A Mocsári Teknős

1. A Mocsári Teknős Bajer Katalin

2. Vázlat • Az Emys Orbicularis ismertetése • Elterjedés • Életmód • Természetvédelmi helyzet

3. Ismertető: Az Emys Orbicularis • A mocsári teknős mintegy 15-20 cm-es páncélhosszúságú, állóvizekben gyakori, ragadozó víziteknős. • A páncél csontos lemezeit szarupajzsok borítják, amelyek alapszíne többnyire sötétbarna vagy zöldesfekete, rajta élénk vagy elmosódott, középről sugarasan szétterjedő citromsárga pettyezettség látható. Nem ritkák a teljesen sötét, egyszínű, de a sárgán domináló példányok sem. Hátpáncélja mérsékelten domború, a gerinc mentén többnyire 5 nagy, hatszögletű pajzs sorakozik. Ezeket kétoldalt újabb nagy pajzsok veszik körül, míg a szegélyt kisebb, keskenyebb pajzsok alkotják. A haspajzs a nőstényeknél lapos vagy enyhén domború, a hímeknél inkább homorú. • Fejét, végtagjait és farkát védekezésül képes páncéljába behúzni, s ilyenkor szinte senki és semmi nem férhet hozzá. Nyakát a nyakrejtő teknősökre jellemzően S-alakban meghajlítva, a test, hossztengelye irányában húzza vissza, nem pedig féloldalra hajtva, mint a nyakfordító teknősök. • A hímek farka testükhöz viszonyítva hosszabb, töve vaskosabb, mellső lábaikon a karmok erőteljesebbek, szemükbe a szivárványhártya élénk narancsvörös vagy barnáspiros színű. Velük szemben a nőstényeknek rövidebb a farkuk, domborúbb a haspáncéljuk, szivárványhártyájuk sárgás vagy fehéres színű.

4. Elterjedés • Európában egyedül a Brit-szigetekről és a vele szembeni kontinentális partvidékről, valamint Skandináviából hiányzik, ami az eljegesedés alatti visszahúzódással magyarázható. Magyarországon gyakori, (főként a síkvidéki, álló vagy lassú folyású vizekbe, vízlevezető csatornákban, ártéri területek, alföldi szikes tavakban, kubikgödrökben. • Egyetlen vadon élő hazai teknősfajunk. Az állatkereskedésekben vásárolható észak-amerikai eredetű vörös fülű ékszerteknőst ugyan esetenként ki-kiengedik, ha gazdájuk megunta, de a szabad természetben (tehát nem városi tavacskákban, kerti medencékben) való bizonyított túléléséről, azaz átteleléséről még nincs tudomásunk. A tőlünk délre élő, növényevő szárazföldi teknősök (görög teknős, mór teknős) pedig melegigényesek, a mi kontinentális, fagyos teleinket a szabadban nem élik túl, bár egyes elengedett példányokról időnket felröppen a hír.

5. Életmód: víz, helyváltoztatás, szokások • A mocsári teknős a tiszta vizet kedveli, babonás tévhit az, hogy "a moslékban jól érzi magát". • A mozgása a szárazon esetlen, de a vízben annál jobban úszik. • Előszeretettel napoznak a vízen úszó fatörzseken vagy a partról benyúló ágakon, esetleg magán a parton; de látásuk kitűnő, és már több tíz méterről egymást riasztva belecsusszannak a vízbe, ha valaki közeledik.

6. Életmód: étrend, szaporodás, telelés Ragadozó állat, de nem veti meg a dögöket sem, ő a vizek hullaeltakarítója. Felszínen lebegő haltetem vagy fenékre süllyedt döglött béka; egyik sem marad rejtve előtte; hamar akár csapatnyi teknős összegyűlik és éles karmaikkal, szarukávás állkapcsukkal szétmarcangolják, eltüntetik a maradékot. A mocsári teknős tojásokkal szaporodik, amelyeket (mintegy tucatnyit) a nőstény a vizek partján a homokba vagy a tőzegbe rak. A körülbelül 2 x 3 cm-es ovális tojásokból augusztus-szeptemberben kikelő kisteknősök alig dióhéjnyiak. Keltetők, figyelem! Az emys orbicularis tojásainak keltetése nem nagy ördöngősség, bár szükséges hozzá 1-2 hasznos tudnivaló. A keltető közegnek rendszerint nedves perlitet ajánlanak, s tartsuk 24-29C fok közelében a hőmérsékletet. A kelési idő 55 és 80 nap közé fog esni. Telelni a kifejlett állatokkal együtt az iszapba vagy a parton, fagymentes helyre húzódnak.

7. Természetvédelmi helyzet • A mocsári teknős védett állat. Eszmei értéke 50.000 Ft. • 1999 a mocsári teknős éve:A világviszonylatban egyedülálló "népszerűtlen állat év"-hez a Kétéltű és Hüllő Napok látogatói ezúttal a hüllők között választhattak ki egy fajt. Az ismeretszerzést és terjesztést egyaránt szolgáló rendezvénysorozathoz hozzáértők és lelkes érdeklődők, gyerekek és felnőttek egyaránt csatlakozhatnak. A rendszeres természetvédelmi felmérések három élőhely-típusra koncentrálódnak. A Velencei-tónál a mocsári teknős együtt él a vörösfülű ékszerteknőssel, aminek következményeit nem ismerjük. Az Ipoly mentén az árterek élővilágába beilleszkedő teknőspopulációkat vizsgáljuk, míg az Alföld déli részén a folyók mellett a csatornarendszerek teknősállományát is kutatjuk.A mocsári teknőshöz kapcsolódó gazdag hiedelemvilág összegyűjtése külön feladat, ami a természetvédelem iránt közvetlenül nem érdeklődők figyelmének felkeltését is szolgálja.

8. Előfordulási diagram

9. Előfordulási táblázat:

10. Források • Az „Ismertető” alatt található információk:http://www.theater.hu/partnerek/arpi/joweb/html/gyoparos/allatvilag/hullok/mocsari_teknos.html • A „Mocsári Teknős Éve – 1999”- ről szerzett információ:http://www.ktg.gau.hu/~skuti/teknos.htm • A költési időről és az előfordulásról szerzett információk forrása:http://hobbiallat.freeweb.hu/t_keltet.htm