ÁTALAKULÓ FELSŐOKTATÁS

1. ÁTALAKULÓ FELSŐOKTATÁS Bevezetés a szociológiába WJLF ÁSZM I. évf. nappali tagozat

3. Változó világ – globalizációs trendek 1. ITK– információs és kommunikációs technikák Gyors ütemű technikai fejlődés ismeretek felezési ideje lerövidül LLL (Life Long Learning) iránti igény Változás kikényszerítése az okt.-i, tanulási technológiákban (alapozó jellegű alapképzés) 2. TT – tudásalapú társadalom felkészült szakemberek (önállóság, problémaérzékenység) iránti tömeges igény K+F (kutatás-fejlesztés) növekvő szerepe

4. Az EU versenyképessége Éles világverseny • világ vezető régiói (TRIÁD) • Nemzetek között • Tudáspiaci szegmensek • A NAFTA (USA, Kanada, Mexikó) versenyelőnye Kezdetektől fogva előnyös helyzet (belső piac, közös pénz, nyelv, kultúra nagy K+F potenciál); csúcstechnológiák, magasan képzett, mobil munkaerő, modern kompetenciák, képességek birtokosai

5. Az EU versenyképessége II. 2. Az EU helyzete legfőbb akadály: alacsony munkaerő-mobilitási szint, összehasonlíthatatlan okt.i rendszerek 2000. – Lisszaboni Határozat cél: az EU 2010-re a világ legversenyképesebb, legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon Fejl. alapja: jogharmonizáció, belső határok eltörlése, közös pénz felsőoktatási reform!

6. Felsőoktatási versenyképesség • Az EU helyzete Versenyhátrány a tudáspiaci versenyben Ok: - összehasonlíthatatlan diplomák - sokféle okt.-i struktúra visszafogja a mobilitást! Bologna-folyamat cél: Egységes Európai Felsőoktatási Térség

7. Magyar felsőoktatás helyzete a magyar okt.i rendszer modernizálása létérdek! Sanghai Egyetem rangsora (2005.): Szegedi Egyetem 2-300 helyezettek között ELTE legjobb 400 között

10. A magyar felsőoktatás átalakulása • tendenciák: • Rendszerváltozás után: • Megnégyszereződött a felsőiskolai hallgatók száma • 2000. • Intézményi összevonások az állami intézményeknél • Egyházi, magán (alapítványi) iskolák térnyerése • 2005: állami: 31; egyházi: 26; magán: 12 • 2003. • Kreditrendszer bevezetése • 2004. • Első bachelor szakok indulása Átalakítás határideje 2010, de M.o.-n 2006-ban minden intézmény átáll (felsőoktatási törvény)

11. A felsőoktatás átalakulása – beiskolázási létszámok a rendszerváltást követően

12. A magyar felsőoktatás átalakulása II. Régi képzési rendszer Hagyományos porosz modell – duális szerkezet 1. Gyakorlatorientált főiskolai (3-4 év) 2. Elméletorientált egyetemi (5-6 év) Nem épülnek egymásra a képzések, nem előfeltétel az egyetemi szinthez a főisk. végzettség 214 főiskolai 199 egyetemi szintű szakképzettség

13. A magyar felsőoktatás átalakulása III. 2.Új, többciklusú képzés Angolszász modell 3, egymásra épülő képzési ciklus 1. Alapképzés 6-8 félév (BA, BSc) Bachelor of Arts 2. Mesterképzés 2-4 félév (MSc, MA) Master of Arts 3. Doktori képzés (PhD, DLA) Doctor of Philosophy) 2006: 102 alapszak, egyelőre 20 akkreditált mesterszak (200-ból, folyamatos –MAB)

14. A „Bologna-folyamat” utáni új felsőoktatás 2006-2010

15. Forrás: OM CSEFT anyag alapján dr. Veres Pál (2005. június, nemzetközi lifelong lerarning konferencia előadása)

16. Néhány forrás • Barakonyi Károly: Rendszerváltás a felsőoktatásban Akadémiai Kiadó, 2004. • Kozma Tamás: Kié az egyetem? ÚMK 2004. • Polónyi István-Tímár János: Tudásgyár vagy papírgyár ÚMK 2001. • A gazdálkodó egyetem szerk,: Hrubos Ildikó FKI-ÚMK 2004. • Új, európai úton a diplomához OM, 2005. (www.om.hu) • Diploma 2006 HVG különszám 2006/2. január