dr. Pálmai Ottó Gyulai Balázs Kemény Péter

1. Térinformatikai alapokra épülve növénykórtani és állati kártevők felvételezési módszereinek fejlesztése A 4/037/2001 számú NKFP Precíziós növénytermesztés című kutatási program dr. Pálmai Ottó Gyulai Balázs Kemény Péter Bábolna, 2004. június 7-8.

2. Az őszi búza tenyészideje alatt fellépő jelentősebb kórokozók és kártevők felvételezési terve

3. A kísérleti területek elhelyezkedése

4. A mérési pontok helyszínrajza I I/1 10 m 4 10 m 11 140 m (185 m) 3 (280 m) 10 (280 m) 280 m 5 280 m 12 2 (280 m) 9 (280 m) 280 m 6 280 m 13 1 (140 m) 8 (140 m) 280 m 7 280 m 14 18 m 9 m 0 00

5. A baracskai terület és a felvételezési pontok

6. A naki terület és a felvételezési pontok

7. A naki terület talajtípusai

8. A naki terület domborzati viszonyai

9. Az őszi búza tenyészidőszaka alatti átlaghőmérséklet a 20 éves átlaghoz viszonyítva (Nak, 2002-2003) °C

10. Az őszi búza tenyészidőszaka alatt lehullott csapadék mennyisége a 20 éves átlaghoz viszonyítva (Nak, 2002-2003)

11. A kísérlet körülményeinek leírása Tájegység:Dunántúli-dombság, Külső-Somogy Tábla helye: Nak Megye Tolna Tábla jele: 7. Területe 84 ha Talaj típus: csernozjom Kultúra: őszi búza Fajta (hibrid) Mv Magdaléna Vetés ideje: 2002.10.28. Mélysége 5 cm Sortávolság 12 cm Tőszám 5 millió tő/ha Kelés ideje: 2002.11.15. Elővetemény: kukorica

12. A kísérlet körülményeinek leírása Tápanyag visszapótlás: 2002.10.25. 69-es szuszpenzió N 1,0 140 kg/ha (h.a) P 0,9 130 kg/ha (h.a) K 0,4 50 kg/ha (h.a.) Összesen: 320 kg/ha (h.a.) 2003.03.31. Nitrosol 28 % Növényvédő szeres kezelés: - Gyomirtás2003.04.17. Logran 75 WG (15 g/ha + 150 l/ha víz) - Vetésfehérítő elleni védekezés szegélykezeléssel2003.05.23. Regent 80 WG (15 g/ha + 150 l/ha víz) Betakarítás ideje: 2003.07.05. Termésátlag: 4,86 t/ha

13. A naki terület nitrogén ellátottsága

14. A növénymagasság (cm) 2003.04.21.

15. A növénymagasság (cm) 2003.05.15.

16. A lisztharmat-fertőzöttség mértéke (%) 2003.05.15.

17. A kérdések Hogyan alakult a növénymagasság a különböző tengerszint feletti magasságban fekvő területeken az adott tápanyagviszonyok mellett? Hogyan alakult a növénymagasság és a lisztharmat fertőzöttség a területen?

18. Az elméleti modell és módszere A kérdéseinkre a választ egy szimultán egyenletrendszer regressziós becslésével a háromlépéses legkisebb négyzetek módszerének alkalmazásával kerestük. A rendszer két egyenletből áll: A becslés a Stata reg3 parancsával készült, a különféle becslési eljárások (három-, illetve kétlépcsős legkisebb négyzetek módszere, Zellner-féle látszólagosan független regressziók) lényegében azonos eredményt adtak.

19. Az elemzés során használt paraméterek

20. A feldolgozás egyik részeredménye

21. Példa A növénymagasságegyenletben a nitrogén paramétere 0,1056, z = 5,53, a 95%-os konfidencia-intervallum 0,068-0,143. Ez azt jelenti: a tévedés 5%-nál kisebb kockázatával kijelenthető, hogy 1%-kal magasabb N-tartalom esetén a növény 0,068-0,143%-kal magasabb. A rendelkezésünkre álló információk alapján a hatás legvalószínűbb mértéke 0,1056. (Másképp: 10%-kal magasabb N-tartalom 1,1 %-kal magasabb növény, kétszer magasabb N-tartalom  11%-kal magasabb növény)

22. A nitrogéntartalom és a domborzat (mg/kg) (m)

23. A foszfortartalom és a domborzat (mg/kg) (m)

24. A káliumtartalom és a domborzat (mg/kg) (m)

25. A növénymagasság és a nitrogéntartalom (cm) (mg/kg)

26. A növénymagasság és a foszfortartalom (cm) (mg/kg)

27. A növénymagasság és a káliumtartalom (cm) (mg/kg)

28. A válaszok • Minél magasabban fekvő területről volt szó, annál alacsonyabb volt anövény (még rosszabb volt a helyzet a két, egyébként alacsonyan fekvő, de sajátos adottságú mintatéren). Időben (a 4. mérésig) növekedett a különbség a magasan és alacsonyan fekvő területek között. Belátható azonban, hogy ez valójában nem a tengerszint feletti magassággal, hanem a tápanyag-ellátottsággal függ össze. • A domborzat hatása valójában (önmagában) zérus vagy pozitív, míg a tápanyagoké pozitív. Messze legerősebb, és időben erősödő, a N-ellátottság hatása. 3. Valószínúleg a 3. és 4. mérés közti időben károsodott a 16-18. felfételezési pontok környéke. A 10-18 parcellák további részén (10-16.) is alacsonyabb maradt a növény, de ez a hatás változó mértékű volt (0,5 cm és 4,5 cm).

29. A javaslatok Preventív védekezés esetén: - a felvételezés: hagyományos módszerrel - a végrehajtás: - hagyományos módszerrel - precíziós módszerrel Kuratív védekezés esetén: - a felvételezés: hagyományos módszerrel - a végrehajtás: precíziós módszerrel

30. Munkatársaim nevében is köszönöm megtisztelő figyelmüket.