Az európai kutatás versenyhátrányai

1. Az európai kutatás versenyhátrányai Nyiri Lajos, ZINNIA Group zinnia@mail.datanet.hu Budapest, 2005. március 4. MTA

2. Európa kettős prés alatt #1. Tudás versenyké- pességi szerepének alapvető változása

3. Európa kettős prés alatt #1. Tudás versenyké- pességi szerepének alapvető változása Forrás: Third European Report on Science & Technology Indicators 2003 (Bruxelles, EUR 20025 EN)

4. Európa kettős prés alatt #2. Európa: zsugorodó népesség, korosodó kontinens

5. Európa kettős prés alatt Európa népességének aránya a Föld lakosságán belül (%) #2. Európa: zsugorodó népesség, korosodó kontinens Forrás: Third European Report on Science & Technology Indicators 2003 (Bruxelles, EUR 20025 EN)

6. Európa kettős prés alatt A 65 év feletti lakosság aránya teljes népességen belül #2. Európa: zsugorodó népesség, korosodó kontinens Forrás: Third European Report on Science & Technology Indicators 2003 (Bruxelles, EUR 20025 EN)

7. Európa kettős prés alatt Költségvetési ráfordítások aránya a GDP %-ában (1994-2000 között, amikor mérték) #2. Európa: zsugorodó népesség, korosodó kontinens Forrás: Third European Report on Science & Technology Indicators 2003 (Bruxelles, EUR 20025 EN)

8. Mit vizsgálunk? I. Teljesítmény II. Finanszírozás III. Emberi erőforrások IV. Intézményi keretek

9. Teljesítmény - + • Publikációk száma • 1 EURÓ-ra jutó publikációk száma

10. Teljesítmény Publikálási készség: jeles Forrás: Third European Report on Science & Technology Indicators 2003 (Bruxelles, EUR 20025 EN)

11. Teljesítmény - + • 1 főre jutó publikációk száma • Nobel díjasok száma (különösen a kémia, a fizika és az orvostudományok terén) • Hivatkozások száma (különösen a kémia, a fizika, az élet- és orvosi tudományok terén) • Gyenge hasznosítási mutatók Europe is good in turning euros into research, but bad at turning research into euros (K. Pavitt) • Publikációk száma • 1 EURÓ-ra jutó publikációk száma

12. Teljesítmény A legidézettebb kutatók adatbázisának tanulságai • Institute of Scientific Information (ISI) adatbázisa a magasan idézett kutatókról: • 1981 és 1999 között megjelent 9 millió publikációt vettek figyelembe • 5 millió kutató neve került bele az adatbázisba • A magas idézettség kritériuma: a legidézettebb 250 kutató az adott tudományterületen 20 év alatt – a legtöbbet idézett 5000 kutató

13. Teljesítmény A legidézettebb kutatók adatbázisának tanulságai 80% feletti az USA-ban kutatók aránya: 4tudományterületen • Közgazdasági- és üzleti tudományok • Társadalomtudományok • Klinikai orvostudományok • Pszichológia, pszichiátria 60% feletti az USA-ban kutatók aránya:11 tudományterületen • Számítógéptudományok • Mérnöki tudományok • Anyagtudományok • Űrkutatás • Matematika • Geológia • Környezeti és ökológiai tudományok • Immunológia • Mikrobiológia • Molekuláris biológia és genetika • Biológia és biokémia

14. Finanszírozás - + • A K+F ráfordítás GDP-re eső része (abszolút értékben és dinamikában)

15. Finanszírozás Ki és mennyit költ? Forrás: Towards a European Research Area, Science, Technology and Innovation - Key Figures 2003-2004; European Commission, 2004

16. Finanszírozás - + • A K+F ráfordítás GDP-re eső része (abszolút értékben és dinamikában) • Üzleti K+F ráfordítás GDP-re eső része)

17. Finanszírozás Üzleti ráfordítások 200-ben EU Üzleti szektor teljes K+F ráfordítása 104,3 milliárd euró 11,5 B (6,2%) Összes ráfordítás az adott régióban 0,4 B (0,6%) Ennek aránya a teljes ráfordításon belül 15,2 B (14,6%) 1,5 B (1,4%) USA Üzleti szektor teljes K+F ráfordítása 185,3 milliárd euró Japan Üzleti szektor teljes K+F ráfordítása 64,8milliárd euró 1,2 B (1,9%) 1,3 B (0,7%) Forrás: Towards a European Research Area; Science, Technology and Innovation, Key Figures 2003-2004

18. Finanszírozás - + • A K+F ráfordítás GDP-re eső része (abszolút értékben és dinamikában) • Üzleti K+F ráfordítás GDP-re eső része) • A hatékony verseny hiánya európai szinten a K+F források elérése terén • A magán-alapítványok szerepe nagyon korlátos az alapkutatás terén

19. Emberi erőforrások - + • 1000 foglalkoztatottra jutó kutatók száma • Az iparban foglalkoztatott kutatók száma • Kutatói elvándorlás (brain drain) • Akadályok a kutatói mobilitás terén • Oktatási rendszer magas színvonala • Jó kutatói képzési szint (az 1 főre jutó PhD hallgatók száma a legmagasabb)

20. Intézményi keretek - + • A nemzeti K+F programok közötti koordináció és együttműködés hiánya • Alacsony együttműködés az interdiszciplináris és a felfutóban levő területeken • A kritikus tömeg hiánya (főleg ott, ahol csak kisszámú kiválósági központ működik) • Kevésbé attraktív Európa a kutatók számára, mint az USA • A kutatóegyetemek nagy száma • Kiválósági központok minden tudományterületen • Hagyományok az európai K+F együttműködésben (CERN, EMBO/EMBL, ESA, COST, EUREKA)

21. Intézményi keretek (2) - • Nagyon alacsony szintű az alapkutatás európai szintű támogatási rendszere • Kohéziós problémák (mind tematikailag, mind földrajzilag igen jelentősek az eltérések Európában)

22. Új versenyzők a pályán

23. Merre tovább, Európa?