slide1 n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Szakrális terek építészete „A” PowerPoint Presentation
Download Presentation
Szakrális terek építészete „A”

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 26

Szakrális terek építészete „A” - PowerPoint PPT Presentation


  • 190 Views
  • Uploaded on

Ahol a szentség megnyilatkozik a térben, ott tárul fel a valóságos, ott jut létezéshez a világ. Mircea Eliade. Szakrális terek építészete „A”. Magyarok Nagyasszonya templom freskói Keszthely Fő tér Nagy Mátyás, Muzsi Ferenc Keszthelyi Asbóth Sándor Szakképző Iskola és Kollégium.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Szakrális terek építészete „A”' - avram-carrillo


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
slide1

Ahol a szentség megnyilatkozik a térben,ott tárul fel a valóságos, ott jut létezéshez a világ. Mircea Eliade

Szakrális terek építészete

„A”

Magyarok Nagyasszonya templom freskóiKeszthely Fő tér Nagy Mátyás, Muzsi FerencKeszthelyi Asbóth Sándor Szakképző Iskola és Kollégium

tartalomjegyz k

Tartalomjegyzék

  • Előlap
  • Tartalomjegyzék
  • Templomtörténet
  • Műleírás
  • Műleírás
  • Alaprajz- Falnézet
  • Freskótechnika
  • Freskótechnika
  • Északi falmező
  • Északi falmezők
  • Apostolok
  • Keleti falmező
  • Keleti falmezők 1
  • Keleti falmezők 2
  • Déli falmező
  • Déli falmezők
  • Proféták
  • Papi ülőfülke
  • Ablak béllet
  • Álló alakos szentek 1
  • Álló alakos szentek2
  • Fotómelléklet
  • Fotómelléklet

Magyarok Nagyasszonya templom freskóiKeszthely Fő tér Nagy Mátyás, Muzsi FerencKeszthelyi Asbóth Sándor Szakképző Iskola és Kollégium

Irodalomjegyzék

Művészet 1978. 78\1 XlX. Évfolyam 1.szám 1978. január

Zala megye ezer évre Koppány Tibor Péczely Piroska Sági Károly

Képzőművészeti alap kiadóvállalata Budapest 1962

Tájak-Korok-Muzeumok Kiskönyvtára 225. szám (1986) Kiadja a TKM Egyesület

Prokopp Mária: a keszthelyi plébániatemplom gótikus falképei In: Építés- Építéstudomány,XII évf. (1980) 367-385

Tóth Sándor: Keszthely egykori ferences templom művészet és kultúra luxemburgi Zsigmond korában

Rády Ferenc: A keszhelyi ferences templom falfestmények restaurálásáról

templomt rt net

Alapító II. Lackfi István előbb horvát bán, majd erdélyi vajda.1386-ban építtetni kezdi a mai napig fennmaradt templomot és kolostort. Ide temetik földi maradványait alig 11 év elteltével. A templom helyén álló Szt. Lőrinc kápolna alapfalait a régészek a szentély déli oldalán tárták fel 1957-ben. Ezek ma is megtekinthetők a templom melletti parkban. A szentély és a sekrestye a korai, míg a templomhajó a későbbi periódusban épült. E két építési periódus váltásának nyomai ma is észlelhetőek: a szentély és a templomhajó falpillérei eltérőek, csakúgy, mint boltozati rendszere és a különböző bordaprofilok. 1550 körül erődített hellyé alakították, hogy a vidék törökök elleni védelmét biztosítsa. A török kiűzése után az elmenekült szerzetesek 1723-ban tértek vissza a kolostorukba és megkezdték a helyreállítást. Az újonnan elkészült templomot Szt. Oszvald tiszteletére szentelték. Ekkor készült el a gazdag, barokk berendezés, ami a XIX. század végi helyreállításnak esett áldozatául. A keletet

Templomtörténet

templom 3 részből áll: a neogót, XIX. századi toronyból, ill. előcsarnokból, a templomhajóból és a nyolcszög három oldalával záródó szentélyből. A templomtesthez északról a kolostor, kerengő sekrestye, délről a Szent Anna-kápolna simul. Külső homlokzatait gótikus támpillérek tagolják, közeikben mérműves ablakokkal. A diadalív vonalában, a déli homlokzaton gótikus lépcsőtorony áll, amelyeken az egykori szentélyrekesztő felső szintjére lehetett feljutni. A szentélyben feltárt gótikus betekintő nyílások igazolják, hogy az eredeti templomtorony a szentély mellett az északi oldalon állt, és az első szintjéről is be lehetett tekinteni a szentélybe, azért, hogy a harangozó középkori barát a szertartás szerint megfelelő időben „csendítse” meg a harangokat. A szentély, 3 boltmezőre oszlik, az egyes mezőket keresztboltozat fedi. A boltozattartó faloszlopok az övpárkány fölött gyámokban végződnek. Négyet szoborhelyek szakítanak meg, majd ormos, sátortetőben folytatódnak. A századvégi „restaurálás” eredményeként készített belső berendezési tárgyak (oltár, padok stb.) a templomban ma is láthatók, jelezve egy kor ízlésvilágát és mestereinek képzettségét. A fentiekben vázoltak alapján előttünk áll a ferencesek nagyméretű gótikus temploma, amelynek egyedülálló értékei az utóbbi években feltárt freskók, amelyek szépségükkel, témájukban az építészeti térképzés lélekformáló szakrális erejét növelik.

Magyarok Nagyasszonya templom freskóiKeszthely Fő tér Nagy Mátyás, Muzsi FerencKeszthelyi Asbóth Sándor Szakképző Iskola és Kollégium

m le r s

Ahol a nem hívő is találkozhat a végtelen Istennel.

A latin TEMPLUM szó többféle jelentése - szent hely, áldozati hely, tiszta folt az égen - az adott hely szakrális jellegét hangsúlyozza. Minden hely, ahol templom, szentély épül, meghatározó vallási misztériummal bír.

Feladatunk egy szakrális tér részletének bemutatása, feldolgozása volt. Választásunk Keszthelyen, a Magyarok Nagyasszonya templom szentély freskóinak bemutatására esett. Miért választottuk ezt a témát? Egyrészt, mert csodálatos, Magyarországon a legnagyobb éppen maradt középkori freskó a keszthelyi. A templom történetében leírtuk, hogy a bencés rendtől szokatlan, nagy méretű a szentély, amelynek teljes felületét díszíti freskó. A másik motiváló tényező a témaválasztásban a szakmánk volt. Mindketten festőnek tanulunk, így érdekelt bennünket ez a csodálatos díszítési technológia. Építészettörténeti tanulmányaink során is hallottunk arról, hogy mennyire hat az emberek szellemi fejlődésére az őket körülvevő terek szellemisége. Az ember identitását is nagy részben az őt körülvevő helyek és dolgok alakítják. Igazi lelki értéket kell teremteni az emberben, hogy szakrális minőség jöjjön létre a terekben. Mert ha az Isten képmása az ember, a Teremtő méltó társa az építész vagy a képzőművész, akkor valóban szakrális terek születnek térben, képben és zenében egyaránt.

A feladat amit választottunk képzőművészeti alkotás térfolmáló esztétikai jelentőségének az elemzése volt. Abból a szempontból néztük meg hogy menyiben járul hozzá a freskó díszítés a szakrális tér élmény teljeségének kialakulásához.

A freskó készítői (két különbözö mühelytecnikálya stílusa megkülönböztethető elkülöníthető) a szentély teljes falfelületét beborító freskót terveztek a teljes falfelület témában és díszítésben is több részben bontható feldolgozásunkban ezeket az egységeket mi is elkülönítettük egymástól.

A legnagyobb összefüggő falfelület az északi falon állt rendelkezésre a festőnek: három, oszloppal elválasztott falrészlet, amelyet külön- külön négy részre osztott, három téglalap alakú felületre és egy boltozati ív csúcsíves felületi egységére. Az így felbontott részeket díszítő sávokkal választotta el. Témában összefüggő részeket szintenként különítette el. Az alsó sávban jézus szenvedéstörténetét és megdicsőülését ábrázolta a festőnk a felettünk lévő sávokban pedig jézus és Mária életének jelenetei láthatóak. Ezekből a képsorokból csak az alsó két mező (az első falfelületen) maradt fenn kevésbé töredékesen!

A keleti fal (az oltár mögötti egység már kisseb felületen biztosított a freskó festéshez miután a falmezőket csodás üvegablakok bontják három részre a három felületből az ablakok feletti csúcsíves falrészben maradt fenn ábrázolás ezek a felületek voltak az ablakosztás miatt freskókészítésre alkalmas legnagyobb felületek. Az ablakok mellet fennmaradt keskenyebb falmezőkben teljes alakos szentek sora került megfestésre.

A déli fal oszlopok közötti falmezőit szintén megosztják a tíz méter magas ablakok a freskó képek megosztása így a keleti falak felosztásával azonos vagyis rendelkezésre áll festésre a falfelületek csúcsíves része és az ablakok két oldalán kialakult keskeny sáv amelybe szintén egész alakos női és férfi szentek kerüllek megfestésre.

MüLEÍRÁS

Magyarok Nagyasszonya templom freskóiKeszthely Fő tér Nagy Mátyás, Muzsi FerencKeszthelyi Asbóth Sándor Szakképző Iskola és Kollégium

m le r s1

Az ablak alatt körbefutó párkány alatt egy méter szer egy méteres díszítő négyzet keretben köralku hátérbe kialakítva apostolok és próféták képei kerültek ábrázolásra ezt a sort a északi falon induló függöny\ kárpit szakít meg amely a keleti falon folytatódik a sérülések miatt nem tudni hogy meddig egy biztos hogy a kárpit után a keleti főfalon nem egyszer egyes képek kerültek megfestésre. Ezek a képsoron a déli főfalon folytatódnak a párkány alatt ilyen szabályoságal a keleti főfalon a sérülése ellenére is teljes kép „Volto Santo” mérete utal arra hogy itt a szentély mögött nagyméretű freskó képek kerültek megfestésre.

A déli falon a már említett drapériának motívumaival és színeivel díszített hármas papi ülőfülke található.

Különlegesen díszes és leginkább sértetlenül maradt részei a freskónak az ablakbélletekben díszes változó geometriai mintával körbezárt portrék találhatók.

A freskók bemutatása során a pályamunkánk szerkezeti felosztásával ugyanazt a szerkezeti és témafelosztást követünk mint a freskó készítői.

Északi keleti és déli falmezők, párkány alatti sáv, ablakbélletek képeit elemeztük egymás után. A falmezőknél megpróbáltuk bemutatni a freskótechnika készítésének lépéseit is: a falmezők épen maradt figuráit a pauszon úgy ábrázoltuk minha az freskófestő előrerajzolt kartonja lenne.

Kontúrvonalat jelöltük amelyet két figuránál pontátszúrással vittünk át a vakolatot jelképező vastag lapra amelyen utána kifestettük azt mint ahogyan a freskófestő is tette.

MüLEÍRÁS

Magyarok Nagyasszonya templom freskóiKeszthely Fő tér Nagy Mátyás, Muzsi FerencKeszthelyi Asbóth Sándor Szakképző Iskola és Kollégium

alaprajz faln zet

Alaprajz- Falnézet

a)Szent Ferenc

b) Szent Antal

c) Árpád házi Szent Erzsébet

d) Assisi Szent Klára

e) Szent Borbála

f) Alexandrai Szent Katalin

g) Szent Dorottya

h) Antiochiai Szent Margit

i) Mária Magdolna

j) Szent Ilona

k) Bevonulás Jeruzsálembe Utolsó

vacsora Menybe menetel

l) Püspökszentek

m) Toulouse-i Szent Lajos

n) Szent Erasmus

o) Szent Imre

p) Szent István

q) Apostolok mellképei

r) Szent László

s) jézus bemutatása a templomba

t) Mária menetele a templomba

z) Dániel próféta

u) Joel Próféta

v) Mária menybemenetele

w) Mária megkoronázása

x) Próféták mellképe

y) Volto Santo

1. Festetics Kristóf epitáfiuma

2. Gótikus sekrestye ajtó

3. Gótikus ülőfülke

4. Lackfi István sírköve

5. Betekintő nyílások

Magyarok Nagyasszonya templom freskóiKeszthely Fő tér Nagy Mátyás, Muzsi FerencKeszthelyi Asbóth Sándor Szakképző Iskola és Kollégium

fresk technika

A freskó (olasz a fresco, affresco) a falfestészet olyan fajtája, ahol az alap a festéskor még friss, nedves vakolat, a festék pedig mészvízzel összekevert porfesték. A festék a habarcsréteg belsejébe hatol, azzal szervesül, együtt köt meg vele. Ennek ellentéte a secco technika, melynek folyamán száraz falon mintáz a festő.

A vakolat amelyen dolgozik a festő általában három rétegből áll. A felvitelüknél ügyelni kell arra hogy a rétegek jól tapadjanak egymáshoz ezt általában úgy érjük el hogy a nedves vakolatrétegre visszük fel a következőt.

A freskófestés lényegéhez tartozik, hogy csak a még nedves vakolatra lehet festeni. A száradási idő 6-8 óra, ezért egyszerre csak akkora felületet szabad a nedves vakolatból felhordani, amekkorát ennyi idő alatt a festő,meg tud festeni. Olaszul ez a felület a giornata. A freskókon súrlófényben, a giornaták illeszkedési vonalai jól megfigyelhetőek.

A vakolat minősége mellett a kartonok elkészítése a másik alapfeltétele a jó és pontos falfestésnek. A művész elkészíti a kompozíciót, először kisebb vázlatrajzokon, majd megrajzolja a kartont. A karton nagyméretű, összeragasztott papírlapokból áll, amelyre a művész a teljes kompozíciót 1:1 méretben, a kontúrvonalak és gyakran az árnyékolások feltűntetésével, krétával rajzolja meg.

A karton elkészítése után indítható a tényleges, napi részletekre bontott festési művelet. A friss vakolatra felviszi a felszabdalt kartont felerősíti. A kontúrvonalak mentén átlyuggatja vagy karcolja a kartont, az átlyuggatásnál szénport szór a lyukakba így vetíti át a vakolatra a képen szereplő alakok motívumok körvonalait.

Az elkészített színezőanyagokkal elkezdődhet a festés nagyobb lélegzűtü freskó általában egy műhely munkája a freskókészítő a képet rajzolja meg tervezi meg a kartonokra való felnagyítást majd a kartonokról a falra történő átvetítést és sok esetben a kisseb jelentőségű figurák díszítését festését az adott festő tanítványai végezhetik.

A freskófestés technológiája több, pontos szabályokat követő fázisból áll. A végeredmény olyan mű, amely rendkívül jól ellenáll az idő viszontagságainak, mélyen beleivódik a felső falrétegbe, de az utólagos nedvesedés akár tönkre is teheti.

Az előkészített falfelületre ezután tempera alapú festékkel készül a falkép. A száradás során áttetsző, vékony mészpáncél keletkezik a fal felületén, amely rendkívül ellenállóvá teszi a freskókat.

A karton alkalmazása előtt Itáliában a legfelső vakolatréteg, az intonaco felhordása előtt vörösesbarna (sinopia) festékkel megfestették a teljes kompozíciót, elsősorban annak kontúrvonalait és az árnyékolásokat. Ezután vitték fel a giornatának megfelelő legfelső vakolatréteget, és festették meg a falképet. Az ilyen technikával készült falképeknél, a falról való utólagos leválasztás esetén, az előajz, az úgynevezett szinópia előtűnik. A freskók falról való leválasztását az teszi lehetővé, hogy a tempera alapú festék több centiméter mélyen beleivódik a legfelső vakolatrétegbe. Ha a falkép felületét rögzítik, akkor ezt a vakolatréteget le lehet vágni a falról.

Freskótechnika

Magyarok Nagyasszonya templom freskóiKeszthely Fő tér Nagy Mátyás, Muzsi FerencKeszthelyi Asbóth Sándor Szakképző Iskola és Kollégium

fresk technika1

A Magyarok Nagyasszonya templom szentélyében lévő freskó két festő műhely technikai jellegzetességét mutatja, a festők személye nem ismert.A freskót 1974Villanyszerelési munkálatok közben fedezték fel. A restaurálás …. Elöl eddig tartott. A munkálatokról és magáról a freskóról Prokopp Mária művészet történész írásaiból tudtunk meg legtöbbet. A felmérési munkák közben találkoztunk és beszélgettünk emberekkel akik elmondták véleményüket az átadott, restaurált szentélyfreskókról. A vélemények megoszlottak, volt aki azt várta hogy a képeket teljes egészében kiegészítik, újrafestik, míg voltak olyanok akik így a töredékében állagmegóvott és restaurált freskóban is meglátták annak nagyságát és szépségét. Mindkét vélemény hangot adott miközben a felméréseket végeztük és a fotókat készítettük a templomban. (Nem célzott interjúk keretében kaptuk ezeket az információkat, ezért nem szerepelnek név szerint akiknek a véleményét itt megemlítettük )

A véleményeket hallva, megemlítenénk néhány freskó tisztítási, restaurálási módot, a falfestés restaurálásának módszerei közül.

A legkézenfekvőbb megoldás, tiszta vizes lemosás, a csekély mértékben szennyezett felületeknél, amely régi felületeknél nagyon ritkán hoz eredményt. Egyszerűsége ellenére, nem veszélytelen megoldás.

Kenyérbéllel tisztították régen a kormos poros kisseb felületű falfestményeket. A templomokban a gyertyák okozta elkormozódás jelentős elfedte a freskók eredeti színeit.

Rézgálic oldattal a vizesedés okozta penészedést távolították el a falfestményekről.

A fellazult részen ha menthetetlen volt a falfestmény akkor a legegyszerűbb megoldás a fellazult rész eltávolítása és a mésztejes vagy habarcsos kezelés volt újrafestéssel. A laza vagy porózus felületek restaurálására viaszt, paraffin oldatot és vízüveget használtak.

Nehezen elfogadható a megfakult freskók pasztelles átfestése, ugyanis nem tükrözi a falfestmény eredeti színvilágát és a technikából adódó mészvíz adta „fátyolos” hatást amely oly jellegzetes a freskó festésnél.

Az egyszerű meszes festés és az al fresco festés színezékei és technikája:

Mészfestések legáltalánosabb színezőanyaga az okker

Vörös vasérc: barnásvörös porát fal és üvegfestésre, csiszolásra használják

Kadmium sárga: keverve tartós és szép zöld színt ad

Nápolyi sárga: vöröses árnyalata nem tartós, ez általában kátránnyal kevert anyag

Króm sárga: freskókhoz használják

Kadmium vörös: modern freskófestő anyag

Ultramarin kék: alapanyaga a lazúrkő, hibája, hogy levegőn elszürkül, vagy kivilágosodik

Króm-oxid zöld: megbízható, lúgoknak, savaknak ellenáll, nem festi meg a vizet, az alkoholt

A barna színezést mangán és vas tartalmú okkerekkel érik el

Fekete színt zsírtalanított krómmal érhették el

Freskótechnika

Magyarok Nagyasszonya templom freskóiKeszthely Fő tér Nagy Mátyás, Muzsi FerencKeszthelyi Asbóth Sándor Szakképző Iskola és Kollégium

szaki falmez

Északi Falmezö

Magyarok Nagyasszonya templom freskóiKeszthely Fő tér Nagy Mátyás, Muzsi FerencKeszthelyi Asbóth Sándor Szakképző Iskola és Kollégium

szaki falmez1

Északi Falmezö

Magyarok Nagyasszonya templom freskóiKeszthely Fő tér Nagy Mátyás, Muzsi FerencKeszthelyi Asbóth Sándor Szakképző Iskola és Kollégium

szaki falmez k

A szentély képsorai az északi falon kezdődtek, ahol a négy vízszintes falkép sorból csak az alsó kettő maradt fenn, töredékesen. A képek itt Jézus szenvedéstörténetét és megdicsőülését mutatják be: a Bevonulás Jeruzsálembe –képtől a Mennybemenetelig. A felettük lévő két sorban kaptak helyet Jézus és Mária életének korábbi jelenetei: az Angyali üdvözlet, Mária látogatása Erzsébetnél, a Születés és a Királyok imádása, majd alatta Jézus nyilvános életének eseményei: a Keresztelés a Jordán folyóban, és Jézus két, első és utolsó csodája, a Kánai menyegző és Lázár feltámasztása.

Északi falmezök

Magyarok Nagyasszonya templom freskóiKeszthely Fő tér Nagy Mátyás, Muzsi FerencKeszthelyi Asbóth Sándor Szakképző Iskola és Kollégium

apostolok

A szentély északi falának övpárkánya alatt a 12 férfiszent mellképe található a mondatszalaggal. A 12 apostol ábrázolásából 5 maradt meg teljes formában és három nagy részében sérülten, 4 apostoli kép teljes egészében eltűnt. Az apostoli képekből kialakított fríz három egységében egy díszes drapéria képe jelenik meg amely a keleti és a déli falcsatlakozásáig tart, és a déli falon a Próféták képeiből kialakított fríz kezdete lesz. A két drapéria szárny között, a szentély mögött a freskó- fő oltárkép található, amelynek alakjai feltételezésen alapulnak, mert csak a „Volto Santo” maradt meg töredékes állapotában.

Apostolok

Magyarok Nagyasszonya templom freskóiKeszthely Fő tér Nagy Mátyás, Muzsi FerencKeszthelyi Asbóth Sándor Szakképző Iskola és Kollégium

keleti falmez

Keleti falmezö

Magyarok Nagyasszonya templom freskóiKeszthely Fő tér Nagy Mátyás, Muzsi FerencKeszthelyi Asbóth Sándor Szakképző Iskola és Kollégium

keleti falmez1

Keleti falmezö

Magyarok Nagyasszonya templom freskóiKeszthely Fő tér Nagy Mátyás, Muzsi FerencKeszthelyi Asbóth Sándor Szakképző Iskola és Kollégium

keleti falmez k 1

Keleti falmezök 1

A keleti falmező ablakok feletti, a boltozat alatti képsorából két mezőben maradt fenn ábrázolás. A szentély tengelyében, a keleti főfalon Jézus bemutatása a templomban-kép látható. Jézus bemutatását követően Mária hálát ad Istennek: fiát az ölében tartva zsoltárt énekel az oltárnál. A jelent felett Dániel próféta mellképe látható, aki könyvében megörökítette a pogány babilóniai király által tüzes kemencébe vetett három zsidó ifjú Istent dicsőítő énekét. A következő kép Mária templomba menetelét ábrázolja. E kép felett nem látszik a próféta mellképe sem. A következő falszakaszban pedig csak Joel próféta ábrázolása ismerhető fel. Az utolsó két képmező témáját csak feltételezzük: Mária mennybevitele és megkoronázása zárhatta.

Magyarok Nagyasszonya templom freskóiKeszthely Fő tér Nagy Mátyás, Muzsi FerencKeszthelyi Asbóth Sándor Szakképző Iskola és Kollégium

keleti falmez k 2

Keleti falmezök 2

A keleti főfalon, a hármasosztású ablak alatt, az oltár mögött a „Volto Santo”, vagyis az élő Krisztus király ruhás, koronás keresztre feszített alakja, a Lucai kora román kegyszobor festett képe jelenik meg töredékesen. E képtípus a XIV-XV. században terjed el hazánkban, az itáliai, Lucai posztókereskedők révén. Keszthelyen a freskó-főoltárkép része lehetett. Mellette balról Madonna-kép állhatott, követve a ferencesek 1260. évi Narbonne-i egyetemes összejövetelének határozatát, mely szerint „ a főoltár mögött legyenek a következő képek: Keresztrefeszítés, Máris, Szt. János, Szt. Ferenc és Szt. Antal.” Valószínűleg a keszthelyi oltár mögött is megjelentek ezek a képek. A szentély háromszakaszos keresztboltozatát az arany csillagos kék ég ékesítette. A bordákat színes, sávos festés emelte ki. A zárókövek szobrászati művei Nagy Lajos struccos sisakdíszét, a Lackfiak címerállatát és egy rozettát ábrázolnak. Az első jelvény, Nagy Lajos királyé, le van faragva. Feltehetően 1397-ben, Lackfi II. István kivégzése után kellett eltávolítani az Anjou-uralkodóra utaló jelvényt.

Magyarok Nagyasszonya templom freskóiKeszthely Fő tér Nagy Mátyás, Muzsi FerencKeszthelyi Asbóth Sándor Szakképző Iskola és Kollégium

d li falmez

Déli falmezö

Magyarok Nagyasszonya templom freskóiKeszthely Fő tér Nagy Mátyás, Muzsi FerencKeszthelyi Asbóth Sándor Szakképző Iskola és Kollégium

d li falmez1

Déli falmezö

Magyarok Nagyasszonya templom freskóiKeszthely Fő tér Nagy Mátyás, Muzsi FerencKeszthelyi Asbóth Sándor Szakképző Iskola és Kollégium

d li falmez k

Az északi falhoz hasonló módon a déli falmezők alatt is díszes mintával négyzeteket alakított ki a készítő. Ezekben a négyzetekben, kék és vörös körháttérben helyezte el a 16 dicsfény nélküli férfi plasztikusabb mellképét. A férfi alakok kezükben írás-szalaggal, a kis és nagy prófétákat ábrázolják. Alattuk kapott helyet a hármas papi ülőfülke, amelyet festett függöny ékesít a Lackfi család címerállatával, a denevérszárnyú, repülő sárkánnyal. Az ülőfülke függönyének színei, az okker, a vörös és a zöld amely a oltár mögötti drapéria színeivel és mintáival egyezik.

Déli falmezök

Magyarok Nagyasszonya templom freskóiKeszthely Fő tér Nagy Mátyás, Muzsi FerencKeszthelyi Asbóth Sándor Szakképző Iskola és Kollégium

pr f t k

A szentély déli falának övpárkánya alatt a 16 Próféta mellképe találhat. A 16 Próféta ábrázolásából 12 maradt meg teljes formában és három nagy részében sérülten 4 apostol kép teljes egészében eltűnt. Az apostoli képekből kialakított fríz három egységében egy díszes drapéria képe jelenik meg amely a déli falon a Próféták képeiből kialakított fríz kezdete lesz.

Próféták

Magyarok Nagyasszonya templom freskóiKeszthely Fő tér Nagy Mátyás, Muzsi FerencKeszthelyi Asbóth Sándor Szakképző Iskola és Kollégium

papi l f lke

Papi ülöfülke

Magyarok Nagyasszonya templom freskóiKeszthely Fő tér Nagy Mátyás, Muzsi FerencKeszthelyi Asbóth Sándor Szakképző Iskola és Kollégium

ablak b llet

így kilétük meghatározása nehéz.Dicsfényük nincs, tehát nem szentek. Itáliában a XIV. században igen kedvelték a nagyobb kompozíciók festett keretének emberfejes medalionokkal való díszítését. A század végére ezek az ábrázolások hangsúlyosabbá és egyénibbé válnak. A keszthelyi képsor a hazai protoreneszánsz portréművészet jeles emléke, a kortárs Aquila János Vas és Zala megyei freskó portréi mellett. A keszthelyi arcképeknek kétségtelenül volt tartalmi jelentésük. Feltehetően a szentek közelében a földi szférát képviselték, az embereket, akiknek lelki gondozása a ferencesek egyik fő feladata.

Ablak béllet

A szentély hat nagy ablakának bélletében, függőlegesen festett sávokban, világi férfifejek néznek ránk. A különböző életkorú és arctípusú fejek a XIV. század végi észak-itáliai protoreneszánsz portréművészethez kapcsolódnak. A keszthelyi templom legépebben fennmaradt képei ezek az arcképsorozatok. Az arcok megjelenítését és geometrikus kertelését gazdag formavariáció jellemzi. Számuk is változó, 12-12 és 16-16 között ingadozik, tehát hol lazábban, hol sűrűbben követik egymást a háromnegyed- és félprofilban ábrázolt, különböző haj-, szakáll- és sapkaviseletű, idős és fiatal arcok. Attribútumuk nincs,

Magyarok Nagyasszonya templom freskóiKeszthely Fő tér Nagy Mátyás, Muzsi FerencKeszthelyi Asbóth Sándor Szakképző Iskola és Kollégium

ll alakos szentek 1

A keszthelyi szentély keleti és déli falán ugyanis, az ablakok két oldalán, három-három egymás feletti sávban, 10-10 életnagyságon felüli, egész alakos szent áll, egyenes vonalú, rombuszdísze keretben, kék háttér előtt. Ma már csak az alsó sor képsora teljes, ahol balról jobbra nyolc női és két férfi szentet látunk: Szt. Ilona császárné az általa megtalált Bűnbánó Mária Magdolna, amint fénylő mandorlában négy kis angyal emeli az ég felé. Magdolnát az Anjou- család is nagy tiszteletben részesítette, mivel sírját az ő provence-i tartományukban őrizték. E kettős okból került a képe a keszthelyi templom főhelyére, a központi ablak bal oldalára. Ezután öt koronás királylány következik: Antiochiai Szt. Margit, a denevérszárnyú sárkánnyal, amely egyben a Lackfi család címerállata is. Vele szemben Szt. Dorottya áll, baljában a virágkosárral. Jobbra Alexandriai Szt. Katalin áll a kerékkel, Nagy Lajos király lányának a védőszentje volt. Szt. Borbála felé fordul, akit attribútumát, a tornyot tartja. A nő szentek sorát Assisi Szt. Klára, a ferences rend női ágának alapítója és Árpád-házi Szt. Erzsébet, a ferences világi rend védőszentje zárja. Őket két ferences férfi szent követi, könyvet és keresztet tartanak, s egyikük keresztjén Krisztus alakja is látható. Ezek az ábrázolások feltehetően Szent Ferencre és Antalra utalnak.

Álló alakos szentek 1

Magyarok Nagyasszonya templom freskóiKeszthely Fő tér Nagy Mátyás, Muzsi FerencKeszthelyi Asbóth Sándor Szakképző Iskola és Kollégium

ll alakos szentek 2

Álló alakos szentek 2

A középső sáv a püspökszenteké. A 10 képből csak öt maradt fenn, azok is töredékesen, s közülük is csak kettőt azonosíthatunk: Toulouse-i Szt. Lajost a keleti főfalon, Szt. Margit felett, és Szt. Erasmust Szt. Borbála felett. A püspökök különböző színű miseruhát viselnek. Lajos püspök az Anjou-család és a ferences rend új szentje, I. Károly magyar király nagybátyja, akit 1317-ben avattak szentté. A lábánál elhelyezett korona jelzi, hogy lemondott a nápolyi királyságról, amikor belépett a ferences rendbe. Lajos az Árpád-ház szentje is, mivel édesanyja V. István lánya, Mária, nápolyi királyné volt.

A harmadik sorban szent királyok kaptak helyet. Közülük csak a három

magyar szent királyt ismerjük fel a keleti falon: Szt. Imrét, Istvánt és Lászlót. Ők is a

magyar Anjouk által különösen tisztelt szentek, akiknek képet Simone Martini is

megfestette az assisi Szt. Ferenc-bazilikában. Szt. István, az első magyar király,

Keszthely birtokosának, Lackfi István nádornak is védőszentje. Zöld béléses bő,

piros köpenyt, liliomos koronát és zöld hegyes cipőt visel. Az országalmát jobbjában

tartja. László király lovagi páncélt és fehér bélése vörös köpenyt és liliomos koronát

visel., szakállas ifjú Szt. Imre a donátor testvérének Lackfi Imrének, Nagy Lajos

(Szent) Lajos francia király, aki maga is a ferences világi, vagyis a harmadik rend

tagja és Anjou I. Károly nápolyi király testvére volt.

Magyarok Nagyasszonya templom freskóiKeszthely Fő tér Nagy Mátyás, Muzsi FerencKeszthelyi Asbóth Sándor Szakképző Iskola és Kollégium

fot mell klet

Fotómelléklet

Magyarok Nagyasszonya templom freskóiKeszthely Fő tér Nagy Mátyás, Muzsi FerencKeszthelyi Asbóth Sándor Szakképző Iskola és Kollégium

fot mell klet1

Fotómelléklet

Magyarok Nagyasszonya templom freskóiKeszthely Fő tér Nagy Mátyás, Muzsi FerencKeszthelyi Asbóth Sándor Szakképző Iskola és Kollégium