Östör ÁdámGeográfus III. évf.ELTE TTK2007. május 15.

2. „Az innováció régiója” [?] – Közép-Dunántúli régió területfejlesztési koncepciója, 1997

3. A K+F jelentősége napjainkban • A legáltalánosabban elfogadott új versenyelőny a tudásbázis hatékony, hálózatokon történő kihasználása • A hatékonyan felhasznált tudás elősegíti a termék-, szolgáltatás-, ill. tevékenység innovációk terjedését • a tudás a gazdasági növekedés legfőbb forrása • (Lambooy, 2000)

4. A Közép-Dunántúl fejlődése az innováció szempontjából • Az ország vállalkozásainak 10% működik a régióban • A régió gazdasági vitalitásával nincs összhangban a régió innovációs tevékenysége és tudományos-technikai potenciálja • A gazdaság innovációs potenciáljának növelése  a KKV-k fejlődéséhez hozzájáruló közvetlen külföldi tőkebefektetések döntő szerepe – gazdasági struktúra átalakítása • Betelepült nagyvállalatok beágyazottsága nem megfelelő • Az innováció tekintetében kiemelt szerepű gépipar foglakoztatja a munkavállalók hatodát (50 ezer fő)

5. A Közép-Dunántúl fejlődése az innováció szempontjából II. • Két dinamikusan fejlődő ipari innovációs erőcentrum (Bp., Győr) között helyezkedik el • Hatásukat az M1-es biztosította közlekedési folyosó mentén fekvő ipari kp-ra és az M7-es mentén fekvő K-i területekre fejtik ki • A régió más innovációs kp-jainak a szomszédos régiók kp-jaihoz való kötődése csak nyomokban felfedezhető

6. A K+F-i tevékenység regionális sajátosságai • A népesség gyors adaptációs képessége + tradicionálisan fejlett munkakultúra • Kedvező adottságok az innováció befogadására és érvényesítésére • Az innováción alapuló gazdaságfejlesztést sok tényező akadályozza (keresleti és kínálati oldalról is) • Kutató fejlesztők száma: 1712 fő (2004) – országos 5,63%-a

8. A K+F tevékenység fontosabb jellemzőinek régiók szerinti arányai (2005) 4. Forrás: KSH

9. A K+F-i tevékenység regionális sajátosságai II. • A bp-i dominanciát követően az országban a nagy egyetemi kp-ok körül koncentrálódik a K+F tevékenység • A K+F beruházások nagyságát tekintve a KDR már a 3. •  külföldi tőkebefektetések határozzák meg eloszlását  a beruházások nagy része ipari K+F infrastruktúra fejlesztésre irányul • K+F ráfordítások regionális GDP-hez viszonyított értéke csak 0,3-0,4% (2001) – országos átlag ~0,8-0,9%  gazdasági súlyhoz képest gyenge 2005: 0,55%

10. Összes kutatási téma, kísérleti, fejlesztési feladat száma (db) Forrás: KSH

11. A KDR felsőoktatási rendszere • Felsőoktatási intézmények súlya elmarad az ország többi régiójától • Pannon (Veszprémi) Egyetem – nem képes regionális campusként funkcionálni • Széttagolt felsőoktatási rendszer (1 állami főiskola + 2 alapítványi főiskola + 2 régión kívüli egyetemhez kapcsolódó főiskola + 3 egyházi felsőoktatási intézmény) • Hallgatók számát tekintve is elmarad • Társadalomtudományi és műszaki vonal – nincs orvosi, jogi

12. A KDR felsőoktatási rendszere II. • A felsőoktatási intézmények kutatóintézeti háttere is gyenge – kivétel Veszprém • Intézmények közötti együttműködési kapcsolatok esetlegesek • Az oktatás és kutatás területén lehetséges együttműködési kapcsolatokat gyengíti a rossz közlekedési infrastruktúra • Pozitívum: a felsőokt. int-ek szűkebb térségükben gyakran együttműködnek a vállalkozásfejlesztési szereplőkkel (pl. inkubátorházak, kamarák, innovációs kp-ok)

13. Kutatóintézetek • A K+F beruházásokkal ellentétben a kutatóhelyek egyértelműen a felsőoktatási intézményekben koncentrálódnak  Pannon Egyetem • Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága • Mezőgazdasági Kutató Intézet (Martonvásár) • MTA Balatoni Limonológiai Kutatóintézet • MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete (Székesfehérvár) • Hiányoznak a műszaki, technológiai területen alapkutatásokat végző kutatóintézetek • A helyi gazdaság és a K+F között gyakorlatilag nincs kapcsolat

14. Jelentős K+F kapacitások-kal rendelkező vállalkozá-sok a Közép-Dunántúlon

15. A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI IPARI PARKOK INNOVÁCIÓT TÁMOGATÓ TEVÉKENYSÉGE • 25 ipari park – móri iparterület • Egyenletesen lefedik a régió területét • Viszonylag jól kiépített infrastruktúra • Az innovatív vállalkozások becsalogatása szinte valamennyi park üzletpolitikájában szerepel •  az innovációs szolgáltatások jelenleg vagy teljesen hiányoznak, vagy csak elvétve fordulnak elő • A belső és külső innovációs szükségleteket is csak kevés helyen mérték fel

16. A kínálati oldal szereplői • Olyan szervezetek, melyek speciális szolgáltatások révén részt vesznek az innovatív ötletek megvalósulásában, új vállalkozások létrehozásában • Inkubátorházak, innovációs központok • Tevékenységük inkább települési szintű • 5 inkubátorház: • Székesfehérvár • Veszprém • Dunaújváros • Ajka • Komárom • Klaszterek: nem képesek betölteni a nekik szánt szerepet

17. A kínálati oldal szereplői II • A regionális innovációs rendszer kínálati oldala túlságosan szerteágazó • Kockázati tőke, magvető tőke, üzleti angyal szolgáltatások hiánya • Hiányzik a megfelelő intenzitású együttműködés a komoly K+F kapacitásokkal rendelkező nagyvállalatok és a KKV-k között, a felsőoktatási kutatóintézetek és a gazdasági szféra között • Ígéretes innovációs kezdeményezések: inkubátorházak konzorciuma; közép-dunántúli regionális K+F portál

18. Regionális innovációs rendszer • Tőkehiány mellet a vállalkozásoknál rendelkezésre álló szakértelem hiánya  innováció jelentőségének fel nem ismerése • Folyamatos megújulás iránti igény hiánya • Bizalmatlanságnak köszönhető együttműködési kapcsolatok hiánya

19. „Az innováció régiója” ? • Üres szlogen maradt… • Nem sikerült megvalósítani a régió számára 2000-ben – Mo-on elsőként – kidolgozásra került regionális innovációs stratégia által megfogalmazott legfontosabb teendőket • Regionális innovációs ügynökség felállítása • Regionális innovációs alap létesítése • Innovációt támogató intézményrendszer hatékonyabb működése stb. • A hídképző szervezetek szorosabb együttműködése elengedhetetlen • Regionális koordináció kialakítása • Az innováció elősegítésében, ösztönzésében folyamatok vannak és nem áttörések

20. Felhasznált irodalom • http://www.kdrfu.hu • http://www.ksh.hu • Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács: Közép-Dunántúli Operatív Program 2007-2013 • Dőry T. (2000): Vállalkozások innovációs tevékenysége a Közép-Dunántúlon. Tér és Társadalom, XIV/2-3. pp. 53-62. • Grosz A. – Csizmadia Z. – Szépvölgyi Á. (2004): A regionális innovációs rendszer kínálati oldala a Közép-Dunántúlon. TérésTársadalom, XVIII/3. pp. 111-125. • Szépvölgyi Á. (2005): Innovációs hálózatok a Közép-Dunántúl városaiban. In: Süli-Z. I. (szerk.): „Tájak - régiók - települések...” : tisztelgés a 75 éves Enyedi György akadémikus előtt. Debrecen, DIDAKT