1 / 45

Az Európai Unió regionális politikája és a Magyarország számára elérhető források

Az Európai Unió regionális politikája és a Magyarország számára elérhető források. Berecz Orsolya. A REGIONÁLIS POLITIKA CÉLJA. A REGIONÁLIS POLITIKA CÉLJA EGY ADOTT ORSZÁG TERÜLETÉN ÉLŐ VALAMENNYI EMBER SZÁMÁRA A MÉLTÁNYOS SZINTŰ JÖVEDELEM ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNYEK ELÉRÉSÉHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁS.

ankti
Download Presentation

Az Európai Unió regionális politikája és a Magyarország számára elérhető források

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az Európai Unió regionális politikája és a Magyarország számára elérhető források Berecz Orsolya

  2. A REGIONÁLIS POLITIKA CÉLJA A REGIONÁLIS POLITIKA CÉLJA EGY ADOTT ORSZÁG TERÜLETÉN ÉLŐ VALAMENNYI EMBER SZÁMÁRA A MÉLTÁNYOS SZINTŰ JÖVEDELEM ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNYEK ELÉRÉSÉHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁS Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 43. o.

  3. A REGIONÁLIS POLITIKA DEFINÍCIÓJA A regionális politika a reálisan létező területi különbségekből kiinduló, és azokra építő fejlesztési politika. Koordinálja és kiegészíti az üzleti szféra termelési folyamatait és a kormányzati ágazati politikákat. Célja az ország valamennyi régiójában a méltányos életszínvonal és életkörülmények lehetővé tétele. Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 43. o.

  4. A regionális politika céljai országosan • a gazdasági növekedés biztosítása • a vállalatok optimális telephelyválasztása • az agglomerációk zsúfoltságából származó költségek csökkentése • a népesség és a gazdaság térbeli eloszlása, illetve a környezet egyensúlyának megőrzése • az intézmények és intézkedések szükséges szintjének biztosítása Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és elõcsatlakozási alapjai 45. o.

  5. A régiók szintjén megfogalmazódó területfejlesztési célok • a megszerezhető támogatásokkal kapcsolatosak • a jövedelmek eléréséhez szükséges fejlesztések alapján fogalmazódnak meg a célok • a kiindulópont, a régió adottságai SWOT analízissel határozhatók meg, mely minden régió esetében egyedi Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és elõcsatlakozási alapjai 45. o.

  6. A regionális politika által támogatandó régiótípusok • az elmaradott régiók • a válságban lévő ipari régiók • a vidéki térségek • a válságban lévő nagyvárosi régiók • szélsőséges környezeti feltételekkel rendelkező területek Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 46-48. o.

  7. Elmaradott régiók Jellemzői: • primer ágazatok túlsúlya a gazdaságban • a tercier szektorban a kisipar túlsúlya • nagyon alacsony általános termelékenység • az aktív korú népesség alacsony képzettségi szintje • elmaradott infrastruktúra A regionális politika céljai: • a társadalmi mobilitás növelése az oktatás fejlesztésével • kommunikációs infrastruktúra hálózatok fejlesztése • a környezet állapotának javítása • a régió vállalkozásai versenyképességének fokozása

  8. Válságban lévő ipari régiók Jellemzői: • a korábbi domináns gazdasági ágazat leépült • környezeti károk • az aktív korú népesség nagy része munkanélkülivé vált • jól kiépített közlekedési infrastruktúra, de nem fejlesztik Célok: • a régió gazdaságának diverzifikálása • az aktív korú népesség, a munkanélküliek átképzése • a környezet rehabilitációja

  9. Vidéki térségek Jellemzők: • alacsony népsűrűség, csökkenő népesség • országos átlagot meghaladó mértékű a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma • az országos átlagtól elmaradó életszínvonal • munkaalkalmak hiánya Célok: • a mezőgazdasági termelés ösztönzése, termelékenységének, jövedelemtermelő képességének fokozása • a kézművesipar, falusi szolgáltatások, falusi turizmus fejlesztése

  10. Válságban lévő nagyvárosi régiók Jellemzők: • az egy főre jutó jövedelem nagy szóródása • diverzifikált gazdasági szerkezet • kezelhetetlen társadalmi problémák • környezetszennyezés • az elhagyott ipari és lakóterületek lepusztulása Célok: • az oktatási és foglalkoztatási rendszerek erősítése • városi rehabilitációs programok - lakható város teremtése

  11. Szélsőséges környezeti feltételekkel rendelkező régiók Jellemzők: • nehéz természeti feltételek • magas termelési költségek Célok: • jövedelemkompenzációval a helyben maradás biztosítása

  12. Az Európai Unió regionális fejlesztésének finanszírozói • Strukturális Alapok • Kohéziós Alap • Európai Beruházási Alap • Európai Beruházási Bank • Európai Szén- és Acélközösség • Transzeurópai Hálózatok számára létrehozott közösségi alap • Európai Gazdasági Térség Pénzügyi Mechanizmusa

  13. Az EU regionális politikájának célkitűzései 1. Célkitűzés: Az elmaradott területek fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása 2. Célkitűzés: Strukturális nehézségekkel küzdő régiók gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása 3. Célkitűzés: Oktatási, szakképzési és foglalkoztatási rendszerek és politikák modernizációja, valamint adaptációs képessége javításának támogatása Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 65-71. o.

  14. Az 1. Célkitűzés területei • NUTS II. régiók • 1 főre jutó GDP vásárlóerő paritáson számítva az utolsó három év átlagában a közösségi átlag 75%-a alatt volt • a korábbi 6. Célkitűzésbe tartozó területek Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 43. o.

  15. A 2. Célkitűzés alá tartozó területek • NUTS III. szintű régiók • Hanyatló ipari térségek • Mezőgazdasági területek • Bizonyos csökkenő népességű városi térségek Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 43. o.

  16. Közösségi kezdeményezések • INTERREG III, a határokon átnyúló, nemzetek közti és interregionális együttműködések az európai térségek harmonikus, kiegyensúlyozott fejlődésének és területi tervezésének előmozdításáért • LEADER III, vidékfejlesztés • EQUAL, nemzetközi együttműködés a munkaerőpiachoz való hozzájutást akadályozó mindenféle egyenlőtlenség és diszkrimináció leküzdésére • URBAN, a súlyos gazdasági és társadalmi válsággal küzdő városok fejlesztése Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 71. o.

  17. A támogatások alapelvei • koncentráció • partnerség • programozás • addicionalitás Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 72-82. o.

  18. AGENDA 2000 • Javaslatok a 2000-2006-os időszak közötti költségvetésre. • A kihívások, melyekre a költségvetésnek válaszolnia kell, a következők: • A fenntartható fejlődés, a magas foglalkoztatás és a javuló életszínvonal a Közösség állampolgárai számára • A csatlakozási tárgyalások megkezdése • A keleti kibővítés finanszírozásának megoldása, hogy az a Közösség politikáinak előnyére váljon, és fejlessze azokat. Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 43. o.

  19. ELŐCSATLAKOZÁSI ALAPOK • A tagságra való felkészülést szolgálóhárom alap: Phare, ISPA, SAPARD költségvetési előirányzata 21 milliárd EURO, ami a csatlakozásra váró 10 társult állam között oszlik meg. • Az előcsatlakozási alapok a tagságra való strukturális felkészülést szolgálják. Évenkénti összegük a csatlakozásra váró országok előtt álló fejlesztési feladatokhoz képest nem jelentős, de a felhasználásuk során jó tanulási alappal szolgálhatnak. Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 165-210. o.

  20. ELŐCSATLAKOZÁSI ALAPOK • 2000-2006 között Magyarország a következő pénzösszegekből részesül évente: (millió EURO) • Phare 96 • ISPA minimum 72,8 • ISPA maximum 104 • SAPARD 38,1 Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 165-210. o.

  21. PHARE • 1989 december • katalizátor jellegű támogatás: a rendszerváltó közép-európai országokban a piacgazdaság, a demokratikus politikai berendezkedés intézményei kiépítésének támogatása • célja: a csatlakozásra való minél gyorsabb felkészülés Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 165-210. o.

  22. PHARE • A programok prioritásait a támogatott ország határozza meg: • Országprogramok (Country Programmes) • Határmenti együttműködési programok (Cross-Border Cooperation Programmes, CBC) • A programok prioritásait a Közösség határozza meg: • Közösségi kezdeményezésű programok (Community Initiative Programmes, CIP) • Több kedvezményezettnek szóló programok (Multi-Beneficiary Programmes, MBP) Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 165-210. o.

  23. PHARE • A Phare programok területi hatálya: a tagjelölt országok területe és három balkáni ország: • Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia • Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 165-210. o.

  24. Phare országprogramok1990-2000 Az összes támogatás 80-85%-a Magyarország támogatott programjai: 1. A gazdaság fejlesztését és a szerkezet átalakítását szolgáló program 2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése 3. A mezőgazdaság fejlesztése 4. Területfejlesztési programok: • A területi szemlélet meghonosítása tanulmányok készítése révén • A településközi kapcsolatok fejlesztése Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 167-171. o.

  25. Phare területfejlesztési programok • A területfejlesztési programok keretében megfogalmazott fejlesztési célkitűzések: • Ipari szerkezetátalakítás: a hagyományos ipar által sújtott és az iparhiányos térségek fejlesztése • Munkaerő-piaci elemek, humán erőforrás fejlesztés:→ a tartós munkanélküliség kezelése, a szakoktatás a felsőfokú képzésnek a gazdaság szükségleteihez igazodó fejlesztése • Vidékfejlesztés: az elmaradott térségek mezőgazdaságának diverzifikálása, a falusi területek fejlődésének, növekedésének elősegítése Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 167-171. o.

  26. 5. Phare infrastruktúra fejlesztés 1992-ben indult, kezdetben: A közlekedés támogatására, képzésre, oktatás. • A leendő beruházások előkészítése. 1995-től a közlekedési infrastruktúrát érintő beruházásokat támogatják. Az ISPA vette át 2000-től a szerepét. Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 165-210. o.

  27. Egyéb Phare programok 6. A környezetvédelem támogatása: • A legjelentősebb költségvetéssel működő nemzeti Phare-program 7. A humán szféra, az emberi erőforrás és a közigazgatás fejlesztésének reformja. • Ennek egy igen fontos része volt a Tempus program: az oktatás, felsőoktatás fejlesztésén belül. • Emberi Erőforrás Fejlesztés Program: a középfokú szakképzés korszerűsítése, a hátrányos helyzetű fiatalok esélyeinek javítása, az aktív foglalkoztatási eszközök továbbfejlesztése. 8. A hazai kutatási bázis és a kutatások fejlesztése: • 25 millió ECU Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 165-210. o.

  28. Phare CBC programok Magyarországon 1995-től, Ausztria uniós taggá válásától van lehetőség az ezen programokban való részvételre. Résztvevők: Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye (NUTS III szintű régiók) A támogatás révén elsősorban Burgenland és a magyar határ menti megyék kapcsolatainak fejlesztése, a gazdasági együttműködés, a helyi infrastruktúra valamint a szociális és egészségügyi rendszerek fejlesztése kap segítséget. Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 165-210. o.

  29. Phare CBC programok Magyarországon Csak Phare támogatást felhasználó együttműködési programok: • Magyar szlovák • Magyar-román határmenti programok Trilaterális programok: • Magyar - osztrák - szlovák • Magyar - osztrák - szlovén térségben lévő programok Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 171-172. o.

  30. Phare Multi-Beneficiary Programok • Egy-egy projekten belül több ország is érintett kedvezményezettként. • A Bizottság központilag, a tagállamokkal partnerségben irányítja a tervezési és a végrehajtási fázisban is. A programok szabadon választhatók. Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 172-175. o.

  31. Multi-Beneficiary Programok ACCESS - civil szerveződések, a civil szervezetek támogatása a civil társadalom létrehozása érdekében a szociálisan hátrányos helyzetű csoportok társadalomba való visszailleszkedésének segítése ACE -Gazdasági együttműködési program: az EU-csatlakozásban kiemelkedő szerepet játszó gazdasági és gazdaságpolitikai intézmények fejlesztése. Consensus III.- A szociális védelem reformjára vonatkozik, célja a szociális politikák tervezésének végrehajtásának módszertani támogatása.

  32. Multi-Beneficiary Programok CREDO -A tagjelölt országok határ menti régiói közötti együttműködés elősegítése a közép-európai országok közötti és a FÁK-kal közös határainak mentén. ECOS Ouverture programok - EU és KKE városok közti együttműködés segítése, a helyi önkormányzatiság fejlesztése, a Közösség területfejlesztési tapasztalatainak átadása. Felsőoktatási program - az oktatás és a gazdaság közötti kapcsolat fejlesztése. Fight against drugs (Kábítószer elleni harc) - a kábítószer fogyasztás csökkentésére irányuló programokat támogatja.

  33. Multi-Beneficiary Programok Fogyasztóvédelmi politika program - az áruk, szolgáltatások minőségének javítása, az EU-val folytatott kereskedelem feltételeinek javítása Környezetvédelmi program - a Közösség környezetvédelmi szabályainak átvétele, a saját nemzeti törvények harmonizálása Környezetvédelmi projekteket előkészitő program - a környezetvédelmi projektek szakszerű előkészítése. Large-Scale Infrastructure Facility, LSIF - infrastrukturális fejlesztésekre szolgál Nukleáris biztonság program - a szovjet gyártmányú atomreaktorok üzemeltetési biztonságának növelése

  34. Multi-Beneficiary Programok PRAQ III Minőségbiztosítási program SPP - az EU programok előkészítésének speciális programja SIGMA Program - a kormányzati szervek és közigazgatási egységek átalakítása, reformja SME Financing Facility - vállalkozástámogató és -fejlesztő program a Phare és az EBRD közreműködésében Statisztikai együttműködés program Szakértői segítségnyújtás információs iroda, TAIEX - a tagjelölt Szellemi tulajdon védelmének programja - az EU szabályozás átvétele

  35. Multi-Beneficiary Programok Távoktatási program - humán erőforrás fejlesztés Üzleti támogatás programok - vegyes vállalatok támogatása

  36. Közösségi kezdeményezésű programok • 1993-tól van részvételi lehetőség • Cél: az Unió politikáinak, munkamódszereinek megismerése • 12/1996-os Kormányrendelet teremtett jogi lehetőséget a részvételre Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 175-182. o.

  37. Közösségi kezdeményezésű programok • Socrates II. - európai partnerség kiépítése az oktatás területén és az oktatás és nevelés minőségének javítása • ERASMUS - partnerség létrehozása az európai felsőoktatási intézmények között • LINGUA programok - a nyelvoktatás fejlesztéséért • COMENIUS programok- iskolák közötti partnerkapcsolatok kiépítése, tanárok továbbképzése, hátrányos helyzetű hallgatók segítése • ARION - tanulmányutak oktatáspolitikai döntéshozóknak • GRUNDTVIG - felnőttoktatási programok támogatása

  38. Közösségi kezdeményezésű programok • MINERVA - távoktatási programok támogatása • Leonardo da Vinci II - az EU szakképzési politikájának végrehajtását szolgáló akcióprogram. • Felsőoktatási program • Szakoktatási program • A nyelvismeret fejlesztésének célja • Információcsere és együttműködési hálózatok kialakítása a tagállamok között • Youth for Europe - 15-25 év közötti fiatalok mobilitásának a támogatása

  39. Közösségi kezdeményezésű programok • Health Promotion • Egészségvédelmi stratégiák és szervezetek támogatása • Speciális megelőző és egészségvédelmi intézkedések • Egészségügyi információk cseréje • Szakképzés a közegészségügyben és az egészségvédelemben • SAVE II - az energiahatékonyság elősegítése • SME - kis- és középvállalati fejlesztési program • LIFE III - környezetvédelmi program • LIFE - ENVIRONMENT - innovatív, demonstratív projektek támogatása

  40. Közösségi kezdeményezésű programok • LIFE - NATURE - a természetes élőhelyek védelme • LIFE - THIRD COUNTRIES - a fenntartható fejlődést szolgáló projektek támogatása • Fiscalis - indirekt adózással foglalkozó tisztviselők képzése • Kultúra 2000 - a közös európai kulturális örökségek védelme

  41. A Phare új orientációja • 1998-ban döntöttek a reformról • a Phare programok a csatlakozást kell szolgálják • fő prioritás a magyar közigazgatás felkészítése a csatlakozásra • a Phare program korábbi feladatainak egy részét 2000-től két előcsatlakozási alap vette át Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 182-186. o.

  42. ISPA - Instrument for Stuctural Policies for Pre-Accession Feladata a Kohéziós Alapéval egyezik meg. Feladata: • közlekedési infrastruktúra • környezetvédelmi beruházások • a Kohéziós Alap forrásaihoz szükséges programozási technikák elsajátítása Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 188-197. o.

  43. ISPA Prioritásai: • gazdasági és társadalmi hasznosság • hatékony menedzsment • Csatlakozási Partnerség prioritásai • A Transzeurópai Hálózatokhoz és a Közösség közlekedési politikájához való hozzájárulás • egyensúly a közlekedési és a környezetvédelmi projektek között • közös finanszírozás

  44. SAPARD - Special Accession Programme for Agricultural and Rural Development Mezőgazdasági és vidékfejlesztési célok elérését támogatja Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap forrásainak igénybevételére szükséges technikák elérését támogatja Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 198-210. o.

  45. SAPARD Célok: • a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése, • élelmiszer-biztonsági, környezetvédelmi és állat-egészségügyi előírások betartása, • jobb minőségű, magasabb feldolgozottsági fokú termékek arányának növelése, • környezetterhelés csökkentése • a piacra jutás könnyítése • a munkahelyek teremtése és megőrzése • népességmegtartó képesség erősítése

More Related