Download
slide1 n.
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Növényrendszertan 12. előadás PowerPoint Presentation
Download Presentation
Növényrendszertan 12. előadás

Növényrendszertan 12. előadás

161 Views Download Presentation
Download Presentation

Növényrendszertan 12. előadás

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. Növényrendszertan 12. előadás Dr. Bartha Dénes 2014. június 10.

  2. Természetvédelem

  3. A természetvédelem alapelvei 1. A biológiai egyensúly elve 2. Az indikátor elv 3. A génbank elv 4. Az élő múzeum elv A természetvédelem tárgyai 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek 3. Tájképi értékek 4. Kultúrtörténeti értékek 5. Állattani értékek 6. Növénytani értékek

  4. A természetmegőrzés módjai 1. Területi védelem 1872 - Yellowstone Nemzeti Park 1939 - debreceni Nagyerdő részlete 2. Faji védelem 1971 - erdélyi (volgai) hérics 3. Élőhelyvédelem 4. Biodiverzitás-védelem A. Passzív természetvédelem B. Aktív természetvédelem

  5. A növényfajok védetté nyilvánításának szempontjai • 1. A fajban megtestesülő génkészlet pótolhatatlansága • A faj filogenetikai elszigeteltsége • Elterjedési területének nagysága (bennszülöttségi jelleg) • Elterjedési területének diszjunktsága (reliktumjelleg I.) • Hazai előfordulásainak kora (reliktumjelleg II.) • 2. Veszélyeztetettség • 3. Ritkaság • 4. Tudományos jelentőség • 5. A faj szépsége (dekorativitás, attraktivitás) • 6. A faj indikátor-jellege, ökológiai „szerepe” • 7. A nemzetközi természetvédelmi egyezmények ajánlásai • 8. Ritka, veszélyeztetett rokonfajokkal való összetévesztés lehetősége

  6. A növényvilág védelmének hazai története 1879 - az I. erdőtörvény  véderdők 1909 - DEGEN ÁRPÁD javaslata  8 növényfaj védelmére (ciklámen, vetővirág, kunsági bükköny, buglyos boglárka, cseh tyúktaréj, cselling, sárgaliliom, kék szamárkenyér) - KAÁN KÁROLY: Természeti emlékek fenntartása DARÁNYI IGNÁC földmívelésügyi miniszter rendelete 1932 - KAÁN KÁROLY : Természetvédelem és természeti emlékek c. könyve 1934 - a Dunántúli Turista Egyesület soproni csoportja szabályrendelet-tervezete: ZÜGN NÁNDOR: Egyes növények és virágok védelméről (ciklámen, gyöngyvirág, nagylevelű és kislevelű hárs, madárberkenye, hölgypáfrány, erdei pajzsika, papucskosbor) - meghiúsult kezdeményezés 1935 - a II. erdőtörvény (az erdőkről és a természetvédelemről)

  7. 1939 - debreceni Nagyerdő részletének (32 ha) védelme 1942 - a ciklámen védelme Sopron környékén 1961 - a III. erdőtörvény (az erdőkről és a vadgazdálkodásról) 1971 - erdélyi (volgai) hérics védelme 1976 - Dél-Dunántúlon 8 faj megyei védettsége (csillagos nárcisz, ciklámen, kakasmandikó, kockásliliom, lónyelvű és szúrós csodabogyó, sárgaliliom, illír sáfrány) 1981 - Zala megyében további védett fajok (téltemető, zergeboglár, henye boroszlán, magasszárú kocsord, osztrák zergevirág) védettség = jogszabályi kategória (védett és fokozottan védett)

  8. 1982 - a természetvédelemről szóló tvr. és OKTH rendelet • 30 fokozottan védett edényes növényfaj (5.000 Ft) • 291 védett edényes növényfaj (3.000, 2.000, 1.000 és 500 Ft) • 19 védett mohafaj • „A védetté, ill. fokozottan védetté nyilvánított növényfaj védettségének hatálya kiterjed a faj minden egyedére, az egyed valamennyi részére (gumó, hagyma, gyökér, hajtás, levél, virág, mag, stb.), bármely állapotára (élő egyed, preparátum).” • 1988 - KVM rendelet (további 75 védett növényfaj) • 31 fokozottan védett edényes növényfaj • 364 védett edényes növényfaj • 20 védett mohafaj • 1993 - KTM rendelet (további 86 védett növényfaj) • 47 fokozottan védett edényes növényfaj (50.000 és 30.000 Ft) • 433 védett edényes növényfaj (10.000, 5.000 és 2.000 Ft) • 20 védett mohafaj • "a védelem vonatkozik a védett fajok hibridjeire is"

  9. 1996 - „A természet védelméről” szóló törvény • - KTM rendelet (további 16 védett növényfaj) • 52 fokozottan védett edényes növényfaj • 444 védett edényes növényfaj • 20 védett mohafaj • - IV. erdőtörvény (az erdőről és az erdő védelméről) • 2001 - KöM rendelet • 63 fokozottan védett edényes növényfaj (100.000, 50.000 és 30.000 Ft) • 554 védett edényes növényfaj (10.000, 5.000 és 2.000 Ft) • 78 védett mohafaj

  10. 2005 - KvVM rendelet • 63 fokozottan védett edényes növényfaj (250.000 és 100.000 Ft) • 554 védett edényes növényfaj (10.000, 5.000 és 2.000 Ft) • 78 védett mohafaj (10.000 és 5.000 Ft) • 5 védett zuzmófaj (10.000 és 5.000 Ft) • 35 védett gombafaj (10.000, 5.000 Ft és 2.000 Ft) • 2008 - KvVM rendelet • 71 fokozottan védett edényes növényfaj (250.000 és 100.000 Ft) • 570 védett edényes növényfaj (10.000, 5.000 és 2.000 Ft) • 79 védett mohafaj (10.000 és 5.000 Ft) • 8 védett zuzmófaj (10.000 és 5.000 Ft) • 35 védett gombafaj (10.000, 5.000 és 2.000 Ft) • 10 növényfaj bizonyos származéka kikerült a védelem alól.

  11. Nemzetközi Természetvédelmi Egyezmények 1973 - Washingtoni Egyezmény (CITES): a veszélyeztetett vadon élő növény- és állatfajok kereskedelmét szabályozó államközi megállapodás (hazánk 1985-ben csatlakozott hozzá) 1979 - Berni Konvenció: az európai kontinens vadon élő növényei, állatai és természetes élőhelyeik védelmére (hazánk 1990-ben csatlakozott hozzá) 1992 - „Föld Csúcs” Rio de Janeiróban: biodiverzitás egyezmény 2004 – Natura 2000 kötelezettségek

  12. A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők • A. A termőhelyet érintő veszélyeztető tényezők • 1. Területi igénybevétel • 2. Művelési ág megváltozása • bányászat • gyepek feltörése • gyümölcsösök és szőlők telepítése • sziklagyepek, láprétek, sztyepprétek beerdősítése • halastavak létesítése

  13. 3. A termőhelyi viszonyok megváltozása • „alullegeltetés” és „túllegeltetés” • csatornázás, lecsapolás, tőzegkitermelés • erdők tarvágásos üzemmódja • intenzív gyepgazdálkodás, felülvetés • karsztvíz- és talajvíz-kiemelés • kaszálás, hasznosítás vagy kezelés hiánya • klimatikus változások • környezetszennyezés • libatartás és -legeltetés • mű- és szervestrágyázás • műtrágya- és vegyszerbemosódás, vegyszerek elsodródása • tájidegen fafajokkal végzett erdősítés • tájidegen növények és gyomok terjedése • tápanyag-feldúsulás (eutrofizáció) • túlzott létszámú vadállomány • tűz • vágásterület tuskózása, mélyszántása

  14. 4. A termőhely és a növényzet mechanikus károsítása • intenzív turizmus • katonai tevékenység • járművek okozta taposás (motocross, mountain bike, etc.) • B. Közvetlenül a növényeket veszélyeztető tényezők • virágszedés, növénygyűjtés, kereskedelem • túlzott létszámú vadállomány • elszaporodott rágcsálók kártétele • beolvasztó (introgresszív) hibridizáció • tudományos célú növénygyűjtés • növényfényképezés

  15. A növényvilág veszélyeztetettsége • Veszélyeztetettség = egy területegységen a populációk pillanatnyi állapota = milyen messze van a faj a kipusztulástól, mekkora a kipusztulás valószínűsége • A növényfajok veszélyeztetettségét befolyásoló tényezők: • a faj állományainak kiterjedése • a populációk genetikai változatossága, egyedszáma • a faj szaporodásbiológiai sajátossága • a faj terjeszkedési-pusztulási tendenciája • a faj degradációtűrése, alkalmazkodóképessége, élőhelyigénye • a faj életmódja, specializáltsága

  16. „Színes listák” A vörös lista - mely a legnagyobb múltra tekint vissza, s a legismertebb a listák közül - a taxonok veszélyeztetettségét (fenyegetettségét) mutatja be. A rózsaszín lista - amit a vörös lista „előszobájának” lehet tekinteni - azokat a taxonokat tartalmazza, amelyek rövid időn belül vélhetően veszélyeztetetté válnak. A kék lista azon taxonokat mutatja be, amelyeknél az elmúlt időszakban - az aktív védelemnek köszönhetően - csökkent a veszélyeztetettség mértéke. A zöld lista az állományaik számában és nagyságában nem, vagy érzékelhetően nem változó fajokat sorolja fel, melyeket általában nem teszünk közzé. A fekete lista a flóraszennyezést okozó elvadult adventív fajokat mutatja be. A szürke lista a flóraszennyezővé váló fajokat tartalmazza, a fekete lista „előszobája”.

  17. Vörös lista, vörös könyv A korábbi nemzetközi veszélyeztetettségi kategóriák(az IUCN korábbi kategóriái) Ex - Extinct (kipusztult) E - Endangered (kipusztulás közvetlen veszélyébe került) V - Vulnerable (sebezhető) R - Rare (ritka) K - Insufficiently known (hiányosan ismert) I - Indeterminate (meghatározatlan veszélyeztetettségű)

  18. A magyarországi veszélyeztetettségi kategóriák (1989) K - kipusztult és eltűnt kipusztult = az utóbbi ötven évben - többszöri keresés ellenére - sem került elő eltűnt = az elmúlt tíz évben nem találták KV - kipusztulással közvetlenül veszélyeztetett Egyetlen, önfennmaradásra képes populációja sincs (kis egyedszám, elszigetelt populációk, erős visszaszorulás), illetve a termőhelyeken állandó, nem vagy csak nagy költséggel kivédhető veszélyforrások működnek.

  19. AV - aktuálisan veszélyeztetett Valamennyi állománya csökkenőben ill. eltűnőben van, majdnem minden élőhelyét veszély fenyegeti, védelem nélkül a kipusztulástól nem menthető meg. PV - potenciálisan veszélyeztetett Populációik általában gyengék, pillanatnyilag nem fenyegeti őket ugyan a kipusztulás veszélye, de bármikor veszélybe kerülhetnek. - létében egyelőre nem veszélyeztetetett - ismeretlen veszélyeztetettségű

  20. A jelenleg alkalmazott veszélyeztetettségi kategóriák • (IUCN, 1994 módosítva IUCN/ SCC Criteria Review Working Group, 1999 alapján) • Kihalt (Extinct - EX) • Az a taxon kihalt, amelynek utolsó egyede is minden kétséget kizáróan és bizonyítottan kiveszett. • Regionálisan kipusztult (Regionally Extinct - RE) • Egy taxon regionálisan kipusztultnak tekinthető, amennyiben nem kétséges, hogy az utolsó, reprodukcióra képes egyede is kiveszett a régión belül, vagy eltűnt a régióból.

  21. Szabad természetből kipusztult (Extinct in the Wild - EW) • A szabad természetből kipusztult az olyan taxon, amely korábbi természetes élőhelyén már nem él, csak tenyészetekben, fogságban található, vagy honosított populációja (populációi) élnek a korábbi előfordulási területén kívül. EW az olyan taxon, amelyet kihaltnak vélnek, mert hosszabb ideje nem figyelték meg. A "hosszabb idő" a taxon egy életciklusánál hosszabb kell, hogy legyen. • Súlyosan veszélyeztetett (Critically endangered - CR) • Egy taxon súlyosan veszélyeztetett akkor, ha a legközelebbi jövőben természetes környezetében a kihalás veszélyének különösen nagy valószínűséggel kitett.

  22. Veszélyeztetett (Endangered - EN) • Veszélyeztetett az a taxon, amely nem súlyosan veszélyeztetett, de a közeli jövőben természetes környezetében a kihalás veszélyének nagy valószínűséggel ki lesz téve. • Sebezhető (Vulnerable - VU) • Sebezhető az a taxon, amely ugyan nem súlyosan veszélyeztetett vagy veszélyeztetett, de a közép-távoli jövőben természetes környezetében a kihalás veszélyének nagy valószínűséggel ki lesz téve.

  23. Kis veszélyeztetettségű (Lower risk - LR) • Egy taxon kis veszélyeztetettségű, ha az előző kategóriákba nem sorolható. Az itt említendő taxonok további három alcsoportba oszthatók: • • Védelemfüggő (Conservation dependent - cd): Védelemfüggő az a taxon, amely érdekében folyamatosan taxon-specifikus, vagy élőhely-specifikus védelmi programok működnek, amely programok beszüntetése esetén a kérdéses taxont 5 év alatt a veszélyeztetett kategóriák valamelyikébe át kellene sorolni. • • Fenyegetettség közeli (Near threatened - nt): Fenyegetettség közeli az a taxon, amely nem védelemfüggő, de közel áll ahhoz, hogy sebezhetőnek minősítsék. • • Legkevésbé veszélyeztetett (Least concern - lc): Legkevésbé veszélyeztetett az a taxon, amely nem tartozik a kis veszélyeztetettségű vagy sebezhető fajok kategóriájába.

  24. Hiányos adat (Data deficient - DD) • Hiányos adatú az olyan taxon, amelynek elterjedéséről vagy populációinak státusáról sem közvetlen, sem közvetett adatok nem állnak rendelkezésre, s emiatt nem állapítható meg veszélyeztetettségének foka. • Nem felmért (Not evaluated - NE) • Nem felmért az a taxon, amelyet még nem soroltak be a fenti kategóriák egyikébe sem.

  25. Rózsaszín Lista • Ebbe a csoportba azok a taxonok tartoznak, amelyek a vörös lista kritériumai alapján nem sorozhatók egyik fenyegetettségi kategóriába (CR, EN, VU) sem, de a tapasztalatok szerint a veszélyeztetettség felé sodródnak, s várhatóan egy bizonyos időn belül veszélyeztetetté válnak. • Kategóriái: • nt = fenyegetettség közeli (near threatened) • lc = legkevésbé veszélyeztetett (least concern)

  26. Kék lista A kék lista azon vörös listás fajok jegyzéke, amelyeknél az adott területen tartós állománystabilizálódást vagy -növekedést lehetett tapasztalni. Ez a lista - mint információs bázis - most kezd a természetvédelem eszköztárába bevonulni. Kifejlesztői (GIGON et al., 1998, 1999) svájci területre alkalmazták először, növény- és állatfajokra egyaránt.

  27. A kék lista kategóriái  A természetvédelmi beavatkozások következtében a vörös listáról törölhető.  A vörös listáról törölhető, de ez nem a természetvédelmi beavatkozásnak köszönhető. A természetvédelmi beavatkozások következtében tartós állománynövekedés tapasztalható, de a vörös listáról való törléshez ez még nem elegendő. Tartós állománynövekedés, de ez nem a természetvédelmi beavatkozásoknak köszönhető, a vörös listáról való törléshez pedig még nem elegendő. = A természetvédelmi beavatkozások következtében tartós állománystabilizálódás tapasztalható. = Tartós állománystabilizálódás, de ez nem a természetvédelmi beavatkozásoknak köszönhető.

  28. A természetvédelmi beavatkozások kategóriái T+ A természetvédelmi beavatkozás az adott területen a faj állomány- gyarapodását előmozdította. T= A természetvédelmi beavatkozás az adott területen a faj megtartását eredményezte. T0 A természetvédelmi beavatkozás az adott területen eredménytelen vagy negatív hatású. (T) A természetvédelmi beavatkozás hatása az adott területen nem megítélhető vagy nem ismert. T! Hathatós természetvédelmi beavatkozás ismert, de az adott területen nem került alkalmazásra. T? Hathatós természetvédelmi beavatkozás nem ismert.

  29. Fekete Lista A fekete listába azokat az adventív fajokat sorozzuk be, amelyek fellépésükkel biológiai környezetszennyezést (flóraszennyezést) okoznak. Adventívnek tekintjük azokat a fajokat (taxonokat), amelyek adott területen nem természetesen (nem őshonosan) fordulnak elő. Az adventív kategóriába az elvaduló kultúrnövények (hemerophyta = ergasiophyta) ill. a behurcolt és behozott növények (xenophyta) tartoznak.

  30. Az elvaduló taxonokat a meghódított terület nagysága, a szubspontán terjedés sebessége, az egyedszám és növekedésének mértéke alapján négy kategóriába lehet sorozni: 1. Nagyon gyakran elvaduló, agresszíven terjedő (invazív) faj, az országban sok helyen és tömegesen lép fel, rövid idő alatt nagyobb területeket hódíthat meg. 2. Gyakran elvaduló faj, sok helyen lép fel, de tömeges elszaporodásra és gyors terjedésre (invázióra) nem képes. 3. Szórványosan, kis példányszámban elvaduló, tömegszaporodásra nem képes faj. 4. Nagyon ritkán elvaduló faj, sokszor átmeneti megjelenésű (efemerofiton), egy vagy csak nagyon kevés helyen lép fel.

  31. Az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelve (Habitat Directive) mellékleteiben (Annex II., IV., V.) feltüntetett és hazánkban is előforduló növényfajainak áttekintése rendszertani csoportok szerint 1 – 3 Cladonia faj 4 – ebből 7 fajt Magyarország javasolt 2 – ebből 20 tőzegmoha faj (Sphagnum spp.) 5 – ebből 17 fajt Magyarország javasolt 3 – ebből 5 korpafű faj (Lycopodium spp.) 6 – hóvirág (Galanthus nivalis)

  32. Veszélyeztetett edényes növények a Föld flórájában (IUCN Red List of Threatened Plants, 1997) A kipusztult fajok 96,5 %-a 1-1 országban 2,8 %-a 2-2 országban 0,7 %-a több mint 2 országban élt

  33. A kipusztult és veszélyeztetett fajok megoszlása rendszertani csoportonként

  34. Veszélyeztetett fajok az egyes országokban (IUCN, 1997)

  35. Néhány ismertebb veszélyeztetett család a Föld flórájában (IUCN, 1997)

  36. A magyarországi flóra veszélyeztetettsége (1989)

  37. A magyarországi flóra veszélyeztetettsége (2007)

  38. Gombák A nagygombafajok veszélyeztetettsége néhány európai országban • Megj.: 1 - Magyarországon még 1.500-1.600 - eddig fel nem tárt - faj fordulhat elő. • Gombavilág Megőrzésének Európai Tanácsa (ECCF)

  39. A nagygombafajok veszélyeztetettsége Magyarországon (RIMÓCZI, 1997) • törvényesen védett 35 gombafajunk • A nagygombák visszahúzódásának okai • 1. Természetes okok • a. Klímaváltozás • b. Aljzattípusok gyakoriságának változása

  40. 2. Antropogén okok a. Gombagyűjtés b. Építkezések, ipari tevékenységek c. Vízügyi intézkedések d. Zöldterület-gazdálkodás e. Erdőgazdálkodás - tájidegen fafajok telepítése - elegyfák visszaszorulása - pusztuló és elpusztult törzsek eltávolítása - túlgyérítés - túlzott erdőfeltárás - nagygépek talajtömörítése - tarvágások - talajelőkészítések (pl. rigolírozás) - (híg)trágyázás, meszezés - vegyszeres erdővédelem f. Károsító anyagok felhalmozódása - vízszennyeződés - légszennyeződés

  41. Veszélyeztetett, de gyakran gyűjtött és közismert nagygombafajok • Császárgalóca (Amanita caesarea) • Királyvargánya (Boletus regius) • Sárgahúsú tinóru (Boletus appendiculatus) • Pikkelyes tinóru (Strobilomyces floccopus) • Óriás bocskorosgomba (Volvariella bombycina) • Sárga gerebengomba (Hydnum repandum) • Sziki csiperke (Agaricus bernardii) • Szekszárdi csiperke (Agaricus maskae) • Akácpereszke (Armillaria rickenii) • Kenyérgomba (Lactarius volemus) • Nyári szarvasgomba (Tuber aestivum)

  42. Mohák A mohafajok veszélyeztetettsége Magyarországon (RAJCZY, 1989) • a magyarországi bryoflóra ma 660 fajt számlál • a Földön mintegy 23.000 mohafaj él • törvényesen védett valamennyi tőzegmohafajunk (Sphagnum spp.) (20 faj), továbbá 59 máj- illetve lombosmoha • Európai Bizottság a Mohák Védelméért (ECCB)

  43. Zuzmók A zuzmófajok veszélyeztetettsége Magyarországon (LŐKÖS - TÓTH, 1997) • a magyarországi lichenoflóra mintegy 700 fajt számlál • 260 fajt - az ismeretek hiánya miatt - nem tudtak besorozni a fenti kategóriákba (ritkák) • a Földön mintegy 18.000 zuzmófaj él • törvényesen védett 8 zuzmófajunk • Zuzmók Védelmének Nemzetközi Bizottsága (ICCL)

  44. A mohák és zuzmók visszahúzódásának okai a. légszennyezés, vízszennyezés b. helytelen erdőművelés c. gyűjtés (pl. dekoráció, táplálék-, gyógyszer-, parfümkészítés) d. élőhely-megsemmisítés és -átalakítás

  45. Növényi meghonosodások, adventív növények

  46. Fogalomtár • Adventív faj / jövevény faj / idegen faj: a vizsgált területre betelepítés, behurcolás vagy bevándorlás útján bekerült nem őshonos faj. • Őshonos faj: az északi mérséklet övben őshonosnak tekintjük azokat a fajokat, amelyek a jégkorszakot helyben átvészelték, vagy azt követően, az ember – közvetlen vagy közvetett –közreműködése nélkül telepedtek vissza. (Neolitikum előtt is előfordultak).

  47. Betelepítés: szándékos emberi tevékenység, amelynek során a növény (vagy annak szaporítóképlete) addigi areáján kívüli területre került. • Behurcolás: nem szándékos emberi tevékenység, amelynek során a növény (vagy annak szaporítóképlete) addigi areáján kívüli területre került. • Bevándorlás: az a folyamat, amelynek során az élőlény közvetlen emberi közreműködés nélkül addigi areáján kívüli területen is megjelenik.

  48. Meghonosodott faj: egy tájegységben a faj meghonosodottnak tekinthető, ha van legalább egy olyan populációja, amely a populáción kivűlről származó propagulumok rendszeres beáramlása nélkül is képes fennmaradni. • Inváziós faj / özönnövény (invazív faj): olyan nem őshonos faj, amelynek elterjedési területe és populációmérete a számára megfelelő élőhelyeken adott területen az adott tér és időskálán monoton módon növekszik. • Átalakító faj: olyan özönnövény, amelynek inváziója során a meghódított közösség vagy táj jellemző sajátosságait – szerkezetét vagy működését - jelentősen megváltoztatja.

  49. Az adventív növények csoportosítása a behurcolás/betelepítés ideje szerint • Archeofitonok: • Amerika felfedezéséig (1492-ig, de durván 1500 előtt) behurcolt ill. betelepített növények. • Megjelenésük a neolitikumi mezőgazdaság kialakulásával egyidős. • Megtelepülésüket elősegítette: erdőirtás, kereskedelem, település-szerveződés, népvándorlás, háború. • Neofitonok: • Amerika felfedezése után behurcolt ill. betelepített növények. • A vasút megjelenésével terjedésük jelentősen felgyorsult. • A rendszerbe való besorolás problémás: • Ha az eredeti és a nem őshonos area összeér. • Ha az első előfordulás idejének és helyének meghatározása pontatlan. • Ha egy növény az ország egyes részein neofitonként, másutt őshonosként lép fel.

  50. Németországban meghonosodott fajok első megjelenési adatai, ill. a kihalt fajok száma.