1 / 35

Társadalmi szerkezet Munkamegosztás

Társadalmi szerkezet Munkamegosztás. Társadalmi pozíciók. Az a hely amelyet egy egyén egy adott társadalomszerkezetben egy adott időben elfoglal. Munkamegosztás. Hatalommegosztás. Társadalmi pozíciók. Ehhez kapcsolódó anyagi, szimbolikus, hatalmi erőforrások.

aziza
Download Presentation

Társadalmi szerkezet Munkamegosztás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Társadalmi szerkezet Munkamegosztás

  2. Társadalmi pozíciók • Az a hely amelyet egy egyén egy adott társadalomszerkezetben egy adott időben elfoglal. • Munkamegosztás. • Hatalommegosztás

  3. Társadalmi pozíciók • Ehhez kapcsolódó anyagi, szimbolikus, hatalmi erőforrások. • Minden társadalmilag releváns tényező mentén elemezhető, de minden társadalmilag releváns tényező váltakozó mértékben meghatározó.

  4. Társadalomszerkezet (struktúra) • A társadalmi pozíciók funkcionális és hierarchikus elrendeződése. • Valószínűségi összefüggések (életmód, attitűdök). • Az esélyek, stratégiák valószínűségi alapon összefüggenek

  5. A társadalmi differenciáció • Életesélyek egyenlőtlensége • Horizontális heterogenitás a népesség megoszlása nominális csoportok, pl foglalkozási kategóriák között • Vertikális heterogenitás a népesség megoszlása státuszcsoportok között - rétegződés

  6. Életesélyek • Titanic túlélők • Férfiak: 20% • Nők / gyereke: 71% I osztályII osztályII osztálySzemélyzet Gyerek/nők 93% 81% 47% 87% F.fiak 31% 10% 14% 22% Összesen 60% 42% 25% 24% N 130 166 536 85

  7. MUNKAMEGOSZTÁS, Vertikális heterogenitás, funkcionális elkülönülés • A munkamegosztás időbeni alakulása. • A munkamegosztás és a komplex társadalmak intergálása. • A modern munkamegotszás ipari szervezése.

  8. MUNKAMEGOSZTÁS, Egyszerű társadalmak • Vadászó gyűjtögető életmód • Nemek közötti munkamegosztás • Területi és szervezeti szempontból fragmentált társadalmak

  9. MUNKAMEGOSZTÁS, Agrártársadalmak • Mezőgazdaság megjelenése: állattenyésztők, növénytermesztők. • Elkülönülő kézművesrétegek, a kereskedelem megjelenése. • A szellemi és katonai funkciók fokozatos elkülönülése. • Területi szervezkedés, városok, háborúk, technológiai fejlődés.

  10. MUNKAMEGOSZTÁS, Agrártársadalmak • Felhalmozódás • Komplex árúcsere. • Területi szervezkedés: városok, kapcsolt településhálózatok, komplex közigazgatási jellegű szervezetek: államok

  11. MUNKAMEGOSZTÁSIpari társadalmak • Globalizáció, a nemzetközi gazdaság integrációja (a világpiac kialakulása). • A hatalom átrendeződése. • Transznacionális részvénytársaságok • Nem állami szereplők befolyásának a növekedése

  12. MUNKAMEGOSZTÁSIpari társadalmak • A termelési folyamatok jelentős fragmentációja, komplex szakosodás. • A termelés növekedése: egyszerre a szegénység felszámolása illetve radikális leszakadás. • A termelés helyszíne elkülönül a lakóhelytől, elválik a munka és a magánélet.

  13. MUNKAMEGOSZTÁSés gazdasági szerkezet • A három szektor: • Primér – nyersanyagtermelő (mezőgazdaság, bányászat, , halászat, erdészet). • Szekundér – ipari késztermék előállító. • Tercier – szolgáltatói.

  14. Románia gazdasági szerkezete • A fejlődés trendje a primer szektor arányának a csökkenése és a tercier növelése.

  15. Szerep és státusz • Hogyan jelenik meg a társadalom szerkezet az egyének és csoportviszonyok szintjén? • Szerep -

  16. Szerep • Megszabott cselekvési modellek rendszere amelyeken keresztül megvalósul az egyén kapcsolódása a közösséghez. • Az egyén bizonyos pozíciókhoz kötődő elvárásoknak felel meg. • Ezáltal valósul meg az egyéni viselkedések koordinált jellege, és így körvonalazzák a konkrét interakciók a társadalom rendszerjellegét.

  17. Státusz • Önmaga az egyén által elfogat pozíció. • Az illető pozíciónak a szerkezeti hierarchiában elfoglalt helye. • Az illető társadalmi pozícióhoz kapcsolódó megbecsülés.

  18. Szerzett. Meritokrácia Örökölt. Státusz Arisztokrácia

  19. Szerep • Interakciós forma. • Koordináció. • Kiszámíthatóság • A társadalmi ellenőrzés.

  20. Szerepelvárások .... • A környezet az egyén által betöltött társadalmi pozíciók kapcsán a személyek igényeket fogalmaznak meg, kikényszerítik a megfelelő szerepviselkedést. • Szerepküldés • Szerepnyomás

  21. ….. szereprezentációk • Egy adott pozíció kapcsán milyen társadalmi elvárások fogalmazódnak meg. • Egy adott időpontban és egy adott társadalomban létezik egy viszonylag konszenzusnak örvendő elvárásrendszer. • Pl. a falusi tanító • Szerepteljesítmény

  22. Szerepkészlet • Merton – Egy adott státus a társadalmi rendszerben más szerepek viszonylatában komplex módon tagolódik be. • Szerepkészlet – változó, de komplementer tartalmú alakítások rendszere.

  23. Szerepkészlet

  24. Szerepkomplexum • Egy egyén változatos státusokat tölt be. • Ezek integrált egysége a szerepkomplexum. • Minnél komplexebb: annál integráltabb az egyén • Szereptípusok. • Szerepkonfliktusok.

  25. Szereptípusok • Milyen mértékben határozzák meg az egyén életvitelét? Menyire átfogóak? • Prevazív – teljesen átfogó (pl. nemi) • Rokonsági, családi • Foglalkozási (hivatás prevazív) • Szituációs

  26. Szereptípusok (Buda Béla) • pervazív szerepek: amelyek az egyén minden más szerepviszonylatába belejátszanak, és befolyást gyakorolnak rájuk, pl.: életkor, nem • Családi (és rokonsági) szerepek: a család a társadalom alapvető intézménye, a családban betöltött pozíció a személyiség alapvető jellemzője

  27. Szereptípusok (Buda Béla) • Organizációs vagy foglalkozási szerepek: a modern társadalomban az egyén életét organizációs relációk hálózata veszi körül, a szervezeti rendszerekben elfoglalt helyhez sajátos szerepek tartoznak, pl. pap, orvos

  28. Szereptípusok (Buda Béla) • Szituációs vagy „passzazsér” szerepek: bizonyos társadalmi helyzetekben átmenetileg magára vesz az egyén bizonyos szerepeket, és ezekben addig van, amíg a szituációban tartózkodik, illetve ezek normái csak addig érvényesek rá, pl. vevő, járókelő, vendég, kliens

  29. Szereptípusok (Buda Béla) • Privátszféra szerepei: nem a társadalmi szisztéma erővonalai helyezik ide az embert, hanem saját akciói révén vállalja el őket, a privátszerepek viszonylatain belül 2 adott személyiség tényleges viszonyát kapcsolatnak nevezzük, pl. ismerős, barát, szerető

  30. Szereptípusok • Miként ruházódik az egyénre az illető szerep. • Veleszületett (ascriebed) - • Szerzett (achieved) – mobiltás útján megszerezhető • A társadalomszervezés függvénye. Meritokrácia – társadalomeszmény.

  31. Szereptípusok • Az elvárások rögzítettségének a mértéke • Formális – pontosan körülírtak, a teljes személyiséget alárendelik egy bizonyos jól meghatározott elvárásnak. • Informális.

  32. Szerepkonfliktus • Az egyéni szerepkomplexum nem mindig integrált, konfliktusmentes vagy koherens. • Nem mindig van konszenzus a szerepelvárásokban. • A szerepelvárásokban nem mindig tartják szem előtt az egyének tényleges képességeit, képzettségét.

  33. Szerepkonfliktusok • Szerepkomplexum ellentmondásai – a sebész meg kellene műtse a feleségét. • A szerepelvárások inkonzisztens jellege – az apa üss oda az anya légy kedves. • Szerepelvárás – képesség

  34. Könyvészet • Csepeli György (1997) Szociálpszichológia Budapest: Osiris Kiadó, pp.189-211

More Related