Alapfogalmak

1. Alapfogalmak

2. A gyógyszertan fogalma , tárgya Az orvosi gyógyszertan az emberi szervezet és olyan vegyi anyagok kölcsönhatásával foglalkozik, amelyek • a betegségek megelőzésére • a betegségek diagnosztizálására • a betegségek gyógyítására szolgálnak

3. A gyógyszerek hatása általában Receptor: • általában sejtmembránban elhelyezkedő • fehérjetermészetű • több alegységből felépülő • makromolekula • képes megkötni egy ligandumot (olyan kémiai szerkezet, amely kötődik a receptorhoz) A kapcsolat a ligandum által kialakított fajlagos fiziológiai hatáshoz vezet

4. A ligandum-receptor kötődés alapfeltétele, hogy energetikailag kapcsolódásuk előnyös legyen • Az energetikailag kedvező állapot annál valószínűbb minél jobban illeszkedik egymáshoz a két molekula („ kulcs a zárba”) • A receptorok felelősek a ligandumok szelektív hatásáért

5. A receptorok osztályozása • Primér receptor: amelyeken keresztül a gyógyszermolekula terápiás hatását fejti ki • Másodlagos receptor: amelyeknek aktivációja a mellékhatásokért felelősek • Néma kötőhelyek: képesek megkötni a gyógyszermolekulákat , de hatás nem jön létre

6. A ligandumnak receptorhoz való kötődése után létre jön a ligandum-receptor komplex, ami elindítja azokat az intracelluláris folyamatokat, amelyek a gyógyszerhatás kialakulásához vezetnek. Hogy a hatás erősségét mi befolyásolja még nem tisztázott. Két elmélet van: • Receptorelfoglalási elmélet: minél több receptor áll a ligandumok rendelkezésére és azokból minél többet tud elfoglalni, annál nagyobb a hatás. • Gyakorisági elmélet: A kapcsolatkinetikájára helyezi a hangsúlyt, vagyis a ligandum és a receptor kölcsönhatási gyakoriságára. (Disszociáció és újrakötődés)

7. Agonistaaz a vegyület, amely a receptorhoz kötődve aktivációt fejt ki Antagonistaaz a vegyület, mely a kötődés után nem hoz létre aktivációt Kompetitiv antagonizmusaz agonista és antagonista vegyület versengése a kötőhelyekért. A versengésben az győz, amelyik nagyobb koncentrációban van jelen, és nagyobb az affinitása a receptorhoz. (Pl.: atropin és acetilkolin, kolinészteráz bénitó mérgezés esetén atropin terápia)

8. Kombinatív gyógyszerhatások Addició: két vegyület együttes adásakor hatásuk matematikailag összeadódik Potencírozás: két vegyület együttes adásakor hatásuk nagyobb, mint az matematikailag várható lenne. Különleges esete, ha olyan tulajdonságát potencírozza a másik gyógyszernek, amivel önmaga nem rendelkezik. (pld. Neostigmin a morfin fájdalomcsillapító hatásását). Dependencia: pszihikai, vagy fizikai függőség kialakulása a gyógyszerrel szemben

9. Deszenzitizáció: (vagytolerancia) A gyógyszer hatékonysága fokozatosan csökken, a kívánt hatást csak dózisemeléssel érhetjük el Idioszinkrázia: A gyógyszer szokatlan, nem várt hatást vált ki Placebohatás: Hatóanyag nélküli gyógyszer pszihés úton mégis hat Gyógyszermellékhatások: A kívánt terápiás hatások mellett nem kívánt mellékhatások is megjelenhetnek

10. Gyógyszerallergia: A gyógyszer immunfolyamatokra kifejtett súlyos idioszinkráziás hatásának eredménye. Az allergiás reakció rendszerint a gyógyszerrel történő ismételt érintkezés során lép fel. Parenterális gyógyszeradásnál általában gyorsabb, és súlyosabb a reakció. Tünetei: urtikária, gégeödéma, bronhospazmus, keringés összeomás Gyógyszeradásnál mindig rá kell kérdezni az érzékenységre!

11. A gyógyszer útja a szervezetben • A gyógyszer bejuttatása a szervezetbe • Felszívódás • Eloszlás • Megfelelő receptorhoz kötődés • Eliminálódás

12. A gyógyszerbejuttatás lehetőségei I.

13. A gyógyszerbejuttatás lehetőségei II.

14. Felszívódás: a gyógyszernek az alkalmazás helyéről a vérbe jutását jelenti • A szájüregben az azonnal felszívódó gyógyszerek azonnal a keringésbe jutnak(sublinguális, perlinguális tabletták, sublinguális spray-k), előnye, hogy kiesik a máj first pass effektusa, és a gyógyszer elkerüli a GI traktuson történő degradációt • A rectálisan adott gyógyszerek a végbél nyálkahártyáján keresztül szintén azonnal a véráramba jutnak( nem kooperábilis betegeknél jól használható módszer), elkerüli a máj first pass effektusát, néhány szer bizonytalan mennyiségben szívódik fel,de pl. diazepam, hányás ill. lázcsillapítók jól alkalmazhatók.

15. Felszívódás II. • A tüdőből a felszívódás az alveoláris nyálkahártyákon keresztül történik .Nagy felülete, jó vérellátása, vékony membránja gyors felszívódást biztosít( aeroszolok, voletábilis anesztetikumok ), helyileg , szisztémásan ható szereknek is (pl.: Berodual, Tonogen, Micronephrin) • A bőr felületéről Nagy felülete, jó vér és nyirokellátása alkalmassá teszi a gyógyszerek felszívódására, bár az elszarusodott sejtek lipoid és víztartalma kicsi, ami rontja a felszívódást. Tapaszokkal a párologtatást csökkenteni lehet, és ez javítja a felszívódást.(pl.:Fentanyl, NTTS tapaszok)

16. A gyomor béltraktusbólszívódnak fel a per os bejuttatott szilárd gyógyszerformák. Ez a leggyakoribb bejuttatási módszer. A gyógyszerek felszívódásának gyorsasága függ a vérkeringés intenzitásától, a felszívódási felület nagyságától, a gyógyszer lipoid-víz megoszlási hányadosától, a gyomor ürülési sebességétől. A bélből felszívódott gyógyszer a portális keringésen keresztül a májba jut, ahol egy része metabolizálódik, mielőtt a vérárammal a hatás helyére kerülne.A gyomor ürülést befolyásoló tényezők

17. A parenterálisan adott gyógyszerek felszívódása. A subcután, intracután és intramusculárisan adott gyógyszerek gyorsan szívódnak fel. A felszívódás gyorsaságát befolyásolja a vérellátás és a kötőszövet denzitása. Érszűkítők lassítják a felszívódást (pl.: lokál anesztetikumok), subcutan zsírszövetben megrekedhet a gyógyszer. Az intravénásan adott gyógyszereknél nem beszélhetünk felszívódásról, hiszen direkt a véráramba adjuk őket.(fertőzésveszély)

18. A gyógyszerek eloszlása Eloszlásonazt a folyamatot értjük, amikor a gyógyszer a szisztémás keringésből a szövetekbe jut. Az eloszlás függ: • a kapillárisok permeábilitásától • A szövetek vérellátásától • A gyógyszerek plazma és szöveti fehérjéhez való kötődésétől • A transzport mehanizmusok fajtájától • A lokális Ph értéktől • A különböző szöveti membránok permeábilitásától Biológiai barrierek a szervezetben: 1. Vér-agy gát : Vizoldékony vegyületek a kp-i idegrendszerbe nehezebben jutnak mint más szövetekbe, mivel a kapillárisok endothelje tömöttebb. 2. A placentának is van barrier működése 3. Here-vér barrier is van, a reproduktív hímivarsejteket védi

19. Metabolizmus A gyógyszerek a szervezet számára idegen anyagok, a szervezet nem építi be őket szerkezeti elemeibe. Testidegen jellegüknél fogva a szervezetnek meg is kell tőle szabadulni. A metabolizmus a vegyületek kémiai szerkezetét és fizikokémiai tulajdonságait megváltoztató folyamat. A metabolizmus célja, hogy vízoldékony vegyületek keletkezzenek, mivel azok kiürülési esélye nagyobb. A metabolizmus kulcsszerve a máj, mivel a májsejtek gazdagok gyógyszermetabolizáló enzimekben, és a máj tömege nagy Szerepet játszik még a tüdő, vese, bélnyálkahártya, placenta. A metabolizált gyógyszerek kis része ismét a bélrendszerbe juthat az epével, és újra alkalmassá válhat a felszívódásra.

20. A gyógyszerekkiürülése a szervezetből • A gyógyszerek farmakológiai hatása a kiürüléssel szűnik meg teljesen. • A gyógyszerek kiürülésében a vese játsza a legnagyobb szerepet.( vízoldékony metabolitok) • Fontos még az epe, a tüdő és a bélcsatorna. Kisebb mértékben de szerepet játszanak még a nyál, az izzadtságmirigyek és a tejmirigyek

21. Farmakokinetikai alapfogalmak I. A gyógyszerek kiürülésének sebességét a felezési idővel jellemezzük, ami az az idő ,amely alatt a gyógyszer mennyisége a felére csökken a szervezetben. Ennek ismerete a gyógyszeradagolásnál bír jelentőséggel. (gyakoriság) Telítő dózis. Ha nagyon nagy a felezési idő, és gyors hatást akarunk elérni, akkor telítő dózist kell alkalmaznunk, majd fenntartó adagokkal biztosítjuka terápiás vérszintet.(pl. Digoxin)

22. Farmakokinetikai Alapfogalmak II. • Rezisztencia, tolerancia: ismételt vagy folyamatos gyógyszerbevitelkor a biológiai rendszer válaszkészsége csökken a gyógyszer iránt • Fizikai dependencia: a szervezet olyan mechanizmusokat alakít ki, amelyek a farmakon nélkül nem működnek (kábítószer megvonás)