1 / 25

NÖVÉNYVÉDELEM

NÖVÉNYVÉDELEM. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc . A növénybetegséget okozó gombák (mikológia). AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. A mikológia jelentősége, története. A növénykórtan mikológiai korszaka Fontosabb felfedezések 1729 – az első szaporító-képletek felismerése (Micheli)

becka
Download Presentation

NÖVÉNYVÉDELEM

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. NÖVÉNYVÉDELEM KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc

  2. A növénybetegséget okozó gombák (mikológia). AZ ELŐADÁSÁTTEKINTÉSE HEFOP 3.3.1.

  3. HEFOP 3.3.1.

  4. A mikológia jelentősége, története • A növénykórtan mikológiai korszaka • Fontosabb felfedezések 1729 – az első szaporító-képletek felismerése (Micheli) 1755 – a búza kőüszög fertőző képességének igazolása (Tillet) 1853 – az üszöggombák életmódjának részletes leírása (de Bary) 1858 – az első növénykórtani kézikönyv megjelenése (Kühn9 1894 – a gabonarozsda specializálódásának felismerése (Erikson) 1912/13 – a szőlőperonoszpóra életmódjának megismerése (Istvánffi) 1928 – a burgonyarák kórokozójának felfedezése (Schilberszky) 1961 – a lomaszóma első kimutatása gombahífákban (Gibbart et al.) 1963 – a gombák hausztórium szerkezetének megállapítása (Bowdeb et al.) HEFOP 3.3.1.

  5. Gombarendszertani munkák • 1801 – első gombarendszertan /Synopsis methodica fungorum/ (Persoon) • 1882 - a legismertebb gombarendszertan megjelenése /Sylloge fungorum/ (Saccardo) • 1882/87 – magyarországi gombák /Fungi Hungarici/ (Linhart) • 1935 – az első Fusarium rendszertan (Wollenweber und Reinking) • 1949 – új alapokon nyugvó gombarendszertan (Gaumann) • 1968 – magyarországi gombarendszertan (Ubrizsy és Vörös) • 1985/87 – újabb hazai gombarendszertani munka (Bánhegyi et al.) • 1995 – az első modern gombarendszertan (Hawksworth et al.9 • 2001 – a legújabb gombarendszertan (Kirk et al.) HEFOP 3.3.1.

  6. A gombák szerveződése • A gombák az élővilág önálló evolúciós ágát alkotják (növényvilág – gombák világa – állatvilág) • A gombák általános jellemzése (definíció) - a gombák telepeket (thallus) alkotó, többsejtű szervezetek, - a sejtfal anyaga zömmel kitin, ritkábban cellulóz, hemicellulóz, ill.glükán - táplálkozásuk chylotróf táplálkozás, - ivaros és ivartalan úton szaporodnak, - lomaszóma csak a gombákban található HEFOP 3.3.1.

  7. A gombák szerveződése • Tenyésztest plazmódium –hífa – micélium • Micélium és harántfal típusok - harántfal nélküli (cönocítikus micélium) - álharántfalas (szeptált) micélium - valódi harántfalas, ún. doliporus típusú harántfal (szeptált) micélium HEFOP 3.3.1.

  8. A gombák alaktana, ultrastruktúrája • Hausztórium (a gomba tápanyagfelvevő szerve) Formái: gömb, fonál, elágazó • Appresszórium (tapadókorong) • Flagellum (ostor) Formái: ostorszerű (whiplash) tollas (tinsel v. flimmer) Szerkezete: 11 rostos fibrillumból áll (9+2-es formátumú) HEFOP 3.3.1.

  9. A gombák ivaros szaporodása • Funkciója: a faj tulajdonságainak megőrzése, genetikai stabilitás és változékonyság biztosítása • Holokarpikus szaporodás – rejtett ivaros szaporodás, nem differenciálódnak ivarszervek • Eukarpikus szaporodás – ivarszervek differenciálódnak Formái: oogámia zygogámia aszkogámia bazidiospóraképzés HEFOP 3.3.1.

  10. A gombák ivartalan szaporodása Funkciója: a gomba nagy területen történő elterjesztése Formái: -zoospóra (flagellummal ellátott mozgó rajzospóra) - konídium (a legelterjedtebb ivartalan spóratípus) - klamidospóra (vastagfalú, a micélium feldarabolódás révén keletkező spóra) - piknokonídium (piknídiumban képződő konídium) HEFOP 3.3.1.

  11. A gombák rendszerezése Gombák világa:Fungi sensu lato Ország: Protozoa Törzs: Myxomycota Plasmodiophoromycota Ország: Chromista Törzs: Oomycota Ország: Fungi sensu stricto Törzs: Chytridiomycota Zygomycota Ascomycota Basidiomycota Deuteromycota HEFOP 3.3.1.

  12. Plasmodiophoromycota Nyálkagombák: tenyésztest plazmódium, ivaros szaporodás holokarpikus, ivartalan szaporodás egycsillós rajzospórákkal, nedvesség igényük nagy, a növények földalatti szerveit fertőzik meg. Fajok: Plasmodiophora brassicae – káposztafélék gyökérgolyvája Spongospora subterranea – burgonyagumó poros varasodása Ploymyxa betae – cukorrépa rizománia vírus vektora HEFOP 3.3.1.

  13. Oomycota Peronoszpóra-félék: tenyésztest cönocítikus micéluum, ivaros szaporodás oogámia, ivartalan szaporodás kétcsilló rajzospórákkal, konídiumokkal, klamidospóra képzéssel, sejtfaluk glükán, nagy nedvességigényűek. Fajok: Pythium ultimum – cukorrépa gyökérfekély Plasmopara viticola – szőlő peronoszpóra Peronospora destructor – hagyma peronoszpóra Psseudoperonospora cubensis – uborka peronoszpóra Bremia lactucae – saláta peonoszpóra Albugo candida – kersztesvirágúak fehérsömöre HEFOP 3.3.1.

  14. Chytridiomycota és Zygomycota Chytridiomycota: sajátos gombacsoport, számos vonatkozásban közelebb állnak a nyálka-gombákhoz Fajok: Olpidium brassicae – káposztafélék palántadőlése Synchytrium endobioticum – burgonyarák Zygomycota: tenyésztestük fejlett, ivaros szaporodás zigogámia (járomspóra képzés), ivartalan sszaporodás mozdulatlan sporangiospórákkal történik. E fajok zömmel szaprotrófok, rovarpatogének, v. mikorrizaképzők. Fajok: Mucor mucedo – fejespenész Rhizopus stolonifer – indáspenész Entomophthora aphidis – levéltetű parazita Glomus versiforme - mikorrizaképző HEFOP 3.3.1.

  15. Ascomycota Tömlősgombák: álharántfalas, szeptált micélium, ivaros szaporodás aszkogámia, ivartalan szaporodás változatos (konídium, oidium, klamidospóra). Ivaros termőtesttípusok: aszkosztróma, pszeudotécium, kleisztokarpium, peritécium, apotécium. Holomorf: ivaros és ivartalan alak együttese (pl. Venturia – Spilocea) Ivaros alak (teleomorf): pl. Venturia, ivartalan alak (anamorf): Spilocea Fajok: Taphrina deformans – őszibarack tafrinás levélfodrosodása Didymella applanata – málna vesszőfoltosság Venturia inaequalis – almafa varasodás Gnomonia leptostyla – dió gnomóniás levélfoltossága Eutypa lata – szőlő tőkepusztulás Gibberella zeae – kukorica csőpenész és szárkorhadás Lophodermium pinastri – fenyőtű vörösödés Monilinia fructigena – almatermésűek moníliája Sclerotinia sclerotiorum – fehérpenészes rothadás HEFOP 3.3.1.

  16. Ascomycota folytatás Legismertebb képviselőik a lisztharmatgombák: ektoparaziták, biotróf életmódot folytatnak. Rendszerezésük a kasmotécium (kleisztotécium) felületén lévő függelékek típusa, ill. a termőtestben lévő aszkuszok száma alapján történik. Újabban a molekuláris vizsgálatok nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az ivartalan (oidium, ovulariopsis, oidiopsis) formának. Fajok: Podosphaera leucotricha – almafa lisztharmat Blumeria graminis – gabonafélék lisztharmata Erysiphe cichoracearum – fészkesvirágzatúak lisztharmata Erysiphe (syn.: Uncinula) necator – szőlő lisztharmat Leveillula taurica – paprika lisztharmat Phyllactinia guttata – mogyoró lisztharmat HEFOP 3.3.1.

  17. Basidiomycota Bazídiumos gombák: micélium szeptált (valódi harántfal – doliporus típusú), micélium dikariotikus, ivaros szaporodás révén bazidiospóra keletkezik, ivartalan szaporodás nem jellemző. Fontosabb képviselőik: - kalapos, farontó és taplógombák - rozsdagombák - üszöggombák (lsd. gyakorlatoknál) HEFOP 3.3.1.

  18. Basidiomycota folytatás Rozsdagombák: nagy járványkeltő képességűek, biotróf életmódot folytatnak, endoparaziták. Szaporodásuk bonyolult. Spóratípusok: spermáciospóra, ecídiospóra, uredospóra, teleutospóra, bazídiospóra Fejlődésük: teljes fejlődésmenet (5 spóratípus), hiányos fejlődésűek (hiányzik 1-2 spóraalak). Egygazdásak: mind az 5 spóratípus 1 növényen fejlődik Gazdacserések: a főgazdán fejlődik ki az uredo és teleuto alak, a köztesgazdán a spermogónium és ecídium (Pl. Puccinia graminis – Berberis vulgaris) Fajok: Uromyces pisi – borsórozsda Puccinia graminis – gabonafélék fekete, v. szárrozsdája Gymnosporangium fuscum - körterozsda Phragmidium rubi-idaei – málnarozsda Melampsora lini –lenrozsda Cronartium ribicola - ribiszkerozsda HEFOP 3.3.1.

  19. Deuteromycota Konídiumos gombák: a konídiumok ivartalan úton képződő ún. mitospórák Rendszerezésük alapja Saccardo szerint: - konídium képződés helye (piknídiumban, acervuluszban, szabadon – elszórtan, korémiumban, sporodochiumban) - spóracsoportok alapján (szintelen, v. sötét szín), sejtszám, továbbá a konídiumok színe alapján HEFOP 3.3.1.

  20. Deuteromycota folytatás Fajok: Phoma lingam – repce fomózis Phyllosticta mali – alma fillosztiktás levélfoltossága Ascochyta pisi – borsóragya Septoria lycopersici – paradicsom szeptóriás levélfoltossága Colletotrichum gloeosporioides – számos gazdanövény fenésedése Phloeosporella padi – meggy levélfoltossága Botrytis cinerea – szürkepenészes rothadás Monilia fructigena – almatermésűek moníliás gyümölcsrothadása Cladosporium cucumerinum – uborka mézgás varasodása Spilocaea pomi – almafa varasodás Bipolaris zeicola – kukorica levélfoltossága Drechslera tritici-repentis – ganonafélék levélfoltossága Fusarium graminearum, F. culmorum – kalászfuzárium Rhizoctonia solani – palántadőlés, burgonyahimlő HEFOP 3.3.1.

  21. Gombák elleni védekezés lehetőségei • Megelőző védekezési eljárások (prevenció) • Zárlati intézkedések • Agrotechnikai rendszabályok betartása (vetésváltás, izoláció, helyes tápanyagellátás, stb.) • Ellenálló fajták termesztésbe vétele (rezisztenciára nemesítés) • Biológiai növényvédelem (Koni, Trichodex, Mycostop biopreparátumokkal) • Kémiai növényvédelem (fungicidek alkalmazása – lsd. növényvédő szer kémiai ismereteket). HEFOP 3.3.1.

  22. ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA • A növénykórtan mikológiai korszaka • A gombák alaktana • A növénykórókozó gombák rendszerezése • Nyálkagombák • Peronoszpóra-félék • Tömlősgombák • Bazídiumos gombák • Konídiumos gombák HEFOP 3.3.1.

  23. ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI 1. Növénykórokozó gombák általános jellemzése (definíció) 2. A gombák rendszerezésének alapelvei 3. Hasonlítsa össze a gombák ivaros szaporodását 4. Jellemezze a nyálkagombákat 5. Jellemezze a tömlősgombákat, különös tekintettel a termőtest típusokra 6. Ismertesse a lisztharmatgombákat 7. Jellemezze a bazídiumos gombákat 8. Ismertesse egy gazdacserés rozsdagomba fejlődését 9. Ismertesse a konídiumos gombák rendszerezésének alapelveit HEFOP 3.3.1.

  24. ELŐADÁS FELHASZNÁLT FORRÁSAI • Szakirodalom: Fischl G. szerk (2003): A növénykórtan alapjai. Kari jegyzet. Keszthely. Jakucs E. (1999): A mikológia alapjai. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. • Egyéb források: Folyóiratok: Növényvédelem Növénytermelés Agrofórum HEFOP 3.3.1.

  25. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKETKÖVETKEZŐELŐADÁS CÍME • A NÖVÉNYKÓRTAN TOVÁBBI FEJEZETEI • a következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: szimptóma, tenyészet, kórfolyamat, rezisztencia, ökoszisztéma, járvány. Előadás anyagát készítette: Prof. Dr. habil. Fischl Géza HEFOP 3.3.1.

More Related