Dr csizmadia l szl bevezet s az idegenforgalomba k zleked s t ma 20 11
Download
1 / 54

- PowerPoint PPT Presentation


  • 92 Views
  • Uploaded on

Dr. Csizmadia László Bevezetés az idegenforgalomba közlekedés téma 20 11. A közlekedés személyek, dolgok és gondolatok (információk) sajátos technikai eszközök igénybevételével történő – tömeges, rendszeres és szervezett helyváltoztatása. Az anyagi termelés egyik igen fontos ágazata.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about '' - benny


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
Dr csizmadia l szl bevezet s az idegenforgalomba k zleked s t ma 20 11
Dr. Csizmadia LászlóBevezetés az idegenforgalombaközlekedés téma2011.


Dr csizmadia l szl bevezet s az idegenforgalomba k zleked s t ma 20 11

A közlekedés személyek, dolgok és gondolatok (információk) sajátos technikai eszközök igénybevételével történő – tömeges, rendszeres és szervezett helyváltoztatása. Az anyagi termelés egyik igen fontos ágazata.


Dr csizmadia l szl bevezet s az idegenforgalomba k zleked s t ma 20 11

Az anyagi termelés egyik ága, de nem termel új anyagi javakat – a többi termelői ágtól eltérően – hanem „szállít”. Ez a sajátos „terméke”.

Ennek megvalósításához eleven és holt munkát használ fel, amely növeli a szállí-tott áruk értékét.A közlekedés tehát a termelés (újraterme-lés) folytatása a forgalmi szférákban.


Dr csizmadia l szl bevezet s az idegenforgalomba k zleked s t ma 20 11

Sajátos technikai eszközei javakat – a többi termelői ágtól eltérően – hanem „szállít”. Ez a sajátos „terméke”.: a pálya (vezetés) az állomások, a járművek és mozgató erő.

Közlekedési eszközök: mindazon mű-szaki létesítmények, berendezések, fel-szerelések, amelyek felhasználásával, ill. segítségével a közlekedés meg-valósul.


Dr csizmadia l szl bevezet s az idegenforgalomba k zleked s t ma 20 11

Közlekedési helyváltoztatások, földrajzi távolságok szerint

Interkontinentális

Kontinentális

Országok közötti

Országon belül

Elővárosi

Helyi, ill. városi


Dr csizmadia l szl bevezet s az idegenforgalomba k zleked s t ma 20 11

Közlekedési szerintágazatok

hírközlés

közút

vasút

viziút

légi

kötélpályás

csővezeték

Közhasznú – nem közhasznú


Szem lyi k zleked s

Emberek tömeges, rendszeres helyváltoz-tatása különböző technikai eszközök igénybevételével.

Ez a meghatározás a személyközlekedés körébe vonja az emberek, mint önmozgó lények mozgását, aktív közreműködését a helyváltozatás létrehozásában, lebonyolításában.

Személyi közlekedés


Az egy n r szv tele szerint
Az egyén részvétele szerint különböző technikai eszközök igénybevételével:

  • Egyéni személyi közlekedés (saját használat)

  • Tömegszerű (közhasznú) személyközlekedés


Dr csizmadia l szl bevezet s az idegenforgalomba k zleked s t ma 20 11

  • Egyéni (saját használat) személyközlekedés különböző technikai eszközök igénybevételévelalatt:

    - egyéni közlekedési eszközzel

    • helyváltoztatási útvonalat, idejét, sebességét – az adott lehetőségek keretein belül – az utas maga választja meg

      Szubjektív utazási igények kielégítésére maximálisak a lehetőségek

      Egyéni közlekedési eszközök 9 személyig

      Tulajdon kérdés lényegtelen


2 t megszer k zhaszn szem lyk zleked s alatt
2. különböző technikai eszközök igénybevételévelTömegszerű (közhasznú) személyközlekedés alatt:

  • nagyobb számú utas befogadására alkalmas járművek

  • közlekedési szervezet működteti

  • bárki igénybe veheti

  • útvonal, megállóhelyek, indulás-érkezési idők előre közölve

    Menetrendszerű – különjárat


Dr csizmadia l szl bevezet s az idegenforgalomba k zleked s t ma 20 11

Személyszállítá különböző technikai eszközök igénybevételévels olyan technikai eszközökkel létrehozott helyváltoztatás, amely közforgalmú és magán használatú járművekkel egyaránt lebonyolítható.Személyfuvarozás olyan személyszállítás, amelyet valamely közlekedési szervezet – fuvarozási szerződés alapján – (díjfizetés ellenében) közforgalmú járművel lebonyolít.A személy közlekedésének az egész társadalmat érintő formáját a tömegszerűszemélyszállításnak, ennek eszközeivel lebonyolított forgalmát személyforgalomnak nevezzük.


T megszer szem lysz ll t s kiterjed si ter lete szerint
Tömegszerű személyszállítás→kiterjedési területe szerint

  • távolsági

  • környéki (helyközi) kb. 50 kb. körzet

  • elővárosi 30 km sugárkör

  • városi (helyi)


Egy ni szem lyes k zleked si m dok
Egyéni személyes közlekedési módok szerint

  • Gyalogos közlekedés

  • Állati erővel történő közlekedés

  • Kerékpárral való közlekedés

  • Motorkerékpárral való közlekedés

  • Személygépkocsival való közlekedés


T megk zleked si m dozatok
Tömegközlekedési módozatok szerint

  • Autóbuszos közlekedés

  • Vasúti közlekedés

  • Hajózás

  • Légi közlekedés

  • Kötélpályás közlekedés

  • Hírközlés


K zleked s egy b k rd sei
Közlekedés egyéb kérdései szerint

  • Menetrendek - Csatlakozások

  • Díjszabások – Díjtételek

  • Helyfoglalási rendszerek

  • Kényelem

  • Higiénia

  • Étkezési lehetőségek

  • Információ ellátás

  • Szórakoztatás

  • Pihenés - Alvás

  • Személy poggyász

  • Személygépkocsi szállítás


Bevezet s az idegenforgalomba
Bevezetés az idegenforgalomba szerint

  • Fogalom fejlődése

  • WTO fogalom

  • Szociológiai fogalom

  • Hágai nyilatkozat

  • Idegenforgalom rendszere

  • Idegenforgalom formái (külső hatások és okok)


Az idegenforgalom fogalmi meghat roz sai
Az idegenforgalom fogalmi meghatározásai szerint

1939-ből Poser

„Az idegenforgalom a mindenkor átmenetileg tartózkodó idegenek egy helyen vagy egy területen való jelentkezése, amelynek tartalma az idegenek és egyrészről a helyi lakosság, másrészről a helység és környéke közötti kölcsönhatások összessége.”

Hunziker és Krapf 1954

„Az idegenforgalom mindazon kapcsolatoknak és jelenségeknek összessége, amelyek az idegenek utazásából és tartózkodásából erednek, amennyiben a tartózkodás célja nem letelepedés vagy állandó kereseti tevékenység folytatása.”


Dr csizmadia l szl bevezet s az idegenforgalomba k zleked s t ma 20 11

Bernecker professzor szerint

„Az idegenforgalom átfogja azokat a kapcsolatokat és teljesítményeket, amelyek átmeneti, fogyasztási igényű helyváltoztatásokkal kapcsolatosak és ezek kielégítéséhez szükségesek.”

Gustav Zedek

„Az idegenforgalom olyan gazdasági, társadalmi, valamint érzelmi kapcsolatoknak és jelenségeknek a fogalma, amelyeket jelentősen befolyásolnak a szabadidő eltöltési, az egészség megvédési és helyreállítási azt emberek közötti érintkezési kapcsolatok ápolási igényei. Továbbá a nem helyi lakosok kirándulással, utazással és tartózkodással kapcsolatos művelődési lehetőségeinek megvalósulásai, hacsak ezzel az illetők nem állandó vagy átmeneti kereső tevékenységet folytatnak.”


Dr csizmadia l szl bevezet s az idegenforgalomba k zleked s t ma 20 11

Kultúra szerint

Technika

Egészség

Sport

Orvostudomány

Gazdaság

Kulturális értékek

Emberek közötti kapcsolatok

Jog

Társadalom (Politika)


Dr csizmadia l szl bevezet s az idegenforgalomba k zleked s t ma 20 11

„Az idegenforgalom alatt két dolgot értünk, egy emberi magatartást, amelyet a lakóhely ideiglenes elhagyása jellemez, s amely – mint ilyen – pszichikai, fizikai hajtóerőkre hallgat, valamint az ezért létrehozott műszaki-gazdasági apparátust.”Krapf


H gai fogalom 1989

Turizmus alatt magatartást, amelyet a lakóhely ideiglenes elhagyása jellemez, s amely – mint ilyen – pszichikai, fizikai hajtóerőkre hallgat, valamint az ezért létrehozott műszaki-gazdasági apparátust.”egyrészt az ember állandó életvitelén és munkarendjén (lakásán és munkahelyén) kívüli valamennyi helyváltoztatását és tevékenységét értjük, bármi legyen azok konkrét indítéka, időtartama és célterülete.

A turizmus másrészt az ezzel kapcsolatos igények kielégítésére létrehozott anyagi-technikai és szervezeti feltételek, valamint szolgáltatások együttese.

Két formája van: a hivatásturizmus és a szabadidő turizmus

A hivatásturizmus a foglalkozással kapcsolatos helyváltoztatások során végzett szakmai és szabadidő-tevékenységek együttese.

A szabadidő turizmus az állandó lakáson kívül szabad időben végzett és szabadon választott tevékenységek összessége, amelyeket az ember változatossági igénye motivál.

Hágai fogalom 1989.


Dr csizmadia l szl bevezet s az idegenforgalomba k zleked s t ma 20 11

magatartást, amelyet a lakóhely ideiglenes elhagyása jellemez, s amely – mint ilyen – pszichikai, fizikai hajtóerőkre hallgat, valamint az ezért létrehozott műszaki-gazdasági apparátust.”Napjaink turizmusa, vendégforgalma alatt az emberek valamennyi állandó életvitelükön és munkarendjükön kívüli helyváltoztatása és a felkeresett helyen való tartózkodása alatti olyan társadalmi, gazdasági és érzelmi kapcsolatainak megnyilvánulásait értjük, amelyek elsősorban a szabadidő eltöltése során, aktív pihenési-, egészség helyreállítási-, művelődési-, valamint az emberek közötti érintkezési igényekből fakadnak, amelyeket helyváltoztatási igények kielégítése céljából létrehozott gazdasági-műszaki és kulturális intézmények szolgáltatásai elégítenek ki.”(Sutor)


Az idegenforgalom t gabb fogalma az idegenforgalom sz kebb rtelemben turizmus a turizmus fogalma

Az idegenforgalom tágabb fogalma magatartást, amelyet a lakóhely ideiglenes elhagyása jellemez, s amely – mint ilyen – pszichikai, fizikai hajtóerőkre hallgat, valamint az ezért létrehozott műszaki-gazdasági apparátust.”(az idegenforgalom szűkebb értelemben + turizmusA turizmus fogalma


B vebben szociol giai
Bővebben magatartást, amelyet a lakóhely ideiglenes elhagyása jellemez, s amely – mint ilyen – pszichikai, fizikai hajtóerőkre hallgat, valamint az ezért létrehozott műszaki-gazdasági apparátust.”( szociológiai)

Idegenforgalom: az a társadalmi és gazdasági (al)struktúra, amelyben az emberek a szükségleteik egy részét lakóhelyükön kívül elégítik ki, piaci viszonyok szerint, kötött idő és szabadidő tevékenységek által.

Tágabb értelemben vett fogalom, amely magában foglalja a szűkebb értelemben vett idegenforgalmat (az emberek sokféle kötött tevékenysége során lakóhelyükön kívül szükségszerűen veszik igénybe a közlekedés, esetlegesen a vendéglátás és kereskedelmi szálláshely szolgáltatásait, szabadidő javakat nem fogyasztanak), valamint a szabadidejük eltöltése céljából érkezettek teljes körű fogyasztását (turizmus)


T gabb rtelembe vett idegenforgalom sz kebb rtelembe vett idegenforgalom turizmus
Tágabb értelembe vett idegenforgalom = magatartást, amelyet a lakóhely ideiglenes elhagyása jellemez, s amely – mint ilyen – pszichikai, fizikai hajtóerőkre hallgat, valamint az ezért létrehozott műszaki-gazdasági apparátust.” szűkebb értelembe vett idegenforgalom + turizmus


Sz kebb rtelembe vett idegenforgalom bels tagol sa

Foglalkozási indokok magatartást, amelyet a lakóhely ideiglenes elhagyása jellemez, s amely – mint ilyen – pszichikai, fizikai hajtóerőkre hallgat, valamint az ezért létrehozott műszaki-gazdasági apparátust.”

- üzleti tárgyalások

- diplomáciai tárgyalások

- szakmai kapcsolatok ápolása

- hivatásos és igazolt sportolók

- hivatásos művészek

- egyéb munkavégzés

2. Oktatási, továbbképzési

- kongresszusok, konferenciák

- iskolarendszeren kívüli tanfolyam

- szakmai tapasztalatcsere

- iskolák tanulmányi kirándulásai

Szűkebb értelembe vett idegenforgalom belső tagolása:


3 k zigazgat si idegenforgalom hat s gi gyek int z se egy b hivatalos gyek int z se
3. Közigazgatási idegenforgalom magatartást, amelyet a lakóhely ideiglenes elhagyása jellemez, s amely – mint ilyen – pszichikai, fizikai hajtóerőkre hallgat, valamint az ezért létrehozott műszaki-gazdasági apparátust.” - hatósági ügyek intézése - egyéb hivatalos ügyek intézése

4. Bevásárló idegenforgalom

5. Gyógy idegenforgalom

6. Látogató idegenforgalom

7. Vallási idegenforgalom


A turizmus bels tagol sa
A turizmus belső tagolása magatartást, amelyet a lakóhely ideiglenes elhagyása jellemez, s amely – mint ilyen – pszichikai, fizikai hajtóerőkre hallgat, valamint az ezért létrehozott műszaki-gazdasági apparátust.”

  • agro-turizmus

  • bor és gasztronómia turizmus

  • falusi turizmus

  • gyógyturizmus wellness

  • hobby turizmus - lovas turizmus

  • horgász turizmus - motoros turizmus

  • kemping turizmus - rekreációs turizmus

  • kerékpáros turizmus - sport turizmus

  • kulturális turizmus - természetjáró

  • városi turizmus turizmus

    - vadász turizmus - wellnes turizmus

  • vízi turizmus


Dr csizmadia l szl bevezet s az idegenforgalomba k zleked s t ma 20 11

Azt is mondhatjuk, hogy magatartást, amelyet a lakóhely ideiglenes elhagyása jellemez, s amely – mint ilyen – pszichikai, fizikai hajtóerőkre hallgat, valamint az ezért létrehozott műszaki-gazdasági apparátust.”a turizmus egyszerűen egyszabadidő tevékenység, azzal a megkötéssel, hogy azt az állandó lakásán és munkahelyén kívül végzi az ember.

A turizmus az emberi viselkedés egyik formája, az ideiglenes és önkéntes helyváltoztatás jelensége, amelynek során az egyén (turista) kilép a mindennapi életritmusából és személyes kapcsolatba kerül a felkeresett hely természeti, társadalmi és kulturális környezetével.

A turizmus az élet maga, a maga sokszínűségében és teljességében azzal a megkötéssel, hogy szabadidőhöz és helyváltoztatáshoz kötődik.


Dr csizmadia l szl bevezet s az idegenforgalomba k zleked s t ma 20 11

Falusi turizmus fogalma magatartást, amelyet a lakóhely ideiglenes elhagyása jellemez, s amely – mint ilyen – pszichikai, fizikai hajtóerőkre hallgat, valamint az ezért létrehozott műszaki-gazdasági apparátust.”A városon kívül, helyi és regionális vonzerőkkel rendelkező, gondozott, vidéki környezetben, a belföldi és külföldi vendégek szabadidő-eltöltési szükségleteinek széles körű, kereskedelmi alapokon történő kielégítése, és az ezt szervező helyi intézmények és szolgáltatók együttműködése. Aszabadidő eltöltésének az a módja, amely kizárólag a falusi turisztikai javainak igénybevételére, ill. ezek hasznosítására épül.

Agroturizmus fogalma

A szabadidő eltöltésének az a módja, amely elsősorban a mezőgazdaságba tartozó növénytermesztés, állattenyésztés, élelmiszer feldolgozás, erdőgazdaság, vadgazdálkodás, halgazdálkodás körébe tartozó turisztikai javak igénybevételére, ill. azok hasznosítására épül.


Dr csizmadia l szl bevezet s az idegenforgalomba k zleked s t ma 20 11

Ökoturizmus fogalmai magatartást, amelyet a lakóhely ideiglenes elhagyása jellemez, s amely – mint ilyen – pszichikai, fizikai hajtóerőkre hallgat, valamint az ezért létrehozott műszaki-gazdasági apparátust.”Olyan területeken, amelyeken a kínálat tervezésénél nem engedik meg a környezet gátlástalan rongálását, hanem védik azt, anélkül, hogy az idegenforgalmat leépítenék; az ökológiai szempontoknak megfelelően építik fel már eleve a turistákat fogadó bázisokat és határt szabnak előre a fejlesztés terjedelmének.


Koturizmus rtelmez sei

Tágan értelmezve: magatartást, amelyet a lakóhely ideiglenes elhagyása jellemez, s amely – mint ilyen – pszichikai, fizikai hajtóerőkre hallgat, valamint az ezért létrehozott műszaki-gazdasági apparátust.”

A helyi és a régió természeti adottságira épített idegenforgalmi programok, szolgáltatások élményt és informális tanulást jelentő igénybevételének kereskedelmi alapokon való biztosítása, a természet egyidejű megóvása és fejlesztési lehetőségeinek megteremtése mellett.

Szűken értelmezve:Védett természeti környezetben található flóráról, faunáról és tájról szerezhető összbenyomások érzékelését, informális tanulás élményét biztosító sajátos idegenforgalmi programok kereskedelmi alapokon való szervezése, a védett adottságok megóvása és fejlesztése mellett.

Ökoturizmus értelmezései


Manilai nyilatkozat a vil gturizmusr l 1980 szeptember 27
Manilai nyilatkozat a világturizmusról 1980 szeptember 27.

1. T. alapvető tevékenység lett a nemzetek életében

2. Szükséges lett a T. fejlődésének áttekintése

3. Turisztikai Világszervezet nyújtson segítséget

4. Emberi Jogok Nyilatkozata – pihenéshez való jog

5. T. fejlődési kötöttségeinek felszámolására törekvés

6 A T. a világgazdaság egyik fő tényezőjévé válik

7. A T szerepe a nemzeti jövedelem újraelosztásában

8. A T. fejlesztésében nemcsak a gazdaságosság a szemp.

9. A T. az életszínvonal egyre lényegesebb eleme

10. A szociálturizmus megteremtése fontos társ. Cél

11. Üdülés, utazás kedvező hatása az emberre

12. Sokrétű, változatos turisztikai szolgáltatások kellenek


Dr csizmadia l szl bevezet s az idegenforgalomba k zleked s t ma 20 11

13. T a népek közötti tisztelet, bizalom forrása 27.

14. A T társadalmi stabilitásban játszott szerepe jelentős

15 Az ifjúsági turizmus fejlesztésének fontossága

16.T szerepe az új nemzetközi gazdasági rend alakításába

17. T jobb munkafeltételek kialakítása, szakmai szakszerv.

18. T. erőforrások megőrzésének fontossága

19. A WTO szerepe az együttműködési koncepcióban

20. Két- és sokoldalú műszaki és pénzügyi együttműködés

21. Anyagiaknál fontosabb:

Az emberek önmegvalósítása, kiteljesedése,

Állandó bővülő művelődési lehetőség

Ember felszabadítása,méltóságának tiszteletbetartása

Népek szellemi örökségének tiszteletbetartása

22. Turizmusra való felkészítés és az oktatási rendszerek

23. Elemzésekben ki kell térni a belföldi és nemzetközi T-ra

24. A Konferencia ajánlásait vegyék figyelembe

25. WTO szerepe az alapelvek végrehajtásában


H gai nyilatkozat
HÁGAI NYILATKOZAT 27.

  • A turizmus több százmillió ember mindennapi életének kísérő jelenségévé vált.

  • A turizmus gazdasági-társadalmi fejlődésének hathatós mozgatóerejévé válhat

  • A turizmus alapfeltétele a sértetlen, természeti, kulturális és emberi környezet

  • Mindig figyelembe kell venni a turisták sajátos problémáit

  • A pihenéshez és a szórakozáshoz való jog biztosítása, a munkaidő ésszerű csökkentése

  • Utazások megkönnyítése

  • A turisták biztonsága, védelme, emberi méltóságuk tiszteletben tartása

  • A terrorizmus tényleges veszélyt jelent a turizmusra

  • A turizmus minősége az emberek közötti különböző szolgáltatások minőségétől függ.

  • Az állami és magánszektor között egyeztetett, átfogó és összefüggő tervezés és működtetés


Dr csizmadia l szl bevezet s az idegenforgalomba k zleked s t ma 20 11

Az idegenforgalom rendszerének felépítése 27.

közgazdasági környezet

társadalmi környezet

fölérendelt rendszerek

idegenforgalomrendszere

alrendszer idegenforgalom alanya

idegenforgalmi település

idegenforgalom tárgya: intézményi alrendszerek

idegenforgalmi üzemek, vállalkozások

idegenforgalmi szervezetek

technológiai környezet

politikai környezet

ökológiai környezet


A turizmus mindig valamely ter lethez kapcsol dik
A turizmus mindig valamely területhez kapcsolódik 27.

Sajátos területek:

  • üdülőhely

  • gyógyhely

  • nemzeti park

  • arborétumok

  • környezetvédelmi terület

  • tájvédelmi körzetek


Dr csizmadia l szl bevezet s az idegenforgalomba k zleked s t ma 20 11

  • Települések: 27.

    • tanya

    • község - kicsi

  • - közepes

  • - nagy

    • város - mező

      • ipari

  • - nagy

  • - világváros (főváros)

  • - világörökségek

    • régió (idegenforgalmi szempontból összefüggő tájegység,

    • amelynek területén turizmus fogadására alkalmas

    • települések vannak)

    • Dunakanyar – Balaton

    • Riviera – Magas-Tátra

      • Kárpát-medence

      • Észak-Amerika – Európa


  • A turizmus l trej tt nek helyi felt telei adotts gai
    A turizmus létrejöttének helyi feltételei (adottságai) 27.

    Adottságok: a turisztikai fogadóhelyen meglévő olyan sajátos természeti, kulturális, történelmi, igazgatási, gazdasági, szórakozási és egyéb feltételek (körülmények), amelyek az ezt igénylő emberek (turisták) tartózkodását (időtöltését), kikapcsolódását intezívé és hasznossá teszik.


    Dr csizmadia l szl bevezet s az idegenforgalomba k zleked s t ma 20 11

    Természeti adottságok 27.:

    - földrajzi és idegenforgalmi fekvés

    - éghajlat-időjárási viszonyok

    - vízrajz-domborzat

    - különleges természeti adottságok

    Kulturális adottságok:

    - történelmi emlékhelyek

    - műemlékek-történelmi városmag

    - múzeumok, képtárak, gyűjtemények

    - tudományos intézmények, egyetemek

    - néprajzi sajátosságok

    - színház és hangverseny termek


    Dr csizmadia l szl bevezet s az idegenforgalomba k zleked s t ma 20 11

    Államigazgatási és gazdasági adottságok 27.:

    - a település közigazgatási rangja

    - a település gazdasági jelentősége (ipari és kereskedelmi stb.)

    - kereskedelmi és szolgáltató üzlethálózat

    Szórakozási lehetőségek:

    - fesztiválok

    - zenei hetek

    - rendszeresen visszatérő rendezvények

    - színielőadások

    - táncházak

    - hangversenyek

    - mozielőadások

    - sportrendezvények

    - vidámpark / Luna-park stb.

    - könnyűzenei előadások

    - táncos-zenés szórakozóhelyek


    A helyi adotts gok sszess ge jelenti a vonzer t
    A helyi adottságok összessége jelenti a vonzerőt 27.

    Vonzerő: a turisztikai fogadóhelyen meglévő kedvező helyi adottságok (feltételek) alapján valójában vagy potenciálisan jelentkező szívóhatás, amelynek intenzitása, az adottságok szubjektív értékelésétől, a propagandától, információtól és az üzleti munkától függően alakul ki.

    E hatás lehet:

    - helyi

    - regionális

    - országos

    - ország csoportra vagy

    - világra szóló.


    Dr csizmadia l szl bevezet s az idegenforgalomba k zleked s t ma 20 11

    Alapvető infrastruktúra: 27.Olyan általános gazdasági feltételek (úthálózat közleke-dés, közművek, hírközlés stb.) gyűjtőneve, amelyek köz-vetve befolyásolják a gazdasági élet és a turizmus fejlesz-tésének lehetőségeit.

    Turisztikai felkészültség: azoknak a tárgyi, szervezeti és társadalmi körülményeknek az összessége, amelyek a turisták adott helyen való tartózkodásának zavartalanságát és kulturális formáit biztosítják.Adottságok és az infrastruktúra megléte esetén kiépítendő a fogadóképesség: turisztikailag vonzó adottságokkal rendelkező helyi tárgyi felkészültsége, meghatározott nagyságrendű tömeg (turista) elszállásolására és ellátására, ill. kirándulók és átutazók kiegészítő ellátására

    .


    Az idegenforgalmi felk sz lts g t rgyi elemei idegenforgalmi infrastrukt ra
    Az idegenforgalmi felkészültség tárgyi elemei: 27.(idegenforgalmi infrastruktúra)

    Szálláslehetőségek

    • szálloda

    • panzió-fogadó

    • motel

    • camping

    • sátortábor / ifj.

    • fizetővendéglátás / falusi vendégfogadó

    • társas- és magánüdülő

    • kollégiumok


    Dr csizmadia l szl bevezet s az idegenforgalomba k zleked s t ma 20 11

    Vendéglátás 27.

    • étterem – vendéglő – önkiszolgáló étterem

    • csárda

    • borozó – söröző

    • bistró – kifőzde

    • ételbár – büfé – falatozó

    • drink-bár – presszó

    • cukrászda – fagylaltozó

    • borkóstoló

    • táncos szórakozóhely / bár


    Szabadid elt lt s re szolg l int zm nyek ill v llalkoz sok
    Szabadidő eltöltésére szolgáló intézmények, ill. vállalkozások

    • strandok – fitness clubok – uszodák, szaunák

    • thermál- és gyógyfürdők

    • bowling pályák

    • tenisz és golfpályák

    • sí és korcsolyapályák

    • vizisí – evezés – motorcsónak és vitorlázás lehetősége

    • lovasiskola – tereplovaglás – fogathajtás

    • ejtőernyős időtöltés lehetősége

    • sárkányrepülés lehetősége

    • kézműiparos műhelyek

    • festőiskola

    • nyári nyelviskolák – nyári egyetemek stb.

    • nyári amatőr sportversenyek


    Gazdas gi tev kenys ghez sz ks ges elemek

    kongresszus/konferencia termek /központok/ vállalkozások

    tanfolyami lehetőségek

    bevásárlási lehetőségek

    Turisztikai közlekedési létesítmények:

    drótkötélpálya

    sífelvonók

    drótkötélvasút

    fogaskerekű vasút

    Gazdasági tevékenységhez szükséges elemek


    Dr csizmadia l szl bevezet s az idegenforgalomba k zleked s t ma 20 11

    Idegenforgalmi vállalkozások vállalkozások

    primér, közvetlen turisztikai szolgáltatást nyújtók (szállodák, motelek, vendéglátó vállalkozások, utazási iroda)

    másodlagos, közvetett szolgáltatási területeken (mindazok amelyek nem turisztikai célból jöttek létre)

    Szakmai érdekképviseletek – szövetségek – kamarák (MUISZ,

    MSZSZ, FATOSZ, stb.)

    Az Idegenforgalmi felkészültség szervezeti elemei: - Közérdekű idegenforgalmi szervezetek (OIH, OIB, RIB) - Megyei Önkormányzatok - Helyi önkormányzatok Információs Irodái (Tourinform) - Helyi idegenforgalmi Egyesületek


    Dr csizmadia l szl bevezet s az idegenforgalomba k zleked s t ma 20 11

    Az önkormányzat, mint a helyi közhatalom és népképviselet szerve:

    A helyi közügyek, közösségi érdekek demokratikus intézése. Az önkormányzatifeladat- és hatáskörök a képviselő testületet illetik meg.

    Önkormányzat feladatai:

    alapvetőek (közszolgáltatási)

    önként vállalt feladatai (a helyi életminőség javítása érdekében)

    Az idegenforgalmi felkészültség társadalmi elemei: - szakmai felkészültség-idegenforgalmi szemlélet - iskolázottság – műveltség - kultúráltság - nyelvtudás - vallás – vallási szokások - hagyományok – népszokások - mentalitás – vendégszeretet


    Az idegenforgalom form i k ls okok s hat sok szerinti csoportos t sban
    Az idegenforgalom formái külső okok és hatások szerinti csoportosításban

    • Eredet

      - belföldi turizmus

      - külföldi turizmus

    • Az idegenforgalomban résztvevők száma

      - egyéni turizmus (az utazás és a tartózkodás egyéni kialakítása)

      - kollektív turizmus

      • csoportos vagy társasági turizmus (az utazás és/vagy tartózkodás közös lebonyolítása)

      • klubturizmus (az utazás túlnyomórészt, a tartózkodás teljes közös, miközben tudatosan elősegítik az üdülővendégek egy üdülőcsoporttá való integrálódását)

        - tömegturizmus (turisták tömeges megjelenése, ahol a jelleg és a

        környezet szerint negatív kísérőjelenségek már kevés vagy csak

        sok turista megjelenése esetén felléphetnek)

        - családi turizmus


    Dr csizmadia l szl bevezet s az idegenforgalomba k zleked s t ma 20 11

    • Az idegenforgalomban résztvevők életkora csoportosításban

      - ifjúsági turizmus (a 15-24 évesek idegenforgalma, akik már

      nem a szüleikkel és még nem a saját, megalapítandó

      családjukkal utaznak szabadságra)

      - senior turizmus (a 60-65 év feletti, nyugdíjas már nem aktív

      keresők idegenforgalma)

    • Tartózkodás időtartama

      - rövid idejű idegenforgalom (turizmus)

      • átutazó- vagy tranzitturizmus (tartózkodási helyre való visszatérés nélkül)

      • tulajdonképpeni rövid idejű turizmus, főleg hétközbeni üzleti turizmus

      • egynapos kiránduló turizmus (szállás nélkül)

      • hétvégi turizmus (1-3 szálláséjszakával)

        - hosszú idejű idegenforgalom /turizmus

      • nyaralási (szabadság) turizmus négynél több szálláséjszakával

      • gyógyturizmus (orvosi tapasztalatok szerint leginkább három hét)


    Dr csizmadia l szl bevezet s az idegenforgalomba k zleked s t ma 20 11

    • Évszakok csoportosításban

      • Nyári turizmus

      • Téli turizmus

      • főszezoni turizmus

      • Szezonon kívüli turizmus

    • Szállásforma

      • Szállodai turizmus

      • Szállodán kívüli turizmus

        • bungalow – vagy appartment turizmus

        • hétvégi ház turizmus

        • Kemping- vagy lakókocsi turizmus

    • Igénybe vett közlekedési eszközök

      • vasúti turizmus

      • autós turizmus

      • hajó turizmus

      • repülős turizmus


    Dr csizmadia l szl bevezet s az idegenforgalomba k zleked s t ma 20 11

    • Hatások a fizetési mérlegre csoportosításban

      • aktív idegenforgalom (bejövő turizmus, külföldiek turizmusa belföldön)

      • passzív idegenforgalom (kimenő turizmus, a belföldiek idegenforgalma külföldön)

    • Finanszírozás módja

      • szociálturizmus (gyenge fizetőképességgel rendelkező lakossági rétegek részvétele a turizmusban, miközben ezt külön intézkedésekkel teszik lehetővé vagy könnyítik meg.)

      • idegenforgalom elő- és utófinanszírozással (hitelkártya)


    Dr csizmadia l szl bevezet s az idegenforgalomba k zleked s t ma 20 11

    • Szociológiai tartalom csoportosításban

      • luxus és exkluzív turizmus

      • hagyományos idegenforgalom (az egyéni utak és szállodai tartózkodások turisztikai jellegének hangsúlyozása a modern turizmus kezdeti éveiben)

      • ifjúsági turizmus

      • felnőtt turizmus

      • szociál turizmus

      • szelíd turizmus

  • Utazási forma (az utazás szervezésének módja)

    • egyéni turizmus (utazási iroda igénybevételével és anélkül)

    • átlagáras turizmus (az utazásszervező által kínált csomag, ami átalányáron tartalmazza a z utazással és tartózkodással kapcsolatos szolgáltatásokat: teljes vagy részleges átalánydíjas utak, illetve rendező által szervezett utak)

  • Utazási magatartás

    • intelligens turizmus