1 / 13

EURÓPAI ÚNIÓS TRENDEK ÉS A MAGYAR VÁROSHÁLÓZAT FEJLŐDÉSE

EURÓPAI ÚNIÓS TRENDEK ÉS A MAGYAR VÁROSHÁLÓZAT FEJLŐDÉSE. Dr. Faragó László MRTT IV. vándorgyűlés Szeged, 2006. Tartalom. Európa városhálózatának alakulása A (nagy)városok szerepnövekedésének okai A várospolitika erősödése az Unió területpolitikájában 1990-től

arty
Download Presentation

EURÓPAI ÚNIÓS TRENDEK ÉS A MAGYAR VÁROSHÁLÓZAT FEJLŐDÉSE

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. EURÓPAI ÚNIÓS TRENDEK ÉS A MAGYAR VÁROSHÁLÓZAT FEJLŐDÉSE Dr. Faragó László MRTT IV. vándorgyűlés Szeged, 2006

  2. Tartalom • Európa városhálózatának alakulása • A (nagy)városok szerepnövekedésének okai • A várospolitika erősödése az Unió területpolitikájában 1990-től • Városhálózat-fejlesztési politika hiánya Magyarországon 1990 után • Magyar városok az európai térben • Az új (retro) városhálózat-fejlesztési politika alapelvei

  3. Európa városhálózatának alakulása • Erősödik a gazdasági és a területi koncentráció • „Kék banán”, „pentagon” • A K+F, IKT, high-tech beruházások a (nagy)városokba koncentrálódnak • Számos probléma is a városokba koncentrálódik  beavatkozást igényelnek • A negatív agglomerációs externáliák elkerülése határt szab egyes metropoliszok további növekedésének • Policentrikus város(régió)fejlesztési politikára van szükség

  4. A (nagy)városok szerepnövekedésének okai • A legfontosabb döntések (általában) három szinten születnek: EU, nemzeti és helyi (kistérség, városrégió) • A gazdaság dinamizálásához szükséges potenciálok léte • Méretgazdaságosság: a hatékonysági kritériumokat kielégítő kritikus tömeg a nagyvárosokban biztosítható • További koncentráció előnyei (pozitív lokális externáliák, agglomerációs előnyök, növekvő méretgazdaságosság) • A helyi gazdaságokban, a munkaerő vonzáskörzetekben számos probléma sikeresebben kezelhető, mint magasabb szinten (helyi sajátosságok kihasználása, szubszidiaritás elve) • A városok növekedésének egy bizonyos pont után határt szab az erőforrások (kapacitások) szűkössége, az emelkedő árak (telek, bérleti díjak, bérek stb.), a zsúfoltságból eredő nehézségek stb.

  5. A várospolitika erősödése az Unió területpolitikájában 1990-től • A várospolitika de jure nem része a közösségi politikáknak! • Az EU várospolitikájának erősödése • 1990 „A városfejlesztés zöld könyve” • 1989-93 „Urban Pilot” programok (33+26) • 1994-99 URBAN I. közösségi kezdeményezés (118 térség 900 millió euró) • 1997 „Towards an Urban Agenda in the EU” (városfejlesztési ajánlás) • 1999 ESDP – 1. célkitűzés: többpólusú városrendszer kialakítása • 2000–2006 URBAN II. (4 közösségi kezdeményezés egyike) • 2000 A lisszaboni stratégia potenciális célterületei a városok • 2002 „Cities for Cohesion – The Urban Dimension of European Cohesion” • 2003 The future of cohesion policy in Europe – Establishing a strong urban dimension in the Structural Fund” • 2004 Rotterdam (CEMAT+ EP) városfejlesztés a kohéziós politika része • 2005/2006 „Kohéziós politika és a városok: a városok hozzájárulása a régiók növekedéséhez és foglalkoztatási helyzetéhez” • 2006 CSG területi dimenziója: városok és vidék • 2007-13 az URBAN programok integrálódnak a main stream tervezésbe • Új „Territorial agenda” készül (2007) • A régiók szerepnövekedése megállt 1993-at követően • Régiók Európája? Régiók és városok Európája!? Városrégiók Európája?

  6. Városhálózat-fejlesztési politika hiánya Magyarországon 1990 után • A területfejlesztést tévesen értelmezték • A terület- és településfejlesztés tautológia • A területpolitika alapvetően területi/regionális szemléletű, a szakma a régiók és kistérségek szükségszerű kialakítására és megerősítésére koncentrál(t) • A településfejlesztést önkormányzati hatáskörnek tartották, és az önkormányzatok őrködtek „szabadságuk” felett • Felborult a területpolitika (-fejlesztés) belső egyensúlya (városfejlesztés – vidékfejlesztés) • Ne volt kompetens és cselekvőképes központi intézmény • Az elkészült területfejlesztési és –rendezési dokumentumok követték e szemléletet • Új lehetőség • 2005-ös OTK (területi/regionális és településhálózati szempontokat is kezel) • 2006-tól az ÖTM

  7. Budapest a MEGA rendszerben

  8. Nemzeti/nemzetközi jelentőségű funkcionális városi körzetek

  9. A magyar városok az európai térben • Csak egy potenciális MEGA van  Budapest fejlesztése (EU, Közép-Európa, Kárpát-medence) • Hiányoznak az európai mércével közepes városok, de e funkcióikat, teljesíteni kell.  Budapest és az „öt nagyváros” közötti feladatmegosztás • Az „öt nagy” periférikus fekvésű, kicsi vonzáskörzettel,  néhány funkciójuk nemzetközi jelentőségűvé fejlesztése, határon átnyúló kapcsolatok erősítése • Regionális jelentőségű funkciók/városok (funkcionális városi térségek) erősítése (regionális policentrizmus)

  10. Az új (retro) városhálózat-fejlesztési politika alapelvei A régió csak egy és nem kiemelt szereplője a területi struktúrának. A társadalmi-gazdasági struktúra csomópontjai, a fejlődés motorjai a városok A regionalizáció felülről/kívülről fregmentál, még a városokra alapuló politika alulról a valós kapcsolatokból építkezik A város és környéke „természetes” együttműködési egység, elő kell segíteni az integrációt A települési és a térségi megközelítés integrációja A város(régió)fejlesztés a területpolitika meghatározó eleme!

  11. Az új (retro) városhálózat-fejlesztési politika alapelvei • Policentrizmus: központok hierarchikus hálózatainak a fejlesztése (több szintű feladat) • Koncentrált decentralizáció: csomóponti városok koncentrált fejlesztése • Elérhetőség és a hozzáférés javítása • Vertikális funkciómegosztás (többszintű hierarchikus rendszer) • Horizontális funkciómegosztás a városrégiók és a városok és a városkörnyék települései között (kooperáció, hálózati együttműködés) • Városrégiók kialakítása, rurbanizáció • Új város és vidéke (régiója) kapcsolat, a központi város a kölcsönösség alapján integrálja környezetét • Városkörzeten belüli funkciómegosztás

  12. Fogalmi keveredések • Régióközpont= régió székhely ?  növekedési pólus • Növekedési/versenyképességi pólus: kutatóintézetek, egyetemek, vállalatok stb. együttműködése egy innovatív gazdasági program megvalósítására, amely nemzetközi/nemzeti jelentőségű  a növekedést szolgálja és nem a foglalkoztatás bővítését vagy a felzárkóztatást gazdaságpolitikai kérdés • Növekedési centrum – helyi/területi termelési rendszereket klasztereket befogadó téregység (nagyváros, kistérség, régió, területfejlesztési kompetencia) • Magyar pólus program az előzők keveréke≠ a város komplex gazdaságfejlesztési stratégiájával

  13. Köszönöm figyelmüket! Bővebb információ: Faragó L.: A városokra alapozott terület-politika koncepcionális megalapozása. Tér és Társadalom, 2006. 2. szám. MTA RKK www.rkk.hu farago@rkk.hu

More Related